Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-02 / 52. szám

2004. MÁRCIUS 2., KEDD - 7. OLDAL KÖRNYEZE TVÉDELEM Környezetvédelem, mindannyiunkért! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályá­zatának nyerteseként lapunk hetente rendszeresen, külön oldalon jelentet meg környezetvédelemmel kapcsolatos írásokat, témákat. Ily1 módon minden kedden egy újságoldalon foglaljuk össze a megyénk lakosságának életét befolyásoló, azt meghatározó környezetvédelmi programokat, eseményeket, köve­tendő, netán elvetendő példákat. Igyekszünk minél több rendezvényt, kezdeményezést, tudósítást közöl­ni, szakemberek segítségére támaszkodva tanácso­kat, tippeket nyújtani, mozgósítani, és közvetve vagy közvetlenül tudatosítani, hogy a környezetvéde­lem ügye a nemzeti érdekkel összhangban helyi - te­lepülési és lakossági - üggyé váljék. Továbbra is kérjük a környezetvédelemmel foglalko­zó szervezeteket, szakembereiket, ötleteikkel segítsék a munkánkat. Járuljanak hozzá a megye környezetvé­delméért tett erőfeszítések mind teljesebb megismerte­téséhez. Ugyancsak aktivitásra kérjük Tisztelt Olvasó­inkat is: küldjék el számunkra észrevételeiket, a kör­nyezetükben fellelhető jó és rossz példákat egyaránt - utóbbiak megoldásában szívesen közreműködünk -, akár fotóval illusztrálva, a következő címre: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4. Levélküldeményeikre írják rá:,,Környezet- védelem". Elektronikus levelezéssel elérhetőségünk: szerk.bekes@axels.ha, valamint a szerkesztő közvet­len e-mail-címe: laszloe@axels.hu. Az így küldött üze­neteken is tüntessék fel:,,Környezetvédelem". A leg­jobb ötleteket, képeket beküldő olvasóinkat Békés me­gye természetvédelméhez kötődő értékes kiadványok­kal, könyvekkel jutalmazzuk. _ LÁSZLÓ ERZSÉBET 9 Nádirtás, vízcsere Békésen Békés környezetvédelmi programja külön fejezet­ben tartalmazza a környék vizeinek védelmét, amely nemcsak a turizmus miatt fontos törekvés. A városvezetés környezetvédelmi céljai között szerepel a felszíni vizek minőségét negatívan befo­lyásoló csurgalékvfz szakszerű elvezetése. Fontos­nak tartják a víztározók és csatornák rekonstrukciós munkálatainak elkezdését, valamint az iszaposodás csökkentését, a nád rendszeres irtását és a holtágak vizesedének megoldását. A tájvédelem érdekében a rehabilitáció előtt álló holtágak körül védőöveze­tek kialakítását szorgalmazzák, amelyek feladata a mezőgazdasági területhasznosítás korlátozása és a szennyvízbevezetés kiküszöbölése lesz. Az üdülő­körzetekben is megoldásra vár a szennyvíz megfele­lő elhelyezése, ezzel is megakadályozva a holtágak szennyeződését. A belvízveszély csökkentése érde­kében belvíz-előrejelző kutak telepítését tervezik a legveszélyeztetettebb területeken, ehhez viszont egy, a jelenlegi helyzetet bemutató alaptérkép elké- szltése is szükséges. h.c*. Nagybánhegyes zöldterületei Környezetünk alakításában, a települések ökológiai viszonyainak javításában az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz a növényzet, A megfelelő mennyiségű és minőségű zöldövezet kialakítása az ott lakók egészségének megőrzését segíti, az ápolt környezet pedig kedvezően befolyásolja az embe­rek hangulatát, növeli a komfortérzetét. Nagybán­hegyes belterülete 179 hektár. Az önkormányzat rendeletben meghatározta a kiemelten gondozott területeket, melyek főként a közintézmények, köz­terek és parkok környékét érinti. Folyamatos a helyi jelentőségű területek, fák védetté nyilvánítása. Je­lenleg mintegy 200 helyi védett, öreg fát tartanak nyilván. Nagybánhegyes zöldfelületi rendszerében jelentős szerepet töltenek be még az utcai fasorok, a strandfürdő és a ligetes, fás temető is. ________h.m. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: László Erzsébet. Ökoiskola: környezettudatos viselkedés Önálló kutatómunkát folytatnak a szelektív hulladékot gyűjtő diákok Az orosházi Kossuth Lajos Közoktatási Intézményben a Németh Imre Alapítvány a környezetvédelemmel kapcsolatos kez­deményezéseket támogatja. Az e téren végzett munka elismeréseként 2000-ben az iskola megkapta az ökoiskola címet. Az ilyen típusú oktatási intézményeknek - a filozófiája a pedagógiai programban azt jelenti, hogy tevékenysége során tekintet­tel kell lennie másokra és más helyekre a jelenben és a jövőben, vagyis az élet min­den területén a fejlődésre. Orosháza Az ökoiskolák úgy végzik a tevékenységü­ket, hogy a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartják az élővilág érdekeit, a le­hető legkisebb mértékben okoznak kárt az ökorendszernek. A hangsúlyt az értékterem­tésre, a környezettudatos viselkedésre he­lyezik, magas színvonalon képviselik a kör­nyezeti nevelést.- Iskolánk 1999-ben ismerkedett meg az ökoiskola fogalmával, 2000-től a hálózat tag­jaként igyekszünk megfelelni az elvárások­nak - tudtuk meg Hocz János igazgatótól. Az iskola pedagógiai programjában sokfé­le, környezetvédelemmel kapcsolatos tevékeny­séget folytatnak. Több éven át, a fásítási pályáza­ton nyert növényekkel az épület körüli parkot újí­tották fel a diákok. Savasesömérést végez­nek, levegő-szennye- ződési programban, zuzmóprogramban vesznek részt a tanu­lók.- Az iskolánkban működő Németh Imre Alapítvány anyagilag is támogatja a környezet- védelmi témákban önálló kutatómunkát folytató diákjainkat. Szelektív hulladékgyűjtést is végzünk, különösen a veszélyes szárazelem gyűjtését tartjuk fontos­Az orosházi Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény, mint ökoiskola, a szelektív hulladékgyűjtésnek is lelkes híve. d-fotó, kovAci irzééiit A fenntartható fejlődésről Az ökoiskolák országos hálózatában újabb és újabb Információhoz lehet jutni, tapaszta­latcserére, kapcsolatépítésre, továbbkép­zésre van lehetőség. A legutóbbi országos konferencia Budapesten az oktatási és kör­nyezetvédelmi miniszterek védnökségével a törvénybe iktatott környezeti és egészségne­velési programról szólt. Legközelebb Szege­den a környezetvédelemről és a fenntartható fejlődésről tartanak tájékoztatót. nak. Most indítjuk az aludobozok szelektív gyűj­tését, amely az újrahasznosítás miatt lenne orszá­gosan is fontos - sorolta tennivalóikat az ökoiskola vezetője. A mezgé diákjai egyébként a már ha­gyományos madarak, fák napján felhíváso­kat fogalmaznak meg, az erdei iskolaprog­ramba is bekapcso­lódtak két osztállyal (sajnos a legutóbbi pályázati lehetőségek kizárták a középisko­lákat). Terepgyakorla­tokat, madárvonulá­sok megfigyelését szervezik a tanulók, tanáraik­kal közösen.- önálló kutatómunkára alapozott szakköri tevékenységben vállalnak szerepet diákjaink, és pályázatok aktív résztvevői, Nacsa Kálmán neve ismerősen csenghet, aki 2000-ben első, 2001-ben harmadik lett a Kitaibel Fái nevét viselő, rangos országos környezetvédelmi és biológiai megmé­rettetéseken. Sülé Bálint 2003-ban harcolta ki ma­gának az előkelő második helyet, eredménye alapján résztvevője lehetett a Straub Örökségku­tató Diákokért Alapítvány által szervezett, 10 na­pos élettudományi tábornak Szegeden, az MTA Biokémiai Intézetében. Természetesen nem csak a tanulóknak adatik meg az önképzés, tavaly a mi iskolánk adott otthont az országos tanártovább­képzésnek, ahol a bioindikáció a középiskolák­ban témakörben a Bisel-program iskolai alkalma­zásával ismerkedtek a résztvevők - tájékoztatta lapunkat Hocz János. CSITI ILONA Célközeiben Békésszentandrás Gerendás ellentételezést vár Babafaprogram Békésszentandrás közigazgatási területén, a Kö­rös folyó kanyargó élővizének és holtágainak kö­szönhetően, összesen 35 kilométernyi a felszíni víz. E vizek védelme szempontjából nagy jelentő­ségű a befejezés előtt álló csatorna-beruházás, melynek köszönhetően teljessé válik a település belterületének csatornázottsága. A bruttó 528 millió forintos csatorna-beruhá­zás tavaly júniusban kezdődött a békéscsabai Cementárius Kft. kivitelezésében. Korábban egyébként 67 százalékos volt a csatornázottság a településen. A mostani beruházás keretében 840 ingatlan számára teremtik meg a szennyvíz- hálózatra történő csatlakozás lehetőségét. Az át­adás végső határideje július 15., a munkák azon­ban már közei állnak a befejezéshez. Ami a for­rásokat illeti, 50 százalékos volt az állami céltá­mogatás, 20 százalékot a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatából, 5 százalékot pedig a megyei terület-kiegyenlítési alapból kaptak. A fennmaradó 25 százalékos saját erőben jelentős szerepe volt a lakossági hozzájárulásnak. Az in­gatlantulajdonosok ugyanis valamennyien 110 ezer forinttal járultak hozzá a csatornaépítés­hez. ______________________________________LJ. Indokolt a vízbázist veszélyeztető tevékenységek korlátozása A Maros-hordalékkúp felülről is utánpótlódó, határral meg­osztott, felszín alatti vízbázi­sának területén fekszik Ge­rendás. Az ivóvízbázis nem­csak a települést látja el jó mi­nőségű ivóvízzel, hanem a Kö­zép-békési Regionális Vízmű rendszerein keresztül Békés megyében kétszázezer ember ivóvízellátását biztosítja. Az ivóvízbázis védelme - külö­nös tekintettel arra, hogy felülről is történik utánpótlás - komoly figyelmet érdemel. Mivel a fél megye ivóvízellátása erről a víz­bázisról történik, indokolt a szi­gorú környezetvédelmi ellenőr­zés és a vízbázist veszélyeztető tevékenységek korlátozása. Szükséges a település szenny­vízcsatorna-hálózatának teljes körű kiépítése, szennyvíztelep lé­tesítése (akár szomszédos tele­pülésekkel társulva), a mezőgaz­dasági termelés műtrágya- és vegyszerhasználatának esetleges korlátozása, illetve minden olyan gazdasági és egyéb tevékenység korlátozása, netán tiltása, ami környezeti kockázatot jelent a vízbázisra. Ezeket a megállapítá­sokat is tartalmazza Gerendás te­lepülésfejlesztési koncepciójá­nak a környezet- és természetvé­delemmel foglalkozó fejezete. S ha már indokolt a korlátozás és annak eltűrése a gerendásiak részéről, ugyanakkor fontos en­nek ellentételezése is. Nem vár­ható el, hogy mások érdekeinek védelme miatt a község és az ott lakók méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerüljenek. _______ Cl. I. Tót komló»________ A babafaprogram keretében a Tót­komlóson születő gyermekek em­lékére évente egy-egy fát ültetnek. A város zöldterület-fenntartási és - fejlesztési feladattervében úgy fo­galmaznak, ezt a programot már az idén indíthatnák. Az ültetése­ket ceremónia keretében végez­nék (szülők, hozzátartozók, civil szervezetek, önkormányzati kép­viselők jelenlétében). Az ültetést egyszerűsített terv alapján a vá­lasztható fafajták (hosszú életű, változatos szín, forma- és alakgaz­dagság) meghatározásával lehet­ne végezni. Hosszabb távon pihe­nőhely kialakítása is lehetséges az így alakuló ligetben. A növénye­ket egy-egy táblával meg kellene jelölni, rajta a gyermekek adatai­val. A fák gondozása a gyermekek és a családok feladata lenne. A fel­tételeket, az öntözhetőséget az önkormányzat biztosítaná. ic»i A mezőhegyesi ligetben nem a fák kivágása, hanem a rekonstrukciója a cél. A szép környezet ma is rengeteg látogatót vonz. ____________________ D-FOTO: KOVÁCS ERZSÉBET Az őshonos fák, parkok védelmében Mezőhegyes a dél-békési térség legerdősültebb városa. A te­lepülés körüli még meglévő erdők, a Száraz-ér mentén elhe­lyezkedő facsoportok, illetve a város belterületén fellelhető hatalmas parkok nemcsak látványosságai, hanem ökológiai szempontból is hasznos környezeti értékei a településnek. Az idő előrehaladtával azonban a fák, bokrok, erdőcsopor­tok is ápolásra, megújításra szorulnak. E célból nemrég a belterületi parkok helyzetét vizsgáltatta meg az önkormány­zat. Mezőhegyes A tavaly őszi szélviharban a II. József körúton több japánakác megsérült és a hatalmas lombko­ronákból letört ágak veszélyez­tették a közlekedőket. A köz­pontban, a Szent György téri parkban pedig láthatóvá vált, hogy néhány idős fa is kezelésre szorul. A fák műemléki környe­zetben találhatók, így egy részük természetvédelem alatt áll, kar­bantartásukkal is magasabb szin­tű követelménynek kell tehát megfelelni. Mindezt figyelembe véve, az önkormányzat a műem­lékvédelmi hivatalnál, illetve a megyei önkormányzatnál a par­kok felülvizsgálatát kérte. Hely­zetelemzésen vett részt a napok­ban Kiss József (Kós Károly-dí- jas, okleveles kertépítész vezető­tervező), az Állami Műemlék­helyreállítási és Restaurálási Központ munkatársa, valamint Petvai Ferenc, a Kulturális Örök­ségvédelmi Hivatal szegedi iro­dájától. A feltáró munkát Szelekovszky László, a megyei önkormányzat környezetvédelmi szakfőtanácsosa segítette. A Szent György téri ligetnek (temp­lomparknak) ez időre elkészült a fakatasztere is. A szakemberek arra keresték a választ, hogy mi­ként lehet megújítani a fákat, mi­lyen kezelést kell alkalmazni a védelmük érdekében. A cél nem t> a fák kivágása, hanem a rekonst­rukciója volt. Kiderült, sok fa el­öregedett, elkorhadt, a kemény tél hatására megdőlt. A templom­parkban két fát, életveszélyessé­ge miatt soron kívül ki kell vágni, míg a japánakácok restaurálása esetén elég a lombkorona vissza- metszése. Egy-két őshonos fa ki­vágásra szorul az iskola sarkánál és a Kórház utcai részen, de a pótlásukra ajánlatot adtak a szak­emberek. A munkák elvégzésé­vel remélhetően még sok évtize­dig élvezhetik a helyiek és az ide látogatók a csodálatos parkok nyújtotta egészséges környeze­tet. HALASI MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents