Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-11 / 60. szám

6. OLDAL — 2004. MÁRCIUS 11., CSÜTÖRTÖK G Y Ó G Y í T Á S p^RÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP Idegosztály a XXL század küszöbén A nagy elődök, a művészi szintű orvoslás nyomában II. A laikusok között még ma is találkozunk olyanokkal, akik nem tudják mi a különbség ideg és elmegyógyászat között. Sokszor hallják a mondatot, panaszai idegi alapon vannak, mikor már a sok -sok vizsgálat eredménye negatív, és halljuk a sóhajt, „per­sze valami ideg”. Az elmúlt év során az elme épület rekonstruk­cióját követően az országos gyakorlatnak megfelelően me­gyénkben is teljesen különvált az ideg és elme ellátás. A két szakterület kettéválásának egyik oka az utóbbi fél évtized jog­gal forradalminak tekinthető változásaiban keresendő, mely el­sősorban a diagnosztika, másrészt a kezelés területeit érintette. Ezúttal napjaink munkáját mutatjuk be az olvasóknak. ÉPS®*-. dr. Szabó Mihály Osztályunkon 5 éve folyik neurogenetikai vizsgálat. A mole­kuláris hátteret kórházunk köz­ponti laboratóriuma, illetve a Pé­csi Orvostudományi Egyetem ge­netikai laboratóriuma biztosítja. Tevékenységünk 2 nagy mun­kafolyamatra osztható: 1. Agyi keringészavarra hajla­mosító genetikai faktorokat vizs­gálunk. Ezen eredmé­nyeket felhasználjuk a mindennapi klinikai gyakorlatban. Ma már több agyi érbetegségre hajlamosító géncsalá­dot ismernek. Ezen faktorok korai felisme­rése lehetővé tesz egy speciálisabb korai orvosi megelő­ző tevékenységet, illetve segítsé­get nyújt a már kialakult agyi ér­betegségek kezeléséhez. 2. Osztályunkon a mindennapi klinikai gyakorlat mellett széles körű kutatási tevékenység folyik. Számos új, a klinikumban is hasznosítható új genetikai ösz- szefüggést találtunk. Ezen ered­ményeket rangos nemzetközi fo­lyóiratokban publikáltuk. Az agyi érbetegségek genetikai faktorainak kutatása so­rán a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen doktori (PhD) tudományos foko­zatot szerzett dr. Szolno­ki Zoltán. Eddigi tudomá­nyos eredményei alapján több igen rangos nemzet­közi folyóirat állandó szakértőnek kérte fel. 1986-ban kezdtük el szervezni az elektro- fiziológiai laboratóriu­mot, mely ma már az or­szág egyik legjobban fel­szerelt diagnosztikus egysége. Kiváltott .válasz-vizsgála­tainkkal a halló, látó, érző rend­szereket mintegy végig tudjuk ta­pogatni, ezáltal a működési zava­rokat már a kezdeti stádiumban fel tudjuk fedezni. Különösen fon­tosak ezek a vizsgálatok a sclerosis multiplex, parkinson be­tegség, különböző típusú szédülé­sek elkülönítő diagnózisában. To­vábbfejlesztettük EEG-rendsze- rünket, magunk által gyűjtött nor­mál adtabázishoz hasonlítva egy adott beteg eredményét, s így sta­tisztikailag megbízhatóan tudjuk megmondani, hogy eredménye még normálisnak tekintendő, vagy már kóros. A modern képal­kotó módszerek az idegrendszer szerkezetéről, míg ezek a vizsgá­latok a működéséről nyújtanak in­formációkat, hozzájárulva a kü­lönböző kórfolyamatok korai fel­ismeréséhez, az alkalmazott keze­lések hatásosságának lemérésé- hez. A környéki idegrendszer álla­Kömyéki idegrendszeri vizsgálat A vizsgálatok a rendelőintézet II. emeletén, a 204- es szobában folynak, minden nap 8—15 óráig az EEG-vizsgálatok mellett, két asszisztensnő segítsé­gével. Egy ideg vizsgálata átlagosan fél órát vesz igénybe, naponta 6-8 beteget tudunk fogadni. potát elektroneurografiás és elektromyografiás módszerekkel vizsgáljuk osztályunkon és a kór­ház egyéb osztályain fekvő bete­gek, illetve előjegyzés alapján a régió járó betegei részére. Ezen vizsgálatok az izombetegségek, il­letve perifériás idegkárosodások diagnosztizálásában nyújtanak segítséget, például: gerincbetegsé­gek, cukorbetegség, toxikus hatá­sok talaján kialakult idegbántal- mak, myasthenia gravis, alagút nek kivizsgálá­sát, gondozá­sát. Ambulan­ciánk kereté­ben történik az új betegek kivizsgálása, a krónikusok­nak gyógy­szerrel és élet­módbeli tanácsokkal való ellátá­sa, pszichés vezetése. Ambulan­ciánk feladata egyben ezen beteg­séggel kapcsolatos ismertető jelle­gű előadások megtartása részben tájékoztató, részben oktató cél­zattal. A betegek előjegyzése tele­fonegyeztetés alapján történik, ki­véve az akut eseteket. A kivizsgá­lás magába foglalja a részletes előzményi adatokat (célszerű, ha a beteget szemtanú, hozzátartozó kíséri), az elektro- fiziológiai és képalkotó vizsgálatokat, majd a kórisme felállítását kö­vető legracionálisabb gyógyszeres kezelés be­állítását, szükség esetén társosztályokkal való konzultálást. Osztályunkon Parkinson- syndromás betegek ellátása is fo­lyik. A betegek gyakran gyógy­szerbeállítás, gyógyszerátállítás miatt kerülnek felvételre. Ilyenkor a mi munkánk több oldalú. Elsőd­leges cél, hogy a beteg mozgása, önállósága a kórházban tartózko­dás alatt ne csökkenjen, ezáltal el­érjük, hogy az erőnléte nem rom­lik, sőt javul. Ezenkívül a gyógy­szerek alkalmazására oktatjuk a beteget, fontos, hogy a hozzátar­Tudományos munka az állandó fejlődésért Az új eredmények megismerésére, alkalmazására kialakított igény, az új technikák el­sajátítása, megszüli a tudományos munka iránti vágyat. Az álom, mely arról szól, hogy nemcsak egyetemi intézményben, hanem ebben a megyében is lehetséges komoly tudományos eredményeket elérni a napi munka mellett, fokozatosan testet öltött, majd valósággá vált. A Rio de Janeiróban, Jeruzsálemben, Párizsban, Lisszabonban, Prá­gában, Sydneyben, valamint egyéb világ- és európai kongresszusokon tartott 36 elő­adás, poszterbemutatók, hazai és rangos nemzetközi folyóiratokban megjelent 16 közlemény, 103 absztrakt, jegyzik ezt a munkát. A megszerzett és megszerzendő tu­dományos minősítések nem csak az egyén dicsőségét szolgálják, de javára vannak a magasabb szintű betegellátásnak is. Ugyanakkor részt kell vállalnunk a szakmai testü­letek munkájában is. Az osztály vezetője a Magyar EEG és Klinikai Neuropszichológiai Társaság elnöke, a Magyar Idegtudományi Társaság vezetőségi tagja. syndromák kivizsgálásában. Az izmok tűelektródás vizsgálata idő­igényesebb, csütörtöki, illetve pénteki napokon történik előjegy­zés alapján, melyhez egyéb kiegé­szítő vizsgálatokra is szükség van: vérzékenység, CK-szint meghatá­rozása. Ezen beavatkozások a be­teg számára minimális kellemet­lenséggel járnak, de a fent említett betegségek felismerésében elen­gedhetetlen segítséget nyújtanak. Az osztály keretében működő epilepszia-ambulancián 8 órában látjuk el dr. Incze Judith vezetésé­vel a megye epüepsziás betegei­tozó is ismerje a gyógyszer szedé­sének módját, tehát az ápolók fel­adata gyakorlati praktikák, taná­csok adása. Gerincbeteg, porcko- rongkopásos betegek ellátását is végezzük. Gyógytorna és fizio- therapia is működik osztályun­kon, melyek a konzervatív keze­lés támpillérei. Sajnos, évente több agydaganatot is diagnoszti­zálunk. Ilyenkor a testi szükségle­tek mellett a legfontosabb, hogy a lelki állapot nehézségein át tud­juk segíteni a beteget, ehhez gya­korlati ismerettel kell rendelkez­nünk. Sclerosis multiplexes bete­gek ápolását is végezzük. Az élet­vezetés, életmód-változtatás mel­lett két ápolónő a gyógyszerprog­ramban résztvevő betegek gondo­zását is végzi. Koordinátorként működve a gyógyszerek folyama­tos biztosítása mellett a betegek oktatását (öninjekciózásra való tanítását) is végzik. Az osztályun­kon két hónapja az agyiér­betegek rehabilitációja is folyik. Fokozatosan és folyamatosan tör­ténik a betegek mobilizálása, a betegek mozgásának rehabilitáci­óját a gyógytornász végzi. A fel­újítást követően tornatermet is alakítottak ki, így a betegek gyógytornája ideális körülmé­nyek között történhet. A mozgá­sok újratanulása nagyon fontos része a rehabilitációnak. A bete­gek sikerélményei reményt adnak és aktivitásra sarkallják őket. Nemcsak ezen betegek körében, de minden betegségnél team munkában történik a betegek re­habilitációja. A csoport tagjai nem csupán orvosokból és ápo­lókból tevődik össze, hanem az osztályon dolgozó és a kórházban működő egyéb részlegek szakem­bereiből. Nagy leterheltséggel működik osztályunkon a fizio- tberapia, krónikus degeneratív el­változások, keringési zavarok, pe­rifériás idegbénulások kezelésé­ben játszik nagy szerepet. Fekvő­betegek esetében centrális bénu­lásoknál javulást lehet elérni a Tens therápiával. Osztályunkon működő ambu­lanciánkon szakasszisztensek végzik a betegek vizsgálatait. Elektrofiziológiai laboratórium, ENG, EMG laboratórium asszisztensei a team tag­jai, valamint a beteghor­dók és az adminisztráto­rok is, akik többsége szintén rendelkezik alapszintű egészségügyi ismeretekkel, így ők is a betegek érdekeit szolgál­ják. Látható, hogy az osztály egy nagy csopor­tot alkot, mindannyian fogaskerekek vagyunk a gépezetben. „A munka láthatóvá tett szeretet”, úgy kell tehát végezni munkánkat, hogy minden beteg érezze, ajándék számunkra ez a munka, és váljék a beteg számára is ajándékká! A reflexkalapácstól a magrezo­nancia-vizsgálatig ível a neuroló­gia eddigi története, s minden re­mény adott, hogy a következő év­tizedek neurológusa olyan új diag­nosztikus és terápiás eljárásokról tud majd számot adni, amelyekről a ma klinikusa még csak titokban álmodik, mint talán álmodott egy­koron Pándy Kálmán doktor is. DR. SZABÓ MIHÁLY OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS A folyamatos készültség a létalap Többségében az agyi érbetegek a neurológia alanyai Feladatainkat országos rend­szerek keretein belül végez­zük, tevékenységünket folya­matosan tanúsítanunk kell, mely állandó tanulással, to­vábbképzéssel jár. Itt soha nincs leállás. A nyugalmas rutinnak nevezett orvosi tevé­kenység már a múlté. Nap mint nap új feladatok, új megfelelések követelik az ál­landó készenlétet és fejlődést. Egy osztály igazi arculatát, me­lyet a betegek minden egyes na­pon látnak, érzékelnek, az ápo­lás minősége, a nővéri munka határozza meg. A kezdetekben ki­alakított ideg- gyógyászati rész­legen egy kedves nővér, és 2 ápoló­nő látta el a bete­geket. Jelenleg, a 90 ágyas osztá­lyon 38 nővér dolgozik. Az ápo­lók 2 és 3 mű­szakban látják el munkájukat. Az egészségügyi személyzet folya­matosan képezi magát, különbö­ző tanfolyam­okon vesznek részt. A betegfel­vétel előjegyzés­sel és sürgősség­gel történik, ezért a nap 24 órájá­ban érkezhet beteg az osztályra. Az elmúlt évben felújított épület számos lehetőséget nyújt, a bete­gek sokoldalú, jobb ellátására, ami nagymértékben szolgálja a betegek kényelmét. Például min­den ágyhoz tartozik telefonké­szülék. A neurológia összetett tudomány, ezért nagyon sokféle betegséggel találkozunk. Az agyi érbetegségek teszik ki a neuroló­gia nagy részét. A mai rohanó vi­lágban észre sem vesszük, hogy az agyi érkatasztrófa igen gyak­ran aktív, családfenntartó embe­rek halálát okozza, vagy egy pil­lanat alatt megváltoztatja életü­ket, tehetetlen, mások segítségé­re szoruló beteggé teszi őket. Az agyi érbetegségek következtében alakul ki a legtöbb tartósan fenn­álló, az életminőség jelentős romlásával járó, hosszas ápolást, gondozást igénylő mozgáskorlá­tozottság, beszédzavar, szellemi hanyatlás és hangulatzavar. Az agyi katasztrófák és a közvetlen komplikációk képezik a fejlett európai országokban a harmadik leggyakoribb halálokot. Az agyi érelváltozás okozta megbetege­dés és halálozás évtizedek óta - feltehetően az egészségesebb életmód és a rizikófaktorok elle­ni eredményes küzdelemnek kö­szönhetően — folyamatosan csökken a fejlettebb országok­ban, Magyarországon viszont korántsem megnyugtató a hely­zet. Hazánkban évente 30—40 ezer friss esettel kell számolni. A betegek 13-18%-a az akut sza­kot jelentő első négy hétben meghal, az alapbetegség vagy szövődmény következtében. Az ilyen betegségen átesett betegek 1/3-a az akut szak átvészelését követően vissza nem fordítható károsodásokat szenvedve, az élet hátralévő részében ápolást igényel. Csak a betegek maradék harmada válik alkalmassá vala­milyen rehabilitációs programra. Az agytörzs működésének egyik fontos feladata a nagyagyat éber állapotban tartani. Különösen rémisztő ez az adat, ha figyelembe vesszük, hogy a fi­atalabb korosztályokban még rosszabb a helyzet. A 65 év alatti férfiak halandósága közel 4,5 szerese, a 65 év alatti nőké 3,5 szerese az európai országok átla­gának. Ismertek az életmód-vál­toztatás révén befolyásolható ri­zikófaktorok: dohányzás, alko­holfogyasztás, elhízás, túlzott sófogyasztás, kábítószerek hasz­nálata, életkor, szívinfarktus. Ezek a rizikótényezők egy része megelőzhető, befolyásolható. Az ápolók szerepe fontos az állapot- változások felmérésében, a bete­gek paramétereinek (vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet stb.) nyomon követése is nagyon lé­nyeges feladat. Az agyi érbete­gek esetében gyakori a féloldali végtaggyengeség, végtagbénu­lás, amely mozgáskorlátozottsá­got okoz. Ezért fontos a betegek megfelelő fektetése, aktív és passzív mozgatása, kényelmi eszközök használata, hogy ki­védjük a felfekvések kialakulá­sát. A lakosság 4%-át érintő meg­betegedés az epilepszia. Osztá­lyunkon működik az epilepszia­ambulancia, ahol az ápolók vég­zik ezen betegek vérvizsgálatá­hoz szükséges anyagvételt. A stroke centrum tizenegy éve működik Itt az agyi érkatasztrófán átesettek kivizsgálását és ellátását végezzük Az agyi érbetegséggel foglalkozó egységünk speciális részlegünk, mely megyei stroke centrumként ismert, 11 éve működik. Az agyi érbetegséggel foglalkozó részlegünk működésének kereté­ben az agyi érkatasztrófán átesett egyének akut kivizsgálását és szubintenzív ellátását végezzük. Diagnosztikus háttérként 11 éve működik osztályunkon nyaki ér­vizsgálattal foglalkozó ultrahang­laboratóriumunk, mely az elmúlt évben új, modern műszerrel gaz­dagodott. Megyénkben 1994 óta műkö­dik fejfájás-ambulancia az osztály keretein belül. A kezdetektől - je­lenleg is - dr. Borda Ágnes és az osztályvezető főorvos vizsgálják ki, illetve gondozzák a betegeket. Felvevőkörzetünk az egész me­gye, de kis számban az ország tá­volabbi részéből is érkeznek hoz­zánk páciensek. A gondozott be­tegek száma évről évre nagyobb, ez 2003-ban közel 3000 beteg volt. Hetente 4 új beteg jelentke­zik az ambulancián telefonon tör­ténő előjegyzés, háziorvosi be­utalás vagy személyes megkere­sés alapján. Részletes kivizsgálá­suk elektrofiziológiai háttérrel történik, valamint lehetőség van indokolt esetben képalkotó vizs­gálat (CT, MRI) elvégzésére is. Ki­vizsgálást, gyógyszerbeállítást kö­vetően első alkalommal egy hó­nap múlva, későbbiekben 3 ha­vonta találkozunk a beteggel, il­letve állapotrosszabbodás esetén soron kívül. Gondozásba migré­nes, valamint úgynevezett tensiós fejfájásban (lelki eredetű) szenve­A fejfájás centrum felvevő körzete az egész megye, sajnos a beteg is sok. jön osztályos felvételre, valamint a betegek számára is kedvező „az egy kézben tartásuk”. 2003-ban osztályunk bekap­csolódott a memóriazavarral küz­dő betegeket ellátó centrumok munkájába (osztályos, illetve am­buláns ellátás). A betegek ellátása előjegyzés alapján történik. A munkacsoportban neurológus, dr. Nagy Rózsa neurológus- pszichiáter főorvos, valamint pszichológus asszisztens dolgo­zik. Célunk a normális, az úgyne­vezett korral járó gondolkodási, memóriazavarok korai elkülöníté­se a későbbiekben súlyos elbutu- lást okozó folyamatoktól. A korai felismerés növeli a folyamat lassí­tásának lehetőségeit. Ehhez a munkához a figyelmet, memóriát, gondolkodást egzaktan vizsgáló számítógépes program áll rendel­kezésünkre. ■ Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu i I dők kerülnek. Célunk lehetőség szerinti gyors ambuláns kivizsgá­lás, mely lehetővé teszi, hogy ke­vesebb fejfájós beteg kényszerül-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents