Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-17 / 64. szám

4. OLDAL - 2004. MÁRCIUS 17., SZERDA MEGYEI KORKÉP Helyi demokrácia a megyei jogú városokban I. A kutatók és a közvélemény többrétegű szempontok szerint értékelnek A helyi demokrácia összehasonlító értékelése a magyarországi megyei jogú városokban — ez volt a célja az Eötvös Károly Közpolitikái Intézet közelmúltbeli kutatásának. A hat különböző index alapján összesített munkában Békéscsaba nem túl fényesen szerepelt: a 19. helyen végzett. Békéscsaba Az önkormányzat demokratikusságát mérő mutatók esetében kedvezőbb a A kutatás a helyi demokrácia hat dimenzióját vizsgálja. Ennek megfele­lően hat indexet alkottak (ennek szá­mítási módját lásd keretes írásunkban tegóriában — mit találunk Békéscsabá­ról. Több mindent vizsgáltak itt a ku­tatók, de mindenekelőtt a törvényes határidőben be nem fejezett ügyek, il­letve a jogorvoslati kérelem alapján megváltoztatott vagy megsemmisített határozatok arányát vették górcső alá. Ebben a sorrendben megyeszékhe­lyünk igen jól szerepel: a harmadik Több önkormányzati működési szempontot figyelembevéve, jól áll a város, de rosszul az ellenzéki bizottsági és tanácsnoki pozíciókkal, a kisebbségek ügye­ivel (is). A városháza a demokrácia képviselő-testületi működésének színhelye. d-fotó: lehoczky péter város teljesítménye, míg a társadalom demokratikusságát illetően kedvezőt­lenebb. A szerzők — Soós Gábor (Tocqueville Kutatóközpont) és Bártfai Zsolt (Adatvédelmi Biztos Iro­dája) - a helyi demokrácia alatt a dön­téshozók társadalmi ellenőrzésének és a politikai egyenlőségnek együttes megvalósulását értik. A kutatás arra törekedett, hogy felhívja a figyelmet a helyi demokrácia sikereire és nehéz­ségeire. Mint az anyag előszavában olvas­ható, bár a demokrácia vitatott foga­lom és számos definíciója van, valami­féle — akár tág — munkakoncepció szükséges a fogalmi keret kialakításá­hoz. A legtöbb demokráciaértékelés David Beetham demokráciafelfogá­sára támaszkodik, a szóban forgó ta­nulmányban is ezt tették. Beetham koncepciójában a demokrácia két alapelvre épül: a döntéshozatal, vagy még inkább a döntéshozók társadal­mi ellenőrzésére (popular control) és a polgárok egyenlőségére eme ellen­őrzés megvalósításában (political equality).- a szerk.): törvényességi, átlátható­ság, receptivitás, képviselet, nyilvá­nosság, közéleti részvétel. Az első három az önkormányzat, mint intézmény teljesít­ményét jellemzi. E három indexből hozták létre a Demokratikus Önkor­mányzat Indexet, míg a másik három a helyi társa­dalom demokratikus hoz­zájárulását mutatja. Belő­lük jön létre a Demokrati­kus Társadalom Index. A vizsgálat során felhasznált adatok forrásai különbö­zőek: statisztikaiak és vá­lasztásiak mellett kikül­dött kérdőívek alapján bo­nyolították le a mérést. Mielőtt mélyebben be­lemerülnénk a témába, azt még érdemes megjegyezni, hogy a rangsorolás újdonsága és az ebből fa­kadó módszertani korlátok miatt a szerzők óvatosságot javasolnak a ta­nulmány eredményeivel kapcsolat­ban. Vegyük sorba, hogy az egyes inde­xeknél - elsőként a törvényesség ka­helyet foglalja el, csupán Dunaújváros és Veszprém előzte meg. Az átláthatósági index képezte a következő nagy kategóriát, melyben Példa az indexszámításra A következő (valós) példa talán megvilágítja, hogyan törté­nik az indexszámítás. Sopronban a választók 51,7 száza­léka vette a fáradtságot és ment el szavazni a 2002-es önkormányzati választáson. Sok ez vagy kevés? Segít, ha tudjuk, hogy a megyei jogú városokban átlagosan 45,5 százalék volt a részvételi arány. Sopronban tehát az átlag­nál 6 százalékkal voltak aktívabbak a választók. Tehát a város pozitív értéket kap, de mennyit? Nagyon jó vagy csak kicsit jó a helyzet Sopronban? Ebben segít a szórás értéke, amely azt mondja, hogy a 45,5 százalékos átlag­nál többnyire 5,2 százalékkal tértek el a megfigyelt váro­sok. Vagyis a 6,2 százalékkal magasabb érték nagyon jó: a szórás 1-2-szerese. Ez az a standardizált viszonyszám, amely már más változókkal is közvetlenül összevethető. olyan területekre vetődött figyelem, mint a közgyűlés üléseinek nyilvános­sága, a lakosság tájékoztatására szol­gáló fórumok rendszeressége, az el­lenzéki képviselőknek juttatott tiszt­ségek köre. Ha néhány sorral feljebb azt írhattuk, hogy megyeszékhelyünk igen jól szerepelt, akkor ennél a tétel­nél pontosan az ellenkezőjét szögez­hetjük le: Békéscsaba a huszadik, csu­pán Szekszárd végzett mögötte. Igen rosszul áll a város az ellenzéki bizott­sági és tanácsnoki pozíciókkal, mint a szerzők írják: a kisebbségek ügyeivel (is) foglalkozó bizottság kisebbségi mandátumot szerzett képviselője az egyetlen ellenzéki tisztségviselő. Gyenge a minősítése Békéscsabának az önkormányzati honlap informáci­ói, a közmeghallgatások és egyéb fó­rumok rendszeressége, valamint a saj­tókapcsolatok alcsoportban is. A receptivitási indexnél olyan felté­telekre figyeltek a kutatók, mint az ön- kormányzat társadalmi kapcsolatai, a bizottságok nem képviselő tagjainak aránya, közvélemény-kutatások és vé- leményfelmérések. Elfogadhatóan szerepelt Békéscsaba e kategóriában: csupán Győrt, Zalaegerszeget, Hód­mezővásárhelyt és Székesfehérvárt minősítették pozitívabban. A bizottsá­gok külső tagjainak arányában példá­ul az élvonalban van. A békési megye- székhely az egyike azon kevés megyei jogú városnak, mely közvélemény-ku­tatást és elégedettségvizsgálatot (melyben az ügyfeleknek a hivatallal kapcsolatos véleményét mérték) egy­aránt végzett. Az első nagy összegzést a fenti há­rom index alapján készítették el a ku­tatók. Mint írják, a törvényesség, átlát­hatóság, és a választói véleményekre való érzékenység a helyi demokrácia azon dimenziói, amelyekre a helyi ön- kormányzat közvetlenül is hathat és köteles is hatni. E három dimenzióban mutatott együttes teljesítmény a helyi demokrácia összteljesítményének azon része, amely az önkormányzat, mint intézmény eredményét mutatja. Feltűnőnek nevezik a dunántúli vá­rosok dominanciáját a lista élén: az el­ső hatból csak egy város, Szolnok ta­lálható a Duna másik oldalán. Mivel azonban a lista végét is dunántúli vá­rosok foglalják el, összességében alig van különbség az ország két fele kö­zött. Békéscsaba a hetedik he­lyen áll 52 ponttal, ugyan­ennyit kapott Kecskemét is, s' említésre méltó, hogy csak egy ponttal marad el megyeszékhelyünk a gaz­daságilag jóval fejlettebb Sopron mögött. Érdekes megállapítása a szerzők­nek, hogy a bal- és jobbol­dali vezetésű városok kö­zött markáns eltérés van. A baloldaliak sokkal törvé­nyesebben működnek, a különbség majdnem 10 pontos. (Az adatok az ön- kormányzati választás előt­ti időszakból származnak, így az akkori megosztottságot kell fi­gyelembe venni.) Ezzel szemben az átláthatóság és a választói vélemények figyelembe vétele terén a jobboldali koalíciós többségű városok hat, illetve hét ponttal jobban teljesítettek. (Folytatjuk.) POCSAJI RICHARD Megkérdeztük olvasóinkat A lokátortelepítésekről Hunyadi Lajosné, 54 éves, sarkadi rokkantnyugdíjas: — Az igazat megvallva, magam sem nagyon örülnék, ha a közvet­len környezetemben radarállomást telepítenének. Igaz, laikus vagyok a témában, de támadás esetén lé­nyegesen megnő annak a valószí­nűsége, hogy potenciális célponttá válik egy ilyen­fajta katonai objektum. Másrészt a lokátorok kör­nyezetkárosító hatásairól is megoszlanak a véle­mények, s kinek hiányzik az, hogy állandó sugár­zásnak legyen kitéve. Ebből eredően egyetértek a Zengőn tüntető állampolgárokkal. Juhász Pétemé, 25 éves, sarkadi munkanélküli: — Abszolút nem vagyok a téma szakértője, de a különböző médiu­mok híradásaiból bőségesen tudo­mást szereztem a Zengőn zajlott történésekről. Véleményem szerint is eszement ötlet az érintetlen ter­mészeti környezetet ilyen jellegű beruházással el­csúfítani, károsítani. Természetesen annak is tu­datában vagyok, hogy a lokátor szükséges rossz, hiszen a haza védelme megköveteli, de minden­képpen meg kellene találni a mindenki számára kompromisszumos megoldást. Buzgán Istvánná, 50 éves, sar­kadi nyugdíjas: — A titokzatosság homálya lengi körül az ilyen katonai létesítménye­ket, s véleményem szerint ebből eredően is zsigerből tiltakozik elle­nük a hétköznapi ember. Meglátá­som szerint hiányos, nem egy eset­ben akár szándékosan is torzított a tájékoztatás ez ügyben s így érthető a harcos ellenállás. El kell mondanom, abszolút nem örülnék, ha Sarkad köz­vetlen közelében ilyen jellegű beruházást tervezné­nek. Osztom a Baranyában ültakozók aggályait, en­gem is zavarna egy hasonló radar telepítése. Balogh János, 37 éves, kötegyáni mezőgazdasági vállalkozó: — Nem értem a különféle civil, illetve zöldszervezetek vehemens tiltakozását. Ezzel kapcsolatosan csak arra bírok következtetni, hogy tudatlanságuk ékes bizonyítéka heves tiltakozásuk. Egyet ugyanis tudomásul kell venni: az országnak honvédelmi, azon belül is légvédelmi szempontból égető szük­sége van a korszerű lokátorok telepítésére. A tele­pítés ellen ágálóknak azon érvük sem áll helyt, mi­szerint a radar súlyosan károsítja az egészéget. A korszerű, brit-olasz technológiával készített rada­rok elektromágneses kisugárzása töredéke a régi orosz radarokéhoz képest. b. i. Df OTÓ! KOVÁCS ERZSÉBET Matematikus]'elöltek versengése Tizenöt esztendeje, hogy a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola útjára indította az országos mére­tűvé szélesedett, s azóta a Mategye Alapítvány ál­tal szervezett matematikaversenyt. Békés megyé­ben a kezdetek óta a sarkadi 1. számú általános is­kola a verseny koordinátora. Amint az Tokai Györgyné igazgató asszony szava­iból kiderült, az idei versenyre megyénkből hat kor­csoportban, összesen 2 ezer 278 tanuló jelentkezett. Ä sarkadi intézmény mellett békési, békéscsabai, gyomaendrődi, gyulai, mezőberényi, mezőkovácsházi, orosházi, szarvasi, illetve szeghalmi általános iskolák­ban mérték össze tudásukat a kis matematikusjelöltek.- A feladatok, zárt borítékban, korosztályonként, egységesen Kecskemétről érkeztek, a megyei ered­ményhirdetés Sarkadon, a Bartók Béla Művelődési Köz- pontban volt tegnap - tudatta Tokai Györgyné. Bl. Kishírek Békés megyéből SZAVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: Tehet-e valamit az állam a nők esélyegyenlőségéért? A szavazás a következőképpen alakult: Nem, mert a bérezésbe az állam nem szólhat bele. IP ff* j igen, mert állami rendeletekkel j erősíthetnék a nők érdekvédelmét, i Amíg a nők nem képesek megfogalmazni és egységesen képviselni az érdeküket, addig nem változik semmi. Ezen a héten arról kérdezzük olvasóinkat, hogy a madridi robbantások után kell-e tartanunk Európa más országaiban is hasonló terrortámadásoktól? Klikkeljenek a www.bmhirtap.hu-ra! BATTONYA. (ke) A Békés Megyei Munkaügyi Központ Európa expressz címen indította útjára programját, amelynek lehetőségével a battonyai önkormányzat is élt. A közelmúltban egy diplomás munkanélküli fiatallal gyarapodott a hivatal munkatársainak száma, akinek a feladata pályázatfi­gyelés és pályázatírás lesz, az önkor­mányzat mellett a helyi vállalkozókat is segíti majd ezen a területen. BÉKÉSCSABA, (o) Ha az interneten a www.bankkartya.hu/cgi-bk/atm search.cgi oldalra kattintunk és a megfelelő helyre beírjuk azt, hogy Bé­késcsaba, vagy azt, hogy 5600, akkor másodperceken belül megtudhatjuk, hol találunk a számunkra megfelelő bankautomatát a városban. BÉKÉSCSABA, (y) A Deák Ferenc Szabadelvű Egyesület március köze­pén kitette a városháza épületére Ti­bet zászlóját. Az egyesület ezzel a függetlenségre és a szabadságra hív­ja fel a figyelmet. Az esemény apro­póját az adta, hogy 1959. március 10-én Lhaszában, Tibet egykori fő­városában a tibetiek békés tüntetés­be kezdtek a kínai néphadsereg megszállása ellen. A demonstráció akkor véres összecsapásba torkol­lott. BÉKÉSCSABA, (y) A Békés Megyei Jókai Színház honlapja, a www.jokai szinhaz.hu oldalt technikai okok mi­att nem mindig lehet letölteni. Ha mégis az interneten szeretnénk meg­nézni, hogy milyen előadások kerül­nek színpadra, a www.vendegvaro.hu oldalról is tájékozódhatunk. BÉKÉSSÁMSON. (cs) Az elmúlt hét vége emlékezetes marad vala­mennyi sámsoni lánynak és asz- szonynak. A nőnap tiszteletére a he­lyi művelődési házba invitálta őket az önkormányzat, ahol a képviselő- testület férfi tagjai virággal köszön­tötték a hölgyeket. ELEK. (ke) Drágos József, a Békés Megyei Cigány Lakosok Egyesülete és az Eleki Roma Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke arról tájékoztatta la­punkat, hogy március elején Pusztai Józseffel, a Szarvasi Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat elnökével Budapes­ten, az Esélyegyenlőségi Minisztéri­umban konferencián vettek részt, ahol a hazai és európai uniós pályá­zati lehetőségekről kaptak tájékozta­tást. ELEK. (ke) Az Eleki Krónika leg­utóbbi száma Tollhegyen a város ve­zetése címmel 11 kérdést intézett a település vezető testületéhez. A cik­lus első felének végéhez közeledve értékelésre kérték a képviselőket, emellett az elmúlt időszak sikerei­ről, kudarcairól, a további célokról, elképzelésekről is kérdezték a lap munkatársai a városi politikusokat. A válaszok közlése a következő számban folytatódik. ELEK. (ke) A nyáron ismét világtalál­kozóra várják a helyi és elszármazott elekieket. Dr. Heim Lajosné alpolgár­mestertől, az elekiek világtalálkozója főszervezőjétől megtudtuk, a rendez­vény vendéglátással kapcsolatos fel­adatait nyilvános pályázaton hirdetik meg. FÜZESGYARMAT, (i) A füzesgyar­mati cigány kisebbségi önkormányzat az idei esztendőben 714 ezer forint költségvetéssel működik. Ebből az összegből a jobb teljesítmény elérése céljából 170 ezer forinttal finanszíroz­zák a tanulókat. Az iroda fenntartása 140 ezer forintba kerül. A többi pénzt különböző rendezvényekre használja fel a gyarmati kisebbségi önkormány­zat. GESZT, (b) A szociális étkezők térí­tési díjához az önkormányzat támo­gatást nyújt. Amennyiben az érintett havi járandósága nem éri el a 16 ezer 240 forintot, úgy 50 százalékos támo­gatásban részesül, s napi 172 forintért ebédelhet. A nyugdíjminimum alsó határától, azaz 23 ezer 200 forinttól teljes összegű, 344 forint térítési díjat fizetnek az étkezők. GYOMAENDRŐD. (j) A legkedve­zőbb ajánlatot tevő Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft.-t (Békéscsaba) bízta meg a kép­viselő-testület a település környezet- védelmi programjának elkészítésé­vel. A vállalási ár bruttó három és fél millió forint. GYULA, (ö) A város közvilágításának működéséről és fejlesztéséről is szó volt egy közelmúltbeli egyeztető meg­beszélésen. A Démász Rt. 2003-2006 között 400 millió forint értékű fejlesz­tést tervez Gyulán. Tavaly 109 kande­lábert korszerűsítettek, 108-cal bőví­tették a rendszert és cserélték a föld alatti kábeleket mintegy 40 millió fo­rint értékben. Dervarics Attila vezér- igazgató ígéretet tett arra, hogy a vá­ros minden közvilágítási elemét telje­sítménnyel együtt tüntetik fel, és két év után rendelkezésre bocsátják. GYULA, (ö) A gyulavári Bay Zoltán Általános Iskolában mindig is kiemelt figyelmet fordítottak a hagyományok ápolására, a színes diákélet kialakítá­sára. A város általános iskolái közül elsőként kezdeményeztek névfelvé­telt, szerveztek Bay-napokat, családi napot. Az idén március 29—április 3-a között szervezik az immár tizedik Bay-napok rendezvénysorozatát. Az előkészületek folynak.

Next

/
Thumbnails
Contents