Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-20 / 43. szám

6. OLDAL — 2004. FEBRUÁR 20., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP Madarász sulit szerveznek Élőhelyeket kutatnak, fajvédelemre tanítanak A környezeti tanácsadásban nagy előrelépést jelentett, hogy megalakult a Környezeti Tanácsadó Hálózat, ami az or­szág 19 szervezetében dolgozó tanácsadók munkáját fogja össze, szakmai hátteret, to­vábbképzési lehetőséget, kö­zös programokat és a nagyobb horderejű ügyekben közös fel­lépést is biztosít - tudtuk meg az Orosházi Természet Ébre­dése Társulat közgyűlésén. Orosháza- Munkánk során 2003-ban is a madárvédelmi tennivalók domi­náltak, de több iskolai kirándulás szervezésé­ben és lebo­nyolításában is részt vet­tünk. Több alkalommal nyújtottunk segítséget környezed károk, prob­lémák meg­felelő ható­sághoz való bejelentésé­ben - tájékoztatta lapunkat Gál Zoltán szaktanácsadó. A környezetbarát társulat köz­lekedési munkacsoportja a vasúti menetrend készítésében vállalt aktív szerepet, módosító javasla­tokat fogalmaztak meg a fiatalok, valamint a mellékvonalakon a Fehér gólya, partifecske A Természet Ébredése Társulat az idén folytatja a védett fajok felmérésé­re irányuló programjait, így a Madárta­ni Egyesület által koordinált fehér gó­lya, gyurgyalag és partifecske megfi­gyelését az eddigieknél nagyobb terü­leten kívánják elvégezni. Nem késő csatlakozni a Természet Ébredése Tár­sulat erdei fülesbaglyok téli gyülekező­helyeit felmérő programjához sem. vasúti közlekedés népszerűsíté­sét vállalták magukra.- A környezeti nevelési és ter­mészetvédelmi csoportunk igen eredményes évet zárt: öt tábor, számtalan kirándulás, két rendez­vény és három előadás színesítet­te életünket — tudtuk meg a szak- tanácsadótól, aki a részletekbe is beavatott. Madárgyűrűzésben vet­tek részt az izsáki Kolon-tónál, partifecskéket gyűrűztek a Tisza mentén, madármegfigyeléseket végeztek Orosháza térségében. A 2004-es évvel kapcsolatban a közgyűlésen elhangzott, hogy sze­retnék fejleszteni a környezeti ta­nácsadó irodát, a 2003-ban meg­kezdett mada­rász suli prog­ramot újabb előadásokkal és kirándulá­sokkal gazda­gítják. A ter­vek között szerepel ma­dáretetésről és gyöngyba­golyvédelem­ről szóló elő­adás is. Az idei év sem telhet el táborok és ki­rándulások nélkül, ahol lehetőség nyílik a természet minél alaposabb megismerésére, és szakemberek vezetésével különböző természet- védelmi programokban, aktív élő­hely- és fajvédelmi munkákban va- ló részvételre. ________csete ilowa Ko rszerűsítik a könyvtárat Tarhoson megkezdték a közsé­gi könyvtár felújítását, korsze­rűsítését. A beruházás költsé­ge majdnem 9 millió forint Tarhos A település vezetése pályázaton szeretett volna támogatást szerez­ni 2003-ban a területfejlesztési ta­nácstól, de forráshiány miatt eluta­sították a benyújtott kérelmet. A képviselő-testület úgy döntött, nem halasztható tovább az épület felújítása, hiszen a csaknem húsz­ezer könyvvel rendelkező intéz­ményt néhány éve a helyi általá­nos iskola egyik tantermébe kellett bezsúfolni, így a lakosság számára a könyvtár nehezen elérhető. A könyvtár visszaköltözése után he­ti húsz órában lesz látogatható, és informatikai szolgáltatással is bő­vül majd az intézmény. Tarhos ön- kormányzata olyan jellegű pályá­zatot is benyújtott, amellyel bizto­sítanák az internetes hozzáférés lehetőségét, valamint az egyéb in­formatikai, irodatechnikai ellátás igénybevételét a helyi olvasók szá­mára, ___________________H.CS. Té rségi egyesület alakult Körös-Sárrét Kézműves Mű­hely Népművészeti Egyesület elnevezéssel új civil szerve­zet alakult Szeghalmon. A ha­táskörét a szeghalmi kistér­ség egészére kiterjesztő egye­sület közhasznú tevékenysé­get végez. Szeghalom — A szeghalmi művelődési, sport- és szabadidő központban, 22 alapító taggal a napokban megalakult a Körös-Sárrét Kéz­műves Műhely Népművészeti Egyesület. Az alakuló ülésen Rácz Ernő fafaragót választották elnöknek — közölte Ambrus Szil­via programszervező. Az elsősorban a szeghalmi kis­térség területén működő szerve­zet célja a Körös-Sárrét népi kéz­művességének, a tárgyalkotó népművészet iránt érdeklődők összefogása. Az egyesület segíte­ni kívánja a tárgyalkotó népi kis­mesterségek, népművészetek el­sajátítását, az efféle tevékenysé­get folytatók számára közös mű­ködési keretet szeretne teremteni.- Ezúton is szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy az egyesület tagjai szívesen együttműködnek más szervezetekkel. A különböző programokat kézműves bemuta­tókkal, kiállításokkal színesítenék — hangoztatta Ambrus Szüvia. M.B. Nem Gyulát, Nagylakot választották A miniszter szerint ingyen elhozhatják a kópházai konténereket Dr. Szelezsán Róbert fideszes megyei képviselő az elmúlt hó­napok majd mindegyik közgyűlésén választ kért arra, hogy miért nem a gyulai határállomáson épül meg a térség állat­egészségügyi és növény-egészségügyi határkirendeltsége. Ez ugyanis presztízst és egyben munkahely-teremtési lehetősé­get jelentene. Nemrégiben válasz érkezett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, miszerint Nagylak a „kiválasztott”, és ez a döntés végleges. Békés megye A képviselői felvetésre a megye­gyűlés vezetése állásfoglalásért fordult az illetékes szervekhez. Az elmúlt év decemberében a me­gyegyűlés megkapta az agrártárca állásfoglalását. Az agrárminiszter, dr. Németh Imre többek közt ezt írja: „A ro­mán határszakaszon lévő három közúti állategészségügyi határál­lomás statisztikai adatai alapján, a külügyminisztérium koordiná­ciójával működő Tárcaközi Bi­zottság még 2000-ben döntött úgy, hogy Gyulán nem építünk ki az EU előírásainak megfelelően állategészségügyi határállomást, mivel az állategészségügyi ellen­őrzésköteles forgalom itt volt a legalacsonyabb. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a növényegészségügy tekin­tetében tavaly, a határkirendelt­ség bezárásáig százöt, 2002-ben egész évben összesen 200 kami­on fordult meg Gyulán, vagyis na­ponta összességében a napi egyet sem érte el.” A képviselői felvetésre adott válasz így folytatódik: „Ennek megfelelően, az Európai Unióhoz történő csatlakozással való össze­függésben a 81/2003 (IV. 4.) FVM-rendelet mellékletében Gyula nem szerepel, mint növényegészségügyi határ. Ké­sőbb sem kezdeményeztek ilyen irányú fejlesztést. A csatlakozás után tehát nincs lehetőség a gyu­lai állomás fenntartására.” A tájé­koztató azt is leszögezi, hogy ha­zánk minden hosszú távú határ- szakaszon egy teljes közúti és egy teljes körű termékforgalom foga­dására alkalmas vasúti növény­egészségügyi határállomás kiépí­tésére vállalt kötelezettséget. A speciális helyzetű román határ- szakaszon a fejlesztést és helyét háromoldalú — román-magyar- EU — tárgyalás döntötte el 2002 októberében. A jelenleg zajló vég­rehajtási tárgyalások során a ro­mán tárgyalópartner is egytértett azzal, hogy Nagylakon épüljön ki a növény- és az állat-egészégügyi határállomás. Mellesleg a röszkei, letenyei és záhonyi közúti állat­egészségügyi állomás kiépítése egyenként is több mint 500 millió forintba kerül. A 2004 májusától egyébként Gyulán csak az állat- és növény­egészségügyi ellenőrzésköteles áruforgalom marad el, az egyéb áruforgalom változatlanul fenn­tartható lesz a jövőben is. A fölművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter egy ajánlattal is szolgált: nevezetesen, hogy amen­nyiben Békés megye mégis szük­ségesnek érzi, hogy megtartsa az állat-egészségügyi ellenőrzésköte­les forgalmat, altkor Kópházáról ingyen elhozhatják az ottani kon­ténereket. Ezt megerősítette a té­ma ottani határszakasz ellenőrzé­séért felelős, osztrák illetőségű dr. Anton Bartl is. A megyegyűlés ez utóbbi lehetőséget mérlegeli és később dönt, él-e vele. ________________________________________(FÁBIÁHI Ne m indokolt a fenntartás A megyegyűlésen részt vett dr. Mike Zsolt, a Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója is, aki adatokkal egészítette ki a miniszter levelét, és ismertette a felsőbb szer­veknél napirendről immár levett gyulai átkelőhely-fejlesztés korábbi és jelenlegi körülményeit, miszerint sem szakmailag, sem pedig törvényileg nem indokolt a gyulai határkirendeltség fenntartása, újra megnyitása. Dobogós oboások, a portással jártak haza Felvételünkön balról jobbra: Székács Csilla felkészítő tanár, Farkas Máté, Tóth Zsuzsanna és Nátor Éva zongorakísérő tanár. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Második, illetve harmadik helyezést ért el az oboások között Tóth Zsuzsanna és Farkas Máté, a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola növendéke a zene­iskolás diákok közötti országos versenyen. nőt, Nátor Évát ugyancsak külön- díjjal jutalmazták. A verseny tekintélyét jelzi, hogy csak háromévente rendezik meg, hiszen a felkészülési idő több hónapot vesz igénybe. Az itt kiadott díj a lehető legmagasabb, amit zeneiskolások kaphatnak. A versenyzőnkénti négy számot fej­ből kellett előadnia, így Zsuzsá­nak és Máténak az elmúlt hóna­pokban ritkán akadt szabad esté­je, hétvégéje, gyakran a portások- kal együtt mentek haza. csz. Polgárbarát hivatalt Revenues képviselő-testüle- te a február elején megtartott ülésen meghatározta a köz- tisztviselők teljesítményé­nek alapját képező célokat. A hat pontot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Kevermes A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 2001-es módosítá­sában bevezették a köztisztvise­lők munkateljesítmény-értékelé­sének rendszerét. Ez alapján ha­tározta meg a képviselő-testület a saját elvárásait. — A kiemelt célokat hat pont­ban foglaltuk össze. Fontos, hogy a polgármesteri hivatal dolgozói az önkormányzati elő­terjesztéseket határidőre készít­sék el, a testületi döntéseket ma­radéktalanul hajtsák végre. Ki­emelt célként fogalmaztuk meg a rendeleteink európai uniós jogharmonizációját, az európai parlamenti választás törvényes lebonyolítását. Fontos elvárása a képviselő-testületnek, hogy a benyújtásra kerülő pályázatokat a hivatali dolgozók szakszerűen és határidőre készítsék el, nyújt­sák be. Polgárbarát és szolgálta­tó közigazgatást kívánunk nyúj­tani a kevermesi lakosságnak. Végül, de nem utolsósorban, a teljesítményalapot képező ki­emelt célok közé tartozik a tele­pülés 2004. évi költségvetés­ének maradéktalan végrehajtása — adta hírül Bugyi Ferenc, Kevermes polgármestere. _____ K. E. Té vés fórum a mezőgazdaságról Megyénk legjobb szavaiéi Két irányból megközelíteni A Magyar Televízió és a Békés Megyei Európai Információs Pont szervezésében február 27-én 18.45 órai kezdettel ke­rül sor az ifjúsági ház nagy­termében az Eufórum című televíziós program következő adásának felvételére. Békéscsaba Sokat emlegetjük, de valójában még mindig keveset tudunk az Eu­rópai Unióról. Ezért döntött úgy a Magyar Televízió, hogy elindít egy, a csatlakozás utáni életre felkészítő információs sorozatot. Az Eufórum havonta más-más régió­ból jelentkezik, és az érdeklődő résztvevők a térségüket, valamint az uniós integrációt érintő legfon­tosabb kérdésekre a téma legfonto­sabb szakértőitől kaphatnak vála­szokat. A havonta egyszer, hétvé­gén jelentkező sorozat házigazdája és műsorvezetője Pálffy István. Mint dr. Ambrus Zoltán, a me­gyei könyvtár igazgatója, az egyik házigazdája elmondta, a fórum fő témája a mezőgazdaság jövője, az agrártámogatások, az élelmiszer­biztonság, valamint a fogyasztó- védelem. A résztvevők helyszí­nen feltett kérdéseire szakértők válaszolnak: Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára, Biacs Péter, Magyar Élelmiszer-bizton­sági Hivatal megbízott főigazgató­ja, Bálint Tibor, az FVM főállat­orvosa és Udovecz Gábor, az Ag­rárgazdasági Kutató és Informati­kai Intézet főigazgatója. A legérdekesebb kérdések és vá­laszok a műsor internetes oldalán az adás után olvashatók lesznek. A békéscsabai az Eufórum má­sodik adása lesz, és a felvételt március 7-én, vasárnap 16.30 órai kezdettel tűzik műsorra az ml-en. Az érdeklődők meghívót febru­ár 23-án 8-12 óra között igényel­hetnek a 66/530-214-es telefonon, vagy a 66/530-209-es faxon, f. i. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár és a Táncsics Mihály Gimnázium magyar munkaközössége Justh Zsig­mond vers- és prózamondó versenyt rendezett, negyedik alkalommal. A megmérette­tésre a megye 16 középiskolá­jából két korosztályban, csaknem félszáz versenyző érkezett Orosházára. Orosháza A felkészült diákok között a szak­avatott zsűrinek (Mészáros Mi­hály színművész, Baranyainé Im­re Júlia, a Liszt Ferenc Művészeti Akadémia színjátszó szakos ta­nára, Bertáné Halász Edit tanár, a Reflektor Kulturális Alapítvány képviselője) nem volt könnyű dolga. Eredmények a 9„ 10. évfo­lyamos tanulók között: 1. Halász Orsolya (Karácsonyi János Kato­likus Gimnázium, Gyula, önálló felkészülő), 2. Márk Annamária (Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, Orosháza, fel­készítő tanára: Bánkiné Révész Adrienn), 3. Rózsa Nikolett (Tán­csics Mihály Gimnázium és Szak- középiskola, Orosháza, felkészí­tő tanára: Sülé Margit), 3. Szűcs Marianna (Péter András Gimná­zium és Szigeti Endre Szakképző Iskola, Szeghalom, felkészítő ta­nára: Űjfalussy László). A 11. és a 12. évfolyamos diá­kok között: 1. Sajti Anikó (Rózsa Ferenc Gimnázium, Békéscsaba, felkészítő tanára: Tóthné Nagy Edit és Jávomé Vetési Magdol­na), 2. Berta Dániel (Táncsics Mi­hály Gimnázium és Szakközépis­kola, Orosháza, felkészítő tanára: Viola Ibolya), 3. Iván Réka (Pető­fi Sándor Gimnázium, Mező- berény, felkészítő tanára: Szabó Ila), 3. Havai Zsolt (Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépis­kola, Békéscsaba, felkészítő taná­ra: Durczi Zita). Cs.i. Pusztaottlakát egyre jobban nyomasztja zsáktelepülés vol­ta. A falut Békéscsaba irányá­ba a bodzási elágazás felől le­het megközelíteni, más irány­ból nem. A zsáktelepüléslét nemcsak a fejlődését gátolja, a mindennapokat is zavarja. PUSZTAOTTLAKA A pusztaottlakaiak abban re­ménykednek, idén nem „kemé­nyít” be az időjárás. Az elmúlt té­len lehullott nagy mennyiségű hó napokra elzárta a falut a külvilág­tól. Ha Pusztaottlakának lett vol­na még egy „kijárata”, ami job­ban bekapcsolódik a megye köz­úti vérkeringésébe, mint a jelen­legi, egyetlen bekötőút, akkor minden bizonnyal könnyebben élték volna meg a falu lakói azo­kat a napokat. A település veze­tősége mindent megtesz a zsáktelepüléslét megszüntetésé­ért. A képviselő-testület erről ál­lásfoglalást is készített. — Nekünk az volna a legideáli­sabb, ha Medgyesegyháza és Új­kígyós között épülne meg az út, természetesen Pusztaottlaka érin­tésével. Ez nemcsak számunkra lenne előnyös, hanem a térség­ben élőknek is. Lerövidülne a me­gyeszékhely felé vezető út - nyi­latkozta lapunknak Szabó Mik­lós, Pusztaottlaka polgármestere. Pusztaottlaka a többszörösen hátrányos helyzetű települések közé tartozik, ezért a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácstól 100 százalékos támogatásra pá­lyázhatna az út megépítésére, a falunak a tervezés költségeit kel­lene előteremtenie. A forrás azonban nem áll a település ren­delkezésére. A képviselő-testület Szabó Miklós polgármestert fel­hatalmazta, hogy folytasson tár­gyalásokat a megoldás érdeké­ben a Békés Megyei Területfej­lesztési Tanács és a Békés Me­gyei Közútkezelő Közhasznú Társaság vezetőivel. ________kjl » Békéscsaba Az őszi, szegedi területi döntőn ketten jutottak tovább Békés me­gyéből a decemberi, soproni or­szágos döntőbe, ahonnan mind­ketten díjjal tértek haza. A tizen­négy éves Máté hét éve oboázik, Sopronban harmadik helyezést ért el a korcsoportjában. Zsuzs; tizennyolc éves, nyolc éve játszil a hangszeren. A döntőn másodil helyezést ért el a korcsportján be lül, emellett az oboás társaság kü löndíját is átvehette, sőt ajánlató kapott arra is, hogy a zeneművé szeti főiskolán folytathatja tanul mányait. A zongorakísérő tanár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents