Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-26 / 48. szám

6. OLDAL - 2004. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK G Y Ó G Y í T Á S A nagy elődök, a művészi szintű orvoslás nyomában Megyénkben is teljesen különvált az ideg- és elmeellátás, de követik a nemes hagyományokat A laikusok között még ma is találkozunk olyanokkal, akik nem tudják, mi a különbség ideg- és elmegyógyászat között. Sokszor hallják a mondatot, panaszai idegi alapon vannak, mikor már a sok-sok vizsgálat eredménye negatív, és halljuk a sóhajt, „persze, valami ideg”. Az elmúlt év során, az el­meépület rekonstrukció­ját követően, az orszá­gos gyakorlatnak megfe­lelően megyénkben is teljesen különvált az ideg- és elmeellátás. A két szakterület kettéválá­sának egyik oka az utób­bi fél évtized joggal for­radalminak tekinthető változásaiban keresendő, mely el­sősorban a diagnosztika, más­részt a kezelés területeit érintette. Talán jobban érzékeltethető a fo­lyamat, ha röviden visszatekin­tünk a régmúltra. Képzeljük el, hogy a jelenkor neurológusa, ismertebb nevén ideggyógyásza ül az 1899 óta mű­ködő elmeépület szűk szobájá­ban, egyik kezében reflexkala­pács, másik kezében magrezo- nanciás felvétel, és tűnődik. Tű­nődik azon, hogy a neurológia, az elmegyógyászat méhében fogant tudomány csak a technika segít­ségével válhatott önállóvá, és még ma is mily sok szállal kötődik szülőjéhez, habár mint felnövő gyermek, mindent megtesz, hogy minél jobban elszakadjon tőle. Tűnődik azon, micsoda kitartás, fegyelem, mániákus precizitás kellett ahhoz, hogy liquorok szá­zait átvizsgálva megszülessék az eredmény, a Pándy-reakció. Mondják, a nagy szellemek je­let, jeleket hagynak maguk után, melyek iránytűként szolgálhatnak a kései utódok számára. Sétáljunk el képzeletben a Pándy Kálmán ál­tal idegosztálynak berendezett 10 ágy mellett, melyet azért hozott létre, hogy az orvosi sze­mélyzet a nehéz ideg- kórtani diagnosztika alapjait elsajátítsa. Min­denütt rend, tisztaság. Pillantsunk be az általa alapított, osztályos orvo­si könyvtárba, ahol orvo­sait tudományos munká­ra, közlemények írására, idegen nyelvek tanulásá­ra, külföldi folyóiratok­ból történő referálásokra buzdítja. Figyeljük a tu­dós világos, logikus érvelését, me­lyet már megcsodálhattunk a Sager-díjjal kitüntetett faciális parézisről írott tanulmányában. Figyeljük az embert, aki arról be­szél, hogy otthonos legyen a fekte- tős osztály, ne pedig börtön, ne csináljunk vasrácsokat, ne zárjuk el a küátást sem az égtől, sem a földtől, amelynek örö­meit a betegek ismerik: lássa a fákat, a kertet, hallja a madárdalt. Igen, ugyancsak ő az az em­ber,'aki képes fiai meg­takarított pénzét magá­hoz venni, hogy csak megfelelő vásárfiát ve­hessenek. Ő az, aki ki­váló kórszövettani kuta­tásaiért Bene-díjat kapott. Csodál­juk az embert, aki egy vendég szépasszony kedvéért, szívesen leszedte legszebb, legféltettebb ró­zsáit, aki kiválóan hegedült, aki­nek kertjében őszönként valósá­gos krizantém-kiállítás volt, nem beszélve a dáliákról, a katalógus­ba illő gyümölcsfákról. Figyeljük Őt, és csodálkozzunk! Fia emlékei szerint, ő az, akinek otthon elis­merő szó sohasem hagyta el ajkát, ő az, aki magától értetődőnek tar­totta, hogy mindenki dicséret nél­kül is megtegye kötelességét, aki elvárta, hogy felesége ápolónői egyenruhára emlékeztető, magas nyakú, hosszú ujjú és jóval térden alul érő viseletben járjon, aki ugyanakkor imádta a klasszikus zenét, mellesleg ragyogóan hege­dült, és fölényes megvetést tanúsí­tott a társadalmi formák, vizitek, gratulációk és efféle sallangok iránt. íme az ember, a tudós a ma­ga bonyolult összetettségében. Lelkes szeretettel szolgálta az osz­tályt és az elmebetegek ügyét, és kiváló érdemeket szerzett szak­szerű javaslataival az osztály épí­tésénél és rendezésénél. Kiváló szakképzettségét legjobban bizo­nyítja, hogy az a beosztás, rend, akkori igazgatója. Ha csak ennyit teljesítenénk nap nap után, már joggal állíthatnánk, szellemi ha­gyatékával jól sáfárkodunk. Régi évkönyveket lapozgatva a ma or­vosa csodálattal adózik az elődök esetleírásainak. Pontosságuk, vilá­gos, logikus szerkezetük, gazdag információtartalmuk ma is köve­tendő példa. Egy osztály története, akár egy befejezetlen kép, mely­hez az ecsetvonásokat az orvosok, nővérek, beteghordók, személyi­ségükkel, különféle ambícióikkal, tudományos és mindennapi tevé­kenységükkel szolgáltatják. Külö­nösen izgalmas az a kép, ahol az első ecsetvonások olyan markáns egyéniségtől származtak, mint a németül, angolul, franciául, görö­gül is olvasó Pándy Kálmán. A múltnak tótjában kutakodó kró­nikás most ugrik egyet az időben és rácsodálkozik arra a tényre, hogy 1938-ban a szegedi klinika áltó idegosztály megszervezésére kiküldött dr. Mezei Béla alorvos­nak a háborús körülmények miatt majd egy fél évtizedre volt szüksé­ge egy 20 ágyas ideggyógyászati részleg kialakításához. Vajon hány keserves nekifutás, mennyi csalódás, elhalt, majd újjászülető remény kínjában született meg új­ra az ideggyógyászat? Elgondolni is nehéz, mily kevés segédeszköz állt rendelkezésére ahhoz, hogy korrekt diagnózisokat állítson fel, Szórády István pszichiáter főorvos segítsége mellett. Egy reflexkala­pács, ragyogó elme, megalapozott neuroanatómiai tudás, sok-sok emberség, empátia, széles látókör, az igazi művészi szintű orvoslás kellékei. Dr. Juba Adolf bizonyo­san rendelkezett ezekkel az ismér­vekkel. 1949. szeptember 22-étől, 1961. december 21-én bekövetke­zett haláláig vezette az elme- és idegosztályt kitűnő neuropatoló­eredményeit, rangos német nyel­vű neuropatológiai folyóiratokban sokáig idézték. Az extrapyra- midális mozgászavarok, elsősor­ban a ballismus, choreoballismus patológiai hátterének tisztázásá­ban úttörő, ma is releváns ered­ményeket ért el. Erről szóló kiváló monográfiája, több közleménye ralis izomatrophiáról, az extrapy- ramidaüs mozgászavarok kezelé­séről szóló közleményei jelzik sokrétű érdeklődését, s az elődök törekvéseinek folytatását. 1962-től datálható, hazánkban az elsők kö­zött, az epilepsziagondozás meg­szervezése, dr. Csémi Katalin ve­zetésével. Dobi főorvos távozását Az osztály történelmében egy évtized csupán epizód. A kísértő múlt ösztönöz A krónikás ül önönmagával szemben, és tűnődik. Vajon érezte-e az elődök titkos jelenlét­ét, biztatását, elvárásait, amikor 1986-ban, megbízott osztályvezetőként egy napos szep­temberi reggelen megkezdte munkáját? Vajon nem a régmúlt szellemei ösztökélték, buz­dították, amikor munkatársaival együtt hozzákezdett megszervezni a neurofiziológiai labo­ratóriumot, ahol ma már quantitativ EEG, multimodális kiváltott potenciálvizsgálatokra van lehetőség. Vajon nem lebegett-e szemük előtt az elődök kitartása, mikor felépítették a neurometriai elemzéshez szükséges, több mint száz egészséges személy quantitativ EEG adataiból álló referencia adatbázist? Vajon nem segítette-e a hely szelleme az új és új erőfeszítéseket, hogy az osztály megfeleljen az egyre bővülő igényeknek, az újabb és újabb kihívásoknak? tisztaság és fegyelem, melyet osz­tályán mindenkor fenntartani tu­dott, s minden túlzás nélkül mondható, hogy elmebeteg osztá­lyunk éppen az ő fáradozásai foly­tán mintaképül szolgálhatna bár­mely hason célú intézetnek — írja 6 éves gyulai működéséről 1905. évi jelentésében Berkes Sándor giai laboratóriumi háttérrel, ame­lyet saját maga hozott létre. Szigo­rú, dinamikus ember, kitűnő gon­dolkodó, akamok, önfejű, egyszó­val bonyolult, ellentmondásos személyiség, mondják róla ma is a régi idők még élő tanúi, akik is­merték, szerették vagy kevésbé szerették. Nevét, tudományos ma is élvezetes olvasmány. 1953- ban „A meningitis serosa epide­mica Magyarországon, különös te­kintettel a lymphocytás choriome­ningitis és a kullancsencephalitis jelentőségére” című kandidátusi értekezését sikerrel védte meg. Ezt követte 1960. április 28-án „A corpus subthalamicum Luysii összeköttetése és ezek pathológiája” címmel akadémiai doktori értekezésének ugyancsak sikeres nyilvános vitája. Tu­dományos munkássá­gának részletes ismer­tetése, méltó elemzé­se a jelenkor fontos és sürgető feladata. 1962 januárjától a főorvosi teendőkkel dr. Dobi Sándort bízták meg, aki 1969-ben történt kinevezésétől kezdve 1985-ig vezette az akkor már teljesen önálló, 40 ágyas osz­tályt. Zárkózott, nehezen megkö­zelíthető ember. Vezetése idején 1960-ban EEG-laboratórium kezd­te meg működését egy 8 csatornás készülékkel. A kistöltéses pneu- mographiáról, a progresszív neu­natkozásban elsősorban a radio­lógia és a laboratórium játszottak fontos szerepet. A liquor diag­nosztika ma már minden igényt kielégít, s a modern epilepszia-el­látásban elengedhetetlen antiepi- leptikum vérszint monitorizálás is napi lehetőség. Éltünk már PEG, ANGIO korszakot, jelenleg követően, 1985-től egy évig dr. Nagy Rózsa adjunktus megbízott­ként látta el az osztályvezetői te­endőket. Az osztály történelmében egy évtized csupán csak egy epizód. Mégis ez az utolsó évtized telis-te­le van történésekkel. 1988-ban EMG-laboratórium épül számító- gépes elemzési lehetőséggel, majd ugyancsak ettől az évtől neuromuszkuláris rendelés indul megyei ellátási feladatokkal. 1993-ban az osztályon belül stroke részleg alakul, mely 1995- ben elnyeri a megyei stroke köz­pont címet. 1994-től folyamatos duplex scan vizsgálatokra nyílik lehetőség. 1995-ben megkezdi működését a megyei fejfájás-am­bulancia. Mennyi feladat, törek­vés, munkatársi ambíció! Vajon lett volna erő, kitartás, ha nem serkent bennünket folyamatosan az elődök példája? Egy osztály történelme termé­szetesen szervesen bele van ágyazva a nagyobb egység, a kór­ház történelmébe is. A társosztá­lyok fejlődése alapvetően befolyá­solja a diagnosztikaigényes neu­rológia lehetőségeit. Ebben a vo­pedig éljük a neuroimaging kor­szakát, CT, MRI, SPECT vizsgálati lehetőségekkel. 1999 óta PCR la­boratóriumi háttérrel, neuroge- netikai vizsgálatokkal egy új kor­szak körvonalazódik. A valóság, mint általában, rá­cáfol minden elképzelésre. Amit még nemrég a jövő évtized lehe­tőségeként gondoltunk, álmod­tunk, íme hirtelen megvalósult. Éppen a napokban végezte a ra­diológia az új MR-készülékkel az első diffúziós perfúziós vizsgála­tot, mely az agyi érbetegek ellátá­sában igazi európai mérföldkő. A klasszikus értelemben vett orvosi tevékenység alapjaiban változott meg, igazi csapatmunkává vált. Az újabb és újabb tudományos eredmények, egyre gyorsabb, mondhatni robbanásszerű elter­jedése a gyakorlatban megszülte a neurológián belül is a részterü­leteket. Ha egy osztály meg akar felelni a kor követelményeinek, nem térhet ki ezen kihívás elől, mint ahogyan osztályunk sem te­hette meg. (Napjaink munkáját két hét múl­va ismertetem meg az olvasóval.) DB. SZABÓ MIHÁLY, OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS Ezek a vírusok emberi megbetegedést ritkán okoznak A madárinfluenzával fertőzött állatok mindegyike elpusztul, a WHO intézkedéssorozatot kezdeményezett Az influenzavírusoknak vannak olyan törzsei, amelyek a madarak körében influenzajárványokat okoznak. Ezek a vírusok az úgyne­vezett számyasinfluenza-vírusok. Az általuk okozott járványok nagyon gyorsan terjednek és gyakran a fertőzött állatok mindegyi­ke elpusztul. A vírusok emberi megbetegedést rendkívül ritkán okoznak és akkor is olyan egyéneken fordulnak elő, akik nagyszá­mú fertőzött állat környezetében tevékenykednek tartós ideig. Az ember a fertőzött állat ürüléke porban megszáradt aeroszoljának belélegzése révén fertőződhet. Mi­ért kell komolyan venni ezt a né­hány embert megbetegítő járványt? Egyrészt azért, mert minden embe­ri élet fontos, másrészt azért, mert az emberi és az állati influenzavíru­sok együttes cirkulációja lehetősé­get adhat arra, hogy a különböző fajspecifikus vírusok genetikai állo­mánya kicserélődjön. Ezáltal egy olyan új emberi influenzavírus ala­kulhat ki, mely ellen az emberiség teljesen védtelen és vüágméretű jár­vány kialakulását okozhatja. Az új vírus létrejöttéhez több feltétel teljesülése szükséges: 1. Kiterjedt emberi és állati inf­luenzajárvány azonos időben és azonos helyen. 2. Elvben két állati vírus által azonos időben és azonos helyen bekövetkező járvány is lehet a for­rása az új víruskeveréknek. 3. Valószínűleg szükség van egy közvetítő fajra, mely lehetővé teszi mindkét vírustípus közös gazdában történő szaporodását (pl. az ember). 4. A géncsere bekövetkezte előtt vagy után a vírusban génmu­tációnak kell létrejönnie. Egyes vírustörzsek a madarak, így a csirkék körében okozhatnak betegséget. 5. Kedvező járványviszonyok kialakulása, mely elősegíti az új vírus által okozott járvány terje­dését. A fenti feltételek és az, hogy jelen­leg az emberen előforduló madár­influenza ember­ről emberre nem terjed, azt jelzi, hogy minimális az emberen való ma- dárinfluenza-világ- járvány kialakulá­sának a valószínűsége. Az első szárnyasinfluenza-vírus által oko­zott emberi megbetegedést 1997- ben igazolták Hongkongban. Ek­kor 18 ember fertőződött meg és hatan meghaltak. Az embereket érintő nagyobb járvány kialakulá­sának veszélyeit vélhetően azzal hárították el, hogy 1,5 millió ba­romfit azonnal megsemmisítettek. 2003. februárban Hongkongban betegedéseket január 10-én iga­zolták először. A megbetegedése­ket Hanoiban észlelték. Az elvégzett genetikai vizsgála­tok azt bizonyították, hogy az emberi és az állati influenzavírusok genetikai állománya nem keveredett, a meg­betegedett emberek­ben számyasinfluenza- vírusokat találtak. Az emberi járvány megelőzése érdeké­ben a WHO intézkedé­sek sorozatát kezdeményezte. DR. BÁNYAI TIVADAR INFEKTOLÓGIAI (HEPATOLÓGIA-IMMUNOLÓGIA) OSZTÁLY OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOSA Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E mail: hospital@pandy.hu két megbetegedés és egy haláleset következett be. 2003. áprilisában Hollandiában számyasinfluenza- járvány volt és egy állatorvos meg­A ,, szárnyasvírus” története Az első számyasinfluenza-vírus által okozott emberi meg­betegedést 1997-ben igazolták Hongkongban. Ekkor 18 ember fertőződött meg és hatan meghaltak. Az embere­ket érintő nagyobb járvány kialakulásának veszélyeit vél­hetően azzal hárították el, hogy 1,5 millió baromfit azon­nal megsemmisítettek. 2003 februárjában Hongkongban két megbetegedés és egy haláleset következett be. 3 halt, 83 személy enyhe tünetekkel i- betegedett meg. A jelenlegi szárnyasinfluenza- - járványhoz társuló emberi meg- s ______________________________

Next

/
Thumbnails
Contents