Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-26 / 48. szám
6. OLDAL - 2004. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK G Y Ó G Y í T Á S A nagy elődök, a művészi szintű orvoslás nyomában Megyénkben is teljesen különvált az ideg- és elmeellátás, de követik a nemes hagyományokat A laikusok között még ma is találkozunk olyanokkal, akik nem tudják, mi a különbség ideg- és elmegyógyászat között. Sokszor hallják a mondatot, panaszai idegi alapon vannak, mikor már a sok-sok vizsgálat eredménye negatív, és halljuk a sóhajt, „persze, valami ideg”. Az elmúlt év során, az elmeépület rekonstrukcióját követően, az országos gyakorlatnak megfelelően megyénkben is teljesen különvált az ideg- és elmeellátás. A két szakterület kettéválásának egyik oka az utóbbi fél évtized joggal forradalminak tekinthető változásaiban keresendő, mely elsősorban a diagnosztika, másrészt a kezelés területeit érintette. Talán jobban érzékeltethető a folyamat, ha röviden visszatekintünk a régmúltra. Képzeljük el, hogy a jelenkor neurológusa, ismertebb nevén ideggyógyásza ül az 1899 óta működő elmeépület szűk szobájában, egyik kezében reflexkalapács, másik kezében magrezo- nanciás felvétel, és tűnődik. Tűnődik azon, hogy a neurológia, az elmegyógyászat méhében fogant tudomány csak a technika segítségével válhatott önállóvá, és még ma is mily sok szállal kötődik szülőjéhez, habár mint felnövő gyermek, mindent megtesz, hogy minél jobban elszakadjon tőle. Tűnődik azon, micsoda kitartás, fegyelem, mániákus precizitás kellett ahhoz, hogy liquorok százait átvizsgálva megszülessék az eredmény, a Pándy-reakció. Mondják, a nagy szellemek jelet, jeleket hagynak maguk után, melyek iránytűként szolgálhatnak a kései utódok számára. Sétáljunk el képzeletben a Pándy Kálmán által idegosztálynak berendezett 10 ágy mellett, melyet azért hozott létre, hogy az orvosi személyzet a nehéz ideg- kórtani diagnosztika alapjait elsajátítsa. Mindenütt rend, tisztaság. Pillantsunk be az általa alapított, osztályos orvosi könyvtárba, ahol orvosait tudományos munkára, közlemények írására, idegen nyelvek tanulására, külföldi folyóiratokból történő referálásokra buzdítja. Figyeljük a tudós világos, logikus érvelését, melyet már megcsodálhattunk a Sager-díjjal kitüntetett faciális parézisről írott tanulmányában. Figyeljük az embert, aki arról beszél, hogy otthonos legyen a fekte- tős osztály, ne pedig börtön, ne csináljunk vasrácsokat, ne zárjuk el a küátást sem az égtől, sem a földtől, amelynek örömeit a betegek ismerik: lássa a fákat, a kertet, hallja a madárdalt. Igen, ugyancsak ő az az ember,'aki képes fiai megtakarított pénzét magához venni, hogy csak megfelelő vásárfiát vehessenek. Ő az, aki kiváló kórszövettani kutatásaiért Bene-díjat kapott. Csodáljuk az embert, aki egy vendég szépasszony kedvéért, szívesen leszedte legszebb, legféltettebb rózsáit, aki kiválóan hegedült, akinek kertjében őszönként valóságos krizantém-kiállítás volt, nem beszélve a dáliákról, a katalógusba illő gyümölcsfákról. Figyeljük Őt, és csodálkozzunk! Fia emlékei szerint, ő az, akinek otthon elismerő szó sohasem hagyta el ajkát, ő az, aki magától értetődőnek tartotta, hogy mindenki dicséret nélkül is megtegye kötelességét, aki elvárta, hogy felesége ápolónői egyenruhára emlékeztető, magas nyakú, hosszú ujjú és jóval térden alul érő viseletben járjon, aki ugyanakkor imádta a klasszikus zenét, mellesleg ragyogóan hegedült, és fölényes megvetést tanúsított a társadalmi formák, vizitek, gratulációk és efféle sallangok iránt. íme az ember, a tudós a maga bonyolult összetettségében. Lelkes szeretettel szolgálta az osztályt és az elmebetegek ügyét, és kiváló érdemeket szerzett szakszerű javaslataival az osztály építésénél és rendezésénél. Kiváló szakképzettségét legjobban bizonyítja, hogy az a beosztás, rend, akkori igazgatója. Ha csak ennyit teljesítenénk nap nap után, már joggal állíthatnánk, szellemi hagyatékával jól sáfárkodunk. Régi évkönyveket lapozgatva a ma orvosa csodálattal adózik az elődök esetleírásainak. Pontosságuk, világos, logikus szerkezetük, gazdag információtartalmuk ma is követendő példa. Egy osztály története, akár egy befejezetlen kép, melyhez az ecsetvonásokat az orvosok, nővérek, beteghordók, személyiségükkel, különféle ambícióikkal, tudományos és mindennapi tevékenységükkel szolgáltatják. Különösen izgalmas az a kép, ahol az első ecsetvonások olyan markáns egyéniségtől származtak, mint a németül, angolul, franciául, görögül is olvasó Pándy Kálmán. A múltnak tótjában kutakodó krónikás most ugrik egyet az időben és rácsodálkozik arra a tényre, hogy 1938-ban a szegedi klinika áltó idegosztály megszervezésére kiküldött dr. Mezei Béla alorvosnak a háborús körülmények miatt majd egy fél évtizedre volt szüksége egy 20 ágyas ideggyógyászati részleg kialakításához. Vajon hány keserves nekifutás, mennyi csalódás, elhalt, majd újjászülető remény kínjában született meg újra az ideggyógyászat? Elgondolni is nehéz, mily kevés segédeszköz állt rendelkezésére ahhoz, hogy korrekt diagnózisokat állítson fel, Szórády István pszichiáter főorvos segítsége mellett. Egy reflexkalapács, ragyogó elme, megalapozott neuroanatómiai tudás, sok-sok emberség, empátia, széles látókör, az igazi művészi szintű orvoslás kellékei. Dr. Juba Adolf bizonyosan rendelkezett ezekkel az ismérvekkel. 1949. szeptember 22-étől, 1961. december 21-én bekövetkezett haláláig vezette az elme- és idegosztályt kitűnő neuropatolóeredményeit, rangos német nyelvű neuropatológiai folyóiratokban sokáig idézték. Az extrapyra- midális mozgászavarok, elsősorban a ballismus, choreoballismus patológiai hátterének tisztázásában úttörő, ma is releváns eredményeket ért el. Erről szóló kiváló monográfiája, több közleménye ralis izomatrophiáról, az extrapy- ramidaüs mozgászavarok kezeléséről szóló közleményei jelzik sokrétű érdeklődését, s az elődök törekvéseinek folytatását. 1962-től datálható, hazánkban az elsők között, az epilepsziagondozás megszervezése, dr. Csémi Katalin vezetésével. Dobi főorvos távozását Az osztály történelmében egy évtized csupán epizód. A kísértő múlt ösztönöz A krónikás ül önönmagával szemben, és tűnődik. Vajon érezte-e az elődök titkos jelenlétét, biztatását, elvárásait, amikor 1986-ban, megbízott osztályvezetőként egy napos szeptemberi reggelen megkezdte munkáját? Vajon nem a régmúlt szellemei ösztökélték, buzdították, amikor munkatársaival együtt hozzákezdett megszervezni a neurofiziológiai laboratóriumot, ahol ma már quantitativ EEG, multimodális kiváltott potenciálvizsgálatokra van lehetőség. Vajon nem lebegett-e szemük előtt az elődök kitartása, mikor felépítették a neurometriai elemzéshez szükséges, több mint száz egészséges személy quantitativ EEG adataiból álló referencia adatbázist? Vajon nem segítette-e a hely szelleme az új és új erőfeszítéseket, hogy az osztály megfeleljen az egyre bővülő igényeknek, az újabb és újabb kihívásoknak? tisztaság és fegyelem, melyet osztályán mindenkor fenntartani tudott, s minden túlzás nélkül mondható, hogy elmebeteg osztályunk éppen az ő fáradozásai folytán mintaképül szolgálhatna bármely hason célú intézetnek — írja 6 éves gyulai működéséről 1905. évi jelentésében Berkes Sándor giai laboratóriumi háttérrel, amelyet saját maga hozott létre. Szigorú, dinamikus ember, kitűnő gondolkodó, akamok, önfejű, egyszóval bonyolult, ellentmondásos személyiség, mondják róla ma is a régi idők még élő tanúi, akik ismerték, szerették vagy kevésbé szerették. Nevét, tudományos ma is élvezetes olvasmány. 1953- ban „A meningitis serosa epidemica Magyarországon, különös tekintettel a lymphocytás choriomeningitis és a kullancsencephalitis jelentőségére” című kandidátusi értekezését sikerrel védte meg. Ezt követte 1960. április 28-án „A corpus subthalamicum Luysii összeköttetése és ezek pathológiája” címmel akadémiai doktori értekezésének ugyancsak sikeres nyilvános vitája. Tudományos munkásságának részletes ismertetése, méltó elemzése a jelenkor fontos és sürgető feladata. 1962 januárjától a főorvosi teendőkkel dr. Dobi Sándort bízták meg, aki 1969-ben történt kinevezésétől kezdve 1985-ig vezette az akkor már teljesen önálló, 40 ágyas osztályt. Zárkózott, nehezen megközelíthető ember. Vezetése idején 1960-ban EEG-laboratórium kezdte meg működését egy 8 csatornás készülékkel. A kistöltéses pneu- mographiáról, a progresszív neunatkozásban elsősorban a radiológia és a laboratórium játszottak fontos szerepet. A liquor diagnosztika ma már minden igényt kielégít, s a modern epilepszia-ellátásban elengedhetetlen antiepi- leptikum vérszint monitorizálás is napi lehetőség. Éltünk már PEG, ANGIO korszakot, jelenleg követően, 1985-től egy évig dr. Nagy Rózsa adjunktus megbízottként látta el az osztályvezetői teendőket. Az osztály történelmében egy évtized csupán csak egy epizód. Mégis ez az utolsó évtized telis-tele van történésekkel. 1988-ban EMG-laboratórium épül számító- gépes elemzési lehetőséggel, majd ugyancsak ettől az évtől neuromuszkuláris rendelés indul megyei ellátási feladatokkal. 1993-ban az osztályon belül stroke részleg alakul, mely 1995- ben elnyeri a megyei stroke központ címet. 1994-től folyamatos duplex scan vizsgálatokra nyílik lehetőség. 1995-ben megkezdi működését a megyei fejfájás-ambulancia. Mennyi feladat, törekvés, munkatársi ambíció! Vajon lett volna erő, kitartás, ha nem serkent bennünket folyamatosan az elődök példája? Egy osztály történelme természetesen szervesen bele van ágyazva a nagyobb egység, a kórház történelmébe is. A társosztályok fejlődése alapvetően befolyásolja a diagnosztikaigényes neurológia lehetőségeit. Ebben a vopedig éljük a neuroimaging korszakát, CT, MRI, SPECT vizsgálati lehetőségekkel. 1999 óta PCR laboratóriumi háttérrel, neuroge- netikai vizsgálatokkal egy új korszak körvonalazódik. A valóság, mint általában, rácáfol minden elképzelésre. Amit még nemrég a jövő évtized lehetőségeként gondoltunk, álmodtunk, íme hirtelen megvalósult. Éppen a napokban végezte a radiológia az új MR-készülékkel az első diffúziós perfúziós vizsgálatot, mely az agyi érbetegek ellátásában igazi európai mérföldkő. A klasszikus értelemben vett orvosi tevékenység alapjaiban változott meg, igazi csapatmunkává vált. Az újabb és újabb tudományos eredmények, egyre gyorsabb, mondhatni robbanásszerű elterjedése a gyakorlatban megszülte a neurológián belül is a részterületeket. Ha egy osztály meg akar felelni a kor követelményeinek, nem térhet ki ezen kihívás elől, mint ahogyan osztályunk sem tehette meg. (Napjaink munkáját két hét múlva ismertetem meg az olvasóval.) DB. SZABÓ MIHÁLY, OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS Ezek a vírusok emberi megbetegedést ritkán okoznak A madárinfluenzával fertőzött állatok mindegyike elpusztul, a WHO intézkedéssorozatot kezdeményezett Az influenzavírusoknak vannak olyan törzsei, amelyek a madarak körében influenzajárványokat okoznak. Ezek a vírusok az úgynevezett számyasinfluenza-vírusok. Az általuk okozott járványok nagyon gyorsan terjednek és gyakran a fertőzött állatok mindegyike elpusztul. A vírusok emberi megbetegedést rendkívül ritkán okoznak és akkor is olyan egyéneken fordulnak elő, akik nagyszámú fertőzött állat környezetében tevékenykednek tartós ideig. Az ember a fertőzött állat ürüléke porban megszáradt aeroszoljának belélegzése révén fertőződhet. Miért kell komolyan venni ezt a néhány embert megbetegítő járványt? Egyrészt azért, mert minden emberi élet fontos, másrészt azért, mert az emberi és az állati influenzavírusok együttes cirkulációja lehetőséget adhat arra, hogy a különböző fajspecifikus vírusok genetikai állománya kicserélődjön. Ezáltal egy olyan új emberi influenzavírus alakulhat ki, mely ellen az emberiség teljesen védtelen és vüágméretű járvány kialakulását okozhatja. Az új vírus létrejöttéhez több feltétel teljesülése szükséges: 1. Kiterjedt emberi és állati influenzajárvány azonos időben és azonos helyen. 2. Elvben két állati vírus által azonos időben és azonos helyen bekövetkező járvány is lehet a forrása az új víruskeveréknek. 3. Valószínűleg szükség van egy közvetítő fajra, mely lehetővé teszi mindkét vírustípus közös gazdában történő szaporodását (pl. az ember). 4. A géncsere bekövetkezte előtt vagy után a vírusban génmutációnak kell létrejönnie. Egyes vírustörzsek a madarak, így a csirkék körében okozhatnak betegséget. 5. Kedvező járványviszonyok kialakulása, mely elősegíti az új vírus által okozott járvány terjedését. A fenti feltételek és az, hogy jelenleg az emberen előforduló madárinfluenza emberről emberre nem terjed, azt jelzi, hogy minimális az emberen való ma- dárinfluenza-világ- járvány kialakulásának a valószínűsége. Az első szárnyasinfluenza-vírus által okozott emberi megbetegedést 1997- ben igazolták Hongkongban. Ekkor 18 ember fertőződött meg és hatan meghaltak. Az embereket érintő nagyobb járvány kialakulásának veszélyeit vélhetően azzal hárították el, hogy 1,5 millió baromfit azonnal megsemmisítettek. 2003. februárban Hongkongban betegedéseket január 10-én igazolták először. A megbetegedéseket Hanoiban észlelték. Az elvégzett genetikai vizsgálatok azt bizonyították, hogy az emberi és az állati influenzavírusok genetikai állománya nem keveredett, a megbetegedett emberekben számyasinfluenza- vírusokat találtak. Az emberi járvány megelőzése érdekében a WHO intézkedések sorozatát kezdeményezte. DR. BÁNYAI TIVADAR INFEKTOLÓGIAI (HEPATOLÓGIA-IMMUNOLÓGIA) OSZTÁLY OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOSA Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E mail: hospital@pandy.hu két megbetegedés és egy haláleset következett be. 2003. áprilisában Hollandiában számyasinfluenza- járvány volt és egy állatorvos megA ,, szárnyasvírus” története Az első számyasinfluenza-vírus által okozott emberi megbetegedést 1997-ben igazolták Hongkongban. Ekkor 18 ember fertőződött meg és hatan meghaltak. Az embereket érintő nagyobb járvány kialakulásának veszélyeit vélhetően azzal hárították el, hogy 1,5 millió baromfit azonnal megsemmisítettek. 2003 februárjában Hongkongban két megbetegedés és egy haláleset következett be. 3 halt, 83 személy enyhe tünetekkel i- betegedett meg. A jelenlegi szárnyasinfluenza- - járványhoz társuló emberi meg- s ______________________________
