Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám

4. OLDAL - 2004. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK ■ feBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Helyi demokrácia a megyei jogú városokban II. A mutatók összesítése alapján megyeszékhelyünk a sereghajtók között végzett A helyi demokrácia összehasonlító értékelése a magyarországi megyei jogú városokban — ez volt a célja az Eötvös Károly Közpolitikái Inté­zet közelmúltbeli kutatásának. A hat különböző index alapján össze­sített munkában Békéscsaba nem túl fényesen szerepelt: a 19. helyen végzett. Az önkormányzat demokratikusságát mérő mutatók esetében kedvezőbb a város teljesítménye, míg a társadalom demokratikussá­gát illetően kedvezőtlenebb. Békéscsaba Tegnapi lapszámunkban megírtuk, hogy a kutatás a helyi demokrácia hat dimenzióját vizsgálja. Ennek megfele­lően hat indexet alkottak, melyek kö­zül három a demokratikus társadalom index összetevőit adja ki. Az alábbiak­ban ezekre térünk ki, s emellett a ku­tatás végső értékelésére is sort kerí­tünk. A képviseleti index kategóriát olyan alfejezetek alkotják, mint annak ará­nyossága, vagy a nők száma a közgyű­lésben. Megyeszékhelyünk ebben a tételben az utolsó helyen szerepel. En­nek több összetevője van, az egyik ilyen, hogy a nők aránya a testületben igen alacsony, csupán 7 százalék. En­nél csak Székesfehérváron és Szom­bathelyen kevesebb. (Megjegyezzük: a kutatók is értetlenül állnak az előtt a tény előtt, hogy holott a választók többsége nő, megjelenési arányuk a megyei jogú városok közgyűléseiben átlagosan mindössze 13 százalék.) A képviselet arányosságát a 2002. évi önkormányzati választás alapján mérték le. A számítás módja: azon egyéni választókerületi képviselőjelöl­tekre jutó szavazatok aránya, akik sem az egyéni választókerületből, sem pedig kompenzációs listáról nem ju­tottak mandátumhoz. E mutató esetén tehát a minél kisebb érték a jó. Megye- székhelyünk a maga 48,51 százaléká­val e tekintetben (is) alatta marad az átlagnak, ami 38,4 százalék. A kutatás ötödik nagy fejezetében a nyilvánosság kérdésköre volt teríté­ken, e kategóriában a középmezőny­be tartozik, a nyolcadik helyen végzett megyeszékhelyünk. A szerzők szerint Békéscsabán a legolvasottabb újság minden bi­zonnyal a megyei napilap, a Békés Megyei Hírlap, amely híreiben beszá­mol a közgyűlés tevékenységéről és ri­portokban, interjúkban foglalkozik a helyi közélettel. A Csabai Mérleg című kétheti lap, mely önkormányzati tulaj­donban van, szintén sokat foglalkozik a várossal. A harmadik szereplő a vá­ros nyomtatott sajtópiacán a Heti Dél­kelet megyei hetilap, amelynek egyes riportjai Békéscsabáról szólnak. A keleten.hu internetes portál önálló, szerkesztett anyaggal jelentkezik a vá­rosról és számos lehetőséget kínál a hírei vagy általában a helyi esemé­nyekről szóló vitára. A magánbefekte­tők tulajdonában lévő Csaba Tv nem­csak a közgyűlési üléseket közvetíti, hanem hírmagazinjában foglalkozik a helyi problémákkal és eseményekkel is. A három helyi rádió (Start Rádió, Csaba Rádió, Rádió 1) híreiben foglal­kozik a városi közélettel. Az utolsó nagy témakört a demok­rácia kutatásban a közéleti részvétel adta. Ebben a szempontrendszerben Békéscsabát a rangsor vége felé talál­hatjuk meg: a tizenhetedik. A válasz­tási részvételi arány a békési megye- székhelyen az átlagos 45,3 százalék­nál alacsonyabb: 38,65 százalék. A ci­vil társadalom szervezettsége terén nyolcadik Békéscsaba: a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) nonprofit adat­bázisa alapján az ezer főre vetített nonprofit szervezetek száma itt 8,78. (A két véglet e tekintetben Veszprém a maga 12,94 százalékával, illetve Du­naújváros 4,46-tal). A fentiek alapján összeállított De­mokratikus Társadalom Index alapján Békéscsaba a huszadik, egyedül Du­naújvárost előzi meg. A kutatás végső sorrendjét keretes írásunkban láthatják. A szerzők min­den egyes várost külön jellemeztek, így tettek megyeszékhelyünk eseté­ben is. Mint írják, Békéscsaba egy mutató­ban sem ért el első helyezést, s jellem­zően a középmezőnyben foglal he­lyet, összességében a tizenkilencedik helyen. Ezen belül az önkormányzat demokratikusságát mérő mutatók ese­tében kedvezőbb a város teljesítmé­nye, míg a társadalom demokratikus­ságát illetően kedvezőtlenebb. A törvényességi index minden mu­tatójában átlag feletti teljesítményt nyújtott, az élmezőnybe azonban csak a határidőn belül befejezett ön- kormányzati hatósági ügyek kategóri­ájában került; a legrosszabb helyezést pedig a közigazgatási hivatal törvé­nyességi észrevételeiben érte el. Az in­dexben elért helyezése: harmadik-ne­gyedik hely. Az átláthatósági index mutatói kö­zül csak a zárt ülések, illetve a titkos szavazások arányában ért el átlag fe­letti, jó helyezést, a többi mutatóban azonban a mezőny utolsó negyedébe, avagy éppen a sereghajtók közé soro­lódott (így az internetes honlap érté­kelésekor és az ellenzéki képviselők­nek juttatott pozíciók arányában). Összesítésben a huszadik helyet érte el. AZ ÖSSZESÍTETT MUTATÓ Sorrend Város Helyi demokrácia index 1. Zalaegerszeg 63 2. Sopron 58 3. Veszprém 57 4. Debrecen 57 5. Szolnok 56 6. Kaposvár 55 7. Pécs 54 8. Hódmezővásárhely 54 9. Győr 54 10. Tatabánya 53 11. Szeged 51 12. Miskolc 48 13. Kecskemét 46 14. Salgótarján 45 15. Székesfehérvár 45 16. Szombathely 44 17. Dunaújváros 44 18. Nagykanizsa 43 19. Békéscsaba 43 20. Eger 42 21. Szekszárd 40 A receptivitás index esetében szin­tén inkább az átlag feletti teljesít­ménnyel negyedik-ötödik lett, ezen belül a véleményfelméréseket tekintve végzett a legelőkelőbb helyen. A képviseleti index tekintetében vi­szont már erősen átlag alatti a teljesít­ménye, tulajdonképpen összesítve ezen index utolsó helyén végzett. A képviseleti indexhez hasonlóan átlag alatti teljesítményt ért el a köz­életi részvételi index mutatói esetén is. Ez utóbbiak tekintetében a civil tár­sadalom szervezettségében mutatko­zó jó teljesítmény jobb kihasználása a receptivitási index mutatóin is éreztet­hetné a hatását. Helyezése: tizenhat­tizenhetedik hely. A nyilvánosság indexben mind a helyi médiumok számát, mind pedig azoknak az önkormányzat működésé­ről szóló beszámolóit tekintve átlagos teljesítményt nyújtott, ami a nyolcadik-kilencedik helyre volt ele­gendő - áll az Eötvös Károly Közpoli­tikái Intézet kutatásának összegzésé­ben. Mielőtt a fentiekből bármilyen kö­vetkeztetést levonnánk, érdemes em­lékeztetnünk a tegnap megjelent cik­künkben már megemlített tényre, mi­szerint a rangsorolás újdonsága és az ebből fakadó módszertani korlátok miatt a szerzők óvatosságot javasol­nak a tanulmány eredményeivel kap­csolatban. Ennek ellenére, vagy ezzel párhuzamosan azonban minden érin­tettnek - legyen városvezető, avagy egyszerű állampolgár - tanulságos le­het ez a vizsgálat. A kutatás részletei megtalálhatók az interneten: a www.ekint.org/tanul- manyok/hdmjv/index.html címen. POCSAJI RICHARD A békéscsabainál csak a székesfehérvári és a szombathelyi közgyűlésben van kevesebb nö. Felvételünkön két városatya, Vágvölgyi Gábor és Galisz Géza egyeztet. d-fotó: kovács Erzsébet Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan vásárol autót? Kassai János, a békési M+G Kft. ügyvezetője:- Nem szeretem a nagy kocsi­kat, az országúti cirkálókat, a se­bességet, nem vagyok autómániás. Elvem, hogy az autó engem szol­gáljon. Van egy, a legszebb leány­korban lévő Trabantom, amit '86 szeptember 29-én újonnan vettem. Nagyon sok ügyfelem csak úgy ismer, hogy „Trabantos ügyve­zető”. Cégünk a nyáron vásárolt egy Skodát, azóta hivatalos ügyekben többnyire azzal járok. Nálam fontos: egy autó legyen kis fogyasztású, olcsó fenntartású, igénytelen, de üzembiztos. MátéMiháíy, békési mezőgazda- sági vállalkozó:- Nálam csak az olyan autó jöhet számításba, ami bármilyen időben, bármilyen úton, bármilyen terepen, hóban, sárban, ha keü szántáson is biztonságosan el tud menni, ugyan­is a munkagépekhez az üzemanya­got is ki kell szállítani. Ezért választottam a Nivát, mely magasépítésű jármű, négykerék meghajtású, s ha nem fekszik fel a hídja, akkor az nem is hagy cserben, bármilyen sárban elmegy. A családban van még két személyautó. Az új Nivák 1.7-es injektoros motorral készülnek, fogyasztásuk kedvező, szerviz- igényük minimális, karosszériájuk erős. Takács János, a békési Németh László Középiskolai Kollégium ne­velőtanára:- Nem vagyok autómániás, té­len előfordul, hogy hetekig ki sem állok a kocsival a garázsból. Kocsi vásárlásánál első szempont a pénz­tárcám... A második, a legkedve­zőbb hitelkonstrukció. Aztán következik a meg­bízhatóság, az alkatrészellátás és a szervizháttér. A mostani kocsim egy ezres Suzuki, mely úgy­mond „mezítlábas”, a rádió az egyetlen luxus ben­ne, ha azt luxusnak lehet nevezni. A kocsit peda­gógus feleségemmel közösen hajtjuk, nyaranta nagy túrákat teszünk az ország legszebb vidékei­re. Nem vágyunk nagyobb kocsira. Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke: — Idestova harminc éve vezetek rendszeresen, az első kocsink egy kétütemű Wartburg kombi volt, majd évek múltán a Zsiguli jelen­tette a csúcsot... Ahogyan az anya­giak engedték, váltottunk, most egy 1.4-es Opel Astránk van, amiben a klíma az egyetlen luxus. Nálunk is fontos tényező az ár, a gazdaságosság, a fenntartási költségek alakulása. A német autókat szeretem, mert ezeket a megbíz­hatóság jellemzi. A hivatali autót, a VW Passatot Kiss József gépkocsivezetőnk választotta. Ebben a járműben van klíma, ABS, központi zár, minden elektronikusan állítható. szekeres andrás ________________________________________1* SZERZŐ FELVÉTELEI! Ce ntrum alapszervezet Új színnel gazdagodott a hajdúváros politikai pa­lettája, ugyanis a napokban 49 alapító taggal meg­alakult a dr. Kupa Mihály nevével fémjelzett Cent­rum Párt sarkadi alapszervezete. Az alakuló ülé­sen a sarkadi alapszervezet elnökévé Horváth Bé­lát, perszonálunióban a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökét választották. Elnökhelyet­tes Rácz Szilárd Zsolt, titkár Ajtai Zsolt lett. Elnök­ségi tagként segíti a munkát Mohácsi Józsefné, il­letve Jónás Lajos. Ahogyan az újdonsült elnök fo­galmazott, a középen haladókat várják soraikba, hiszen a Centrum egy szövetség, melynek elsődle­ges célja a sokszínű társadalmi és szakmai össze­fogás Magyarország fejlődése érdekében. B. Kishírek Békés megyéből BÉKÉS, (a) A város képviselő-tes- tülete a legutóbbi testületi ülésen döntött a szociális pénzeszközök mértékéről, majd meghallgatta a helyi rendőrkapitányság 2003. évi tevékenységről szóló beszámoló­ját. BÉKÉSCSABA, (o) A békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában végzett diá­kok és dolgozók kaptak meghívást a napokban az intézmény Nagy Taláikozás elnevezésű rendezvé­nyére a városi sportcsarnokba. A kötetlen beszélgetésen túl műsor és vacsora is várta az egykori „keriseket”. BÉKÉSCSABA, (o) A megyei műve­lődési központ és a békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör április 24- én 10 órai kezdettel ismét megrende­zi a városi bor- és szárazkolbász ver­senyt, melynek a Tégla Közösségi Ház ad otthont. A nevezési díj egy ki­ló pogácsa vagy egy üveg bor, amit érkezéskor kérnek leadni a verse­nyeztetett borral és kolbásszal együtt. BÉKÉSCSABA, (o) A Viharsarok Néptáncszövetség 1989-ben jött létre. Célja elsősorban a Békés megyében működő néptánccsoportok, valamint a dél-alföldi régióból kapcsolódni szándékozók összefogása, tevékenysé­gük továbbfejlesztése, szakmai és tár­sadalmi megbecsülésüknek előmozdí­tása. Legrangosabb eseményük a vi­harsarki táncháztalálkozó, amelyet 2004-ben 9. alkalommal rendeznek majd meg. Bővebb felvilágosítást a (66) 442-122-es telefonszámon kapha­tunk. BÉKÉSCSABA, (o) A Békés Megyé­ért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány honlapján — www.bmva.hu - tájékozódhatunk a kis- és középvállalkozóknak szóló mikrohitelprogramról. Aktuálisan, március végéig 185 millió forint áll rendelkezésre e célra. BÉKÉSCSABA, (o) A megyei mun­kaügyi központ honlapján, a www.bekesmmk.hu oldalon napraké­szen tájékozódhatunk a legfrissebb állásajánlatokról, képzésekről, pályá­zatokról. DÉVAVÁNYA. (i) A dévaványai kép­viselő-testület legutóbbi ülésén módo­sította a településen közétkeztetést végző Váradi Étkezési Bt. térítési díja­it. A bölcsődei és óvodai étkezésért 196 forintot, az általános iskolások ét­kezéséért 253 forintot (csak a menza 157 forint), a középiskolai tanulók ét­kezéséért 184 forintot kell fizetni na­ponta. A szociális étkezők napi ellátá­sa 184 forint. DÉVAVÁNYA. (i) Dévaványáról az el­múlt esztendőben 2350 tonna hulla­dékot szállított el a Tappe Kft., amely a szemétgyűjtési és -szállítási szolgál­tatást végzi a városban. A szolgáltató Ványán öt helyen szelektív hulladék- gyűjtő edényeket is kihelyezett. Ha a lakosság részéről reális igény merül fel, akkor ezen edények számát to­vább növeli a cég. ECSEGFALVA. (i) Az ecsegfalvi ön- kormányzat Titász-részvényekkel is rendelkezik. Ezen részvények után — az önkormányzat költségvetésének számításai szerint - az idei esztendő­ben várhatóan 300 ezer forint osztalé­kot kap a település. FÜZESGYARMAT, (i) A füzesgyar­mati képviselő-testület Pro Űrbe ki­tüntetésben részesítette Balog Lászlónét, aki 1968 óta óvónőként dolgozik a körös-sárréti városban. Balog Lászlóné színvonalas munká­ját mindig megbecsülés övezte, s az elismerés újabb bizonyítéka ez a ki­tüntetés, amelyet a március 15-én tartott ünnepi ülésen vehetett át az óvónő. GESZT, (b) A költségvetés kiadási ol­dalán az előterjesztő 70 millió 107 ezer forint személyi juttatással, 27 millió 123 ezer a munkáltatót terhelő járulékkal kalkulált. A dologi kiadá­sok összegét 29 millió 902 ezer, a mű­ködési célú pénzeszköz átadást 8 mil­lió 100 ezer forintban állapította meg. A testület 2 millió 107 ezer forintot felhalmozási tartalékként rezervált, a felhalmozási kiadásokra 4 millió 65 ezret szánnak. GESZT, (b) A határ menti zsáktele­pülés vezetése az oktatási intézmé­nyek által kötelezően megalkotandó minőségirányítási program elkészí­téséhez külső szakértők igénybevé­telét is engedélyezte a geszti alapfo­kú oktatási intézmények vezetői­nek. GYULA, (ö) A Pándy Kálmán megyei kórház véradó állomásán Valentin-na- pi véradást szervezett a Vöröskereszt területi szervezete. Minden eddiginél többen, 134-en szerettek volna vért adni, ám a megcélzott korosztály, a fi­atalok közül százan voltak alkalma­sak a véradásra. A Valentin-napi vér­adásra zömmel fiatalok jelentkeztek, korosztályukból azonban sokan nem érték el az 50 kilogrammos alsó súly­határt. GYULA, (ö) Ez év január elsejétől a gyulai római katolikus plébániába olvasztották Gyulavári, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Kötegyán önálló, de eddig is Gyula által ellátott, lelki- pásztor nélküli plébániáit. Azok a települések is a gyulai plébániához tartoznak, ahol nincs kápolna és ke­vés számú katolikus lakik. Ez utób­biak Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Méh­kerék, Újszalonta, Zsadány települé­sek. GYOMAENDRŐD. (j) A város és a környező kistelepülések lakói a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség gyomai kirendeltségén tehetik meg vásárlással, szolgáltatással kapcsolatos panaszaikat. A foga­dóórákat minden héten csütörtö­kön 14-16 óra között tartják a Ka­tona József Művelődési Központ­ban. KARDOS, p) A helyi szlovák klub tagjainak zöme ma az idősebb kor­osztályból kerül ki, lévén ők azok, akik őrzik nemcsak a nyelvet, hanem a szlovák népi hagyományokat is. Ha­gyományőrző rendezvényeik — tollfosztóka, csigakészítés - segítsé­gével igyekeznek a fiataloknak is be­mutatni a régi szép szokásokat, érté­keket. KONDOROS, (j) Bizonyára a foko­zott rendőri ellenőrzéseknek is kö­szönhető az, hogy az elmúlt évben a nagyközség belterületén kerékpáros nem okozott és nem is szenvedett balesetet. Jelentősen csökkent a kivi- lágítatlan járművel közlekedő kerék­párosok száma is.

Next

/
Thumbnails
Contents