Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-19 / 42. szám
6. OLDAL - 2004. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY IBÉKÉS MEGniEiRLAP A legfőbb szempont a beteg életminősége A Réthy Pál kórházban évente száznál több ízületi protézist ültetnek be Nagyjából húsz évvel ezelőtt ismerkedett meg a széles laikus közvélemény a kissé szlengesített kifejezéssel: totál csípő- protkó, mégpedig a „Kórház a város szélén” című csehszlovák tévésorozat révén. Az ifjúság rendíthetetlen, örök hite a saját sebezhetetlenségében és halhatatlanságában rengeteg tréfára sarkallt akkoriban bennünket ezzel kapcsolatban. Aztán ahogy telt az idő, nehezedett a testünk, fájni kezdtek a lábaink, a derekunk, komolyan kíváncsiak lettünk rá: mi is a helyzet ezzel a csípőprotézissel. Mi ez tulajdonképpen? A békéscsabai Réthy Pál kórház ortopédiai osztályán dr. Tóth János osztályvezető főorvos a kérdés hallatán kitett elém az asztalra néhány csillogó fémszerkentyűt. Amikor a kezembe vettem az egyiket, először úgy éreztem, képtelenség, hogy az ember egy ilyen súlyos fémtárggyal a testében mozogni tudjon. Ám a főorvos úr megnyugtatott: a beteg nem érzi a protézis súlyát, és kitűnően tud vele járni, mozogni. — Mióta végeznek ilyen műtéteket?- Az alsó végtag nagyízületei, a térd- és a csípőprotézisek beültetése az utóbbi 20 évben a mozgás- szervi sebészet egyre inkább frekventált, legnagyobb műtéti számú területe. A csípőprotézis beültetése már a hatvanas években kezdett terjedni a világon. Magyarországon a hetvenes években kezdték ezeket a műtéteket a csípőízületen végezni, a térdízületi protézis később, a kilencvenes évektől terjedt el. Azóta mindkét műtéti típus száma egyre nő. Itt, Békéscsabán a kórház rekonstrukciója tette lehetővé ezeket a műtéteket: létrejött a korszerű, új műtéti blokk, az ortopédia beköltözött a fürdőből a kórházba. Ezzel olyan feltételek birtokába jutottunk, hogy minden gond nélkül vállalkozhattunk üyen jellegű beavatkozásokra. Az első csípő- ízületi protézist 1995-ben ültettük be, egy év múlva pedig túl voltunk az első térdízületi protézis beültetésén is. Azóta mind több és több ilyen operációt végzünk, ma már évente 100-nál is több ízületi protézist ültetünk be mindkét típusból.- Ilyen sokat?! A laikus azt gondolná, erre már csak a legvégső esetben kerül sor, ha semmi más nem segít... — Ez így is van. Totál ízületi protézisre akkor van szükség, ha az ízületi porcfelszínek annyira elhasználódtak, elkoptak, hogy az ízületi rés beszűkül, ezáltal a mozgások erősen korlátozottakká válnak. Csökken az ízület teherviselő képessége, romlik a járóképesség, a beteg alig tud lépcsőn járni, nehéz a közlekedési eszközökre fel- és leszállnia. Ha térdízülettel van gond, akkor nem tud például leguggolni, a csípőprobléma esetén jellemző, hogy a beteg nem tudja egyedül bekötni a cipőjét... Mindezeket szinte mindig kíséri egy gyulladásos folyamat, ami bizony erős fájdalommal jár, ráadásul az ízület körüli izmok elkezdenek rövidülni, zsugorodni, ez is okoz egy úgynevezett másodlagos fájdalomérzést. Az ember leleményes, a kényelmetlenségekre talál megoldást, de nehezen viseli el az állandó, erősödő fájdalmat. És végső soron ez az, ami miatt a beteg orvoshoz fordul. Ha ekkor a betegség még nincs súlyos stádiumban, akkor különböző gyógyszerekkel, fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel, gyógyfürdővel és fizioterápiás módszerekkel még enyhíthetők a panaszok, lassítható a folyamat. De meg kell mondanom: általában eljön az a pillanat, amikor érdemben ezekkel a módszerekkel már nem tudunk eredményt elérni, üyenkor nincs más megoldás: be kell ültetni a protézist.- Az ilyen fájdalmakra sokszor azt mondjuk: a korral jár. Mégsem jut el mindenki idáig. Van ennek a betegségnek valami speciális oka, előzménye?- Vannak természetesen hajlamosító tényezők. Ilyen a reumás ízületi gyulladás, a rosszul gyógyult combnyaktörés (ez főként idős korban fordul elő), vagy a combfej elhalása. Ennek ma még nem tudjuk pontos okát adni, az tény, hogy a combfej vérellátási zavara játszik közre, és leginkább fiatalabb korban lévő férfiak esetében találkozunk vele. És persze veszélyt jelent az idejében fel nem fedezett, illetve nem megfelelően kezelt vekezelésekkel. Ennek az a vélemény volt az oka, hogy a fémprotéziseknek is van egy meghatározott élettartamuk, úgymond „kihordási idejük", utána kilazulhatnak, nem képesek betölteni funkciójukat, ezért ki kell őket cserélni, ami újabb műtétet jelent. Ma más a szemlélet: a legfőbb szempont a beteg életminősége, és a protézissel szinte teljes fizikai aktivitást, az egészséges emberekével azonos életminőséget tudunk biztosítani a betegeknek. Ráadásul a technikai feltételek is fejlődtek, maximális a biztonság, úgyhogy zott kockázatot észlel, akkor kiegészítő vizsgálatokat rendel el, és ha a kockázat elég nagynak bizonyul, akkor több orvos részvételével konzultáción dől el, hogy elvégezhető-e a műtét, vagy sem. — A döntés pozitív, jöhet a műtét. Mi történik ezután? — Minden feltétel adott, többféle protézisrendszer létezik, az orvos ezek közül választja ki a legmegfelelőbbet a beteg röntgenfelvétele alapján, egy sablon segítségével. Belül a protézis rögzíthető csontragasztóval, vagy anélkül is: van olyan protézis, ami belefeszül vei naponta kétszer megmozgatja a műtött végtagot: a csípő- és térdízületet lassan, folyamatosan hajlítfa- nyújtja a fájdalomhatárig. A hajlítás szögét naponta néhány fokkal növeli, s akkor engedjük haza, amikor ez eléri a 90 fokot. A kórházi tartózkodás alatt igyekszünk a beteget önellátóvá tenni, hogy a legalapvetőbb dolgokban ne szoruljon segítségre, tudjon lépcsőn járni az eszközzel, kimehessen a mosdóba egyedül stb. Ha minden rendben van, akkor a tizedik napon, varrat- és kapocsszedés után hazamehet. Persze, még hosszú ideig nem terRöntgenfelvétel műtét előtt - ilyenkor még nagy a beteg fájdalma. A főorvos a műtét utáni állapotot elemzi, a betegek rohamosan gyógyulnak a rehabilitáció segítségével. leszületett csípőficam. Ilyen esetben az ízület normális anatómiai viszonyai nem alakulnak ki, így már egész fiatalon, 30-40 éves korban olyan súlyos állapotba kerülhet a beteg, hogy elkerülhetetlen a műtét. Régebben ilyen fiatal korban nem javasoltuk a protézis beültetését, igyekeztünk kitolni az időt gyógyszeres és fizioterápiás A beültetendő protézisek, amelyek egyre jobb minőségűek. sem az orvos, sem a beteg szempontjából nem jelent túl nagy problémát a protézis cseréje.- A műtét bárkinél elvégezhető, vagy vannak kizáró okok? — Mint már említettem, az orvosi beavatkozások esetében a legfőbb szempont mindig a beteg életminősége. Ilyen műtétet tehát csak akkor végzünk el, ha a várható eredmény bizonyosan jobb életminőséget biztosít a betegnek, és nincs aránytalanul nagy kockázata a beavatkozásnak. Ha a vizsgálatok során kiderül, hogy a beteg nagyon súlyos csontritkulásban szenved, akkor az ortopéd sebész már eleve nem javasolja a műtétet. A csontnak stabilnak kell lennie, hogy tartani tudja a protézist, a súlyos csontritkulás pedig azzal a veszéllyel jár, hogy a beültetés után eltörik a csont. Ez az egyik fő kizáró ok. A másik: milyen a beteg általános állapota. Amikor a sebész javasolja a protézis beültetését, egyúttal felveszi a kapcsolatot az aneszteziológussal, aki majd egy sor vizsgálatot végez el a páciensen: laborvizsgálatokat, EKG-t, különböző teszteket. Ha az aneszteziológus fokoa kialakult csontágyba, a medence- és combcsont velőüregébe - ezt inkább fiatalabb korban lehet alkalmazni. Maga a műtét ún. „rutinesetben” egy-másfél óráig tart, a nehezebb esetek két-három órát vesznek igénybe. A leghosz- szabb időre általában a cseréknél van szükség. Az operáció után pedig jön a rehabilitációs időszak.-Ezmmnyiideigtartésmibőláll? — Mi az aktív rehabilitáció hívei vagyunk, mivel ez a beteg számára pszichés szempontból fontos: át kell élnie szubjektiven is, hogy jobb lett a helyzete, mint volt, hogy igenis gyógyul, hogy tud mozogni. Másrészt a műtéttel együtt jár a trombózis kialakulásának kockázata a lábban, ezért megelőző kezelésként alvadásgátló szert kap a beteg, illetve aktív izompumpa működtetésével küszöböljük ki a veszélyt. Már a műtét utáni első napon segítséggel kiül a páciens az ágy szélére, járókeretre támaszkodva függőleges helyzetben megáll, s a következő naptól kezdve gyógytornász segítségével mindig több lépést tesz meg a járókerettel. Ugyancsak az első postoperativ napon ízületi moz-' gatógépet kap, melynek segítségéhelhető szabadon az ízület. Hat hétig járókerettel, utána könyökmankóval, vagy bottal kell járnia a betegnek, s csak három hónap elteltével közlekedhet szabadon, segédeszköz nélkül. — A mozgásán persze azért meglátszik...- Nem. Nem látszik meg. El kell mondanom viszont, hogy ez a betegség legtöbbször mindkét végtagon jelentkezik, van úgy, hogy egyszerre, de az is lehet, hogy pár év elteltével. Az eredményességet jelzi, hogy sok betegünk, mihelyt lehet, azonnal kéri a másik protézis beültetését is. A legkorábban az első műtét után fél évvel végezhető el az újabb operáció, s olyan sokan várnak csípő- vagy térdízületi protézis-beültetésre, hogy a mi osztályunkon jelenleg 3-4 hónap az előjegyzési idő. Több olyan páciensünk is van, akinek már három protézise van, és jól érzi magát. Ez a mi igazi örömünk. Mert tényleg nagyon jó érzés azt látni, hogy az az ember, aki fél évvel ezelőtt görnyedtem fájdalomtól eltorzult arccal jött be hozzánk, ma már nem szenved, éli az egészséges emberek mindennapi életét. ■ A gyors segítség életet ment Az „Alapítvány a Békéscsabai Intenzív Osztályért” kuratóriuma ezúton tisztelettel megköszöni mindazok önzetlen segítségét, akik a személyi jövedelemadójuk 1%-os részét ajánlották fel 2003- ban, illetve bármily módon segítették alapítványunkat és ezzel hozzájárultak a gyógyításhoz, gyógyuláshoz. Alapítványunk célja: az intenzív osztály szakmai tevékenységének, tárgyi feltételeinek folyamatos pótlása, bővítése, továbbá a személyi feltételek, a dolgozók munkakörülményeinek, rekreációjának, képzésének és továbbképzésének javítása. 2004. évben ismételten dönthetnek, hogy a személyi jövedelemadó 1%-os részét mely társadalmi szervezet, alapítvány számára ajánlják fel. Amennyiben kitűzött céljainkkal egyetértenek, kérjük, hogy felajánlásukkal segítsék munkánkat. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a jövedelemadó 1%-ának támogatásra történő felajánlása nem csökkenti az adományozó havi és éves ületményét. Alapítványunk támogatása a „Rendelkező nyilatkozat a befizetett adó 1%-áróí” című nyomtatvány fel- használásával lehetséges. Ha alapítványunk számára egyéni felajánlást szeretne tenni, A segítséget ide kérik Az ALAPÍTVÁNY A BÉKÉSCSABAI INTENZÍV OSZTÁLYÉRT adószáma: 18382457-1-04 Számlaszáma: 11100506-18382457-10000001 5600 Békéscsaba, Gyulai út 18. ehhez számlaszámúnk felhasználása szükséges. Csekken történő támogatás esetén kérjük, hogy adó-visszatérítés igénylése céljából a befizető az adószámát a befizetési csekk közlemény rovatába szíveskedjen feltüntetni vagy személyesen eljuttatni osztályunkra minden év január 15-éig. Alapítványunk 2003. évi közhasznúsági beszámolóját ugyanitt, a Békés Megyei Hírlap egy későbbi számában olvashatják. Támogatásukat köszönjük, és jó egészséget kívánunk: AZ ALAPÍTVÁNY kuratóriuma A nők vezető halálozási oka a szívkoszorúér betegsége Nincsenek tisztában a betegséget előidéző kockázati tényezőkkel Az Egyesült Államokban február 6-án indult útjára az a kampány, amely arra szándékozik ráirányítani a közfigyelmet, hogy a világszerte elterjedt nézettel ellentétben a szív- és érrendszeri betegségek a nők körében vezető halálozási okként jelentkeznek. Az AHA (American Heart Association) drámai hangú felhívásban fordult a világ kardiológusaihoz, kérvén őket, hogy csatlakozzanak a kampányhoz, amelynek startja a tengerentúli stílusnak megfelelően a médiát vonzó látványosságot is igyekszik az ügy szolgálatába állítani. A közvéleményben ma is sztereotípiaként él, hogy a szívbetegség, az infarktus elsősorban a férfiakat veszélyezteti, a különböző ismeretterjesztő és felvilágosító akciók során őket igyekeznek meggyőzni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatáról, míg a nők esetében inkább az emlőrák áll a fel- világosító munka fókuszában. Az USA saját területére vonatkozó statisztikai adataiból viszont meghökkentő kép rajzolódik ki: 1984 óta évente több nő hal meg szív- és érrendszeri betegség következtében, mint férfi. Az AHA azért indított ilyen módon kampányt, mivel szerintük ennek a riasztó ténynek egyik legfőbb oka, hogy a nők nincsenek tisztában a betegséget előidéző kockázati tényezőkkel, illetve abban a tévhitben élnek, hogy ezek csak a férfiakra jelentenek valódi veszélyt. Egy nemrégiben az USA-ban közzétett tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők 80%-a, a családorvosoknak pedig mintegy egyharmada (!) nem tudja, hogy a nők körében a vezető halálozási ok a szívkoszorúér betegsége! Az Orvostovábbképző Szemle tavaly decemberi számában (51. oldal) megjelent német tanulmány ugyanakkor nagyon beszédes adatot közöl: évente összességében több nő hal meg szív- és érrendszeri betegségben, mint rákban, balesetben, krónikus légúti betegségben és diabéteszben együttvéve. A férfiak általában átlagosan tíz évvel korábban kapják az első szívinfarktust, mint a nők, ez utóbbiak esetében azonban többnyire súlyosabb a végkimenetel, sőt, a szívműtét rizikója is. A leginkább veszélyeztetett réteg a menopauza (menstruáció megszűnése) után lévő nők korosztálya, ezért minden nőnek tudatában kell lennie, hogy a menopauza önmagában is kockázati tényező. A korábbiakkal ellentétben a legújabb szakmai álláspont az, hogy nem ajánlatos hormonpótló kezeléssel késleltetni a menopauza bekövetkeztét, mivel ez a terápia növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Ezért az orvosok a szemléletváltásra, a további rizikófaktorokra koncentrálnak ma már: az elhízás, mozgás- szegény életmód, nem megfelelő étrend, magas vérnyomás és magas koleszterin szint kezelésére. A dohányzás kiemelt helyet foglal el ebben a sorban, mivel a fogamzásgátló tabletta szedésével együttesen rendkívül komoly és súlyos következményekkel járhat. _________________________(FORRÁS; WEBDOKI) Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu k i
