Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-26 / 72. szám

4. OLDAL - 2004. MÁRCIUS 26., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 1 Drága pénzen „vett” fertőző betegségeink A trópusokon veszélyes lehet a szex, a szúnyog és a szívószál Nagy divat a szubtrópusi országokban üdülni. A szer­vezőirodák kínálatából ezek az utak kelnek el a legha­marabb. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a mé­regdrága kiruccanásról súlyos fertőzéssel térhetnek haza. A trópusi országokban turistákra leselkedő egészségügyi veszélyekről professzor dr. Várkonyi Ti­bort, a békéscsabai Réthy Pál kórház I. számú belgyó­gyászati osztályának vezető főorvosát (képünkön) kérdeztük. Békéscsaba Amikor az ember megérkezik egy tá­voli vidékre, a látvány annyira elvará­zsolja, hogy lelkesedésében észre sem veszi az árnyoldalait. A szubtrópusi országokban jellemzően fejletlen a gazdaság, szegény a lakosság, és sok­kal gyakoribbak azok a betegségek, amelyek megtámadhatják a helybélie­nyezők. Valamennyi betegség ellen egy védőoltás nem nyújt biztonságot. Másrészt a védőoltások bizonyos bak­teriális és vírusbetegségek ellen alkal­masak, de nem alkalmasak például az egysejtűek és a férgek elleni védeke­zésre. Ezeken a vidékeken olyanok a körülmények, hogy a rovarok, például a szúnyogok, mint közti gazdák, foko­zottan vannak jelen. Még a légkondi­- így igaz. Emlékszem, a Fülöp-szi- geteken, a turisták legnagyobb örömé­re, az árus négykerekű kocsija mellett sütötte a lángost. Csakhogy a körülötte pucéran rohangászó kisfia az utca kö­zepén végezte el a dolgát. Ha valakiben jelen van a tenia nevű féreg, az rögtön kikerül az utcára, onnan pedig könnyű megszerezni. Bangkok egyik látvá­nyossága a vízen tartott piac. Az enni­valókat a csónakokban sütik, egy hálót nyújtanak ki a pénzért, s ugyanebben a hálóban nyújtják oda az ételt. A főzés­hez a vizet alkalmasint a csatornából merítik, tányérként pedig a vízi növé­nyek levele szolgál. A levél azonban közti gazdáktól, csigáktól, amőbáktól lehet fertőzött. A trópusokról hazaérke­zett beteget már kezeltem amőbás máj­tályoggal. Férgekkel is könnyen meg­Ami szem-szájnak ingere. Turista legyen a talpán, aki ellen tud állni a csónakban árusított tengernyi finomságnak. Amennyire kelletik magukat, annyira veszélye­sek ezek az ételek. két és az utazókat. A trópusi betegsé­gek kialakulásához az kell, hogy vala­kibe bejusson a kórokozó, ott megta­padjon, elkezdjen szapo­rodni, majd megbetegítse — kezdte Várkonyi pro­fesszor, akinek szakmai és magánélete során meg­adatott, hogy körbeutazza a Földet. Többek között járt a Fülöp-szigeteken, Japánban, Thaiföldön, Kí­nában és Peruban. — A védőoltások nem elegendőek? — kérdeztük dr. Várkonyi Tibort.- Általánosságban nem lehet azt mondani, hogy ha beoltatom ma­gam néhány betegség el­len, akkor védve vagyok a trópusi vagy a szubtrópusi országok­ban. Vannak endémiás területek, ahol bizonyos betegségek nagyobb gyako­risággal fordulnak elő. Más azonban az indonéz szigetvilág és más Peru be­tegségtérképe. Sok a hasonlóság, de más a klíma, mások a hajlamosító té­Kellemetlen potyautasok — Amit idehaza az egyetemi tanulmányaink során megtanulunk, az kevés a trópusi betegségek okozta problémák felismeréséhez és kezeléséhez - véleke­dett Várkonyi professzor. Hozzátette, a gyulai kórház­ban kiváló orvosok dolgoznak, akik a fertőző betegsé­gek tudorai, ám a családorvosok, belgyógyászok és a többi szakterületen gyógyítók sokszor nincsenek tisz­tában ezekkel a betegségekkel. — Több olyan beteg­ség van, amelyet korábban már sikerült kiűzni Euró­pából, ám napjainkban ismét „importáljuk” a konti­nensünkre. így egyáltalán nem ritka, hogy például a maláriával súlyosan fertőzött országokból beteg turis­ták és átutazók érkeznek hazánkba, vagy Európa más országaiba. álomkór kórokozóját. Pedig ezekben a szállodákban látszólag minden rend­ben van.- Az utazó azonban nemcsak szál­lodákban eszik-iszik, hanem előszere­tettel kóstolgatja az utcai árusok fi­nomságait. fertőződhetünk. Thaiföldön egy ele­fántfarmon jártam, ahol számtalan le­hetőség volt, hogy valaki megfertőződ­jön, mint ahogy ez meg is történt: egy kollégám filariasist kapott. Ezt a beteg­séget egy orsószerű féreg okozza. Nyirokútgyulladást okoz, amely során az alsó végtagok elefántlábszerűvé dagadnak. A népnyelv ezért elefántiázisnak hívja. Veszé­lyes kór, képes végérvénye­sen tönkretenni a nyirokere­ket. Természetesen létezik rá gyógymód, de nem tökéle­tes. Fontos az ivóvíz kérdése. A tisztító rendszerek több­nyire csak a nagyvárosok­ban, vagy még ott se működ­nek. A legtöbb országban fi­gyelmeztetnek rá, hogy csak forralt vi­zet szabad inni, s ezt például Kínában kannában rendelkezésünkre is bocsá­tották. Sokan elővigyázatosságból csak dobozos üdítőt, vagy sört isznak, ám nem számolnak vele, hogy a lemez­nyelvet felkattintva egy mozdulattal belemossák a szennyeződést az italba. Van, ahol az a szokás, hogy az árus a dobozos, vagy az üveges italokat fel­nyitja, s egy szívószálat beledugva nyújtja át. Ez a szívószál bizony kétes tisztaságú, mint ahogy a jégkockával hűsített italunkat kortyolva sem lehe­tünk biztosak abban, hogy a jég fertőt­lenített vízből készült.- Ezek a fertőzések mindjárt kide­rülnek, vagy csak a hazaérkezés után?- A betegség megkapása, illetve a tünetek kialakulása között általában hosszabb idő telik el. Ez függ attól is, hogy baktérium, vírus, egysejtű vagy féreg a kórokozó. Ha az orvos rejté­lyes, vagy annak látszó kórképpel ta­lálkozik, alapvető feladata, hogy meg­kérdezze a beteget, járt-e olyan or­szágban, amelynek klímája eltér a mi­enktől. A probléma nagyon is va­lós: gondoljunk csak bele, száz évvel ezelőtt a fővárosba utazni sokkal nagyobb tortúrával járt, mint ma eljutni a Fülöp-szigetek- re. Ha pedig a távolban megka­pok egy betegséget, órákon belül itthon vagyok, a tünetek pedig csak hét vagy tíz nap múlva je­lentkeznek. Ákkor már az illető talán el is felejtette, hogy úgy ivott kókuszdiótejet, hogy előtte a dió tetejét az árus egy han- dzsárral leütötte, majd abba egy szívószálat szúrt. Á handzsár piszkos volt, a szívószálat pedig a földön, egy szál papíron tartotta, ahol a gombáktól kezdve a férge­kig mindennel fertőződhet. Nap­jainkban azonban nemcsak turis­taként jutnak el az emberek a tró­pusokra. Diplomatáink, üzletem­bereink és katonáink is egyre na­gyobb számban fordulnak meg távoli vidékeken.- Egyik-másik trópusi ország a szexturizmusáról híres. Milyen veszélyt rejtenek az ottani kalan­dok?- Azokban az országokban rendkí­vül sok a lueszben, azaz vérbajban szenvedő ember. A fertőzés hihetetle­nül könnyen átvihető. Nemcsak a ne­mi aktussal, de hevesebb csókkal is. A közös borotvahasználat is kockáza­tos, így a kölcsönkért borotva épp olyan veszélyes lehet, mint amikor beülünk a borbély székébe. Szólni kell az AIDS-ről is, amely nem kifeje­zetten trópusi betegség, ám ezekben az országokban éppen az elmaradott­ságuk miatt nagyon magas a fertőzöt­tek száma. A hepatitis vírusok előfor­dulása is magas. Meggondolatlanul cselekszik, aki úgy teremt szexuális kapcsolatot, hogy annak hiányzik a megfelelő háttere. Tudni kell, hogy az óvszerek sem mind megbízhatóak, ráadásul a száj nyálkahártyáján ke­resztül is fennáll a fertőzés veszélye. A saját praxisomból is tudok rá pél­dát, hogy az állami delegációval kül­földön járt üzletember, hazatérve, nagy számban fertőzte meg a környe­zetét luesszel. CSATH RÓZA Megkérdeztük olvasóimkat Gyakran szorulnak-e táppénzre? Fazekas János, békésszentand- rási termelőszövetkezeti dolgozó:- Hál' istennek, nem szoktam beteg lenni. Úgy öt éve voltam kór­házban, de azóta alig-alig fordultam meg az orvosnál. Télen amúgy is so­kat vagyok otthon, mert csak idény­munkán dolgozom, úgyhogy ha el is kapna valamilyen megfázás, otthon kikúrálnám magamat. Gondolom, ha nyáron betegeskednék, amikor sok munka van, akkor sem haragudnának rám a munkahelyemen. Biztos, hogy nem jó, ha hi­ányzik a munkaerő, de azt azért biztosan belátnák, amikor beteg az ember, nem bír dolgozni. Boros Szabolcs, békésszentand- rási mezőgazdasági gépszerelő:- Hat éve dolgozom ugyanannál a cégnél, eddig még nem voltam táppénzen. Szerencsés állapot, mert a mai világban dolgozni kell, nincs mese. Aki folyton táppénzen van, annak nem sok az esélye a munkahely megtartására. Persze, azt is nézik, mi­lyen munkát végez az illető. Ha elégedettek a telje­sítményével, akkor nem hinném, hogy különö­sebb probléma lenne abból, ha hosszabb-rövidebb ideig táppénzre kényszerül valamilyen betegség miatt. Úgy gondolom, az én munkaadóm is belá­tással lenne, ha ilyen helyzet előfordulna. Bácsi Lajos, békésszentandrási felszolgáló:- A mi családunkban nem divat a betegség. Ha valamelyikünk meg­betegszik, akkor már nagyon nagy baj van. fgy volt a nagyapám is, aki száz és fél évet élt, de sohasem be­tegeskedett. Nem is emlékszem, mikor voltam táppénzen. Egyébként, aki gyakran van betegállományban, nem szeretik a munkálta­tók, előbb-utóbb találnak megoldást arra, hogy megszabaduljanak tőle. Sajnos, nem csak a bete­geskedőkkel vannak így, hanem a kisgyermeke­sekkel is. Csak az az ember kell, aki soha nem be­teg, mindig dolgozik. Szécsi László, békésszentandrási hentes:- Manapság igencsak rákény­szerítik az embert a munkára, így ha van is valami kisebb baja, in­kább tovább dolgozik. Én is gyak­ran így vagyok, ha például fáj a de­rekam vagy valami más. A munkál­tatók megtalálják a módját annak, hogy a kifizetett táppénzt visszavegyék. Van például, ahol nem fi­zetnek prémiumot azoknak a dolgozóknak, akik sokat vannak betegállományban. Kétszer is meg­gondolja tehát az ember, mikor menjen táppénzre. Bár kétségtelen, hogy aki jól dolgozik, nehezeb­ben küldik el, még ha beteges is. l. j. ________________________D-FOTÓi KOVÁM ERZSÉBET A gábortelepi közösségi házért A közigazgatási szempontból Medgyesbodzáshoz tartozó Gábortelepen jelenleg nincs közösségi ház, holott nagy szükség lenne egy olyan létesítmény­re, amely helyet biztosítana a különböző korosz­tályok rendezvényeinek. Az önkormányzat rövid időn belül változtatni szeretne a helyzeten.- Az új gábortelepi közösségi házat az óvodával egybeépített, egykori iskolai épületrészben kíván­juk kialakítani — mondta Varga Gábor, a település polgármestere. Az átalakításhoz szükséges anyagköltséget a képviselők teremtik elő úgy, hogy tiszteletdíjuk egy részéről lemondanak a létesítendő közösségi ház javára. A létesítmény többfunkciós lesz, fiatalok és idő­sek rendezvényei, programjai lebonyolítására egy- aránt alkalmassá kívánják tenni.________ k. e. Kis hírek Békés megyéből ALMÁSKAMARÁS. (1) A Békés me­gyei német kisebbségi önkormány­zati szövetség kihelyezett ülést tar­tott a minap Almáskamaráson a köz­ségházán és az általános iskolában. A megyei bizottság titkára, Hevesi József vezette fórum apropóját az adta, hogy szeptember 25-én Almás- kamaráson rendezik meg a megyé­ben élő németek kulturális napját. A beszámoló után szó esett a pályázati lehetőségekről és a 2004. évi tervek­ről. BÉKÉS, (a) A Jobboldali Összefogás Békésért polgári kör képviselői kije­lentették: túlzás egymillió forintot költenie a városnak az európai majá­lis megrendezésére. Szerintük a csat­lakozás után nem feltétlenül lesz jobb a békési gazdáknak. BÉKÉS-BIHAR. (b) A Békés-Bihar Kistérségfejlesztő Egyesület legutóbbi közgyűlésén a tagtelepülések polgár- mesterei 19 millió 3 ezer forint bevé­teli, illetve kiadási tervezett egyenlegfőösszeggel, egyhangú igen­nel fogadták el a kistérség idei költ­ségvetését. BÉKÉSCSABA, (r) A békéscsabai kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakképző iskolában a közelmúltban svájci napot tartottak. A program ré­szeként Svájcról szóló német és ma­gyar nyelvű vetélkedőt, továbbá gasztronómiai bemutatót tartottak. A német nyelvű vetélkedő első helye­zett csapata: Nagy Adrienn, Kúrái Kit­ti, Fáskerti Magdolna. A magyar nyel­vű vetélkedő első helyezett csapata: Papp Anett, Berényi Zsuzsanna és Csapó Katalin. A cukrászverseny első helyezett párosa: Mezei Csaba és Fa­zekas Attila. A szakácsverseny első helyezett párosa: Skorka Gábor és Putnoki Tamás. DOMBEGYHÁZ. (1) A dombegyházi önkormányzat idén is szeretné foly­tatni a korábban megkezdett útépí­tési munkát. Azokban az utcákban, ahol még nincs megkezdett útépítés, két évvel ezelőtti kezdeményezés­ként cseréptörmelékkel oldják meg az utak alapozását. E megoldással idén 3 utcában folytatják a cserép­törmelékes alap építését, valamint 4 utcában sárrázók készítését terve­zik. FÜZESGYARMAT, (i) A füzesgyar­mati önkormányzat lehetőségei sze­rint évek óta támogatja a fiatalok ott­honteremtését. Ez a folyamat idén is folytatódik: 2004-ben az első lakás­hoz jutók támogatására 4,5 millió fo­rintot költ a város. GYULA, (ö) Gyulavári­ban az orvosi szolgálati lakás évek óta üres. Gyógyszerészi igény van a megvételére. Az önkor­mányzat álláspontja a ki­használatlanul álló lakás értékesítése. Mivel csak az önkormányzat létesít­het új háziorvosi praxist, \ alaptalan az orvosi rende­lő kialakításának félelme. számítógép-ellátásában segít. A pénz­zel szeptember 30-áig el kell számol­ni. GYULA, (ö) Az Utazás kiállításon két alabárdos is népszerűsítette a gyulai reneszánsz karnevált, folyamatosak voltak a termékkóstoltatások. A gyu­GYULA. (ö) Informatikai pályázatával a gyulai ön- kormányzat 8 millió 903 ezer 554 forintot nyert egyharmadnyi önrészéhez. A szaktár­ca által kiírt pályázaton heten nyer­tek, Gyula a második legnagyobb ösz- szeget. A pénz a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények Településeink az interneten A weboldalunkról (www.bmhirlap.hu) több megyei település honlapjára látogathatnak el: Békésszentandrás, Biharugra, Bucsa, Füzesgyarmat, Geszt, Gyula, Kamut, Kardos, Kertészsziget, Kétsoprony, Kevermes, Kondoros, Lökösháza, Méhkerék, Vésztő és Zsadány. A települési honlapigénylés feltételeiről a 66/527-238-as telefonon lehet érdeklődni. lai standon nagy érdeklődés mutatko­zott az üdülési csekkek felhasználása iránt, főként a minőségi szálláshelyek kerültek középpontba. Gyulai tapasz­talat, hogy sikerült a várost sokszínű­én népszerűsíteni. Tárgyaltak többek között a hajdúszobosziói nagy fürdő­hely képviselőivel is együttműködés kialakításáról. GYULA, (ö) A helyi önkormányzat június 25-étől 27-éig rendezi Gyulán a Keszi nevű települések találkozóját. Ilyen nevű település van Magyaror­szágon, Szlovákiában, Romániában, Szerbiában. A Gyulához tartozó Dénesmajor területén található a Keszi erdő, ezért a találkozó kezde­ményezése. Sok vendéget várnak Gyulára, ahol most adnak helyet elő­ször az összejövetelnek. A rendez­vény várhatóan 3 millió forintba ke­rül, ehhez hozzájárulnak a területi képviselők keretükből, de a képvise­lő-testület segítségét is várják. Terve­zik, hogy emlékkövet avatnak, ennek térképén bejelölik a Kárpát-medence Keszi nevű településeit. A Keszi- találkozó 1992-ben indult Budakeszi és Dunakeszi kezdeményezésére. KASZAPER. (1) A Magyar Vöröske­reszt kaszaperi alapszervezetének tagjai, valamint Virág Magdolna elnök közreműködésével kiszállásos véradó napot szerveztek nemrég a művelődé­si házban. A véradáson 39-en jelentek meg, akik között új önkéntest is kö­szönthettek. Ezúttal a nagybánhe- gyesi tejüzem adománya segítette a donorokat. KÉTEGYHÁZA. (ke) A helyi képvise­lő-testület a társadalombiztosítási pénztár észrevételei alapján módosí­totta a háziorvosi körzeteket Kétegyházán. A településen három körzeti orvos tevékenykedik. Két há­ziorvos rendelője a saját körzetén kí­vül található, ezért volt szükség a kör­zetmódosításra. KÉTSOPRONY. (a) Május végére készül el a hulladékgazdálkodási terv Kétsopronyban, amelyet egy uniós rendelet szerint minden ön- kormányzatnak kötelező elkészíte­nie. KÉTSOPRONY. (a) A helyi önkor­mányzat a művelődési ház felújítására pályázatot nyújt be a SAPARD-hoz, mert régóta esedékes Kétsopronyban a bevezető járdaszakasz javítása, vala­mint az épület nyílászáróinak cseréje. « cionálóval felszerelt legelegánsabb szállodákban is megcsíphet valakit egy szúnyog és beléjuttathatja az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents