Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-03 / 28. szám

2. OLDAL Hírek Influenzagyanú Madárinfluenzás megbetegedés gyanújával két asszonyt vizs­gálnak Hamburgban, a trópusi betegségeket kutató intézetben. Az egyik asszony nemrég Thai­földem töltötte szabadságát. Az intézet vezetője szerint a kór európai elterjedésének viszonylag kicsi az esélye. Tiltják a szárnyasok importját a madárinfluenzával sújtott országokból, s valószínűtlen, hogy a betegség emberről em­berre terjed, ráadásul hatékony gyógyszer is van ellene, mti Meciar gesztusa A szlovákiai magyaroknak szóló gesztusnak szánta dunaszerdahelyi útját a szom- . szédos országban esedékes államfőválasztás egyik jelöltje. Másfél évtizedes önkormány­zati munkássága során Vladi­mír Meciar volt az első ellenzé­ki pártelnök, aki ellátogatott a Felső-Csallóköz központjának számító városba, mti Délvidéki veszély Hatalomra kerülve felszámol­nák a Vajdaság autonómiáját a szerb radikálisok. Terveik sze­rint együttműködnének min­den párttal, amely meg akarja szüntetni a délvidéki tartomány önállóságát. Programjuk egy­értelmű: erős önkormányzatok, felettük a köztársasági kor­mány, átmenetek nélkül, mti Vizsgálat indul Bush elnök vizsgálatot jelentett be az iraki tömegpusztító- fegyver-programokkal kapcso­latos vitatott titkosszolgálati információk ügyében. E célból független testületet hoznak létre. Azt kell megállapítaniuk, mi vitte az amerikai hír­szerzést olyan következtetésre, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak. Korábban Bush elutasított minden ilyen jellegű vizsgálatot, mti Papnak öltöztek Hatvanhétre emelkedett a va­sárnapi iraki kettős merénylet áldozatainak száma.'A két legnagyobb kurd politikai párt székházában elkövetett robban­tásokért a kurd vezetők iszlám szélsőséges erőket tettek fele­lőssé. A merénylők muzulmán papok ruháiba öltözve érkeztek a helyszínre a derekukra erő­sített robbanóanyaggal, mti Gyerekverés Oroszországban évente mint­egy kétmillió 14 évesnél kisebb gyereket bántalmaznak család­jukon belül. Bántalmazás miatt évről évre több mint 50 ezer gyerek szökik meg hazulról. Oroszországban. A kisfiúkat háromszor olyan gyakran verik. A bántalmazott gyerekek kétharmada hatévesnél fiata­labb. A verés miatt kórházba szállított gyerekek egytizede meghal, mti Kitelepítés Tizenhét, a Gáza-övezetben lévő zsidó település felszámolá­sának előkészítésére adott uta­sítást az izraeli miniszterelnök. Ariel Sáron abból indul ki, hogy a jövőben nem élnek majd zsi­dók a Gáza-övezetben. Nem kö­zölt határidőt a telepek felszá­molására, de megjegyezte, hogy az nem lesz gyors folyamat, mti Testőrhalál A csecsen hatóságok nagy erők­kel kutatnak azok után a szél­sőséges fegyveresek után, akik megölték Ahmed Kadirov oroszbarát csecsen elnök biz­tonsági szolgálatának öt tagját. A szakadárok automata fegyve­rekkel és gránátvetőkkel tűz alá vették azt a házat, amelyben a csecsen elnök biztonsági szolgálatának öt munkatársa tartózkodott, mti VILÁG TÜKÖR 2004. Február 3., kedd __________________________88 NAP A CSATLAKOZÁSIG __________________________ Ba lázs Pétert jelölik biztosnak Budapest Medgyessy Péter miniszterelnök megnevezte azokat a magyar tisztviselőket, akik az Európai Unió szervezeteiben képviselik majd hazánkat a csatlakozás után. A kormány döntése alap­ján az Európai Bizottság ma­gyar tagjának Balázs Péter brüsszeli EU-nagykövetet, az Európai Bíróság bírájának Juhász Endre Európa-ügyekért felelős tárca nélküli minisztert, az Elsőfokú Bíróság tagjának Czújcz Ottó alkotmánybírót, míg az Európai Számvevőszék tag­jának Halász Gejza Zsolt szám­vevőszéki főtitkárhelyettest jelöli. A kormányfő közölte: olyan személyeket választottak, akik sokat tettek az uniós csatla­kozásért, és ismertek, elismer­tek hazánkban és uniós berkek­ben egyaránt. Kovács László kül­ügyminiszter a döntésről tájé­koztatta a parlamenti pártokat. Az ellenzéki pártok közül az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly tudomásul vette a dön­tést, a Fideszt képviselő Szájer József később úgy nyilatkozott: pártja mindegyik uniós tisztvi­selővel együtt kíván működni, a róluk szóló egyeztetés módjai azonban elfogadhatatlannak tartják. Juhász megüresedő mi­niszteri posztjáról később dönt a kormány.______ BARANYA Róbert BA LÁZS PÉTER: 1941. december 5-én született Kecskeméten. Közgazdász, 2003-tól az Európai Unió magyar nagykövete. 1994-től 1996-ig Magyarország koppenhágai, 1997-től 2000-ig bonni illetve berlini nagykövete, 2001-től egyete­mi tanár. 2002-2003-ban a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője, 2003-tól a Magyar Tudományos Aka­démia doktora. JUHÁSZ ENDRE: 1944-ben született Nagy­körűn. Jogász, 2003. május 1. óta az uniós koor­dinációért felelős tárca nélküli miniszter. 1989-től a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, 1992- től 1994-ig a tárca Európai Ügyek Hivatalá­nak vezetője. 1994-től csaknem egy évig az Unió Társulási Bizottságának magyar képviselője, 1995-től hazánk Európa Uniónál akkreditált nagy­követe, csatlakozási főtárgyaló. CZÚCZ OTTÓ: 1946-ban született. Jogász, 1998 decemberétől az Alkotmánybíróság tagja. 1993- ban megszervezte a JATE Állam- és Jog- tudományi Karán a Szociális Jogi Kutatócsopor­tot, amelyet azóta is vezet. 1995-től egyetemi tanár, a Munka és Szociális Jogi Tanszék vezető­je. Fő kutatási területe: a munka- és a szociális jog különféle intézményei jogi szabályozási kérdései­nek vizsgálata. HALÁSZ GEJZA ZSOLT: 1947-ben született Budapesten. Közgazdász, 1990-től az Állami Szám­vevőszék tagja, 2002 óta a szervezet Nemzetközi Kapcsolatok Főcsoportjának vezetője. Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában 1996-tól folyamatosan részt vesz a közép- és kelet-európai országok, Ciprus, Málta és Törökország, valamint az Európai Számvevőszék elnökei együttműködésében szervezett több munkacsoport tevékenységében. Amit az Európai Bizottságról tudni kell Munkavállalás az Unióban Az Európai Bizottság tájékoztatást kér a tagálla­moktól arról, milyen intézkedéseket kívánnak alkalmazni a május elsején esedékes bővítés után az új tagországokból érkező munkaerő szabad áramlását illetően. Az EU-csatlakozási tárgyalások munkavállalást érintő fejezetében az Unió átmeneti mentességet kért. Eszerint legfeljebb hét évig korlátozhatja az új tagországokból érkező munkaerő beáramlását. A je­lenlegi tagállamok egy része korábban jelezte, hogy nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. A csatlakozási tárgyalások idején, illetve befejezése után azt ígér­ték, hogy a bővítés napjától megnyitják munkaerő- piacukat az új tagállamok előtt. Időközben azonban meggondolták magukat, s az utóbbi időben egymás után hangzanak el a tervezett korlátozásokról szóló bejelentések. Jelenleg úgy tetszik, ez alól csak Nagy-Britannia és Írország kivétel. _____________________________________■ HET I MUNKAÓRÁK SZÁMA AZ EURÓPAI UNIÓBAN 1994 1997 2000 EU-átlag­42,1 41,7 Ausztria­41,9 41,8 Belgium 40,3 40,6 38,5 Dánia 40,6 39,9 40,6 Egyesült Királyság 44,7 44,9 44,2 Finnország­40,9 40,9 Franciaország 41,4 41,1 40,2 Görögország 44,7 44,4 44,2 Hollandia 41,4 41,3 41,0 Írország 43,8 43,2 41,9 Luxemburg 41,3 40,3 40,7 Németország­41,7 41,8 Olaszország 40,4 40,5 40,6 Portugália 43,6 43,1 42,0 Svédország­41,4 41,2 Spanyolország 42,3 42,3 42,1 Magyarország­40,0 ÁLLÁSPONT VARGA OTTÓ Húsba vágó döntések Egy váratlan és nem teljesen korrekt ellenőrzés után el­vették az exportáláshoz szükséges bélyegzőt a kaposvári Kométa Kft.-től. Sőt, a hírek szerint az Európai Unió export­listájáról is le akarják vetetni. A dolog érdekessége: az ellen­őrök közül ketten is a kaposvári cég konkurenseinek alkal­mazottai. Kinek áll érdekében tönkretenni egy ekkora céget? A konkurencia azzal nem sokat nyer, ha az egyik ellenlábasa exportját megfúrja, hiszen oda nekik nincs esélyük bejutni. Ez bebizonyosodott már ősszel, amikor az első exportstop idején a Kométa angol vevője francia húst vásárolt a magyar helyett. Hosszú távon persze tönkretehető így a Kométa, ám addig is, míg végleg be nem dobja a törülközőt, a belföldi pia­con igyekezne ellensúlyozni az exportkiesést, ami csak élez­né a belföldi piaci küzdelmeket. Az országnak sem lehet ér­deke, hiszen itt nemcsak egy cégről és annak 850 dolgozójá­ról van szó, hanem sertéstartók ezreiről, akiknek eddig biztos piacot jelentett a kaposvári üzem. A politikának sem gondol­nám, hogy ez sikertörténet lenne, különösen most, amikor két multi, egy csokigyár és egy dohánygyár is bejelentette: el­megy Magyarországról. Már hallom az ellenzéket: akik nem maguktól mennek el, azt elüldözi a kormány... Többek sze­rint az állatorvosi lobbi próbál meg így bűnbakot találni, hi­szen míg idehaza minden ellenőrzés megfelelőnek találta a nagy cégeket, addig az amerikaiak higiéniai okokra hivatkoz­va megtiltották a magyar áruk bevitelét. Ez is hihetetlenül hangzik, hiszen akkor saját maguknak mondanának ellent. Lehet, hogy valóban akkora a gond Kaposváron, hogy más lehetőség nem volt a szakhatóság kezében? Akkor már csak az a kérdés: ha exportra nem mehet a kaposvári hús, akkor mi, hazai fogyasztók miért ehetjük nyugodtan a Kométa amúgy 14 Kiváló Magyar Élelmiszer-díjjal elismert termékeit? EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 TELEKI JÓZSEF Tiszai hullámverés Négy éve meghalt a Tisza - majd feltámadt. A millennium évében az erdélyi Nagybánya mellett átszakadt egy tározó gátja, és hatalmas mennyiségű ciánnal szennyezett víz zúdult a Szamosba, majd onnan a Tiszába. A környezeti katasztrófában több mint száz tonna hal pusztult el. Azóta már virágzott a folyó. Legutóbb épp a hétvégén - a szó átvitt értelmében. Az emlékezők virágokat szórtak a vízbe, felidéz­ve a szőke folyó fekete napjait. Mi maradt meg a mérgezésből? Látszólag semmi. Bár valószínűleg ember nincs, aki pontosan tudná, hosszú távon lesz-e valamilyen hatása a szennyezés­nek a folyóra. Mindenesetre a halászok - akik akkor a Tiszá­val együtt saját jövőjüket is siratták - ma már megint ki-ki- vetik a hálóikat. A horgászok is ott ülnek a stégen kapásra várva. Az emlékek - a mérgektől eltérően - nem oldódtak fel a folyó hullámaiban, azok kísértenek. A Tisza menti emberek számára kitörölhetetlenül bevésődtek azok az órák, amikor ezrek és ezrek mentek a gátakra, és a ra­kodópart alsó kövén ülve nézték, hogy úsznak el a haltete­mek. Bevésődtek azok a napok, amikor azzal küldték gyermekeiket iskolába, óvodába, hogy csak levest ne kana­lazzanak. Megmaradtak a perek. Az időt húzó jogi csűrés- csavarás közepette még egyetlen buznyákot sem látott a ma­gyar állam, se a kiskárosultak. Megmaradt a félelem is. A tudat mélyén megbúvó rettegés, hogy mindez bármikor megismétlődhet. Erdélyben ugyanis szép számmal akad még hasonló üzem, amely mint időzített bomba, újabb katasztrófával fenyeget. Eközben a profitot mindenek elé helyező elmék már újabb bányán törik fejüket, Verespatak mellett. Megmaradt 2000. február 1-je a döbbenet pillanatának; a négy évvel ezelőtti ciánszennyezés „emléknapja” mint a Ti­sza mentén élők szeptember 11-éje él az emlékekben. EGYETÉRTEK! 06-90^30-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM; 06-90330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Tágabb Európát! Budapest Magyarország és Németország egyaránt szorgalmazza az Unió további bővítését - hangzott el Joschka Fischer és vendéglátó­ja, Kovács László magyar külügyminiszter megbeszélésein. munkavállalási lehetőségek. Egy­előre a berlini parlamentnek kell határoznia a korlátozások mérté­kéről, ám hamarosan megkezdődnek azok a szakértői tárgyalások, amelyek enyhítéseket eredményezhetnek. Kovács László sajnál­kozásának adott hangot a „szigorúság” miatt, hiszen éppen Németor­szág és Ausztria az a két uniós tagállam, ahová a földrajzi közelség és a hagyomá­nyok okán a legszívesebben utaz­nának a magyar munkavállalók. A két külügyminiszter meg­beszélésén elhangzott: Magyar- ország abban érdekelt, hogy foly­Szülei jóvoltából kitüntető figyel­met szentel a német diplomácia irányítója hazánknak. Joschka Fischer német nemzetiségű szü­leit a második vüágháború után telepítették ki Budakesziről. „Gyerekként éltem át, ahogyan 1956-ban apám a rádiót hallgatta, de csak felnőttként értettem meg a forradalom jelentőségét” - me­sélte újságírók előtt a politikus. Tegnapi programjában szere­pelt egy budapesti szamizdatkiál- lítás megnyitása is; Kovács Lász­lóval, valamint Medgyessy Péter miniszterelnökkel pedig Európa- politikai kérdésekről tárgyalt. Szóba kerültek a németországi tatódjék a bővítés; jó lenne, ha a 2007-ben esedékes román és bol­gár felvételt mielőbb követné Hor­vátország csatlakozása. így csu­pán a Szerbiával és Ukrajnával kö­zös határunk lenne egyszersmind az EU külső határa is. A magyar külügyminiszter azt sze­retné, ha az Európai Ha­tárőrizeti Ügynökség székhelye Magyarorszá­gon lenne, hiszen a csat­lakozás után hazánknak négy nem uniós tag szomszédja lesz. Joschka Fischer és Kovács László abban is egyetértett, hogy az EU- nak erős intézményekre, cselek­vőképes keretekre van szüksége, amihez az alkotmányos szerző­dés tető alá hozása nélkülöz­hetetlen. TORONYI ATTILA Benes hagyatéka Budapest Csehország és Szlovákia csat­lakozása az EU-hoz szolgáltat­ta az alkalmat arra, hogy a Benes-dekrétumokat szóvá te­gyük - mondta Gerhard Zeih- sel, a Szudétanémetek Auszt­riai Szövetségének elnöke. A második világháború után a csehszlovák köztársasági elnök, Eduard Benes dekrétumai alap­ján a németeket és a magyarokat megfosztották csehszlovák ál­lampolgárságuktól és vagyonuk­tól, kollektív bűnösnek nyilvání­tották őket, sokukat kitelepítet­ték. A német és a magyar kisebb­ség hátrányos megkülönbözte­tésére vonatkozó dekrétumokat a kommunizmus bukása után a hatalomra került demokratikus kormányzatok nem helyezték hatályon kívül, így a mai napig érvényben vannak. A hajdani Csehszlovákiában a szóban forgó kisebbségek 20 százalék bün­tetőadót fizettek, ami a mai nyug­díjakon is megérződik. Gerhard Zeihsel, szerint a Benes-dekrétumok hatályon kí­vül helyezése elengedhetetlen feltétele a két ország Európai Unióhoz való csatlakozásának. A Magyarok Világszövetsége és a Szudétanémetek Ausztriai Szövetsége együttműködési tár­gyalásokat kezd a Benes-dekré­tumok hatálytalanítása érdeké­ben; a többi között a brüsszeli Benes sugárút átnevezését tűzték ki célul - jelentette be Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Mint mondta: Brüsszelben, Európa fővárosában sugárút őrzi Benes nevét, ami megítélésük szerint helytelen. ________nagy vajda zsuzsa « > * i Az Európai Bizottságot az Euró­pai Unió kormányának is szokták nevezni, mert feladata, hogy ja­vaslatokat tegyen új törvények megalkotására,' végrehajtsa a Miniszterek Tanácsa által hozott döntéseket, és figyeljen arra, hogy a tagországok betartják-e a közös szabályozásokat. Jelenleg* 20 biztos a tagja, az öt leg­nagyobb tagállam 2-2, a többiek 1-1 főt delegálnak. Mandátumuk 5 év, a tagállamok kinevezésével, a parlament jóváhagyásával. A 20 biztos: Romano Prodi elnök (olasz), Neil Kinnock (brit), Loyola de Palacio (spa­nyol), Mario Monti (olasz), Franz Fischler (osztrák), Erkki Likanen (finn), Frits Bolkestein (holland), Philippe Busquin (belga), Pedro Solbes Mira (spanyol), Foul Nielson (dán), Günter Verheugen (német), Chris Patten (brit), Pascal Lamy (francia), David Byme (ír), Michel Bamier (francia), Vivi- ane Reding (luxembur­gi). Michaele Schreyer (német), Margot Wall­ström (svéd), Antonio Vitorino (portugál), Anna Dia- mantopoulou (görög). ___________■

Next

/
Thumbnails
Contents