Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-31 / 76. szám
2004. Március 31., szerda O K T A T ÁS 3. OLDAL Rossz feltételek között - hátrányban Az Oktatási Minisztérium 2003 decemberében felmérést készített a vegyes - normál és eltérő tantervű osztályokat egyaránt működtető - iskolák oktatási feltételeiről és a tanítás színvonaláról. A felmérés eredménye szerint az iskolák hiányos tárgyi és személyi feltételek mellett tanítanak gyakran csak rossz szociális helyzetük miatt enyhe fokban értelmi fogyatékossá nyilvánított gyerekeket. A kutatásról Havas Gábor szociológust kérdeztük.- Az Utolsó Pádból program keretében végzett kutatást ön vezette. Hogyan foglalná• össze annak eredményeit?- A kutatásba olyan normál tantervű általános iskolákat vontunk be, ahol kisegítő - vagy ahogy most hívjákeltérő tantervű osztályok is működnek. Ezt fontos hangsúlyozni, mivel vannak olyan iskolák, ahol csak értelmi fogyatékosokat oktatnak, az általunk vizsgált iskolák azonban vegyes összetételűek. Azt vizsgáltuk, milyenek a személyi és tárgyi feltételek és hogy ezen feltételekkel mennyire hatékony az az oktatás, melyben a szakértői bizottságok által enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek részesülnek. A vizsgálatból az derült ki, hogy sem a személyi sem a tárgyi feltételek nem megfelelőek. Hogy egy alapvető dolgot említsek csak: amikor a szakemberek ilyen osztályba helyeznek valakit, mert úgy vélik, ott lesz a legmegfelelőbb kezekben, azt gondolják, hogy az eltérő tantervű osztályban megfelelő képzettséggel rendelkező, erre kiképzett szakemberek foglalkoznak majd a gyerekkel. Ehhez képest azoknak a pedagógusoknak, akik csak a kisegítő osztályokban tanítanak, elenyésző része rendelkezik gyógypedagógusi képzettséggel, és a vizsgált 380 iskolából 114-ben - tehát az iskolák 30 százalékában - egyáltalán nincs gyógypedagógusi végzettséggel rendelkező tanár. Ez már önmagában erősen megkérdőjelezi, hogy itt megfelelő minőségű és jellegű oktatás folyik. Ugyanakkor az iskolák, a pedagógusok úgy vélik, a tanítás nehézségeit nem a rossz feltételek adják. A kutatásban megkérdeztük, szerintük mi okozza a legnagyobb nehézséget e gyerekek tanításakor. A pedagógusok döntő többsége a családot, a család életkörülményeit, magatartását, iskolához való viszonyát jelölte meg a fő problémaforrásként, az esetek túlnyomó többségében elítélő hangsúllyal. Ez is kétségeket ébreszt afelől, hogy itt valóban enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekekről van szó, hiszen maguk az iskolák elismerik - ha ilyen közvetett módon is -, hogy szociális problémával állunk szemben.- Mi lehet az oka annak, hogy, bár a tanárok látják a feltételeiket, mégis a családot jelölik meg a probléma okozójaként?- E mögött - nem feltétlenül tudatos - felelősségáthárítás van. Az ilyen körülmények közül érkező gyerek mindenképp nehézséget jelent az iskolának, de hát neki meg az a dolga, hogy szakmailag mindent megtegyen annak érdekében, hogy ezeket a hatásokat ellensúlyozza. Ha nem azt keresi az iskola, hogy hogyan tudja ezt a legjobban megoldani, akkor nyilvánvalóan a felelősséget át kell hárítania valaki másra.- Mi a helyzet a tárgyi feltételekkel? '- Az állam a fogyatékos gyerekek után az alapnormatíva két és félszeresét adja. Az iskolák 95 százaléka azonban ezt az összeget nem elkülönítve kezeli, hanem „megy a közösbe”, vagyis a kiegészítő normatívát nem az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerekek eszközeinek, lehetőségeinek fejlesztésére használják, hanem beolvasztják a költségvetésükbe. Holott ez a pénz épp arra szolgálna, hogy az intézmény megfelelő oktatásban tudja részesíteni a speciális tantervű osztályok speciális igényű tanulóit is. Ebből következik, hogy nem megfelelőek a tárgyi feltételek sem. A megvizsgált iskolák nagyobbik felében például nincs egyetlen olyan helyiség sem, ahol a gyerekekkel egyénileg lehetne foglalkozni. Sok iskola több épületben működik, az épületek egyharmadában csak normál osztályok tanulnak, kisebb arányban vannak olyan épületek, ahol csak eltérő tantervű osztályok működnek. Ha ezt a két fajta épületet összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy nincs egyetlen olyan mutató sem, amelyben nem az eltérő tantervű osztályokat befogadó épület állna rosszabbul.- Magyarországon kétszer annyi gyereket nyilvánítanak fogyatékossá, mint az Európai Unióban. Az imént említette, hogy a kiegészítő normatívát az iskolák beépítik a költségvetésükbe - tehát kvázi megéri az iskolának fenntartania a speciális tantervű osztályt. Csak pénzügyi oka van annak, hogy ennyire magas a kisegítő osztályokba járók száma hazánkban?- Ha a statisztikai adatokat alaposabban megvizsgáljuk, olyan dolgok derülnek ki, amilyeneket ép ésszel nem lehet megérteni. Az eltérő tantervű tagozatok létszáma a 1990-es években 15 százalékkal nőtt, miközben ugyan ezen időszakban az összes magyar általános iskolai tanuló létszáma 200 ezerrel csökkent. Ez teljesen abszurd, semmilyen racionális indokkal nem magyarázható. Biztosan szerepet játszik a magasabb normatíva abban, hogy sokan kerülnek ezekbe az osztályokba, de én ennél fontosabbnak tartom azt, hogy van egy szisztematikus kirekesztő tendencia, ami általában társadalmi szinten is megnyilvánul, de az iskolarendszerben különösen működik. Óriási szülői nyomás nehezedik az iskolákra, mert a jobb körülmények között élő szülő nem szereti az olyan iskolát, ahol sok szegény, ezen belül sok roma gyerek van, ezért azzal fenyegetik az iskolát, hogy, ha nem különíti el ezeket a gyerekeket, elviszi a sajátját másik iskolába. Ezzel kvázi kikényszeríti a kirekesztést.- A jelenlegi kormányzat sokat akar tenni ezekért a gyerekekért. Van olyan lépés ebben a folyamatban, amely a szülőre ró feladatokat?- A szülőnek elvileg lehetősége van arra, hogy kontrollálja ezeket a folyamatokat. Például az eltérő tantervű osztályba való áthelyezést sem köteles elfogadni. Ha a szülő a döntéssel nem ért egyet, a területileg illetékes jegyzőnél fellebbezhet. Ha továbbra sem születik számára elfogadható eredmény, a fellebb- viteli fórumtól kérhet segítséget, végső esetben bíróság előtt is megtámadhatja a határozatot. A szülőnek akkor lehetne nagyobb szerepe, ha az iskolával való viszonya javulna. Most az intézmény szőnyeg alá söpri a dolgot annyival, hogy ezek nemtörődöm, rossz, hanyag szülők, rossz környezetben. Ebben a véleményben már benne van az, hogy ezzel úgysem lehet mit kezdeni, az iskola meg sem próbál javítani a helyzeten. Pedig az én tapasztalataim szerint vannak olyan iskolák is, amelyek jól működnek, és ennek egyik fontos eleme az, hogy az intézménynek sikerült emberi kapcsolatot kialakítani a szülőkkel. STEINER KATA Felzárkózás az utolsó pádból _________Budapest ______ Ha zánkban kétszer annyi fogyatékossá nyilvánított iskoláskorú gyermek van, mint az Európai Unióban. Ennek oka nem a gyengébb szellemi képességekben, hanem a hátrányos helyzetűek szeg- regálásában keresendő. Az Oktatási Minisztérium tavaly szeptemberben indította el az Utolsó Pádból programját a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáért. Ennek céljairól, feladatairól kérdeztük Mohácsi Viktóriát, a tárca hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztosát.- Mi a legfőbb célja az Utolsó Pádból programnak?- Európában 2,5-3 százalék a fogyatékosok aránya a gyerekek között. Ugyanez a ráta nálunk 5,3 százalék, tehát a duplája. E program azt tűzte ki célul, hogy 3 százalékra csökkentse ezt a számot Magyarországon is, minél előbb és minél hatékonyabban. Rengeteg az „álfogyatékos” a közoktatási rendszerben, vagyis az olyan gyerek, aki azért van az eltérő tantervű osztályban, mert rossz szociális körülmények között él, azaz hátrányos helyzetű. Egy 1993. évi felmérés adatai szerint ezen gyerekek 42 százaléka roma. Egy későbbi, 1998. évi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kutatás szerint az eltérő tantervű iskolába, osztályokba járó tanulóknak már 94 százaléka roma volt. Ráadásul a korábbi finanszírozási rendszer sem ösztökélte az iskolát az integrált oktatásra, ugyanis a fogyatékossá nyilvánított gyerek után plusznormatíva járt. így történhetett meg, hogy bár az iskolás korú gyermekek száma folyamatosan csökkent, az enyhe fokban értelmi fogyatékossá nyilvánított gyermekek száma drasztikusan nőtt az elmúlt évtizedekben.- Hogyan változtatna ezen az oktatási tárca?- Tavaly szeptembertől felmenő rendszerben megkezdődött az enyhe fokban értelmi fogyatékossá nyilvánított elsős és másodikos tanulók felülvizsgálata. Amennyiben a korábban enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulóról kiderül, hogy nem fogyatékos, abban az esetben a következő tanévtől az iskolának vissza kell helyeznie a normál tantervű osztályba.- Miért csak másodikos korukig vizsgálják felül a szakértői bizottságok korábbi döntését?- Nagyon sok enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermek már eleve túlkorosán kerül iskolába. Harmadikos korukra már olyan különbségek vannak a normál tantervű osztályok tanulói és az eltérő tantervű osztályokba járók között, amit nem tudna leküzdeni a gyerek. Másodikos korukban ez még nem késő.- Hogyan zajlik a felülvizsgálat?- A szakértői bizottságok maguk vizsgálják felül korábbi döntésüket. A minisztérium egy független szakértőt delegál a bizottságba.- Milyen segítséget kapnak a reintegrá- cióhoz az iskolák?- A normál tagozatra áthelyezett tanulók után az iskola a 196 ezer forintos alap- normatíván túl két évig megkapja a fogyatékosokra igényelhető normatíva 70 százalékát, összességében 504 ezer forintot. Ez minden idők legmagasabb támogatása.- A program fő céljaként a háromszázalékos mutató elérését jelölte meg. Mikor érhetjük ezt el?- Nagyon remélem, hogy rövid időn belül az uniós átlaghoz tudjuk közelíteni a fogyatékosnak minősített gyerekek számát. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel azért kell küzdenünk, hogy egyetlen gyerektől se lehessen elvenni a képességeinek megfelelő oktatáshoz való jogot, és csak a valóban fogyatékosok kerüljenek az eltérő tantervű osztályokba. STEINER Beruházás a 21. század iskolájába A Magyar Fejlesztési Bank Rt., az Oktatási Minisztérium, a Gyermek- Ifjúsági- és Sportminisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal 2003 februárjában közösen írt ki iskolafelújítási pályázatot. A program keretében közoktatási intézmények fenntartói igényelhetnek kedvezményes, hosszú lejáratú hitelt saját forrásaikat kiegészítve, akkor is, ha az ingatlan tulajdonjoga nem a fenntartóé. Az MFB saját erőként elfogad igazoltan meglévő támogatási forrást is, az első folyósítás feltétele a saját erő elköltésének igazolása. A programban a fenntartók korlátlan keretű hitel felvételére pályázhatnak, tíz százalék önerő befizetésével maximum három év türelmi idővel tíz év alatt, körülbelül hétszázalékos kamattal kell visszafizetniük a felvett összeget. Támogatás és önrész Bükkösd A 186 gyermeket okító Bükkösdi Általános Iskola az Oktatási Minisztérium (OM) „Beruházás a XXL század iskolájában” elnevezésű pályázatára még tavaly jelentkezett, a sikeresen szereplés gyümölcsét azonban idén arathatják le. Mint azt Molnár Lajosné, a baranyai iskola igazgatója elmondta, a szaktárca majd 13 millió forint kedvezményes kamatozású hitel felvételét biztosítja, tíz százalék önrész biztosítása esetén. Utóbbi összeget az intézmény saját - évi 79 millió forintos - költségvetéséből nem tudná kispórolni, így azt a fenntartó önkormányzatok (Bükkösd, Cserdi, Helesfa és Dinnyeberki) adják össze. Ugyanúgy, mint a hitel törlesztőrészletét. Az elképzelések szerint a pénzből egyebek között megújul az udvari futó- és a kézilabda- pálya, lecserélik az épület vizesblokkjait, beltéri ajtóit, tetőtéri ablakait, emellett a tervek között szerepel az iskola villamoshálózatának energiatakarékossá tétele is. Egy közösségi helyiségre is szükség van, amit két tanterem összenyitásával alakítanak ki. A munkálatok nagy részét a nyári szünetben végzik el. Az igazgatónő elmondta, várhatóan újabb pályázatot nyújtanak majd be, miután az előbb felsorolt fejlesztéseken kívül még van mit „csinálni” az épületen. SOMLAI ADRIENN Pályázatok összeghatár szerinti csoportosítása a <50 ooo ooo n>50 000 000; <100 000 000 □ >100 000 001 □ község ■ nagyközség □ város II megyei jogú város □ megyei önkormányzat □ főváros Pályázatok település szerinti csoportosítása 12 Tízmillió a megújulásra ______ CSIKÓSTÓTOS A Tolna megyei település önkormányzata az elmúlt évtizedben sok pénzt költött az óvodát, alsó tagozatos általános iskolát és sportcsarnokot magába foglaló oktatási intézményének modernizálására. A felújítás nyáron folytatódik az Oktatási Minisztérium által meghirdetett pályázaton nyert 10 millió forintos hitel fel- használásával.- 1994-ben készült el a gyerekek és a felnőttek sportolását egyaránt szolgáló tornaterem, valamint az öltözők és a vizesblokkok - mondta Pintér Szilárd polgármester. - A több mint negyven éve épített óvoda és iskola épületének renoválásához négy esztendővel ezelőtt fogtunk hozzá. Mintegy egymillió forintos beruházással a termek tönkrement hajópadlóját felszedettük, és a helyére linóleumot fek- tettettünk. 2002-ben a Gazdasági Minisztérium energiatakarékossági pályázatán több millió forintot nyertünk a nyílászárók cseréjéhez. Tavaly az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázatra jelentkeztünk, amelyen lehetőséget kaptunk arra, hogy oktatási intézményünk további felújításához 1,5 millió forintos önrész vállalása mellett 10 millió forint összegű - kedvező kamatozású, hosszú lejáratú - hitelt vegyünk fel. A nyári szünetben moderni- záltatjuk az épület elektromos hálózatát, pala helyett cserepet tetetünk a tetőre, és a folyosók is új burkolatot kapnak. GLAUB RÓBERT
