Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-31 / 76. szám

6. OLDAL - 2004. MÁRCIUS 31., SZERDA MEGYEI KORKÉP Takarékszövetkezetek is beszálltak Főként életképes vállalkozások juthatnak hitelhez A Hiába folyik a csapból is a hitellehetőség című cikkünk­re reagált dr. Hunya Miklós, az Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet ügyvezető igazga­tója. Arról tájékoztatott, hogy az Európa Terv Agrárhitel Programjáról szóló FVM- rendeletben szabályozott hi­telkonstrukciókat takarékszö­vetkezetük is folyósítja. Már több, mint másfél milliárd fo­rintot meghaladó összegben fogadtak be és engedélyeztek ilyen hitelkérelmeket. Békés megye A fentiekhez hozzátesszük: me­gyénk több takarékszövetkezete szintén beszállt ezen hitelprog­ramba, és jellemző náluk is, hogy egymilliárd forint felett van az en­gedélyezett Európa Agrárhitel-ké­relmek összértéke. A félreértést az okozta, hogy mi a Magyar Fejlesz­tési Bank (MFB) hónapján tájé­kozódtunk még korábban a part­nerekről. Akkor egy megyénkbeli takarékszövetkezet nevével sem találkoztunk. Kiderült: azóta az MFB megkötötte a Magyar Taka­rékbank Rt.-vei a refinanszírozási szerződést. Az MFB honlapján így megtalálható a Magyar Takarék­bank is, amely üzleti együttműkö­dés keretében 74 takarékszövetke­zet megbízásából kötötte meg az MFB-vel a refinanszírozásra vo­natkozó megállapodást. Többek között az endrődi és a kevermesi szövetkezet nevében is. Aki tudja, hogy a Magyar Takarékbank az ország mintegy 160 takarékszö­vetkezetét foglalja magában, a bank honlapján rálelhet a tételes felsorolásra, így a megyénkbeli ta­karékszövetkezetekre is. Dr. Hunya Miklós, az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója hangsúlyoz­ta: való igaz, hogy a 100 milliárdos keretet az FVM a mezőgazdasági termelők támogatásaként dekla­rálja, de ezek a hitelek csak pár százalékos kamattámogatás vo­natkozásában támogatások. Iga­zából pénzintézeti hitelek, így ezek a hitelintézetek, illetve a ter­melők kockázatvállalását jelentik. Magyarul a termelésben eddig ke­letkezett veszteség vagy jövedelemkiesés, illetve az elvé­gezni kívánt beruházás finanszí­rozása nem az állami költségvetés terhére történik. A pénzintézeti hitel visszafizetése során magá­nak a termelőnek kell rendeznie a következő öt vagy tíz évben vár­hatóan képződő eredményéből.- Nem véletlen, hogy a meglé­vő hitelek kiváltására irányuló keret fogyott el a leghamarabb, de ugyanilyen érdeklődés van a tevékenység folytatásához szük­séges anyag- és eszközvásárlás fi­nanszírozására is - ecsetelte Hunya Miklós. - Az FVM rende­let megjelenése és az április 30. közötti rövid idő ugyanakkor nem igazán elég arra, hogy a ter­melők megfelelő beruházási pro­jektet készítsenek elő. Az MFB-s refinanszírozási lehetőség csak ezen projektekre vonatkozik, bár a rendelet véleményünk szerint lehetővé tenné anyag- és eszköz- vásárlás tekintetében is a refinan­szírozás biztosítását. Az is tény, hogy kockázatválla­lást - uniós szóhasználattal élve - csak a helyes gazdálkodási gyakorlatot folytató, életképes mezőgazdasági vállalkozások ré­szére tudunk biztosítani, és el­sődlegesen az eddig is velünk partneri kapcsolatban álló terme­lők részére, vállalkozási formától függetlenül. __________ hya. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 1989-ben átalakult a szerződő vállalatok gazdasági érdekeinek előmozdítására, tevékenységük összehangolá­sára. A 23 tagszervezet Gyo- párosfürdőn kétnapos konfe­renciát szervezett, kiemelt té­maként a kockázatértékelést tárgyalták a résztvevők. Gyopárosfürdő A vaskohászati vezetők harma­dik munkavédelmi konferenciá­ját rendezték meg a napokban a gyopárosfürdői Napsugár Hotel konferenciatermében. Marczis Gábomé dr. a résztvevőknek el­mondta, a munkavédelmi bírság felhasználásra benyújtott pályá­zatukkal nyertek pénzt az idei ta­lálkozó megrendezésére. A kon­ferencia előadói a munkahelyi kockázatértékelést első számú munkavédelmi feladatuknak te­A munkabiztonság javításáért kintették. A konferencián erről dr. Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke beszélt. A véleménycserék órájában na­gyon sok kérdést intéztek az elő­adóhoz, az azbeszt, a zaj és a vib­ráció kapcsán kiderült, változnak a határértékek. A foglalkoztatás­egészségügy változásairól, az időszakos felülvizsgálatokat vég­ző szakértők tevékenységével kapcsolatban is hangzottak el fel­vetések. Az egyesülés elnöke lapunk­nak elmondta, hogy a konferen­cia résztvevői állásfoglalást fogal­maztak meg a munkabiztonság javítása érdekében. Évente ugyanis a világ acéliparában 100- an halnak meg. Ezt a számot 20 százalékkal kell csökkenteni, majd el kell jutni a halálos bal­esetektől mentes termelésig. Megtetszett a várfürdő a lengyeleknek A kicsik egyméteres elefánton csúszkálhatnak a medence vízében A gyermek-víziparadicsom 40 centiméter mélységű vizébe kerül az elefántcsúszda - döntötte el a felajánló és a fogadófél. Felvételünkön jobbról Mészáros László, a Gyulai Várfürdő mű­szaki igazgatója, mellette Anna Kaczmarek, a Pol-Glass értékesítési vezetője munkatársaival. d-fotói kovács Erzsébet Várhatóan május közepén üzembe helyezi a lengyel Pol-Glass cég azt az elefántcsúszdát, amelyet a Gyulai Várfürdő gyer- mek-víziparadicsomában állítanak fel. A Pol-Glass mintegy félmillió forint értékű vízi élményelemmel ajándékozta meg a várfürdőt. Anna Kaczmarek, a cég értékesítési vezetője mun­katársaival nemzeti ünnepünkön, március 15-én látogatott el a fürdőbe, hogy kiválasszák az ajándék megfelelő helvét. Gyula A lengyel céget 1989-ben alapítot­ták, terveznek és kiviteleznek ví- zicsúszda-rendszereket, játszóte­reket, aquaparkokat, rekreációs medencéket. Anna Kaczmarek el­mondta, 2002 novembere óta al­vállalkozóként, ez évtől fővállal­kozóként vannak jelen Magyaror­szágon. Hazánkat a jó lehetősé­gek országának tekintik, mivel — mint a Magyar Turizmus Rt. is ki­nyilvánította — fürdőnagyhata­lommá szeretnék tenni. Magyar- ország sokszínű kulturális hagyo­mányaival, védett területeivel vonzó és eladható érték a turiszti­kai piacon. Termékeiket sok he­lyen használják, így legközelebb hozzánk a szentesi, a szolnoki és a debreceni fürdőkben. Folyamato­san fejlesztenek, alkal­mazkodva a vásárlók el­várásaihoz és szem előtt tartva a biztonságot. A Gyulai Várfürdő az or­szág egyik legnagyobb fürdőhelye, ahol sokan megfordulnak, ezért az itteni felajánlás. Igye­keznek minél nagyobb befogadóképességű fürdőt vá­lasztani. Emellett a Gyulai Várfür­dő jó benyomást keltett a külön­böző információk, konferenciák révén. Döntésükben szerepet ját­szott Gyula határváros volta is. Termékeikkel, amelyek az euró­pai normák szerint készülnek, je­len vannak a német, az orosz, a lengyel és a magyar piacon. Mészáros László, a Gyulai Vár­fürdő Kft. műszaki igazgatója is Minőség és biztonság A Pol-Glass 12 éve foglalkozik vízi csúszdák tervezésével és kivitelezésével. Figyelik, az emberek hogyan használják a csúszdákat és aszerint alakítják új gyártmányaikat. Figyelik termékeik utóéletét is. Úgy fejlesztenek, hogy a vízi vagy szárazföldi játék ne okozzon testi sérülést, még akkor sem, ha nem rendeltetés­szerűen használják. Úgy dolgoznak, hogy a termék önmagát adja el — fogalmazott Anna Kaczmarek törekvéseikről. úgy gondolja, közkedvelt gyer- mek-víziparadicsomuk bizonyára még élvezetesebb lesz a kicsik­nek az elefántcsúszda felállításá­val. A gyermekmedencét május elején, közepén szeretnék meg­nyitni, ahogyan az időjárás enge­di. A gyógymedencéket húsvétra szeretnék vízzel feltölteni, majd a strandmedencéket, és május végefelé, június elején az 50 mé­teres uszodát is üzembe helyezni. Ez utóbbi a korszerűsí­tés elkészültének függ­vénye. A fürdőfejlesz­tés mostani, második ütemében új burkolat­tal látják el a csúszdás medencét, tervszerűén halad a vendéglátójte- lyek átépítése, a 25 és az 50 méteres uszodák felújítása. A műemlék- épületben lévő lovarda átépítéséhez a Gyula­napok után fognak - mondta el a fürdő műszaki igazgatója. SZŐKE MARGIT Londonból Párizson át hazautaznak a gyerekek A tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium di­ákjai sok száz kilométeres túra részesei. Angliába utaztak. Londonban családok várták őket. Az iskola angol munkakö­zösségének a vezetője, Tuska Pálné nagy izgalommal készült az indulásra. Tótkomlós- Nagyon nehéz cserekapcsolatot kialakítani Nagy-Britannia vala­melyik városával, ezért időnként szervezett londoni utakkal pró­báljuk biztosítani diákjainknak azt a lehetőséget, hogy anyanyel­vi környezetben gyakorolhassák az angol nyelvet. Fontosnak tart­juk, hogy a szállást családi körül­mények között oldhassuk meg, így tanulóink megismerhetik az angol kultúrát, bepillantást nyer­hetnek az ottani szokásokba, megízlelhetik a tipikus angol konyha ízeit. A vendéglátókkal társaloghatnak a mindennapi té­mákról, s mindez megerősíti őket abban, hogy nagyon fontos ne­künk, magyaroknak egy világ­nyelv elsajátítása. Az sem elha­nyagolható szempont, hogy meg­ismerkedhetnek London és Párizs nevezetességeivel — sorolta indu­lás előtt a kirándulás várható „eredményeit” az angoltanár. * A túra keretében Belgiumig meg sem állt a kis csapat, Brüsszelben rövid autóbuszos városnézésre is jutott idő. A La Manche csatornán való átkelés izgalmat jelentett ugyan, de innen szinte egy ugrás London kertvárosa, ahol a csalá­dok várták a komlósi diákokat, akik ellátogatnak a Bristish Múze­umba, kirándulnak Hampton Courtbe, VIII. Henrik rezidenciá­jába, majd Greenwich-be. A lon­doni városnézés sem maradhat ki a programból (Tower, Tower Bridge, St. Paul’s Cathedral, Trafalgar Square, houses of parliamment, Big Ben, white hall, Westminster Abbey). Az ötödik napon jutnak el a fiatalok Canterburybe, és onnan már nincs visszaút a vendéglátókhoz, irány Franciaország! Párizsban a Notre Dame, a diadalív, az Eiffel- torony, a Sacre Coeur, a Pigalle tartogat felejthetetlen élményeket a kis csapatnak. ___________csj. A süllyedő falu segélykiáltása (Folytatás az 1. oldalról) Megrepedezett a volt pártház, s a falu büszkesége, a másfél évszá­zaddal ezelőtt épített gyönyörű katolikus templom is. Azt mond­ják a medgyesbodzásiak, úgy lát­szik, már a jóisten is elpártolt tő­lük. A templom fala vaskos, még­is keresztül repedt már több he­lyen. Van, ahol a színes ólomüve­ges ablakok is veszélyben vannak és a freskók sem maradtak repe- dezés nélkül. Kísérőim szomorú­an állapították meg, a nyolc nap­pal ezelőttihez képest is sokat romlott a helyzet, csakúgy, mint a szemközti parókián, ahol eddig a Mária-szobor takarta a réseket, de már a vakolat lekívánkozott a fal­ról, ott éktelenkedik a sarokban a lyuk, ahová az emberkéz is köny- nyedén befér. Varga Gábor polgármestertől megtudjuk, mára 213-ra szaporo­dott a károsult házak száma. Krucsai József önkormányzati képviselő a falu lakossága véle­ményét tolmácsolja, akik nem fo­gadják el a szakvéleményt, misze­rint a zsugorodó agyagréteg az oka a bajoknak.- Annak, hogy a két település ide költözött, már jóval több, mint száz éve. Ezalatt nagyon sok aszályos időszak volt. Meg­élt a falu számtalan belvizet, sőt árvizet is. A Marost legutoljára a hetvenes években engedték ránk a románok. Mégse repedtek a házak. Miért csak azóta van baj, amióta innen, alólunk kapja a megye egy része az egészséges ivóvizet? - tette fel a falu lakói közül már sokakban megfogal­mazódott kérdést a polgármes­ter, amit a Békés Megyei Vízmű­vek Rt. vezérigazgató-helyettese, Solymosi Ernő egy korábbi cik­künkben cáfolt, hivatkozva egy, a kilencvenes években készült szakvéleményre. Elmondta, a víz kivétele nem okozhatja a süllyedést, hiszen az azonnal pótlódik a szemcsés vázszerke­zetbe. Ez azonban a medgyes- bodzásiakat és a gábortelepieket nem nyugtatja meg. A '90-es évek elején készült helyett új Vasbeton, vasbeton!- Eddig sem volt nagy értéke Medgyesbodzáson a házaknak, ezután azonban még húsz forintot sem adnának értük. Maga megvenne egy olyan házat, ami össze-vissza repedezett? - kérdezte egy károsult. Persze, vannak még bátor emberek. Szabó György is közéjük tartozik, aki most építette fel a házát a süllyedő faluban. Hogy miért Gábortelepen? Egyszerű, hi­szen itt volt telke.- Az építész az előírásokhoz képest sokkal szigorúbban ügyelt a kivitelezésre. Konzultáltunk statikussal is, az ő javaslatait is fi­gyelembe vettük. Vasbeton, vasbeton! — ez volt a jelszó. A fel­ső koszorút lejjebb hoztuk, így a ház egy kicsit — különösen belül — alacsonyabb lett, ami esztétikailag nem a legszebb, de kompromisszumot kellett kötni... Inkább legyen repedésbiztos- mondta a fiatalember, aki abban reménykedik, hogy ezekkel az óvintézkedésekkel sikerült megvédenie az új házát. szakvéleményt szeretnének, független szakértőktől. Dr. Kar­sai Józseftől, a választókerület országgyűlési képviselőjétől megtudtuk, a környezetvédelmi minisztériumhoz és a Magyar Tudományos Akadémiához for­dultak segítségért. Nemcsak az okokra kíváncsi­ak a település lakói, azt is sze­retnék tudni, az állam nyújt-e segítséget házaik helyreállításá­hoz. A 600 ingatlanból több mint kétszáz károsodott, olyan, mintha földrengés söpört volna végig a falun... A Belügyminisz­térium azonban addig nem áll komolyan szóba a falu vezetésé­vel, amíg nem tudják megmon­dani, összesen hány ház és mi­lyen mértékben károsodott. A felmérés azonban rendkívül las­san halad — sérelmezik a bodzási emberek... Csanádi Istvánnétól, a mezőkovácsházi önkormányzat műszaki vezető főtanácsosától kérdeztük az okát (építéshatósági szempont­ból Medgyesbodzás Mezőko- vácsházához tartozik).- Mivel az önkormányzatnál egyedül nekem van jogosultsá­gom az épületek állékonyságá­nak felmérésére, ezért halad las­san a munka. Kértünk már segít­séget a Békés Megyei Közigaz­gatási Hivataltól, reméljük, mi­nél hamarabb megkapjuk, akkor gyorsabb ütemben halad majd a felmérés — mondta. Csanádi Istvánnétól azt is megtudtuk, a több mint kétszáz ingatlanból eddig 65 állékonyságát mérte fel, ezeket fényképekkel, jegy­zőkönyvekkel dokumentálta. A lakott ingatlanok között eddig életveszélyest nem talált, a la­katlanok esetében azonban már hat tulajdonost bontásra kötele­zett. Ezek az ingatlanok először a kilencvenes évek elején káro­sodtak, sem akkor, sem azóta nem történt meg a helyreállítá­suk, ezért romlott le ennyire az állaguk — nyilatkozta a szakem­ber. KOVÁCS ERIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents