Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám

4. OLDAL - 2004. MÁRCIUS 30., kedd MEGYEI KÖRKÉP Versbe „fojtja” örömét, bánatát Hetvenévesen jelent meg az első kötete, a gépek zajában is megihlette a líra „Nem vagyok sem derék, sem bá­tor ember, csak csupán abból a fajtából egy esendő pór, aki nem csupán csak magára gondol. Ab­ból a fajtából, aki sohasem feled­kezik meg a testvériségről, az em­beri méltóságról” - fogalmazta meg ars poeticáját a battonyai Cséfai Szelezsán György, akinek versei sok-sok évig lapultak az íróasztalfiókban. Hetvenéves ko­ráig várt, míg az első kötete napvi­lágot látott, amit két év után, az el­múlt hetekben, követett a máso­dik: Arckép a vers címmel. A köl­tővel életútjáról, hitvallásairól be­szélgettünk. _________ Battonya _____ Cs éfai Szelezsán Györgyöt jól ismerik a battonyaiak. Itt született, itt él már 72 éve.- Nagyon szegény családból szár­mazom. Édesanyám nem járhatott is­kolába, Írni, olvasni sem tanult meg. Édesapámnak is csak három elemi ada­tott meg, ezért is szerették volna a szü­leim - akiknek egyetlen gyermeke vol­tam -, ha tanulok, de a sors elém is számos akadályt gördített. Édesapámat évekig nem láttuk a háború miatt. Édesanyám 10 éves koromban beíratott a polgári iskolába, de két év után kivett, mert nem győzte fizetni. Emlékszem, egyik tanárnőm, özvegy Ginóczky Miklósné nagyon fájlalta ezt, mivel jó magyaros vol­tam. Cipészinas lettem. A meste­rem nyaranta el­engedett, hogy mezőgazdasági munkával keres­sek pénzt, Apám 1948-ban jött ha­za a hadifogság­ból, a 190 centi- méteres, sudár ember mindösz- sze 48 kilós volt és maláriás. Ami­kor meggyógyult és felerősödött, meg­próbáltam a magam útját járni - sorol­ta Cséfai Szelezsán György gyermek- és ifjúkora főbb mozzanatait.- A fővárosba mentem, de cipész­ként nem tudtam elhelyezkedni. A ké­zimunkát akkor már kezdte kiszoríta­ni a gyáripar, Anyai nagybátyám a Kö­zértnél dolgozott, segítségével én is Édesanyja nevét is viseli- Mivel Battonyán több Szelezsán is él, ezért már gyer­mekkoromban úgy különböztet­tek meg az iskolában, hogy édesanyám családi nevét is említették, ha rám gondoltak, valahogy így: a Cséfai Szelezsán, A köteteimben is így használom a nevem, bár hivata­losan nem vettem fel édes­anyám nevét. Cséfai Szelezsán György második verseskötete a közelmúltban jelent meg. D-FOTÓi LIHOCZKY PÉTER odakerültem. Nyolc hónap után azon­ban hazahívott az unokatestvérem. Itt­hon, Battonyán ugyanis megalakult a gépállomás. Előbb segédtraktor-veze- tőként, majd felelős traktorvezetőként dolgoztam. 1951-ben én lettem a me­gye legjobb csép­lő traktorosa - mutatja a vörös zászlót, ami erről tanúskodik, s egy oklevelet is, amely azt bizo­nyltja, Szelezsán György nemcsak megyei szinten állta meg a helyét, mint cséplő trak­toros, az országos harmadik hely is az övé lett. Ebben az időszakban ismerkedett meg a feleségével, aki két fiúgyermek­kel ajándékozta meg. Cséfai Szelezsán György a gépállo­máson, az alsó- és a legfelsőfok ldvételé- vel végigjárta a „ranglétrát". Időközben több iskolát is elvégzett, szakképzett traktorszerelővé vált, az orosházi mező- gazdasági technikumban leérettségizett. A gépállomásról ment nyugdíjba, mű­szaki vezetőként.- A gépek zajá­ban is megihlette a líra. Hogyan lett ön­ből költő?- Gyermek­koromtól kezd­ve vonzódtam az irodalom­hoz, annak el­lenére, hogy otthon még könyvünk sem volt. írni is sze­rettem. Trakto­ros brigádveze­tőként több cik­kemet is közöl­te a Mezőgaz­dasági Techni­ka című szak­lap, ahová új­ságírónak is hívtak. Nem mentem, nem szerettem vol­na itthagyni idős szüléimét. Verseket úgy tizenkét éves ko­romtól írok, az első komolyabb költeményeim tizenhat éves ko­rom táján születtek. Gyakran ír­tam ajándékba is verseket, a csa­ládomnak, munkatársaimnak, is­merőseimnek, de legtöbbször az asztalfióknak, akkoriban még ál­lami kézben volt a könyvkiadás. Egyszer a távirati iroda munkatár­sa elvitte mintegy 100 versem, de ebből sem lett könyv - egy hónap múlva felhívott és sajnálattal kö­zölte, hogy a fiókjából eltűntek a kéziratok... Jónéhány versem je­lent meg a lapokban, majd het­venéves koromban kézbe vehet­tem az első verseskötetem, amit jó ba­rátomnak, dr. Takács László nyugal­mazott gimnáziumi igazgatónak és fe­leségének köszönhetek. Hálás vagyok mindkettejüknek.- Első kötetének címe, Csupán áb­ránd... Milyen volt a fogadtatása?- Szinte el sem hittem, hogy ez va­lóság és nem „csupán ábránd”. Na­gyon sokan gratuláltak, számos elis­merő levelet is kaptam ismerősöktől, ismeretlenektől, szerte az országból. Máig sem tudom, hogyan jutott el a kötet hozzájuk. Idén pedig megjelent a második kötetem is, amelynek a cí­me, Arckép a vers. Ebben több mint 120 költeményem jelent meg. Fogad­tatása hasonló, mint az elsőé volt. Ez ismét óriási boldogság számomra. Cséfai Szelezsán György: Arckép a vers A vers lelki állapot: jó ha olyan, mint az ékes virágok, - ha az olvasóban lelki ajtót nyitott akkor be tudja tölteni égből nyert küldetésé... Napról napra, percről percre, szívből az agyba, vallhatunk? Jóságról, utánunk nyúl az ősi nagy titok... A vers bői a balga vágyak táltosa feláldozza, ami kincs, rég szunnyadó dallamok sodornak Brochék igét üli meg a gondolat, zsarnok a forma és hasít a fájdalom, felsír belül mint kagylóban a mély, fáj a múlandóság, a sebek helye, bánat, hősködés, avágy.azábmazélé... Régi versek, most ha rátok nézek, tibennetek látom képem roskadozva, mezítelen vagyok, tőletek kérek hófehér palástot... Reménykedve hiszem - magányosan,-hogy magához ölel olvasóm, hisz könnyém is össze vannak gyűjtve: megkérdem tőlük is„- vajon megérte? ­Arckép ködbe suhanó árnyán, nehéz szívvel rejtik el sebém, így élek árván, hisz sok szomorú dalom született Battonyán..,- Az élet mely területei, mozzana­tai késztetik versírásra?- Minden. Versbe „fojtom” az örö­möm és a bánatom is. Azt tartom, sok minden érdekes a világon, de az em­bernél nincs érdekesebb. Munkám kö­zéppontjában is mindig az ember állt, áll gondjaival, jövője miatti aggodal­maival. Ars poeticám is ez: egyetlen vágy, cél, vagy ösztön hajt, visz a szol­gálat felé, az emberszereteti - fogal­mazott Cséfai Szelezsán György. KOVÁCS irika Sikeres rajzpályázat a szabadságharcról A gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Központnak a Hősök vol­tak című rajzpályázata, melyet az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc tiszteletére írtak ki, nem várt sikert hozott. A város általános iskoláiból mintegy ISO diák küldött be pályamunkát. madik helyezést Vincze Lizi, illetve Ha­lász Fruzsina (Karácsonyi János Katoli­kus Általános Iskola), a második helye­zést Kiss Szilvia (Implom József Általá­nos Iskola) érte el. Különdíjas lett Nyisztor Renáta (1. Számú Általános Is­kola) és Kiss Ádám (Dürer Albert Álta­lános Iskola). A harmadik kategóriában _____________Qyula Az első kategóriában első lett Bengery Zsuzsanna, második Bánhidi Melinda (Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola), harmadik Durkó Balázs (Mag­vető Református Általános Iskola). A második kategóriában az első és a har­első lett Leskovics Eszter (Alapfokú Művészeti Iskola), második Tóth Brigit­ta (Karácsonyi János Katolikus Általá­nos Iskola), harmadik Pongrácz Zoltán (Implom József Általános Iskola). Kü­löndíjas lett Antal Anita (Alapfokú Mű­vészeti Iskola), Pákozdi Rebeka (1. Szá­mú Általános Iskola), továbbá az Alap­fokú Művészeti Iskolából Bagyinka Ba­lázs, Bende Tamás, Pongrácz Zoltán, Szabó Gergő és Leskovics Eszter kol­lektív munkája. (ö| 2003-as beruházások A megyei székhelyű gazdasági szer­vezetek tavalyi beruházásainak a tel­jesítményértéke 51 milliárd forint volt, az egy lakosra jutó beruházás értéke alig valamivel több mint fele az országosnak. A beruházások legnagyobb há­nyada (26 százalék) az iparban va­lósult meg, de számottevő nagyság­rendet (17 százalék) képviseltek még a mezőgazdaságban létrejöt­tek is. ____________________________101 Meg kérdeztük olvasóinkat Vállalkozna-e újraélesztésre? Török Tamásné, kiskőrösi nyug­díjas:- Természetesen megpróbál­nám az újraélesztést, ha valakinek veszélyben lenne az élete. Emberi dolog, hogy segítsünk egymáson. Persze ehhez megfelelő ismeretek­re van szükség. Nem egyszerű megtanulni az elsősegélynyújtást, de nem zárkóz­nék el ellene. Az iskolában is tanulják A gyerekek, amit jónak tartok. Az autóvezetőknek is oktatják, hisz a közlekedés veszélyes terület. Tudatosan pe­dig biztonságosabban lehet cselekedni, ha baj van. Csillag Andrea, mezőhegyest gyeden levő anyuka:- Ha lehetőségem lenne rá, biz­tosan segítenék. Ám, összetett a probléma, mert vannak, akik ma­guk sem alkalmasak az elsősegély- nyújtásra. Ez is olyan szakma, amit tanulni kell. Hirtelen életveszély esetén azonnal mentőt és orvost hívnék, bár amit tudok, magamtól is megtennék. Ha lenne ilyen tanfolyam, én is megtanulnám a legfontosabb ten­nivalókat. Szerencsére az élet sok területén ma már felkészítik az embereket a váratlan balesetek­nél való cselekvésre. Kézsmárki Zsolt, mezőhegyesi traktoros:- Mindenképpen megpróbál­nám az újraélesztést, ha életve­szélyben levő emberrel találkoz­nék. Bizonyára nem hagynám ott, ha olyan veszélyes állapotban van, hanem segítséget hívnék. A gépko­csivezetői tanfolyamon megtanultuk, mit hogyan kell csinálni. A szakszerűség fontos, mert ártha­tunk is, ha hibázunk. Az élet mentése sokszor az első cselekvésen múlik. Aki viszont nem biztos a dolgában, az legjobb, ha azonnal szakembert, il­letve mentőt hív. Varga Péter, mezőhegyesi, igaz­gatási szaktanácsadó:- Ha életveszélyben levő em­bertársammal hozna össze a sors, akkor tudásomhoz és felkészültsé­gemhez mérten igyekeznék segíte­ni rajta. Először intézkednék orvos és mentő értesítéséről, majd a leg­szükségesebb ellátást választanám. A tanfolyamok hasznosnak tűnnek, és szerencsére ma már sok helyen képezik a dolgozókat, Arra mindenképpen jók, hogy felhívják az emberek figyelmét és várat­lan helyzetben való cselekvéskor növelik a bizton­ságérzetet. H. M. _________________________________________P-FOTÓi HMM SRHI Ki snemesi otthonok találkozója Békéscsaba Ma és holnap rendezik meg a kisnemesi otthonok 3. országos találkozóját Békéscsabán, illetve a me­gyében. A program szerint Ráday Mihály ismert televízi­ós városvédő mond megnyitót. Fogalmak, előadás­címek, amelyek jelzik a találkozó célját: a volt Omaszta-kúria (a jelenlegi Munkácsy emlékház) felújítása; Magyarország és a kultúrturizmus; Ne­mesi rétegződés az Alföldön az újratelepítés után; Kisnemesi családi képtárak - hogy csak néhányat említsünk a napirendre kerülő témák közül. A szakma által máris nagy tekintélyt kivívott ta­lálkozó során szerdán a vendégek ellátogatnak Gyulára, Lökösházára és Mezőhegyesre. _______________________________________M. Kis hírek Békés megyéből SZAVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Maradjanak-e a katonáink Irakban? A szavazás a következőképpen alakult: Tekintve,Kogy Irakban nem találtak tömegpusztító fegyvereket, felül kellene vizsgálni hazánk katonai szerepvállalását. —E' 35% A katonáinkat haza kell hívni. *5% NATO-tagként vannak kötelezettségeink, az Iraki jelenlét is ilyen. Ezen a héten alábbi témában kérdezzük véleményüket: Mit gondol, az 53. heti nyugdíj kifizetésének javaslatáról? Klikkeljenek a www.bmhirlap.hiHa! BÉKÉS, (a) A közelmúltban Békésre látogatott Teleky László romaügyi po­litikai államtitkár és Doszpot Péter or­szággyűlési képviselő. A vendégek a város vezetőivel, valamint a helyi és a megyei cigány kisebbségek képviselő­ivel találkoztak. BÉKÉS, (a) A város képviselő-testü- lete a civil kerekasztal létrehozására történő javaslatokat, több más aktuá­lis téma mellett, a következő, április elsejei képviselő-testületi ülésen tár­gyalja majd. BÉKÉSCSABA, (o) A városi közgyű­lés közművelődési, ifjúsági és sport- bizottsága pályázatot hirdetett a 2004. évi közművelődési és művészeti cél- támogatás elnyerésére. Cél a békés­csabai állampolgárok és művelődő közösségeik kulturális tevékenységé­nek támogatása. Elsőbbséget élvez­nek a már működő kulturális közös­ségek, valamint a nagyobb érdeklő­désre számot tartó kulturális progra­mok. Beadási határidő: április 8. BÉKÉSCSABA, (o) Az uniós elvárá­soknak megfelelő nagyüzemi besoro­lást nem kapta meg a Kétegyházi úton működő, a város tulajdonában lévő vágóhíd. A hazai üzletek ellátá­sára azonban így is alkalmas. Az ön- kormányzat nem zárkózik el az elől, hogy a lehetőségek figyelembevételé­vel, például magántőke bevonásával felújítsák a vágóhidat. BÉKÉSCSABA, (o) Megvizsgálja az önkormányzat, hogy miképpen tudná hasznosítani a jelenleg állami tulaj­donban lévő volt Dugonics-laktanya 10,5 hektáros területét. Lakhatási, ok­tatási, avagy kereskedelmi cél egy­aránt szóba jöhet. Annak az ötletét sem vetik el, hogy a laktanyával szemben lévő földeket is hasznosíta­nák. BÉKÉSCSABA, (o) Ezekben a he­tekben a Kinizsi utcáig valósul meg a sétálóutca rekonstrukciója. A városve­zetés célja, hogy 2006 végéig a Mednyánszky utcáig kiépüljön a dísz- burkolat és elkészüljenek a megfelelő térberendezések. BÉKÉSCSABA, (y) Muzeális ebadó­jegy jutott a Csabai Állatvédők Egye­sületének birtokába. Ezek szerint már 1950-ben adóztatták az ebtartást. A 25-ször 25 milliméter nagyságú alu­mínium lapról kiderül, hogy akkori­ban 12 forintot fizetett a kutya gazdá­ja. BÉKÉSCSABA, (y) Tavaly a megyé­ben 16 kiskorú nő kötött házasságot - tájékoztatott a Békés megyei gyám­hivatal. A szám az elmúlt évekhez vi­szonyítva magas, hiszen például két évvel korábban, 2001-ben csupán két lány házasodott ilyen fiatalon. BÉKÉSCSABA, (y) A városban az egy lakosra jutó elszállított hulladék mennyisége az 1990. évi kétszeresére emelkedett. Mára a város teljes terüle­tét bevonták a hulladékszállítási köte­lező közszolgáltatásba, amellyel a köztisztaság szintjét szeretnék emel­ni. BÉKÉSCSABA, (y) A Békéscsabai Hűtőipari Rt. üzeméből került ki ta­valy a magyar gyorsfagyasztott termé­kek 12 százaléka. A cég exportban ‘több, mint 13 százalékot ért el. Az rt. főleg az EU-ba, Közel-Keletre, Kínába, illetve néhány szomszédos országba szállít. BIHARUGRA. (i) A biharugrai ön- kormányzat az utóbbi másfél évben összesen 108 munkanélkülit foglal­koztatott különböző közhasznú mun­kákon. Számukra 16 millió 600 ezer forint munkabért fizettek ki, így is enyhítve a lakosság szociális gondja­in. BIHARUGRA. (i) A helyi szennyvíz- kezelésre traktort és szippantót vásá­rolt a biharugrai önkormányzat. Az egyszeri szippantás díja 1500 forint. A traktor és a szippantó szerdai napo­kon végzi a szolgáltatást. FÜZESGYARMAT, (i) A Gyarmat- Ferment Kft. beruházásában a Réti-ta­nyánál megvalósuló trágyafeldolgozó üzem engedélybeszerzésein jelenleg is dolgoznak az illetékesek. Elsősor­ban a környezetvédelmi engedélyek beszerzése nehézkes, de nyárig vár­hatóan a Réti-tanyánál is megindul­hat az építkezés. Ez a trágyafeldolgo­zó üzem majd újabb gyarmati lakoso­kat juttathat álláshoz, megélhetéshez. GYULA, (ö) Az április 16-tól 18-ig tartó Gyula-napok keretében a Ba- lassi-emlékévben az önkormányzat ismételten Balassi-hasonmásver- senyt hirdet. A vállalkozó kedvűe­ket Balassi szellemiségét megidézve végvári katonaként várják április 18- án a várkerti sátorba. Ugyancsak ezen a napon, ugyanide várják azo­kat is, akik a városhoz fűződő neve­zetes személyiségeket szeretnék ha­sonmásversenyen megjeleníteni, így Albrecht Dürert, Kerecsényi Mik­lóst, Harruckern Jánost, Erkel Fe­rencet, Munkácsy Mihályt, Simonyi Imrét... GYULA, (ö) Az áprilisi Gyula-napok­hoz kapcsolódóan hagyományterem­tő szándékkal konferenciát rendez a város önkormányzata Simonyi Imre (1920. szeptember 14-1994. február 10.) költői életművéről, azt több ol­dalról megközelítve. Az előadások áp­rilis 17-én 10 órakor kezdődnek a Mogyoróssy János Városi Könyvtár­ban. A konferencián bemutatják a Magyar Televízió archívumából azt az interjút is, melyet Vitray Tamás készí­tett Simonyi Imrével.

Next

/
Thumbnails
Contents