Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-05 / 30. szám

2004. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradó v. Számvetés helyett Segíts magadon? Védekezés a kukoricabogár ellen Év eleji számvetést kellene most adnom, amit valójában az el­múlt gazdasági év számadataival érzé­keltetnék, de az az igazság, hogy jobban foglalkoztatnak az ag'=• Tárvilágot érintő napi politikai történések, amelyektől valamiféle támpontot kaphat­nánk az új - és most már végér­vényesen más - viszonyainkról. Hiszen már száz napunk sincs, és egy olyqji újfajta rendszerbe tagozódunk, amelynek nagyobb felét - akár a jéghegy víz alatti részét - nem ismerjük. Ami a jéghegynek azt a bizonyos csú­csát illeti, már az sem olyan, mint amilyennek láttuk, ponto­sabban: ,, láttatni kezdték ve­lünk", s jó tanuló módjára el­kezdtünk igyekezni azon, hogy mielőbb beletanuljunk az új kö­vetelményekbe. Lásd területala­pú támogatás jogosultsági krité­riumai: GOFR-növények. Aztán kiderült, hogy mégsem, inkább jobb lesz, ha elfelejtjük a támo­gatásra érdemes kultúrák közöt­ti megkülönböztetést, egyszerű­sítünk. Egyszóval, annak is örülök, ha elmondhatom, hogy szövet­kezetünk szerény eredménnyel zárt, manapság az is valami. De fontosabbnak érzem azt megjegyezni, hogy bizakodva fogadtuk az agrárhitelcsomag hírét. Jól jönne az a sokat em­legetett százmilliárd forint, csak már jönne! Egyelőre se hí­re, se hamva semminek. A bankok még elemzik a dolgo­kat, még nem tudni, mi lesz a fedezeti résszel, mennyit vállal az állam magára, vagy mennyit kell el­bírnia az igénylőnek. Jó lenne, ha a ma­gunkfajta kisebb gazdaságok nem ke­rülnének hátrányba a hitelbírálatnál a nagyobb, tőkeerő­sebb. vállalkozásokkal szem­ben. A felzárkózást ugyanis ez szolgálná jobban. Most, hogy már túl vagyunk a regisztráció egyik felén, jó lenne azt is tudni, mikor lesz már tel­jes és kikből fog állni a legújabb mezőgazdasági hivatal, amely ezekben a dolgokban a segítsé­günkre lesz. Úgy tűnik, minden­ki mindent ígér, de a konkrét megvalósulás még nagyon távo­linak tűnik, pedig a segítségre most van szükségünk, nem hol­nap vagy holnapután. Sok még a kérdőjel, miközben haladunk az unió felé. Eközben néha úgy érezzük, a politikai csatározások kimerítik a döntés­hozók erejét, és nem veszik ész­re, hogy még lehetne egy-két do­logban javítani a helyzeten. Míg például Amerika lazán és köny- nyedén megszüntette a sertésim­portot, addig hozzánk nyugod­tan jöhet özönével az akármi­lyen minőségű délkelet-ázsiai ám, magunknak igen magas mércét állítunk az uniós csatla­kozás feltételrendszerében, de nem tudjuk miből teremtjük elő a megfeleléshez szükséges tőkét. No, hát ezért üdvözlöm a százmilliárdot, mert ez több, mint az a bizonyos közmondás: ,,segíts magadon..." Itt legalább az a pénz segít. ________________bozó József, újkígyós Kí sérletek agrotechnikával, vegyszeres kezeléssel A tavalyi év fordulópontnak tekinthető a békési gazdálkodók életében, ugyanis az elmúlt vegetációs időszakban az északi irányú invázióval a megyei kukoricaföldeknek csaknem felét fertőzte meg a délről jött amerikai kukoricabogár. Ott is fel­bukkant, ahol előző nyáron még nem ismerték. Most már nem az a kérdés, hogy kell-e ellene védekezni, hanem az, hogy hogyan. Agrárhíradónkban a jövőben is minden olyan kísérletről beszámolunk, amely e témában tapasztalattal szolgálhat. Ezúttal a Szegedi Gabonakutató Kht. által végzett kutatásokból idézünk részleteket. A FAO programjához kapcsolód­va, hazánkban a Szent István Egyetem tette meg az első lépése­ket a veszedelmes rovar terjedé­sének, kártételének vizsgálatára, melyhez kapcsolódva az orszá­gos növényvédelmi szervezetek — nálunk a Békés Megyei Nö­vény- és Talajvédelmi Szolgálat, Vasas László témavezető zooló­gus irányításával - segítettek fel­térképezni a terjedést. Időközben a vegyszerforgalmazó és vető­mag-előállító cégek is ringbe szálltak a védekezésre alkalmas készítmények kidolgozásának — vagy meglévők speciális tesztelé­sének - szándékával, amelynek során már megjelentek olyan nö­vényvédő szerek, amelyeket a si­ker reményében ajánlhatnak a kukoricatermelőknek. A szegedi tudományos műhely 2003-as kísérletei egyebek mellett nemcsak igazolták, de hangsúlyo­sabbá is tették a - gyökérkárosító lárva életmódja alapján tavaly már megfogalmazott — megálla­pítást, hogy a vetésváltás az egyik legfontosabb védekezés, mert a talajban kikelő „egyszakos” lárva kukoricagyökér híján elpusztul. (Legalábbis eddig ez a meghatá­rozó tapasztalat.) Ha pedig az új táblát más elővetemény után ala­kítják ki, mentes lesz még a talaj a kártevőtől, mert a kifejlett bogár a kukoricaföldbe rakja a tojásait. Aki látott már amerikai kukorica­bogarat, tudja, olyan fürgén re­pül, mint a légy, ezért nem lehet egykönnyen útját állni. Az ismertetett vizsgálat szerint az agrotechnika és a vegyszeres védekezés együttes és körültekin­tő alkalmazása vezethet ered­ményre, ami egyszerre jelenti a hibridek és a vetésidő megválasz­tását, a műtrágyázás célzatos al­kalmazását és a talajfertőtlenítés különböző kombinációinak „bevetését”. Mind ebben a kísér­letben, mind más cégek kutatása­iban jelentős figyelmet kapott a növény gyökerének regeneráló­dása. Ha ugyanis akár az erre al­kalmasabb hibrid, akár a vegeta­tív részeket növelő nitrogénada­golással sikerül elkerülni a megrá­gott gyökerek végzetes gyengülé­sét és a szárdőlést, már sokat nyert a gazda. A szegedi eredmé­nyek mindkettőre adnak biztató jeleket még akkor is, ha a jelenség okait nem egyértelműen geneti­kai alapon magyarázzák. A hibridek érzékenységét kuta­tó összehasonlítás szerint a FAO 200-as (korai érésű) csoportban kevesebb volt a szárdőlés, mint a 400-as (késői érésű) hibridek közt. A szakemberek szerint a kü­lönbséget az adja, hogy a 400-as hibridek magasabbak, nagyobb tömegű föld fölötti részekkel ren­delkeznek, ezért nem bírják egye­nesben tartani a nagyobb súlyt. (Bár fizikai - lásd forgatónyoma­ték - a magyarázat, ez is egyfajta, további teszteket igénylő ered­mény.) Pozitív jelzésnek tekinthe­tő a N-reakciós kísérlet. A jól ada­golt nitrogénműtrágya a gyökér­rendszer erősítésével csökkentet­te a szárdőlés arányát. Mint a gabonakutató kísérleté­ből kiderült, a vegyszeres védeke­zésben a vetőmagcsávázás, a ve­téssel egymenetben adagolt talaj­fertőtlenítő és a kelés utáni kulti- vátorozással együtt talajba jutta­tott inszekticid képezte a kísérle­tek alapját. A legfontosabb: mind­egyik hatott valamilyen mérték­ben. Mind az imágók számát, mind a szárdőlést, mind pedig a terméskiesést tekintve (lásd: ter­mékenyülést akadályozó bogár­kártétel) a három módszer közül a legeredményesebbnek a kulti- vátorozással együtt végzett fertőt­lenítés bizonyult - tudtuk meg dr. Széli Endrétől a Szegedi Gabo­nakutató Kht. kísérleteinek is­mertetésekor. A kukoricabogár a bibeszálak rágásával a megtermékenyülést akadályozza. Integrált növényvédelem a BASF-től A BASF az agrotechnikában a készítmények komplex alkal­mazásán alapuló integrált növényvédelmet helyezi közép­pontba, melynek alapelve, hogy kidolgozott technológiákat ajánl a gazdálkodóknak. Egyebek közt ezt hangsúlyozta Gu­lyás István gazdálkodói szaktanácsadó, aki Pál Bertalan terü­leti képviselővel (telefon: 30-9520-646) az elmúlt héten a BASF növényvédelmi tevékenységéről tartott előadást Kétegyházán. A gabona gyomirtásának, illetve a gombafertőzések elleni védelmé­nek technológiáját ismertetve el­mondta, hogy a gyakori gyomok ellen fejlesztette ki a BASF az Arrat® *-ra épülő technológiát. Az Arrat®* az évelő kétszikű gyomok ellen hatásos. Az opti­mális hatás eléréséhez Dash® HC adalékanyagot írnak elő a kombinációhoz. Ajánlott dózis: Arrat®* 0,2 kg/ha, kijuttatás az őszi gabona­félék 3 leveles korától a bokroso- dás végéig, a gyomnövények 2-6 leveles állapotáig. A vetésváltást nem befolyásolja. A gabona vala­mennyi kétszikű gyomnövénye ellen a Solar + Duplosan® DP + Granstar®1 kombinációt dolgoz­ták ki. Szolgáltatóknak is ajánlha­tó technológia a gyors, látványos hatása miatt. A gabonafélék lisztharmat, rozsdabetegségek, foltbetegségek és kalászfuzáriózis elleni védel­mét két szerre bízta a BASF. A Tango® továbbfejlesztett változa­ta, a Tango Star® az előadó sze­rint „kíméletesen hatékonyabb” elődjénél, amit egyedülállóan hosszú hatástartama és termés­növelő hatása révén ér el. Javasolt dózis: 1,0 1/ha, kijuttatás kalász­hányáskor. Savanyú lombtrá­gyákkal nem keverhető! Intenzív termesztésnél javasolt a Juwel®, amelyet a jelenleg egyik legmodernebb gombaölő szernek tart a BASF szakembere, mivel az összes fontos gombabe­tegség ellen hatásos készítmény, a stressz- és öregedési hormon szintézisének gátlásával, 'a foto­szintézis élénkítésével a termés­növeléshez is hozzájárul. Segíti a fehérje- és sikértartalom növelé­sét. Javasolt dózis: 1,01/ha, kijutta­tás kalászoláskor, virágzás kezde­tén. Az előadó felhívta a figyelmet a búzában alkalmazható Cycocel 460* regulátorra. A szárszilárdsá­got növelő szemek nemcsak az in­tenzív, jó tőállományú, hanem a rit­kább gabonában is van je­lentősége. Megdőlt nö­vényt nem lehet szemvesz­teség nélkül learatni. Java­solt dózis: 1,5-2,01/ha. A vetésfehérítő bogár ellen a cég a Regent® 80WG-t javasolja, 15 g/ha dózisban, a lárvák tömeges kelésekor kijut­tatva. A kukorica gyomirtási technológiájának ismer­tetésekor Gulyás István a nehezen irtható gyomfa­jok előretörésére utalva a Wing EC + Cambio* preemergens és posz- temergens kezelések ösz- szehangolt alkalmazásá­nak fontosságát hangsú­lyozta. A vetés után- kelés előtt 4,0 1/ha dózisban ki­juttatott Wing EC-t a kukorica 1 leveles korától 7-8 leveles koráig a Cambio 2,5 1/ha kezelése köve- ti. Állománykezelésre a Motiveil Turbo D technológiát alkalmazza a BASF- Az eljárás alapja a Motiveil, amely a csillagpázsit ki­vételével az évelő és magról kelő egyszikűeket, valamint a széles le­velű kétszikű gyomok nagy részét is irtja. Mellette a Cambio és a Dash alkotja a technológiai triót. Egyszeri kezelésnél Motiveil* 1 1/ha + Cambio 2,0 1/ha + Dash HC 0,6 1/ha javasolt 2-3 leveles kortól 7-8 leveles korig. Osztott ke­zelésnél (1.) 0,75-2-0,61/ha dózis, illetve (2.) Motivell 0,5 + Dash 0,6 1/ha megosztást ajánl a cég. Fe- nyércirok és vadköles ellen az osz­tott kezelésű változatot tartják a szakemberek célravezetőnek. A kukoricabarkó ellen a Regent 80 WG-t 25 g/ha dózis­ban ajánlják. Figyelem! Méhekre veszélyes, virágzó kultúrákban alkalmazni tilos! Talajfertőtlenítésre a drótfér­gek, pajorok mellett a kukorica­Gulyás István területi képviselő, a BASF növényvédel­mi tájékoztató füzetével. Telefon: 30-9997-931. bogár lárvája ellen is hatásosnak bizonyult a Counter 5G, melyet a vetéssel egy menetben kell kijut­tatni, 20—25 kg/ha dózisban. Fel­hívta Gulyás István a figyelmet, hogy szipolyfertőzött búza után csak talajfertőtlenítéssel érdemes kukoricát vetni. Jelmagyarázat: ® = A BASF bejegyzett márkaneve ®' = A DuPont bejegyzett márkaneve * = I. forgalmi kategóriába tartozó készítmény. Szegedi hibridek itthon és külföldön Törökországban is termelnek már rtfagyar- országi, közelebbről pedig szegedi vetőmag­ból származó kukoricát, Romániában pedig nemcsak árukukoricát, hanem vetőmagot is állítanak elő a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. licence alapján. A tudományos eredményei révén terjeszkedő intézmény Békés megyei területi képviselője, Virágné Pintér Gabriella, (30-535-3472) (képünkön) elmondta, a nemesítő intézmény fajtakíná­latában biotermesztésre és élelmiszer-ipari feldolgozásra ajánlható kukoricahibrid is szerepel, a napraforgó esetében pedig újdonságról is beszámolhat a gazdáknak. Kukoricák Borbála A kukoricahibridek korai (FAO 200- as) éréscsoportjában vezér­hibridnek tekinthető. Szemes­kukoricaként a melegebb, száraz­ságnak kitett termőhelyekre ajánl­ják. Átlagon felüli aszálytűrését ge­neratív növénytípusa határozza meg. Különösen jól tolerálja az au­gusztusi szárazságot, mert levélzete hosszabb ideig zöld marad. Gyors vízleadás és a vírusbetegségekkel szembeni rezisztencia jellemzi. Javasolt növényszám: 60-70 ezer tő/ha. Szegedi SC 271 Az ugyancsak korai (FAO 200-as) éréscsoportba tartozó hibrid sze- meskukorica-termesztésre, átla­gos és kedvező adottságú termő­helyekre ajánlott. Á kiváló termőképességű hib­ridet - mely a tavalyi aszályos év­ben 8,5 tonnát meghaladó ter­mést adott - nagy egyedi hozam, kiváló szárszilárdság jellemzi. Javasolt növényszám: 55-70 ezer tő/ha. Szegedi SC 352 (FAO 300) Biotermesztésre is alkalmas hib­rid, szemeskukoricaként átlagos és kedvező adottságú területekre ajánlott. Az OMMI 2002-es össze­hasonlító kísérlete szerint az éréscsoportjában a minősített hibridek teljesítményét több mint 8%-kal múlta felül. Ezzel a telje­sítményével az élen szerepelt. A 2002-es OMMI-kísérletekben 11,71 t/ha eredményt adott: így az éréscsoportjában a minősített hibridek teljesítményét több mint 8%-kal múlta felül. Ezzel a telje­sítményével az élen szerepelt. Javasolt növényszám: 55-70 ezer tő/ha. SzegediTC 377 (FAO 300) Biotermesztésre is engedélyezett, szemes- és silókukoricaként átla­gos vagy gyengébb termőhelyekre ajánlott hibrid. A legjobb kétvona- las hibridekhez hasonló termőké­pesség, intenzív kezdeti fejlődés­ből eredő gyomelnyomó képes­ség, jó szárszilárdság, átlagos víz­leadás és kiváló szilázsminőség jellemző rá. Közepes termőhelye­ken is jól termeszthető, de az in­tenzív viszonyokat is meghálálja. Javasolt növényszám: szemes­ként termesztve 55-65 ezer tő/ha, si­lótermesztésként 65-75 ezer tő/ha. Veronika (FAO 400) Szemeskukoricaként és élelmi­szer-ipari feldolgozásra, grízké­szítmények alapanyagaként, átla­gos és kedvező adottságú termő­helyekre ajánlott hibrid. Kiváló termőképessége átlagon felüli tápanyag-hasznosítással párosul. Korai virágzás, intenzív szá­razanyag-beépülés, jó alkalmaz­kodóképesség, tetszetős szemtí­pus teszi a 400-as csoport vezérhibridjévé. Javasolt növényszám: 50-65 ezer tő/ha. Szegedi SC 463R (FAO 400) Szemes- és silókukoricának aján­lott, átlagosnál kedvezőbb adott­ságú termőterületekre. Modern, kétcsövűségre is haj­lamos, zöld száron érő, kiváló ter­mőképességű hibrid. Főbb tulaj­donságai közt a nagy zöldtömeg, a gyors kezdeti fejlődés és a ked­vező csőarány mellett a hosszan tartó fotoszintetikus aktivitás em­líthető. A talaj tápanyag- és víz­készletével szemben igényes. Javasolt növényszám: szemes­ként termesztve 55-65 ezer tő/ha, si­lótermesztésként 60-70 ezer tő/ha. Napraforgók Masai PR Peronoszpóra-rezisztens, középéré­sű kétvonalas hibrid. Nagy termőké­pesség és kiváló olajtartalom jellem­zi. Viszonylag magas, tányérállása lecsüngő. Az OMMI kisparcellás kí­sérleteiben a minősített fajták között 2000—2001—2002 átlagában a máso­dik helyet érte el. A GK KHT üzemi kísérleteiben 2002-ben 23 termőhely áüagában 2,41 t/ha, ^003-ban 42 ter­mőhelyen 2,8 t/ha-os termést ért el. Mara Korai érésű, 2002-ben minősített, új, kétvonalas hibrid. Szára erős, nem túl magas (140-160 cm). Tá­nyérvirágzatának állása lecsüngő. Kaszattermése az OMMI 3 éves hi­vatalos kísérletében 3,46 t/ha volt, azaz 2,4%-kal több, mint a standard fajták (Alexandra, Rigasol, Sonrisa) átlaga. A GK KHT üzemi kísérletei­ben 2003-ban 41 termőhelyen átla­gosan 2,53 t/ha-t termett. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents