Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-23 / 69. szám

KÖRNYEZ ETVÉDELEM 2004. MÁRCIUS 23., KEDD - 7. OLDAL Környezetvédelem, mindannyiunkért! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályá­zatának nyerteseként lapunk hetente rendszeresen, külön oldalon jelentet meg környezetvédelemmel kap­csolatos írásokat, témákat. Ily' módon minden ked­den egy újságoldalon foglaljak össze a megyénk la­kosságának életét befolyásoló, azt meghatározó kör­nyezetvédelmi programokat, eseményeket, követen­dő, netán elvetendő példákat. Igyekszünk minél több rendezvényt, kezdeményezést, tudósítást közölni, szakemberek segítségére támaszkodva tanácsokat, tippeket nyújtani, mozgósítani, és közvetve vagy köz­vetlenül tudatosítani, hogy a környezetvédelem ügye a nemzeti érdekkel összhangban helyi - települési és lakossági - üggyé váljék. Továbbra is kérjük a környezetvédelemmel foglal­kozó szervezeteket, szakembereiket, ötleteikkel segít­sék a munkánkat. Járuljanak hozzá a megye környe­zetvédelméért tett erőfeszítések mind teljesebb megis­mertetéséhez. Ugyancsak aktivitásra kérjük Tisztelt Olvasóinkat is: küldjék el számunkra észrevételeiket, a környezetükben fellelhető jó és rossz példákat egy­aránt - utóbbiak megoldásában szívesen közreműkö­dünk -, akár fotóval illusztrálva, a következő címre: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsa­ba, Munkácsy u. 4. Levélküldeményeikre írják rá: ,,Környezetvédelem". Elektronikus levelezéssel elérhe­tőségünk: szerk.bekes@axels.hu, valamint a szer­kesztő közvetlen e-mail-címe: laszloe@axels.hu. Az így küldött üzeneteken is tüntessék fel: „Környezetvédelem”. A legjobb ötleteket, képeket be­küldő olvasóinkat Békés megye természetvédelméhez kötődő értékes kiadványokkal, könyvekkel jutalmaz­ZUk-_____________________________LÁSZLÓ ERZSÉBET Tájrendezés orosházi módon A településszerkezeti tervet a legutóbbi ülésén fogad­ta el az orosházi képviselő-testület. Ebben a doku­mentumban a szakemberek megfogalmazták a táj- rendezési és természetvédelmi javaslataikat is. A véderdők telepítéséről kiderült, hogy az északi elke­rülő úttól délre, a Kakasszéki-csatorna és a Róna ut­ca között, a kiskertek helyén és az Újosztásnál, a Zöldmező utca mellett 20 méter szélességben már környezetünket gazdagítják. Véderdővel különítették el a Szeged—Békéscsaba vasútvonalat a téglagyár mellett létesülő lakóparktól, valamint a szennyvíz- tisztítót a lakóterülettől. Tájfásítás szerepel a tájren­dezési tervben (a dűlőfásítást összekapcsolva az út menti fásítással) a tervezett M47-es autópálya nyom­vonala mentén. Rekreációs célú erdőtelepítés történt a gyopárosi üdülőterületen és a téglagyári tavak környékén. Keskenyek a dűlőutak A Szelekovszki László és Nyíri Krisztián által készí­tett környezetvédelmi program az állapotfelmérés so­rán a talajadottságokkal is számolt Gádoroson. Kide­rült, hogy a talaj minősége 7 és 30 aranykorona kö­zötti. A településtől északra belvizes, kisebb hozamú földeken gazdálkodnak. Erre a vidékre is a hagyomá­nyos növénytermesztés a jellemző. A talaj- és tájvé­delem egyik legégetőbb problémája a keskeny dűlő­utak és az ebből eredő nehézkes fasortelepítés gond­ja. Az egyeztető fórumon javaslatként elhangzott a fás mezsgyék jobb kihasználása, a törmelék és sze­métlerakás megszüntetése, valamint a szerves trágya használatának előtérbe helyezése. Vegyszerezés terén Gádoroson nem esnek túlzá­sokba az emberek, helyenként inkább a szakszerűt­len vegyszerezés okoz gondot. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: László Erzsébet. A Száraz-ér életben maradt az új évezredben Környezetvédelmi járőrök jelzik, hol az illegális szemétlerakó A Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környe­zetvédő Egyesület a környezeti értékek feltérké­pezését és a Száraz-ér megmentésének több évti­zeden át reménytelennek tűnő ügyét vállalta fel megalakulásakor, 1994-ben. Az egyesület társa­dalmi összefogást valósít meg, jó példája annak, hogyan tudja egy civil szervezet a politikai dön­téshozók figyelmét egy-egy súlyos környezeti kárra felhívni, részt venni a megoldás keresésé­ben, informálni a lakosságot egy közérdekű, a vá­ros képét döntően befolyásoló ügyben. Tótkomlós A Száraz-ér az ezredfordulóra már- már legendává lett. Teljesen kiszá­radt, medrét beszántották, súlyos lég­köri aszály nehezítette a helyzetet, a vízhiányt, az elsivatagosodás jeleit hozva magával. Az ér megmentéséért civil kezdeményezések alakultak. Egy nyertes PHARE-program jóvoltá­ból a Battonya és Tótkomlós közötti 68 kilométeres mederszakasz kotrá­sát 11 gép végezte el, egy ponton át­vágták a medret és egyetlen helyen Er menti rapszódia Az alkotói pályázat díjkiosztóján, tegnap a legjobbaknak járó elismerések mellett mindenki kapott egy erre az alka­lomra kiadott képeslapot és emléklapot (a helyi pályázók mellett Battonyáról, Végegyházáról és Békéssámsonról érkeztek pályamunkák). Győztesek. Rajz kategóriában, 1—2. osztály: Varga Viktória; 3—4. osztály: Hudák Berna­dett; 5-6. osztály: Szabó Beatrix (valamennyien tótkomlósak); 7-8. osztály Szántó Anita (Békéssámson). Fotó kategóriában Nagy Pál József, Tóth Magdolna (Békéssámson) és Nagy Lilla (Tótkomlós). Tűzzománc ka­tegória: Czirtle Noémi, Halász Edit (Tótkomlós) és a helyi tűzzománc szakkör. Vers- és próza kategória: Zsingor Tünde, Roszkos Boglárka (Tótkomlós), Csathó András (Battonya). Plasztika: a Pokorádi testvérpár, Róbert és Panna (Tótkomlós), valamint Orovecz Mónika (Tótkom­lós). A Száraz-ér társaság az uniós csatlakozás alkalmából Ér menti rapszódia címmel megjelenteti legújabb kiadványát, ebben helyet kapnak a legkiválóbb pályázók versei is. Megvizsgálták, hol sérült a természet, feltérképezték az élőhelyeket, a védett területeket, majd megtörtént a Száraz-ér egy jelentős szakaszának a rehabilitációja. d-fotó: lehoczky péter bozótirtás volt. A kivitelezők nem tér­tek el az eredeti meder vonulattól, a munkák során 7 zsilipet készítettek és 4 hidat újítottak fel, egyet építettek. Előtte jelentős ter­mészetkutatást vé­geztünk, megvizs­gáltuk, hol sérült a természet, feltérké­peztük az élőhelye­ket, a védett terüle­teket. Ez a munka azóta is folyamatos, de helyzetünket megkönnyíti a már elvégzett rehabilitá­ciós folyamat. Meg­látásainkat „A Száraz-ér múltja, jele­ne és jövője” címmel meg is jelentet­tük 1998-ban, majd ezt követte 2001- ben a „Közös gondolkodással a Szá­raz-ér jövőjéért” című kiadványunk. Fáradtságot nem ismerve dolgozunk azért, hogy a legkisebbektől a felnőt­tekig mindenki megismerje Tótkom­lós természeti kincseit, annak védel­mét személyes felelősségének érezze — mondta Gyivicsán András, az egyesület elnöke. Elmondta, a város napjára megjelentetik harmadik ki­adványukat. A helyi értékek meg­mentésén fáradozó civil szervezet valóban komolyan gondolja, hogy megszólítva érezze magát óvodás, is­kolás és felnőtt egyaránt. S hogy mi­ként?- Életünket az úgynevezett zöld na­pokkal színesítjük, mindent megünne­pelünk, ami a természetvédelemmel kapcsolatos. Igaz, szemetet gyerme­kekkel nem gyűjtetünk, de környezet­védelmi járőreink jelzik, hol az illegális szemétlerakó. Környezetvédelmi tábo­rainkban a védett területeket látogat­juk, a Száraz-ér élővilágával ismertet­jük meg a gyerekeket. Az idén először olyan alkotói pályázatot hirdettünk a Száraz-ér menti településeken lakók­nak, amelyben a felnőttek is bemutat­hatják, mire képesek az általuk válasz­tott technikákkal, mi jut eszükbe a víz világnapja alkalmából. A Környezetvé­delmi Alaptól erre a programunkra 160 ezer forintot nyertünk — fogalmazott az elnök. csete hona A fák törzse nem reklámfelület Elkészült a tótkomlósi önkormányzatnak a helyi zöldterületek védelmére vonatkozó ren­deleté. Tótkomlós A dokumentum meghatározza, hogy az élő fa, cser­je kivágása előtt mi a tulajdonos teendője (szándékát köteles a kivágás előtt legalább 15 nappal korábban jelezni a jegyzőnek). A viharkár, korhadás miatt ve­szélyt okozó növényzet fakivágási engedély nélkül is kitermelhető, de a beavatkozás tényéről szintén a jegyzőt kell értesíteni. A fák törzsére tilos elhelyezni reklámtáblát és feliratot. Közterületi zöldterületen reklámhordozó elhelyezése csak a közterület-fogla­lás szabályai szerint engedélyezhető. A rendelet azt is megszabja, hogy a közterületre, ha engedéllyel növényt ültetnek, annak a magánte­rület mezsgyéjétől milyen távolságra kell lennie. Aki a tilalmakat megszegi, netán a közterületen rongál, szabálysértést követ el és 30 ezer forintig ter­jedő pénzbírsággal sújtható. Levelek, krumplihéj egy keretben A komposzt bőséges táplálékot ad a földnek Régóta tudjuk, hogy a műtrá­gyázás bizony nem egészséges dolog. A talajból kivont táp­anyagokat azonban pótolni kell, de ezt megtehetjük más módon is. Nevezetesen a komposztálás­ról van szó, melynek titkaiba Fá­bián Lajos, a gyomaendrődi Gyomaszolg Kft. ügyvezetője avatott be bennünket: — Jómagam hosszú évek óta készítek komposztot otthon a kiskertemben, s minden ker­tészkedő társamat is erre sze­retném biztatni. A komposztá­lás egyszerű dolog. Szükség van hozzá egy fa keretre, mely lehet például négyzet alakú, bő egyméteres oldalakkal. Rend­szerint nyárfából készítem a keretet, 1,2-1,3 méter magasra. Aztán egyszerűen beledobálok minden, a kertben keletkező hulladékot: apró fanyesedéket, lehullott faleveleket, füvet, el­száradt virágokat. S persze, ide kerülnek a konyhai hulladékok is: a krumplihéj, a hagymahéj és minden egyéb zöldség- és gyümölcsmaradék. Amikor a komposztáló keretben már 40-50 centisre gyűlt a növényi hulladék, akkor lefedem egy öt-tíz centiméteres földréteg­gel. Aztán újra jöhetnek a nö­vényi anyagok, majd a tetejét ismét földdel fedem be. A ker­temben egy szezonban kelet­kező hulladékok általában el is férnek a komposztálóban. Az­tán következő őszig érnek ott, majd beforgatom a földbe. A talaj nagyon lazává és könnyen kezelhetővé válik tőle. Termé­szetesen két komposztáló ke­retre van szükség, mert a kö­vetkező szezonban összegyűj­tött hulladékot a másikban gyűjtöm. Az, hogy a komposzt bőséges táplálékot ad a földnek, jól lát­ható a szépen termő gyümölcs­fákon és a zöldségeken is. A Zöld forrásról Békéscsaba A Békés Megyei Művelődési Köz­pont, Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola április 8-án 10 órától 13 óráig a megyei művelődési központ nagytermé­ben (Békéscsaba, Luther u. 6.) előadást szervez civil szerveze­tek, önkormányzatok, természet- és környezetvédelemben tevé­kenykedők, érdeklődők számára a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld forrás 2004-es pályázati lehetőségeiről, a pályá­zatokra vonatkozó speciális jel­lemzőkről, egyéb környezetvédel­mi pályázatokról, fontos tudniva­lókról. A KAC Koordinációs Fő­osztály megszűnését követően a pályázatok ügyeit átvette a fejlesz­téspolitikai főosztály, így az elő­adást a főosztály képviseletében Anka Magdolna, valamint a politi­kai államtitkárság képviseletében Csonka János tartja. A rendez­vényre jelentkezési lap letölthető a w.bekes-mmk.h honlapról. |E) Harmóniában az ember és környezete Kömyezetvédelem=embervédelem — ez a mottó olvasható a békés csabai 10. Számú Általános Iskola egyik faliújságján. A diákközös­ség ezzel az esztétikus, tiszta, harmonikus környezet és a kiegyen súlyozott, életerős ember szoros kapcsolatát igyekszik érzékeltetni. Békéscsaba Környezetvédelmi oldalunk felhí­vására jelentkezett az intézmény, s mint Seres Jánosné kémiatanár írásában jelezte: ebben az iskolá­ban fontosnak tartják a természet és a környezet védelmét. Kifejtette: a környezetvéde­lem az iskola mindennapja­inak része. A tanulmányi sétákon, a kirándulásokon nagy hangsúlyt fektetnek a természet- és a környezet­védelem helyes szokásai­nak megismertetésére. Tu­datosan figyelnek iskolájuk és környéke tisztaságára, a madárvédelemre. A gyer­mekek számára természe­tes a szelektív hulladék­gyűjtés, a virágos környezet, az ésszerű takarékosság. A felsős ta­nulók a föld, a víz, a levegő, az élővilág szennyezettségének problémáival rendszeresen foglal­koznak. Egyszerű analitikai esz­közökkel a tanulók vizsgálják a Poszterek az iskolának Köszönjük, hogy ezúttal közzétehet- tük az iskola tanárainak, diákjainak a környezetvédelemben nyújtott jó pél­dáját. ígéretünk szerint a jutalom sem marad el: a megyei önkormány­zati hivatal környezetvédelmi vezető főtanácsosa, Szelekovszky László védett és fokozottan védett növénye­ket ábrázoló posztereket ajánlott fel a 10. számú iskola részére, melyek to­vábbításáról gondoskodunk. környék vizeinek pH-ját, ammó­nia-, klór-, nitrát- és réztartalmát, az ólom és az olaj jelenlétét a ta­lajban, illetve a levegő tisztaságát. Sok tanuló már arra is figyel, hogy otthon is mindenki takarékos­kodjon a vízzel, a villannyal, a fű­téssel, a mosószerrel, a műtrágyá­val, a rovarirtó és a növényvédő szerekkel, tartsa be a vegyszerek használati utasításait, hogy háztar­tási szeméttel (olaj, szárazelem, műanyaghulladék) ne szennyezze a talajt, a vizet, annak elégetésével ne juttasson káros anyagokat a le­vegőbe, környezetbarát termékeket vásároljon. Végül Seres Jánosné le­szögezte: a már meglévő környeze­ti károk elhárításával párhuzamo­san napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzés­re. Ez akkor lesz hatékony, ha kör­nyezetünk védelmét mindenki sa­ját feladatának érzi. l. e. Akik a legtöbbet tesznek a környezetvédelemért a békéscsabai 10-es iskolában (balról): Seres Jánosné kémiatanár, Gyurkovics János, Muszka Aliz, Bogár János (valamennyien nyolcadikosok) és Danczik Attila (7. osztályos). A rehabilitációs munkákkal 2000 novembe­rére végeztek, a Száraz-ér élet­ben maradt az új évezred kez­detén. — Büszkék vagyunk arra, hogy a Száraz­ér égető gond­ját állami szint­re emelhettük.

Next

/
Thumbnails
Contents