Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám

KÖRNYEZ E T V É D _E L E M 2004. MÁRCIUS 30., KEDD — 7. OLDAL Környezetvédelem, mindannyiunkért! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pá­lyázatának nyerteseként lapunk hetente rendsze­resen, külön oldalon jelentet meg környezetvéde­lemmel kapcsolatos írásokat, témákat. Ily' módon minden kedden egy újságoldalon foglaljuk össze a megyénk lakosságának életét befolyásoló, azt meghatározó környezetvédelmi programokat, ese­ményeket, követendő, netán elvetendő példákat. Igyekszünk minél több rendezvényt, kezdeménye­zést, tudósítást közölni, szakemberek segítségére támaszkodva tanácsokat, tippeket nyújtani, moz­gósítani, és közvetve vagy közvetlenül tudatosíta­ni,- hogy a környezetvédelem ügye a nemzeti ér­dekkel összhangban helyi - települési és lakossá­gi - üggyé váljék. Továbbra is kérjük a környezetvédelemmel fog­lalkozó szervezeteket, szakembereiket, ötleteikkel segítsék a munkánkat. Járuljanak hozzá a megye környezetvédelméért tett erőfeszítések mind telje­sebb megismertetéséhez. Ugyancsak aktivitásra kérjük Tisztelt Olvasóinkat is: küldjék el szá­munkra észrevételeiket, a környezetükben fellelhe­tő jó és rossz példákat egyaránt - utóbbiak megol­dásában szívesen közreműködünk -, akár fotóval illusztrálva, a következő címre: Békés Megyei Hír­lap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélküldeményeikre írják rá: ,,Környe­zetvédelem”. Elektronikus levelezéssel elérhetősé­günk: szerk.bekes@axels.hu, valamint a szerkesz­tő közvetlen e-mail-címe: laszloe@axels.hu. Az így küldött üzeneteken is tüntessék fel: ,.Környezet- védelem". A legjobb ötleteket, képeket beküldő ol­vasóinkat Békés megye természetvédelméhez kötő­dő értékes kiadványokkal, könyvekkel jutalmaz­zad(._ LÁSZLÓ ERZSÉBET Növénytelepítés Mezőkovácsházán Mezőkovácsháza képviselő-testülete nemrégi­ben megalkotta a közterületek rendjéről, tiszta­ságáról szóló új helyi rendeletét. A szabályozás két korábbi rendeletet váltott ki, amely mostan­tól harmonizál a hazai és az uniós jogszabály­okkal. A városban megszüntették a közterület­felügyelői állást, így erre vonatkozóan is tartal­maz előírást a rendelet úgy, hogy azt a polgár- mesteri hivatal megbízott dolgozója látja el. A szabályozás részletesen foglalkozik a közterü­letek használatával, a hó eltakarításával és a csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos kötele­zettségekkel, illetve a zöldterületek és fák vé­delmével. Ez utóbbi különösen nagy vitát vál­tott ki, melynek eredményeként a város belterü­letein növényzet telepítése - kivéve a füvet és a virágokat - a jövőben csak az önkormányzat engedélyével történhet. _______ id Az otthonok védelméről Békésen Sorozatunk elején foglalkoztunk egy írásunkban azzal a hazai mozgalommal, melynek célja a kör­nyezetvédelem, az energia-megtakarítás, az egészségvédelem, s mindezekhez pénzmegtaka­rítás is járul. A mozgalom Békés megyei tagjait, illetve az érdeklődőket legközelebb ma 15 órakor várják Békésen, a Civil Szervezetek Házában. A téma előadója ismét a budapesti Kosiba József. Az ösz- szejövetelen többek között szó lesz arról, hogy nem mindegy, milyen víz folyik a csapból, mit használunk fog- és kézmosásra, arctisztításra, folteltávolításra, rovarcsípés ellen, vagy akár bal­zsamként. A mai világban egyszerűen megoldha­tó a lakás levegőjének portalanítása, kiirthatók az atkák, s környezetkímélő szerekkel láthatjuk el háztartásunkat. ,E, Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: László Erzsébet. Mezőhegyes Földünknek vannak olyan szegletei, amelyek szinte magukba sűrítik az emberiség múltját, a kék bolygónk varázsát, a természet és az ember együttélésének csodáját. Ezek a múltból ránk tekintő kincsek az em­beri szellem nagyságáról, Földünk elvesztegethetetlen szépségeiről, és a természet nagyszerűségéről ta­núskodnak. Ugyanakkor nem sza­bad megfeledkeznünk a meglévő ér­tékek fenyegetettségéről sem. A tör­ténelem során tapasztalt pusztítás és a katasztrófák veszélyén túl a 20. században olyan jelenségek tűntek fel a társadalom működésében, technikai fejlődésében, amelyek kö­vetkezménye és együttes hatása akarva-akaratlanul növekvő fenye­getettséget jelent az emberiség ha­gyományos értékrendjére, így a kul­túra és a természet kincseire is. Ép­pen ezért bolygónk értékeinek számbavétele és védelme az embe­riség közös ügye - olvasható több, a világörökséggel foglalkozó tanul­mányban. Az emberiség jövőjéért felelőssé­get vállaló tudósok, művészek és po­litikusok a veszélyt felismerve, 1972- ben megfogalmazták a világ kulturá­lis és természeti értékei fenntartásá­nak szükségességét az UNESCO Vi­lágörökségi Egyezmény dokumentu­mában. Az egyezmény célja: a ki­emelkedő értékű emléke­ket vegyék jegyzékbe, ál­lítsanak össze egy olyan listát, amely a világ kultu­rális és természeti öröksé­geit veszi számba, függet­lenül attól, hogy veszély­be kerültek vagy sem. Napjainkban több mint 600 tétel szerepel a világ­örökségi jegyzékben. Ma­gyarország 1985-ben csat­lakozott az egyezmény­hez. A belépéssel lehető­séget kapott, hogy maga is javaslatot tegyen „kincsei” világvédelmére. A javasol­ható örökségek körének pontos és szigorúan meg­határozott feltételei van­nak és az eljárás rendkívül körültekintő, hosszadal­mas munkafolyamat. Ép­pen ezért lehetünk büsz­kék arra, hogy a világörök­ség várományosi listájára felkerült megyénk egyik különleges értéket képviselő egysége, a Mező- hegyesi Állami Ménesbirtok is pati­nás épületegyüttesével, világhírű ló­állományával. Mezőhegyesen jól látható a környezetbarát gondoskodás, ami az épületek, százéves fák, parkok állapotán Is lemérhető. D-FOTÓ: VERESS ERZSI Sebők Antal mezőhegyesi polgár- mester választási programjának egyik fontos elemeként szerepelt, hogy Magyarország világörökségi helyszínei (1987-2002) 1. A budai vámegyed és Budapest Duna-parti panorámája, Andrássy úti zsinagóganegyed (1987) 2. Hollókő, ófalu (1987) 3. Aggtelek: Domica cseppköbariangrendszer (1995) 4. Pannonhalma, bencés főapátság (1996) 5. Hortobágyi Nemzeti Park (1999) 6. Pécs: ókeresztény festett sirkamrák (2000) 7. A Fertő-tó és vidéke (2001) 8. Tokaji borvidék (2002) Várományosi lista 1. Visegrádi királyi központ és vadászterület 2. Tájházhálózat Magyarországon 3. Ipolytamóci ősmaradványok 4. Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok 5. Északkelet-Kárpát-medence fatemplomai 6. Esztergom középkori királyi vára 7. Tihanyi félsziget 8. Rózsadomb tennálkarszt területe 9. Komárom vára, erődök városa szorgalmazza a város műemlékei, il­letve a jelenleg Ménesbirtok Rt. tulaj­donában lévő épületeknek, az ehhez kötődő gazdasági értékeknek a világ- örökség részévé válását. ségi irodát és kértem a támogatásukat az elképzelések, a folyamat véghezvi­teléhez — tájékoztatott Sebők Antal. Elmondta, a miniszteri biztos képviselője sze­mélyesen járt Mezőhe­gyesen, megtekintette a város nevezetességeit, épületeit. A szakembert további találkozókra is meghívták. Nyáron az UNESCO egyik képvi­selője egyszerű turista­ként ismerkedett a tele­püléssel. Ez kedvező fordulat, mert azt jelen­ti, hogy számon tartják a várost, figyelnek a változásokra. — Sajnos, a gazdasá­gi lehetőségek egyre ki- látástalanabbak, ezért a természeti és építészeti örökségekben gazdag Mezőhegyes egyik kitö­rési pontja a turisztika fejlesztése lehet. Mivel elődeinknek köszönhe­tően ilyen gyönyörű környezetben élünk, ezért feladatunk megvédeni az utókornak, másrészt hasznosíthatjuk a mindennapi boldo­guláshoz. Városunk elismertségében, idegenforgalmi vonzásában nagy se­Vagyonkezelő Igazgatóság felmérést készített. A műemlékegyüttest képező ingatlanokban jelenleg is munka fo­lyik, így a birtoknak kötelessége meg­őrizni az állapotukat, folyamatosan gondoskodni a fenntartásukról. En­nek érdekében az épületekre vagyon­biztosítást kötöttek, hogy tűz vagy egyéb kár ne érje az államot. A műemlékegyüttes funkciója ma is az eredeti. Kun Mihály kiemelte, hogy a város központjában található épüle­tek megfelelő állapotúak, van olyan, amelyik jelentős felújítást kaptak, a műemlékvédelmi előírásoknak meg­felelően. A gond az anyagi források előteremtése, mert jelentős saját erőt kell felvállalni. Mezőhegyesen, aki körbenéz, láthatja a környezetbarát gondoskodást, ami az épületek, száz­éves fák, parkok állapotán mérhető le. A ménesbirtoknak pedig az ősi gyöke­rekbe kapaszkodó történelme, s mély szervezeti kultúrája nem engedheti meg, hogy a mára kialakult rendből lejjebb adjon. Éppen az egységes ar­culat, a szép parkok, a különleges hangulatot árasztó építmények, a fe­lülmúlhatatlan agrártörténeti emlé­kek, illetve a nemzetközileg elismert lótartás, a mindezekhez kapcsolódó lehetőségek teszik egyedülállóvá és vonzóvá a várost. HALASI MÁRIA Az unió védelem alá helyezte Európa vizeit Az országonkénti vízdíjpolitikában érvényesíteni kell ,,a szennyező fizet” elvet A gyulai székhelyű Körös-vidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság nemrégiben csatlakozott a felhívásunkhoz, és információkkal segíti lapunk környezetvédelmi oldalát. Ezúttal a víz keretirányelv hazai bevezetéséről kaptunk tá­jékoztatást. A Föld vízkészletéből mindössze egy százalék az emberi fogyasztásra alkalmas édesvíz. Európa vízellátott­sága a világ számos területéhez mérten kedvező, ám a víz­minőség nem megfelelő. Gyula Bolygónkon a víz az élet egyik alapeleme. A természeti kincs nemcsak az ember létének, ha­nem minden gazdasági tevé­kenységnek is előfeltétele. Vi­lágszerte számos területen okoz , gondot a vízkészletek korláto­zott volta. A Föld vízkészleté­nek mindössze egy százaléka az emberi fogyasztásra alkalmas édesvíz. Több mint 1,2 milliárd ember nem jut egészséges ivó­vízhez. Európa víz­ellátottsága kedve­ző, a kontinens nem szenved általá­nos vízhiánytól és rendkívüli vízprob­lémák - aszályok, árvizek — is csak ritkán jelentkeznek. Európa vizeinek minősége azonban nem kielégítő. A vízkészletek a nö­vekvő igény miatt csak hatékony jogi szabályozás­sal őrizhetők meg a jövő nemze­dékeknek. Az Európai Unió létrehozta a víz keretirányelvet (VKI), amely minden vizet védelem alá helyez, hogy Európában 2015-re, fenntartható vízhasz­nálat mellett, minden víz felel­Hatáselemzések az év végéig A keretirányelv közös végrehajtási stratégiáját az Eu­rópai Bizottság és a tagállamok közösen dolgozták ki 2001-ben. Ezen alapul a 2002-es magyar stratégiai dokumentum. A KVI feladatainak összehangolását a szakminisztérium végzi. A munkákba 2002-2003- ban csak a vízügyi igazgatóságokat vonták be, az idén már a környezetvédelmi felügyelőségek és a nemzeti parkok is részt vesznek a feladatok kidolgo­zásában. Ez év végéig lezárják az érdekellentétek­nek és a vizeket érő hatásoknak az elemzését, gaz­daságossági vizsgálatát. jen meg a jó állapot követelmé­nyeinek. Á vízminőség általá­nos javítását az európai víz­készletekhez fűződő, egyre nö­vekvő érdekellentétek sürgetik. A VKI jogi szabályozása kiter­jed valamennyi, a folyók, ta­vak, tengerparti és felszín alat­ti vizek védelmére. Megkövete­lik a határokon túlnyúló együtt­működést, „a szennyező fizet” elv érvényesíté­sét, az érdek- egyeztetést, az érdekeltek — köztük a civil szervezetek, az önkormányzat­ok - feladat-vég­rehajtását. SZ.M. Madármegfigyelők a pusztában A Természet Ébredése Társu­lat aktivistái a tavaszi madár­vonulás megfigyelésére Oros­háza, Kardoskút, Tótkomlós, Nagykopáncs térségébe láto­gattak. Útjuk során az ilyen­kor nagy tömegekben itt meg­pihenő vadludakon, darva- kon, parti madarakon kívül a közelmúltban megérkezett fehér gólyákra is felfigyeltek. Orosháza A hazánkban költő fehér gólyák tavasszal Afrikából a Nílus folyá­sa mentén, a Boszporuszon át vonulnak Európába, és általában március második felében érkez­nek a költőhelyekre, ahol április­ban már többnyire tojásaikat is lerakják. Kontinensünk középső és déli tájain elterjedt a faj, azon­ban a vizes élőhelyek fogyatkozá­sával az állomány csökken. Ha­zánkban, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület faj­védelmi programjának is köszön­hetően, viszonylag jó a faj hely­zete - avatott be a részletekbe Gál Zoltán, az orosházi Termé­szet Ébredése Társulat (TÉT) ak­tivistája. Információink szerint a TÉT Orosházán és a környező te­lepüléseken szeretné nyomon követni a madarak mozgását, a felmérések eredményeivel segít­ve a védelmi munkálatokat. Ezért kérik azokat, akik gólyafészkek közvetlen közelében laknak, je­lezzék az egyesületnek, mikor ér­keztek meg a madarak. (Üzenet- rögzítő: 68/413-354, cím: 5901 Orosháza, pf. 19., e-mail: tetoh@freemail.hu) Az egyesület aktivistái több alkalommal vé­geznek majd helyszíni adatgyűj­tést, ezért kérik a fészek helye és a madarakról közölt adatok mel­lett a bejelentő nevét és címét is. CS. I. ft Értékeink a világörökség védelmében Patinás épületegyüttesével, világhírű lóállományával várományosi listán az állami ménesbirtok Minden országnak vannak oltalom alatt álló természeti értékei, tájai, műemlékei. Külön öröm, hogy Magyarország több természeti és kul­turális értékét az UNESCO Világörökség Bizottsága is megóvásra érde­mesnek ítélte. így került fel 1987-ben elsőként a világörökségi listára a budapesti Duna-part és a várnegyed, illetve Hollókő építészeti együttese. Hazánk jelenleg 8 világörökséggel büszkélkedhet, míg 9-en szerepelnek a várományosi listán, köztük a megyénkben mezőhe- gyesi ménesbirtok.- A Nemzeti Kulturális Örökséj Minisztériuma számon tartja azon te lepüléseket, amelyeket a magyar ál lam a világörökség részévé kíván fej leszteni. Önjelöltségről tehát szó sen lehet. Munkám során igyekszem fel erősíteni ezt a folyamatot, ezért tavak megkerestem a világörökségért felelő: miniszteri biztost, illetve a világörök gítséget jelentene, ha értékeink a vi­lágörökség részévé válnának. Ez a jól felfogott érdekünk, de kötelezettsé­günk is az ősökkel és a gyermekeink­kel szemben — hangsúlyozta Sebők Antal. Kun Mihálytól, a Ménesbirtok Rt. vezérigazgatójától megtudtuk, hogy az épületekről 1999-ben a Kincstári

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents