Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-02 / 27. szám

4. OLDAL - 2004. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ INTERJÚ Megszállottság és kalandvágy űzte Szibériába Megkérdeztük olvasóinkat Felismerné-e a hamis pénzt? A Bajkál-tónál vízbe szakadnak a hegyoldalak, szél csavarja a fenyőket Vajon mi késztet valakit arra, hogy a hazájától hétezer kilométerre el- töltsön egy hónapot, távol a civilizációnktól, olyan helyen, ahol ha el­téved az erdőben, soha nem kerül elő élve? Miért vágyik rá, hogy messzi tájakra utazzon, új kultúrákkal ismerkedjen meg akár úgy is, hogy hónapokat, éveket készül egy-egy útra? Megszállottság, kaland­vágy vagy egyszerű emberi kíváncsiság? Mindegy. A lényeg, hogy egy békéscsabai zoológus, Vozár Ágnes eljutott oda, ahová mindig is szere­tetett volna elutazni: Szibériába, a Bajkál-tóhoz. Békéscsaba- A Bajkál-tó 25 millió éves. A tenger­ként is tisztelt víz nemcsak a legidő­sebb a világon, hanem a maga 1637 méterével a legmélyebb is. S akkor még nem beszéltünk a különleges állatvilá­gáról. Ez motiválta, hogy minden ne­hézséget leküzdve kiutazzon Oroszor­szágba? Irkutszkban voltunk, hamar rájöttünk, hogy nem olyan egyszerű az oroszok élete és egyáltalán nem köztudott, hogy ott működik a világháló. Egyszer egy rövid e-mail lefagyasztotta a nem­zeti park számítógépes rendszerét. A vonatjeggyel is meggyűlt a bajunk: a kalauzok többször kétségbe vonták a hitelességüket. Moszkvából a Bajkál Expresszel utaztunk Irkutszkig. Ez a járat a transzszibériai expresszek egyi­ke, valójában egy belföldi, az oroszok által biztonságosnak és közepesen drágának tartott vonat. Az olcsó jegye­ket mi nem tapasztaltuk, a külföldiek­nek ugyanis külön tarifákkal számol­nak. Ez a „kivételezés” a belépőkre, szállodai díjakra is igaz.- Milyen Szibéria fővárosa? A Bajkál-tó egy 25-30 millió évvel ezelőtt kialakult törésvonal mentén keletkezett, és azóta egyetlen egy alkalommal sem száradt ki.- Iskolásként a fejembé vettem, hogy eljutok a Bajkálhoz. Aztán, ami­kor az egyetemen tartottak egy diave­títést az Antarktiszról, a barátnőmmel végleg úgy határoztunk, hogy irány Szibéria. Két évvel ezelőtt diákként a Bajkál-tó mellett található Pribaj- kalszkij Nemzeti Parkba utaztunk. A kinti kutatókkal tartottuk a kapcsola­tot, sőt, meghívtuk őket hazánkba is, de egy sajnálatos gyilkosság miatt az utazásuk elmaradt. Botanikus ismerő­sünket megölte három helyi némi kis pénz reményében, amit vodkára költ­hettek. Ilyen szomorú előzmények után tavaly év elején újabb utat kezd­tünk szervezni, Bajkál 2003 Tudomá­nyos Kutató- és Gyűjtő Expedíció né­ven. Céljaink közt elsősorban egy vöröskönyves, kihalással fenyegetett, csak ott honos növény, a Hedysarum zundukii és a parlagi sasok fészkeinek pontos felmérése, a nemzeti parkok számára fajlisták készítése és anyag- gyűjtés szerepelt.- A Bajkálnál nemcsak a növény-, hanem az állatvilág is nagyon érdekes.- Maga a tó, vagy ahogy a helyiek mondják, a tenger is izgalmas. A meg­szivacsoknak köszönhetően kristály- tiszta. A halak közül az olajhalak tűn­nek ki, amelyek még 1600 méteres mélységben is megélnek, és ahogy a nevük is mutatja, testük nyolcvan szá­zaléka olajokból, illetve zsírokból áll, ráadásul ele­venszülők. Sokáig a tudó­sok nem tudták tanulmá­nyozni őket, mert a tíz fok­nál melegebb vízben el­pusztulnak és a nyomás- különbség miatt a felszí­nen szabályszerűen szét­folynak. A Bajkálnak azonban, akárhogy is néz­zük, a legkiemelkedőbb élőlénye a bajkáli fóka, a világ egyet­len édesvízi fókafaja.- Hogyan szervezték meg az utat? Gondolom, nem volt egyszerű feladat. — Sok nehézségbe ütköztünk. Csak a vízum megszerzéséhez két hónap kellett. A legnagyobb hátráltatónk mégis a kommunikáció volt. A Szibéri­ában található három nemzeti parknak és három rezervátumnak bár van e- mail címe, de ezek gyakran nem mű­ködnek, megváltoznak. Amikor már — Irkutszkban főleg a közlekedési viszonyok szokatlanok: a gyorsabb és a nagyobb járműnek mindig elsőbbsé­ge van és a forgalmat csak a közleke­dési lámpák okozta dugó hátráltatja. Magukon mosták a nadrágot ,,A Keleti-Szajánokban derült ki, hogy elszámítottuk az élel­miszerkészleteinket és nincs elég ennivalónk. Az erdőben azonban volt gomba, rengeteg feketeribizli és sok cirbolya- toboz. Valahogy kihúztuk. Amikor elhagytuk ezt a táborhe­lyünket, már régen hozzászoktunk, hogy mi is egy vödör vízben mosdjunk, magunkon mossuk ki a nadrágot vagy éppenséggel nyírfakéreggel pillanatok alatt gyújtsunk tűzet és ahhoz is, hogy a természet több tiszteletet érdemel." Valaha ide száműzték a politikailag nem kívánatos embereket, és ide küld­ték a fegyenceket is. Ez azonban még nem magyarázat arra, hogy miért kell a lakótelepen a szállásadónknak évek óta meleg víz nélkül tengődnie, és fa­zékban, merülőforralóval melegített vízzel fürdenie. Az itt élők szerint a rendszerváltásuk óta egyre romlik a helyzet, alig 10-20 ezer forintos fizeté­sükből a mieinknél nem sokkal ala­csonyabb árak mellett kell megélniük.- A Bajkál-tó egyre fontosabb cél­pont a turistáknak is.- Igen, ennek sajnos sok jele van: szemét és kivágott fák tömkelegé. A nemzeti parknak nincs embere a mint­egy 412 ezer hektárnyi területük folyto­nos ellenőrzésére, a turisták felügyele­tére. Pedig jó lenne, ha vigyáznának, hi­szen az első táborhelyünk, a Zunduk- hegy a Bajkál part egyik ősi szent helye az itt élő burját őslakosoknak. Ők még titkon őrzik sámánhitüket, és bár be­szélni nem szeretnek erről, a Bajkálról mégis fennmaradtak a szent legendák. Állítólag a Zunduk lábánál eredő kis forrás meggyógyítja a beteg szemet és visszaadja az éleslátást.- Nomád életet éltek?- A Zunduknál egy félkész faház­ban laktunk. Itt a konyhánk egy sza­badban lévő, kövekből rakott, vasla­pos tűzhely és a mellette álló asztal volt. Az a néhány nap, amit itt töltöt­tünk, aligha felejthető. Az örökösen fújó szélben végzett munka, a táj, a szinte függőlegesen vízbe szakadó hegyoldalak, a Bajkál folyamatosan változó színei, a hófehér kavicsos part, az ott nyújtózó, szél csavarta vö­rösfenyők mind-mind bennünk élnek még most is.- Hol jártak még?- A Bajkáltól délre a hegyekbe tet­tünk egy kitérőt a mongol határhoz a Keleti-Szajánokba, utolsó úti célunk pe­dig a Zabajkalszkij Nemzeti Park egy félszigete volt. Itt két halásztelepülésen kívül nincs más lakott hely, hacsak a tu­risták számára kiépített táborokat nem nevezzük annak. Talán ez a megoldás a nyugati part problémáira is. Ezek a tá­borok ugyanis vécével, szemetessel is el vannak látva, sőt, néhány helyen rönk­házakat építettek, ezeket ingyen lehet használni. Érdekes módon az ottha­gyott dolgokhoz senki nem nyúl, az el­használt tűzifa helyett pedig újat vág­nak. A települések viszont lepusztultak, a házak nagy része lakatlan és nem rit­ka, hogy az emberek bármilyen szolgál­tatást felajánlanak egy kis pénz remé­nyében. A kedvenc öreg halászom pél­dául 30 rubelért halat, tejet, majd tojást és végül már egy kis roman­tikus csónakázást is kínált, végül kikotyogta, hogy pont ennyibe kerül egy üveg vod­ka. Sajnálom, hogy így él­nek, pedig gyönyörű helyen laknak. Segítség nélkül nem jut­hattunk volna el a Bajkál-tó- hoz. Köszönettel tartozom a Messzelátó Természetvédel­mi Egyesület nevében ked­ves támogatóinknak, köztük a Békés Megyei Hírlapnak is. Támogatóink vol­tak: Alto Alpin, Explorers Program, Fő­városi Állat- és Növénykert, Gödöllő Vá­ros Önkormányzata, Interbos Kft., Fuji Foto Centrum Békéscsaba, Környeze­tünkért és Jövőnkért Alapítvány, Ma­gyar Természettudományi Múzeum, Magyar Madártani és Természetvédel­mi Egyesület, Navigate Kft., Varta Ma­gyarország, Walter Borászat. FEKETE G. KATA Sztancs Imre, 68 éves, zenész, eleki lakos: — Még soha nem találkoztam hamis pénzzel, fogalmam sincs, hogy milyen lehet. Az a hír járja, hogy némelyik olyan profi munka, hogy szinte megtévesztésig hason­lít az igazihoz. Szerintem egy egy­szerű ember nem ismeri fel a hamis pénzt, ahhoz szakértők kellenek, meg speciális eszközök. Ha bárhol, boltban vagy piacon vásárolok, akkor csak azt nézem, annyit adtak-e vissza, amennyi jár. Hogy eredeti-e a bankó, ilyesmivel nem foglalko­zom. Purecse János, 65 éves, nyugdí­jas, eleki lakos: — Lehet, hogy felismerném, le­het, hogy nem. Még nem kaptam sehol hamis pénzt, az kiderült vol­na egyből. Ha boltban vagy postán fizetek, ott meg szokták nézni. Megmondom őszintén, van, ami­kor a nyugdíjamban olyan ropogós bankjegyek is lapulnak, mintha akkor hozták volna ki a nyomdá­ból. Ekkor már felmerült bennem, igazi-e a pénz. Az, hogy ropogós és új, persze még nem jelenti, hogy hamis. A pénzhamisítást mélységesen elíté­lem, mert ha forgalomba kerül a „rossz” pénz, ár­tatlan emberek kerülhetnek bajba. Kurucz Kinga, 19 éves, tanuló, eleki lakos: — A pénz eredetiségét a vízjel mutatja. Ezenkívül a pénzpapír speciális, vannak rajta a vakok szá­mára is kitapintható pontok. Sze­rintem a pénzhamisítók nem tud­hatnak olyan minőségű pénzt elő­állítani, mint amilyen az állami pénzverdében ké­szülő. Persze, jó lenne, ha létezne olyan pici pénz­vizsgáló készülék, ami belefér az ember zsebébe. Ha vásárolok, csak visszateszem a visszajárót, so­ha nem nézem meg. Bár az is igaz, mivel tanuló vagyok, túl sok pénzem nincs is... Andrási Károlyné, 35 éves, intéz­ményvezető, eleki lakos: — Felismerném a hamis bankót. Vannak az eredetiséget igazoló je­lek, amelyeket ismerek, például a vakok számára készült jelzés, a fémszál, s a többi. Nem nagyon kell ránézni a pénzre, tapintással is érezni lehet, hogy igazi-e, bár mostanában azt mondják, vannak majdnem tökéletes hamisítvá­nyok. A boltoknak állami támogatást adnék annak érdekében, hogy megfelelő pénzvizsgáló berende­zéseket tudjanak vásárolni. Szerencsére, a na­gyobb egységekben már mindenhol van ilyen be­rendezés. K. E. D-FOTÓ. KOVÁCS ERZSÉBET Kóbor ebek Gádoroson A gádorosiak kinyilvánították véleményüket az új esztendő első közmeghallgatásán. Egy unokáját egyedül nevelő asszony — aki a közelmúltban köl­tözött Gádorosra — elmondta, hogy szépnek, gon­dozottnak látja a községet, igaz, sok az üres ingat­lan. Ez arra enged következtetni, hogy vannak, akik kihaltak, vagy elköltöztek. Azt is észrevételez­te, hogy a kóbor kutyák jelenléte veszélyezteti az emberek biztonságérzetét. Dr. Prozlik László úgy vélte, ez a jelenség valamennyi településen gond, a kisközségekben különösen, ahol nem dolgozik gyepmester. Felvetette annak lehetőségét, hogy kistérségi szinten kellene foglalkoztatni az ebek befogásával foglalkozó embert, és végre meg kelle­ne találni az állatvédelemmel összefüggő megol­dást. Természetesen a tulajdonosok személyes fe- lelősségén is el kell gondolkodni. _ icsetei Kishírek Békés megyéből BÉKÉS, (a) A város művelődési és ok­tatási bizottsága a tantervet 2004 júniu­sáig alapfokú művészeti oktatással, lo­gopédiával, valamint gyógytestneve- léssel egészíti ki Békésen. Ez utóbbi természetesen nem lesz kötelező. BÉKÉS, (a) A város napokban elké­szült környezetvédelmi programja egy több évre szóló tervrendszer, amely a jelenlegi környezetállapot fel­tárását, a környezeti problémák meg­oldását, illetve a jövő környezeti problémáinak megelőzését tűzte ki célként. BÉKÉSCSABA, (y) A Volt Hadifog­lyok Bajtársi Szövetsége minden hó­nap második szerdáján tart összejö­vetelt a Deák Ferenc utca 3. szám alatt. A szövetség többek között ab­ban segít a volt hadifoglyoknak vagy azok özvegyeinek, hogy megismer­jék, milyen jogcímen igényelhetnek támogatást. BÉKÉSSÁMSON. (cs) Bohócok és állatok a manézsban címmel rajzpá­lyázatot hirdettek a békéssámsoni ál­talános iskolások részére. A cirkusz világának a szereplőiről, a bohócok­ról, az idomított állatokról, azok pro­dukcióiról készíthetnek a pályázók bármilyen technikával képeket. A le­adás határideje: március 5. BÉKÉSSÁMSON. (cs) Az általános iskola diákönkormányzata a 2003/2004-es tanévtől diákújságot szerkeszt. Ács Gergő diákigazgató és Igaz Tímea, a diákönkormányzatot segítő pedagógusának irányításával a tanulók szabadidejüket és otthoni számítástechnikai felszerelésüket fel­használva készítik a havonta megjele­nő Diákinfót. Hamarosan olvashatja az iskola valamennyi tanulója a feb­ruári híreket. CSANÁDAPÁCA. (cs) Az idei esz­tendő első testületi ülésén a képvise­lők megvitatták és elfogadták a köz­ség intézkedési tervét Csorváson. A dokumentum a település közoktatá­sának azon elveit fogalmazza meg, amelyek az intézmények működteté­sére, a pedagógiai, szakmai és szak- szolgálatok elérhetőségére az önkor­mányzati (intézményfenntartói) sze­repkör gyakorlásából erednek. A fej­lesztés kereteit, a szerkezeti és szer­vezeti változások irányát és a finan­szírozás követendő elveit is tartal­mazza az intézkedési terv. CSORVÁS. (cs) Megvitatta a csorvási képviselő-testület a 2004. évi munka­tervét. A településen havonta egyszer ül össze a testület, legközelebb febru­árban. Akkor a nagyközség település- rendezési terve, márciusban a Csorvási Szolgáltató Kht. tevékenysé­ge, áprilisban a közbiztonság helyze­te, májusban az ÁMK általános iskola intézményegysége, annak munkája kerül napirendre. Az év második felé­ben tárgyalják a képviselők az ÁMK minőségirányítási programját, beszá­molnak működésükről a kisebbségi önkormányzatok, a falugazdász, majd meghatározzák a 2005. évi költ­ségvetési koncepciót. GÁDOROS, (cs) Valószínű, hogy szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy évről évre több támogatást ad az önkormányzat a településen mű­ködő különböző szerveződéseknek Gádoroson. 2004-ben a települési ön- kormányzat pénzügyi bizottsága leg­feljebb 5 millió forintos támogatási keretet tart elfogadhatónak. GERENDÁS, (cs) Módosította az ön- kormányzat képviselő-testülete a szi­lárd hulladékra vonatkozó, kötelező közszolgáltatási rendeletét. A döntés­hozók beépítették a dokumentumba, hogy a lakatlan ingatlanok tulajdono­sai 3 havonta kötelesek a szolgáltató­nak jelezni, hogy üres a lakóépüle­tük. Ellenkező esetben a szemétszállí­tó cég kiszámlázza a szolgáltatás dí­ját. GYULA, (ö) Gyulán bizottság alakult a játszóterek állapotának felmérésére. Tervezetet nyújtottak be arról, hogy melyeket újítsa fel az önkormányzat európai uniós szabvány szerint 2008- ig. A területenkénti szóródás elég nagy, például Törökzugban tízegyné­hány játszótér van, másutt egy sem. Jellemző, hogy a játszóterek egy ré­sze nem tölti be ezt a funkciót. GYULA, (ö) Szeretnék felújítani a salakmotorpályát Gyulán, itt rendezik ugyanis nyáron a világbajnoki selejte­ző futamot. Mintegy 5 millió forintos fejlesztést terveznek. A tornacsarnok beázik, szigetelési problémák vannak, a felújításhoz pályázati pénzre számí­tanak. Az automata tekepálya létesíté­séhez vállalkozó alakítaná ki az inf­rastruktúrát, az önkormányzat a fel­szerelést vásárolná meg. KASZAPER. (1) A kaszaperi napközi otthonos óvodában nyílt napokat tar­tottak január 27-én a kiscsoportban, 28-án a középső csoportban, majd 29- én a nagycsoportban. A nyílt nap ke­retein belül az érdeklődő szülők meg­figyelhették, hogyan telik gyermekük egy-egy napja az óvodában, milyen foglalkozásokkal készítik fel őket az iskolai életre. KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány- ban a belterületi utak hossza 39 kilo­méter. A szilárd burkolattal ellátott utcák összesen 16,7 kilométert tesz­nek ki, ez jelenleg még nem éri el az 50 százalékot. KÖRÖSÚJFALU, (i) A Körösi Ifjak Körösújfaluért Ifjúsági Egyesület si­kerrel szerepelt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatán. Az egyesület három számítógépet, egyéb számítástechnikai és digitális eszközöket nyert. Ifj. Kincses István elmondta: az eszközöket a teleházon keresztül használhatja az egyesület tagsága és a lakosság. KÖTEGYÁN. (b) A kötegyáni képvi­selő-testület idén nem emelte a ma­gánszemélyek kommunális adóját, sem a helyi iparűzési adót. Központi jogszabály alapján, kötelező módon változott viszont a gépjárműadó. Eszerint idén minden megkezdett 100 kilogramm után 1200 forint súlyadót fizetnek a kötegyáni személygépko­csi-tulajdonosok, üzemben tartók is. LÖKÖSHÁZA. (ke) A február 13- 15-e közötti gyulai reneszánsz kar­neválra meghívást kapott Lökösháza. A helyi civil szervezetek úgy döntöt­tek, idén még nem vesznek részt a jelmezes felvonulásban, szemlélődő­ként képviseltetik magukat. Az ön- kormányzat felajánlotta, megfelelő jelentkező esetén megszervezi a kar­neválra utazást. Jelentkezni a lökösházi könyvtár vezetőjénél le­het. tisztelő cím nem véletlen: a viz akko­ra, mint a Dunántúl, az édesvízkészle­teink ötödét tárolja. A kutatók szerint a tó egy 25-30 millió évvel ezelőtt ki­alakult törésvonal mentén keletkezett, és azóta egyetlen egy alkalommal sem száradt ki. (A Föld tavai többnyire né­hány tíz-százezer év alatt feltöltődnek és kiszáradnak, kevés éli meg az 1-2 millió éves kort.) A vize a rákoknak és

Next

/
Thumbnails
Contents