Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-19 / 66. szám

4. OLDAL - 2004. MÁRCIUS 19., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP Ki szeretne a fiának feminista feleséget? Az esélyegyenlősége alapjog, maradéktalanul mégsem érvényesül Fontos lenne, hogy a nemek közti esélyegyenlőség, mint szemlélet is megjelenjék az oktatásban. Ne az a kép éljen a gyermekekben, hogy az apuka föltett lábbal, nagy nyugalomban olvas és tévét néz, amíg az anyuka a háztartásban halálra dolgozza magát. Rajtunk is múlik, hogy milyenné alakítjuk a szerepeket — fogalmazott lapunknak adott interjújában dr. Gurmai Zita, európai parlamenti képviselő, aki a Nők Magyarországon, nők Európában címmel a közelmúltban Békéscsa­bán megrendezett kerekasztal-beszélgetésnek volt nemrég a vendége. Békéscsaba __________ A kerekasztal-beszélgetésen a házi­gazda könnyed felvezetésül azt kér­dezte a hölgyközönségtől, szeretné­nek-e a fiuknak feminista feleséget. Elutasító csönd volt a válasz. Beszél­getésünk elején ezt a jelenetet fel­idézve, a feminizmussal szembeni ellenérzésről, s e fogalom korszerű jelentéstartalmáról kérdeztük dr. Gurmai Zitát, európai parlamenti képviselőt.- Magyarországon a feminizmus szóhoz negatív tartalom társul. Iga­zából a feminista nő a huszadik szá­zad nőjét jelenti. Ez a kétkeresős csa- ládmodellről szól, ahol a nő ugyan­úgy szereplője a munkaerőpiacnak, mint a férje. Partnerséget szeretne, amelynek az a lényege, hogy minden egyes munkát meg akar osztani nemre való tekintet nélkül. Tudomá­sul kell venni, hogy minden politizá­ló férfi mögött ott találunk egy nőt, és minden politizáló nő mögött ott találunk egy férfit. Két kisfiam van, és ha eljön az ideje, olyan talpraesett nőt, adott esetben feministát szeret­nék melléjük társnak, akik azon tu­lajdonságaikat erősítik, amelyeket a férjemmel nem tudtunk nekik meg­tanítani. A fiaim ezt a mintát látva nőttek föl. Már a házasságkötésünk előtt aktív közéletet éltünk, és ami­kor egybekeltünk, kötöttünk egy megállapodást. Ez arról szólt, hogy egy házasság hosszú időn át akkor működik jól, ha mindenkinek meg­van benne a maga feladata, ugyanak­kor megvan a szabadsága is. Ebbe az is beletartozik, hogyha a férfi akar, menjen el a barátaival sörözni. Min­denki sokkal jobb komfortérzettel tud teljesíteni, ha a család befogadó. Az a nő, aki a klasszikus modell híve és kímélni szeretné a férjét, annak meg kell hagyni ezt a jogosítványt, ám azoknak a nőknek, akik változást szeretnének, meg kell kapniuk erre az esélyt. Belátom, nem könnyű. Van olyan barátnőm, aki azért vált el a férjétől, mert az ugyan szívesen részt vett volna az otthoni munkamegosz­tásban, ám a családjukban meghatá­rozó szerepet játszó anyós ezt foly­ton a szemére vetette. A gyökerek nagyon sokat számítanak. — Sokat számít a törvényi háttér is. Az Európai Unióban, s az unió alkot­mánytervezetében a nemek esélyegyenlősé­ge alapjog, ám a gya­korlatban a tagállam­okban is vannak hiá­nyosságok.- Pontosan tudjuk, hogy az 1957-ben a Római szerződés hiá­ba deklarálta az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a valóság egyik európai országban sem ezt mutatja. Hosszú évek teltek el az európai uniós jog­szabályalkotásban, illetve tudatfor­málásban, amíg eljutottunk 1997- hez, amikor az amszterdami szerző­dés törvényben rögzítette a férfiak és a nők egyenlő esélyeit. Ha az európai uniós politika színtereit vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az Európai Parla­mentben 31 százalékos a női képvi­selet, ezen belül a szocialistáknál 39,4 százalék, a zöldeknél 44 száza­lék. Bátran állíthatom, hogy az esély- egyenlőségnek mindig is a baloldal volt az élharcosa. A baloldali nők együttműködésének komoly része volt abban, hogy a szirakúzai konfe­rencia értelmében az Európai Parla­ment felszólította a politikai párto­kat, hogy a női je­löltek támogatása érdekében olyan alapeljárásban egyezzenek meg, amely biztosítja, hogy az európai parlamenti válasz­tásokon a női je­löltek pártjuk lis­tájának legalább harminc százalékát megtöltik. — Ezek szerint a parlamenti képvi­selet kulcsfontosságú. Idehaza mi a helyzet és milyenek a kilátások?- Amíg a magyar parlamentben csupán tíz százalékos a női képvise­let, addig a női szempontok nem tudnak érvényesülni. Az Európai Parlament e tekintetben azért is ha­tékony, mert bizottsági elnököket, alelnököket találunk a nők között. Esély van arra, hogy ezek a nők, a támogató férfiakkal együtt, változ­tassanak a politikán. Reménykedem benne, hogy a 2006-os magyarorszá­gi választás felgyorsítja ezt a folya­matot. Talán erősödik az a fajta női jelenlét az országgyűlésben, ahol a nők hallatják a hangjukat. A mai ma­gyar országgyűlésben ugyanis na­gyon kevés nő van, aki nőpárti, azaz a nők ügyét szívén viselve kezdemé­nyez együttműködést. A változás ér­dekében teszünk is. Európai parla­menti részvétel, női paritás címmel nemzetközi konferenciát szervez­tünk hazánkban, valamint Prágában és Pozsonyban. Ebben nagy segítsé­günkre volt az európai női lobbi tá­mogatása, a tőlük átvett tapasztalat. A mai pártos struktúra alapvetően férfi alapú. Akkor történik változás, ha a nők bekerülhetnek ebbe a struktúrába. Ezt azonban nem ag­resszíven lehet elérni, hanem a bölcs, az empatikus, az együttműkö­désre képes politikával. Es ez nem zárja ki a határozottságot. Egy dol­got tudomásul kell venni: a szociális érzékenységet, empátiát és tudást a nők másképpen, sokkal emberibb módon képviselik.- Tagadhatatlan, hogy a kevés női politikus közül többen ott vannak a népszerűségi lista élvonalában.- Ez azért van így, mert az embe­rek a nőknél nem találnak agressziót. Tolerancia dolgában nagy a lemaradá­sunk. Képtelenek vagyunk türelmesen végighallgatni egymást, egymás sza­vába vágva próbálunk megoldást talál­ni.- Ön egyetért azzal, hogy a nők helyzete sokat elárul az adott ország egész társadalmának közér­zetéről?- Teljes mértékben. Mikszáth Kálmán szerint: „Tanulmányozd egy or­szágnak a nőit és megösmered az egész nemzetet.” Úgy gondo­lom, ha a nő elégedett, ha a friss kenyér, az étel ott a családja asztalán, ha nyu­galomban és biztonságban tudja a szeretteit, akkor már sokat elértünk. Azért is tartom fontosnak, hogy a munkaerőpiacon kapjanak nagyobb esélyt a nők. A mostani negyvenkilenc százalékos arány rendkívül alacsony. Mind­emellett el kell ismerni, hogy a házi­munka és a gyermeknevelés leg­alább ilyen fontos. Sőt, a gyermek- nevelés az utódlás és a jövőépítés szempontjából a társadalom számá­ra a legértékesebb. Ehhez azonban biztosítani kell a megfelelő közeget. Azt tartom, ahol a nők jól érzik ma­gukat, ott a férfiak is biztonságban vannak. Az egész társadalom érde­ke, hogy a család működéséhez a stabil háttér, a biztonság melege meglegyen. CSATH RÓZA Ha a nők nem tudnak dolgozni... A Lisszaboni Stratégia a nők foglalkoztatottsági szintjé­nek emelése érdekében, a munkahelyteremtésen túl, több teendőt szab meg. Többek között olyan foglalkozta­tási formákat sürget, amelyek mindkét szülő számára le­hetővé teszi a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását. Fontos, hogy a rendszerváltozás óta folyamatosan zsugorodó gyermekgondozó intézmények rendszere újra erőre kapjon. Ha a nők nem tudnak dol­gozni, kiszolgáltatottá válnak. A környezetterhelési díjról Arany János tiszteletére Orosháza Nem volt pardon, az orosházi képviselők hiába próbálkoztak, minden kérdésükre kész volt a válasszal a Békés Megyei Vízmű­vek Rt. vezérigazgatója. — Ezt a napirendet meg is spórolhattuk volna, hiszen janu­ár óta az orosházi fogyasztók számláin szerepel a környezet- terhelési díj, akkor minek dönte­ni róla?! - bosszankodott Né­meth Béla, aki hamarosan meg­tudta, hogy a cég nincs abban a helyzetben, hogy a díjtételt (amit nem a szolgáltató, hanem egy törvény vezetett be) megelő­legezze, a számlázással nem várhatott. Azt már a jegyzőtől tudták meg a méltatlankodók, hogy a testületnek nincs ármeg­állapító hatásköre. így valójában az orosházi képviselők elfogad­ták azt, amit az rt. kalkulált ki. A díj mértéke a lakossági és az ön- kormányzati fogyasztók eseté­ben 6 forint/köbméter, a hatósá­gi díjat fizetőknél 14 forint 21 fil- lér/köbméter, a szippantott szennyvíz esetén 21 forint 32 fil- lér/köbméter (plusz áfa minden esetben). CS. I. Nagykamarás Nagykamaráson immár harmadik éve ke­rül sor az iskola névadója tiszteletére meg­hirdetett Arany János versmondó verseny­re a helyi és a környező általános iskolák részvételével. Idén Kevermesről, Mezőkovácsházáról, Dombiratosról, Al­máskamarásról érkeztek versenyzők, akik szabadon választott költeményeket adtak elő. A nagykamarási szavalóverseny három korcsoportban zajlott, melynek megren­dezését szponzorok támogatták, míg a szervezésben Juhász Edit és Bánfiné Mell­ár Erika pedagógusok vállaltak oroszlán- részt. Az értékelésben Drahos István el­nökletével Urbán Ferenc és Herédiné Czinege Klára képviselők vettek részt. Az összesítés alapján a 3—4. osztályban 1. Jenei Zsanett és Sóvári Vivien mezőkovácsházi, 2. Váraljai Alexandra, 3. Gyüre Ákos kevermesi tanulók lettek. Az 5-6. osztályban 1. a nagykamarási Mészá­ros Renáta, 2. az almáskamarási Hack Eni­kő és 3. a nagykamarási Hankó Diána. A 7—8. osztályból 1. Szöllősi Tamara Mezőkovácsházáról, valamint 2., illetve 3. Czirle Ibolya és Hoffmann Zsuzsanna Nagykamarásról. A vetélkedő végén a he­lyi 7. és 8. osztály bemutatta Petőfi Sándor A helység kalapácsa című színdarabot, mely nagy sikert aratott. ______________H. M. Megkérdeztük olvasóinkat A nők esélyeiről Takácsné Olasz Irén, békéscsabai könyvtáros:- A nők esélyegyenlőségének javítása nem a politikusokon mú­lik. Felülről ezen nem lehet változ­tatni, a családtagokon és a munka­társakon sokkal több múlik. A leg­fontosabb, hogy a nő érezze, hogy szükség esetén számíthat a párjára. Az esély- egyenlőség biztosításának másik színtere a mun­kahely. Nálunk nincs gond, de vannak olyan mun­kahelyek, ahol kisgyermekes édesanyákat nem szívesen alkalmaznak. Szöllősi Lászlóné, pusztaföldvári nyugalmazott kereskedő:- Fiatal koromban még el­nyomták a nők kezdeményezése­it. Kivált faluhelyen volt így. Ma sokat várnak az európai uniós csatlakozástól, talán túl sokat is. Nem szabad álomban ringatni magunkat. A nőknek ma sem könnyű, különö­sen azoknak nem, akik kisgyermeket nevelnek. Sok idő kell a változáshoz, remélem, az unoká­imnak már más lesz az életük. Szerencsére mi, nők nem hagyjuk magunkat, amit elhatározunk, azt el is érjük. Szabóné Bíró Gabriella, békéscsa­bai gyesen lévő anyuka:- A korábbi munkahelyem meg­szűnt. Ez félév múlva jelent majd problémát, amikor állást kell keres­nem. Igazából tanácstalan vagyok, nem tudom, hogy milyenek lesz­nek a lehetőségeim. Bár májustól európai uniós tagállam leszünk, a hétköznapi em­berek szintjén ez mindjárt nem érződik majd. A hazai társadalmi, gazdasági körülmények között a brüsszeli elvárások maradéktalanul nem érvénye­sülhetnek. Kalina Katalin, békéscsabai könyv­táros:- A rugalmas megoldások híve vagyok. A részmunkaidő és a táv­munka egyaránt megoldás lehet, sajnos, a cégek ebben nem érdekel­tek. A családoknak azonban az len­ne az érdekük, hogy a nők több időt fordíthatnának az otthoni teendőkre, s a gyer­meknevelésre. A gyermekgondozás időszakában is több támogatást kellene nyújtani, hogy ne legye­nek nélkülöző anyák és gyermekek. cs. r. _____ D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Ny olc nemzedék élete Orosháza A múzeum állandó kiállítása Orosháza újjátele- pülésétől (1744-től) napjainkig öleli fel városunk életének, alakulásának történetét. A kiállítás szemléletesen mutatja be, hogyan tértek át, föl­desúri kezdeményezésre, Orosháza szabad bér­lői a nagyállattartásról a szemestakarmány ter­mesztésére, hogyan duzzadt fel a település la­kossága a zömmel a Felvidékről, illetve a Dunán­túlról érkező, főként iparos családok betelepülé­sével. Kiállításunk a látogató elé tárja a mező- gazdaság és az ipar adta fellendülés egyenes kö­vetkezményét: az országos méretű, csütörtöki hetipiacot, illetőleg az 1848-as jobbágyfelszaba­dítás után kialakult agrárproletáriátus küzdel­meit, azaz a Viharsarok elnevezés eredetét. A ki­állítás a mai, modern Orosháza képeivel, légifelvételeivel zárul. cs. Kishírek Békés megyéből BATTONYA. (ke) Battonya gesztorsá­gával hat település - Battonya, Mező­hegyes, Pusztaottlaka, Dombegyház, Kevermes, Medgyesbodzás - nyújtot­ta be közös projektjét a Foglalkozta­táspolitikai és Munkaügyi Minisztéri­um által kiírt közmunkaprogramra. Ha a hat település sikeresen szerepel a pályázaton, összesen nyolcvan munkanélküli foglalkoztatására nyílik lehetőség a térségben. BÉKÉSCSABA, (y) A város idén is önállóan jelenik meg Budapesten, a március 18-21-ei Utazás 2004 Kiállí­táson a már jól ismert szlovák népi építészetet bemutató, csabai kolbász- fesztiválos podsztyenás, azaz előtor- nácos házzal. Nem maradhat el a mé­teres csabai vastagkolbászból készült kerítés sem, hiszen a város szlogenje: Békéscsaba, ahol a kerítés is kolbász­ból van. BIHARUGRA. (i) A Mezőberényből Erdélybe tartó Petőfi Sándor 155 esz­tendővel ezelőtt, 1849. július 18-án Biharugrán szállt meg. A nagy költő ugrai tartózkodásának emlékére évti­zedekkel ezelőtt emléktáblát avattak, amely tábla ma is látható a lelkészi lak falán. DÉVAVÁNYA. (i) A dévaványai kép­viselő-testület legutóbbi ülésén el­hangzott: a helyi 12—13 éves gyerme­kek gyakran szülői felügyelet nélkül, hosszan mulatoznak olyan szórako­zóhelyeken, amelyek nem a korosztá­lyuknak megfelelő. Ezért a rendőrség a jövőben fokozott ellenőrzést tart az ilyen szórakozóhelyeken. DOMBIRATOS, (ke) Már a tavaszra készülnek a dombiratosiak. Az önkor­mányzat közmunkásai a tél nyomai­nak eltüntetésén dolgoznak, szépítik a falut. Ha az időjárás kedvez a par­kosításnak, megkezdik a település vi- rágosítását is, elsősorban a közterüle­teken, illetve a helyi temetőben. ELEK. (ke) A főszervező megbete­gedése miatt többször is elhalasztot­ták az eleki cigánybál megrendezé­sét. A megye legnagyobb szabású roma báljának új időpontja április 30-a, ahol fellép a Roma Café együt­tes, a mulatságban pedig Szilágyi András zenekara húzza majd a talp­alávalót. Drágos József, a cigány ki­sebbségi önkormányzat elnöke el­mondta, a bál végére Magyarország már az Európai Unió tagja lesz. A belépésről a rendezvényen is meg­emlékeznek. ELEK. (ke) Az elekiek világtalálkozó­jára megjelenik az a kiadvány, ami a város nevezetességeit, emlékhelyeit, történelmét, az Eleken élő kisebbsé­gek életét mutatja be, méghozzá há­rom nyelven: magyarul, németül és románul. FÜZESGYARMAT, (i) Füzesgyar­maton június 30-áig felülvizsgálják az óvoda és a Kossuth Lajos Általános Iskola nevelési és pedagógiai prog­ramját, valamint mindkét intézmény elkészíti saját minőségirányítási ter­vét. Ez utóbbinak összhangban kell állnia a képviselő-testület által már el­fogadott önkormányzati minőségirá­nyítási elképzeléssel. FÜZESGYARMAT, (i) A füzesgyar­mati önkormányzat 15 lakásos fecs­keházat szeretne építeni. A jelentős értékű beruházással a fiatalokat sze­retné helyben tartani a körös-sárréti város vezetése. A fecskeházak építé­sét pályázati támogatással szeretné megvaíósitani a gyarmati önkor­mányzat. GESZT, (b) A költségvetési rendelet értelmében az intézmények műkö­dési bevételei révén a geszti büdzsé 9 millió 100 ezer, sajátos működési bevétel jogcímén 52 millió 284 ezer, az állami támogatás révén 54 millió 437 ezer, átvett pénzeszközök cím­szó alatt 9 millió 800 ezer forinthoz jut. GYULA, (ö) Hagyomány március­ban az anyanyelvi hét megrendezé­se, melyen szinte minden tanuló részt vesz. Rendeznek vers- és pró­zamondó versenyeket, mese- és versíró pályázatokat. A versenyek iránt a szülők is szép számmal ér­deklődnek. Márciusban tartották az 1-es Számú Általános Iskola által meghirdetett városi vers- és próza­mondó versenyt, melynek az idén is a Mogyoróssy János Városi Könyvtár adott otthont. A versenyen a leg­eredményesebb tanulók Horváth Bence, Deli Annamária, Pásztor Ádám és Mendler András voltak. GYULA, (ö) A gyulai 1-es Számú Ál­talános Iskola 7/C osztályosai a kö­zelmúltban ellátogattak a városban a Napsugár Idősek Otthonába. Műsort állítottak össze és mutattak be nem­zeti ünnepünk tiszteletére. A generá­ciókon átívelő nemzeti érzés szép megnyilvánulása volt, hogy a gyere­kek által vitt lobogókat az idős lakók átvették és tartották a megemlékezés alatt. GYOMAENDRŐD. (j) Hozzájárult az önkormányzat egy helyi védelem alá tartozó hársfa kivágásához. A Kossuth u.-Hősök útja sarkán lévő fa kivágását a Sikér Kft. kérelmezte, mivel meglévő ingatlanján élelmi­szerüzletet kíván létesíteni, ennek megközelítését akadályozná a védett hársfa. A fakivágással egyidejűleg a kft.-nek 165 ezer forintot kell befi­zetnie a város környezetvédelmi alapjába. KARDOS, (j) A község közbizton­ságának megőrzésében évek óta fontos szerepet játszik a polgárőr egyesület, melynek munkájában mintegy harmincán vesznek részt. A tagok heti három alkalommal adnak szolgálatot a község terüle­tén, főleg éjszaka. A polgárőrök átjárnak a szomszédos Örménykút község területére is járőrözni, amit az örménykútiak is viszonoz­nak. KÉTSOPRONY. (a) A településen a napokban fogadták el az idei költség- vetést, amelynek összege 191 millió forint. Kétsoprony önkormányzata 2004-ben 15 milliós hitelfelvétellel gazdálkodik. KEVERMES. (ke) A helyi Őszidő Klubja közösen búcsúztatta a telet a környék hasonló profilú civil szervezeteivel. A farsangi mulat­ságnak a kevermesi művelődési ház adott otthont. A közel 200 nyugdíjast dr. Cs. Tóth Zoltánná, az Oszidők Klub vezetője köszön­tötte. A jelmezes bemutatkozás után megvendégelték a résztvevő­ket, majd táncos mulatság követke­zett.

Next

/
Thumbnails
Contents