Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-25 / 47. szám

4. OLDAL - 2004. FEBRUÁR 25., SZERDA INTERJÚ yÉLÁp A kézsebészek mikroszkóp mögött edzenek Új eljárások a kitaposott utak mellett - A műtét után a végtag úgy dolgozzon, ahogy régen Az elmúlt évtizedben a kézse­bészet gyorsabb fejlődési ütemre váltott. Az orvosok újabb és újabb műtéti technika kidolgozásán fáradoznak an­nak érdekében, hogy az ellátás még gyorsabb, esztétikusabb és hatékonyabb legyen. Az igyekezet nem hiábavaló, a ta­pasztalatok szerint egyre több a kézsérült. Ennek okáról, il­letve a műtéti lehetőségekről dr. Bíró Edit kézsebészt, a bé­késcsabai Réthy Pál kórház traumatológiai osztályának fő­orvosát kérdeztük. Békéscsaba- A kézsebészet a sebészet fiatal és dinamikusan fejlődő ága. Euró­pában mintegy húsz éve kezdő­dött el e szakma különválása, Ma­gyarországon pedig tíz éve van önálló szakvizsga. Az önállóso­dással a kézsebészet gyorsabb fej­lődési ütemre váltott - kezdte dr. Bíró Edit, aki szerint a kézsebészet technikai kiszolgálása ma már igen fejlett. - A világ sok helyén újabb és újabb műtéti technika ki­dolgozásán fáradoznak annak ér­dekében, hogy a kézsérültek és a kézbetegek ellátása még gyorsabb, esztétikusabb és hatékonyabb le­gyen. A baleseti sebészet egészé­re, s azon belül a kézsebészetre is érvényes, hogy sok tapasztalatot kell ahhoz szerezni, hogy a más és másféle sérüléseket kreatívan el tudjuk látni. A kreativitáshoz vi­szont elengedhetetlen a jól edzés­ben lévő csapat. A kézsérülések aránya a motorizáció fejlődésével arányosan növekszik. A termelés­ben és a közlekedésben egyre több olyan gép vesz részt, amely hirtelen és nagy erővel amputációt vagy súlyos sérülést okozhat. Ma már a régiónkban megvannak egészségügy tárgyi és személyi feltét­elei, hogy ezeken a súlyos sérülteken segítsünk. A mikrosebészeti eljárás­ban nagyon kis átmérőjű ereknek és idegeknek a varratát végezzük, amely sokszor a hajszálnál is vékonyabb fo­nallal és ugyanilyen finomságú tűvel, mikroszkóp alatt történik. Ahhoz, hogy a sebész ezt sérült emberen jól alkalmazza, indokolt, hogy tréning­ben tartsa a kezét és a szemét. Vannak kórházak, így a mienk is, ahol ezek a műtétek nem olyan gyakoriak, hogy tréningben tartanák a sebészt. Erre szolgálnak azok a mikrosebészeti kur­zusok, ahol az eljárást élettelen mo­delleken, illetve kísérleti állatokon gyakorolják a résztvevők. A közel­múltban egy ilyen háromnapos ren­dezvényen magam is részt vettem.- A kezet milyen tulajdonságai te­szik izgalmassá a sebész számára? — A kéz, a tenyerek, az ujjak nélkü­lözhetetlenek az önellátásához és a kenyérkeresethez. Sűrűn behálózzák az idegvégződések. Nem véletlen, hogy a vakok ujjhegyei szinte érzék­szervvé finomulnak. Számomra az az Egy munkagép kése vágta le a beteg jobb kezének két ujját, továbbá a kés a bal kéz hüvelykujján részleges amputációt végzett. A felvételen négy héttel a műtét után kontrollvizsgálatot végez dr. Bíró Edit főorvos. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET az igazi kihívás, hogy akár sérülés, akár valamilyen elváltozás, illetve betegség kapcsán olyan eredményt érjek el, hogy az illető a további életvitelében ne szenved­jen hátrányt. — A kéz a sebésznek is munkaeszköze. Ön ho­gyan óvja a kezeit? — Műtétek előtt tartóz­kodom a megerőltető tevé­kenységtől, ilyenkor még egy csavart sem húzhatok meg. A nagyobb lendületű munkáról ugyanis a kéz nehezen áll át a finomabb eszközökkel való bánásra. — A traumatológián mi­lyen jellemző kézsérülések- kel találkozik? — Az utóbbi években egyre több a kézsérült. A sérülések egyik terepe a háztartás, s egyre gyakoribbak a bal­esetek az otthoni barkácsoláskor. Az emberek igyekeznek minél több esz­közt olcsóbban, házilag előállítani. Ezzel összefüggésben télen viszony­lag sok a körfűrész okozta sérülés. So­kan disznóvágáskor járnak szeren­csétlenül, több sérültet hoznak be le­darált ujjvéggel. Hűtve és sterilen A közvélemény az amputációt elszenvedett végtagok visszavarrását tartja a legszenzációsabbnak. A békéscsa­bai kórházban ezekhez a műtétekhez is adottak a sze­mélyi és a tárgyi feltételek - tudtuk meg dr. Bíró Edittől. Hozzátette, ahhoz, hogy az amputáció után vissza lehes­sen varrni a végtagot, fontos, hogy a szövetek éles széki­ek legyenek. Az amputátumnak is úgy kell megérkeznie, hogy alkalmas legyen a visszavarrásra. Ezzel kapcsolat­ban nagyon sok tévhit kering. A végtagot steril kötszerbe csomagolva és hütve kell bevinni a kórházba. Előfordul, hogy a végtag beérkezik, ám azon nincsenek visszavarr- ható képletek. Szerencsére nagyon ritkák az ilyen bal­esetek. Ugyanakkor a közelmúltban két olyan súlyos kéz­sérülést is elláttak, amelyek ugyan nem voltak teljes am­putációs ám a műtét menete majdnem megegyezett a visszavágáséval. — Nemcsak sérülésekkel kerülhet­nek a műtőbe a betegek.- így van. Ezek a kötőszöveti he- gesedések, a veleszületett, vagy az élet során szerzett elváltozások. A ta­pasztalatom szerint ezek száma is növekszik. Ennek egyik oka, hogy a lakosság idősödik, már­pedig bizonyos kézelváltozások az életkor előrehaladtával mu­tatkoznak meg. Korábban jel­lemzőbb volt az is, hogy a beteg, bár tudta, hogy kézelváltozástól szenved, mégsem kérte a sebé­szeti beavatkozást. Ma pedig egyre többen igényt tartanak a segítségre.- Végtaghiánnyal élni súlyos fizikai és lelki teher. Elérhetjük-e, hogy a szervátültetések után a végtag-traszplantáció is elterjedt lesz a gyógyászatban?- Az 1990-es évek végén Fran­ciaországban végezték el az első felsővégtag-transzplantációt. A műtétet egy csukló magasságá­ban korábban amputált kezű em­beren hajtották végre. Rá egy év­re Bonnban tartottak egy európai kézsebészeti kongresszust, ahol a történtek erősen megosztották a résztvevőket. Megjegyzem, a visszavarrt végtagot azóta eltávo­lították. Tudni kell ugyanis, hogy az egyik legerősebb immunvá­laszt kiváltó „szervünk” a bő­rünk. A szervátültetésben része­sülő emberek ellenálló rendsze­rét különböző gyógyszerekkel szorítják vissza. Ezeket a gyógy­szereket, az idegen szerv kilökő­dését megelőzendő, a műtét el­végzése előtt, illetve az akörüli időszakban, nagyon erős dózis­ban kapják. A belső szerv átülte­tése esetén idővel a gyógyszer­adag csökkenthető. A másik em­ber bőréből származó anyag he­ves válaszreakciót vált ki. Ahhoz, hogy az új végtagot a szervezet el tudja fogadni, a beteget nagyon erős gyógyszeres kezelésnek kell alávetni. Kérdés továbbá, hogy az átültetett végtag mennyire képes működni? A tapasztalatok szerint, ha valakinek hosszú ideje nincs keze, an­nál a kéz agyi megjelenése folyamato­san beszűkül. Lehet, hogy a műtét után még sok gya­korlással sem tudja majd úgy használni a végtagot, mint korábban. Mindemel­lett az orvostudományt a végtagátültetés problémája máig foglalkoztatja. Vannak eziránt elkötelezett iskolák és sebészek, s nyilván, a gyógyszeres kezelést vég­zők arra törekednek, hogy a szerek mellékhatásait mérsékeljék. Ugyanakkor a sebészek közül sokakban erős a kétely, mert az eljá­rást túlságosan kockázatos­nak tartják. Mint minden új dologról, még erről sem foglalt egyértelműen állást a tudomány. Kórházi osztályunkon a „kitaposott utak” mellett sok új, izgal­mas és eredményes eljárást alkalma­zunk a sérültek, illetve pácienseink el­látásában. CSATH RÓZA Megkérdeztük olvasóinkat Fél-e a katasztrófáktól? Csordás Sándomé, mezőhegyesi la­kos, takarítónő: — Egy életünk van, így van mit félteni. A családját, gyermekeit, unokáit is szeretné biztonságban tudni az ember. Annyi rosszat hal­lani az utóbbi évek híreiben - ár­víz, földrengés, háború, járvány —, ami félelemmel tölt el. Túlzottan kihasználjuk a Föld energiáit, nem vigyázunk a környezetünkre, és ez szintén veszélyt hordoz. Olyan fertőző beteg­ségek bukkannak fel, melyek ellen nincs orvosság. Az okokat nem tudják, vagy eltitkoljál. Minden el­len nincs védőoltás. Szabados József, mezőhegyesi la­kos, portás:- Félek a katasztrófáktól. A mé­diában folyamatosan a háborúkról, árvizekről, tűzvészről, járványról és egyéb szörnyűségekről hallunk híreket, s ez nem biztató a jövőre nézve. Az iraki háborút is járvá­nyok követték. Napjainkban felütötte a fejét az is­meretlen madárinfluenza. Senki sem tudja az okát. Sok betegségre nincs gyógyszer. Bár itt, Bé­kés megyében biztonságosabbnak érzem a körül­ményeket, de a közeli határátkelők miatt ide is könnyebben elér a fertőzés. Nagy István, battonyai lakos, gya­korlati oktatásvezető:- Békés megyében a természeti katasztrófák közül legfeljebb a bel­víztől kell tartanunk. Bármennyit fordítunk a védekezésre, mindig kevés, mert a baj váratlanul jön. Más természetű katasztrófa nem hiszem, hogy veszélyezteti az itt élőket, az életem során nem történt ilyesmi. A járványok, illetve az emberek által terjesztett fertőzések más kategóriá­ba tartoznak. Sok kór ellen nincs védőoltás, a ha­tárok átjárhatóságával pedig nem lehet mindenkit megszűrni. Csókán Anita, mezőhegyesi lakos, élelmezésvezető:- Szerintem nem kell félni sem­milyen természeti katasztrófától. Magyarországra, ezen belül me­gyénkre sem jellemző. Nem gon­dolnám, hogy Mezőhegyesen vagy a dél-békési körzetben földrengés­től, árvíztől kellene tartanunk, mert földrajzilag kedvezőek az adottságok. A járványos betegségek nem ilyen egyértelműek, de sokféle védőoltás van, amiben bízhatnak az emberek. Sokkal rosszabb statisztikát mutatnak az egészségtelen életmód miatt kialakuló betegségek. H. M. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Civilek tanácsa Tótkomlóson A civil szervezetek, a helyi pártok, az egyházak és a helyi önkormányzat intézményeinek vezetőivel találkozott a napokban Gyivicsánné dr. Szenczi Irén tótkomlósi polgármester azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kötetlen beszélgetés során tájé­kozódjon munkájukról, a városvezető pedig el­mondhassa, mire futja az idén a költségvetésből, milyen fejlesztésekben gondolkodik a helyi önkor­mányzat. A jó összhang, az együttgondolkodás je­gyében jött létre még tavaly a tótkomlósi civil szer­vezetek tanácsa, így kívánják még szorosabbra fűzni a kapcsolatot az önként szerveződő egyesü­letek, alapítványok a várossal - tudtuk meg a talál­kozón. ec i Kishírek Békés megyéből BATTONYA. (ke) A helyi képviselő- testület a bentlakásos szociális otthon működtetésére benyújtott pályázatot elfogadta Battonyán. A létesítendő otthon helyszínéül szolgáló ingatla­nok felértékeltetésével a polgármes­tert bízták meg. Az értékeltetés folya­matban van. BÉKÉS, (a) Két pályázat benyújtásá­ról döntött Békés képviselő-testülete. Ezek közül az egyik diszkriminációel­lenes akciósorozat megvalósítását, a másik közmunkaprogram keretében hét hónapig tizenkilenc fő foglalkoz­tatását állapítja meg. BÉKÉSCSABA, (y) Egy 2002-es fel­mérés szerint a Békéscsaba általános és középiskoláiba járó fiúk 10,3, a lá­nyok 6,8 százaléka rendszeres drog- fogyasztó. A fiúk 12,6, a lányok 17,1 százaléka már kipróbálta a kábító­szert. BÉKÉSCSABA, (o) A Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumának megbízásából Békésben a megyei művelődési központ készíti el a köz- művelődéssel foglalkozó szervezetek 2003. évi statisztikáját. Az adatgyűj­tés kötelező a közművelődési intéz­mények (fenntartótól függetlenül), a kulturális, közművelődési jellegű civil szervezetek (egyesületek, alapítvá­nyok), a vállalkozások és az önkor­mányzatok számára egyaránt. BÉKÉSCSABA, (y) A megyeszék­hely földgázellátását a Dél-magyaror- szági Gázszolgáltató Rt. biztosítja, amelynek beszerzési forrása a Mól Rt. Békéscsaba lakásainak túlnyomó többsége, 86,3 százaléka vezetékes gázzal ellátott. BIHARUGRA. (i) Biharugrán évente egyszer nagyszabású szórakoztató rendezvényt tart az önkormányzat. A szüreti fesztivál oldottabb hangulata, közös élménye még közelebb hozza egymáshoz a helyieket. Tavaly októ­ber közepén rendezték a szüreti fesz­tivált, idén viszont, a kedvezőbb idő­járás reményében, már október 2-án szeretnék megtartani az össznépi ese­ményt. BUCSA. (i) A bucsai önkormányzat lehetőségei szerint folyamatosan ja­vítja, fejleszti a helyi úthálózatot. Ezeknek a törekvéseknek a jegyében az elmúlt évben a Munkácsy, az Aká­cos és a Nefelejcs utcában épült mint­egy 1,5 kilométer hosszon úgyneve­zett makadámút. CSÁRDASZÁLLÁS, (a) A Foglalkoz­tatáspolitikai és Munkaügyi Miniszté­rium által meghirdetett közmunka­programra Csárdaszállás is pályázott. Eredményesség esetén öt fő részére április elsejétől, hét hónapon át 57 ezer forintos havi bérrel biztosítanak állást. A település vállalta, hogy egy főnek három hónappal meghosszab­bítják a munkaviszonyát. DÉVAVÁNYA. (i) Dévaványán évek óta hatékonyan működik a szociális földprogram, amely keretében évente 20 munkanélküli jut jövedelemhez. A célra az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumtól 2002-ben 2 millió, 2003-ban 3 millió forintot nyert a körös-sárréti város önkormányzata. ECSEGFALVA. (i) Az ecsegfalvi ön- kormányzat az idén 26 millió 235 ezer forint helyi adóbevételre számít. Ez az összeg csaknem 2 millió forint­tal kevesebb a 2003-as esztendő ha­sonló bevételénél. ELEK. (ke) Havas élményben volt ré­szük azoknak a diákoknak, szülők­nek és más érdeklődő felnőtteknek, akik az eleki Dr. Mester György Álta­lános Iskola szervezésében egyhetes sítáborban vettek részt az ausztriai Lackenhofban. A hatvan résztvevő közül a kezdők a síelés alapjait sajátí­tották el, míg a haladók meglévő tu­dásukat csiszolhatták. FÜZESGYARMAT, (i) Füzesgyarmat vezetése fontosnak tartja egy új mű­velődési ház építését, valamint tele- ház kialakítását. A teleház, SAPARD- pályázati támogatással, minden bi­zonnyal hamarosan megvalósulhat. Az új művelődési ház építésére anya­gi források hiányában viszont még hosszabban kell várni. KERTÉSZSZIGET, (i) A kertészszi­geti képviselő-testület módosította a helyi általános iskola alapító okiratát. Erre azért volt szükség, mert az intéz­ményben integrált oktatást vezetnek be. A kisebb tanulási nehézségekkel küzdő diákok integráltan, egy cso­portban tanulnak társaikkal. KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány- ban, az Esze Tamás utca lakói köves- út-építési kérelmet nyújtottak be a he­lyi önkormányzathoz. Az ott lakók felvetették: az utcában sok idős em­ber él, akikhez sűrűn megy a mentő, de a rossz útviszonyok miatt elakad. A képviselő-testület méltányolta a ké­rést, de az útépítésre egyelőre nem tud pénzt biztosítani. Amennyiben az utca lakói létrehozzák az útépítési társulást, a képviselők visszatérnek a témára. KONDOROS, (j) A lakásfenntartási támogatásokra vonatkozó szabályo­zást elfogadta Kondoros képviselő­testülete. Ilyen címen ezentúl - a la­kás- és jövedelmi viszonyoktól függő­en - legfeljebb havi 4 ezer, illetve 6 ezer forint igényelhető. A fűtési költ­ség időszakos támogatásának havi összege 3 ezer forint. KÖRÖSTARCSA. (a) A helyi képvi­selő-testület az önkormányzati lét­számkeretet 2004-ben 98 főben állapí­totta meg Köröstarcsán. A hivatal tar­taléka csaknem kilencmillió forint, amely beruházási, felújítási kiadások fedezetéül szolgál. KÖRÖSÚJFALU, (i) A körösújfalui képviselő-testület pályázatot nyújt be a SAPARD-hivatalhoz, a településen létesítendő széles sávú internetszolgá­ltatás kiépítésére. Ez mintegy 25 la­kás, intézmény bekötését tenné lehe­tővé ingyenesen, valamint a gerinchá­lózat kiépítését és a szükséges techni­kai berendezések beszerzését. Ezáltal telefondíj fizetése nélkül lenne elér­hető az internet. MAGYARBÁNHEGYES. (1) A ma­gyarbánhegyesi általános iskolában Dobsáné Jankó Andrea vezetésével két éve működik az irodalmi szakkör. A gyerekek a mozgásfejlesztés, a be­szédkészség javítása, gyakorlása mel­lett versekkel, prózával készülnek a különböző rendezvényekre. Eddigi munkájuk során saját rendezésben egy színdarabot is betanultak, mely­hez a díszleteket, jelmezeket is ma­guk készítették.

Next

/
Thumbnails
Contents