Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-11 / 35. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2004. FEBRUÁR 11., SZERDA - 7. OLDAL Mitykóné Szabó t Zsuzsanna (képün­kön), a békési ta- I gozat titkára - lap­kiadónk munka- I társa - 1999-ben került kapcsolat- I ba a MATUR-ral, aminek azóta is 1 aktív tagja. Kitün­tetése kapcsán I Vozár Márton, a békési tagozat el- nőké elmondta, hogy Békés most harmadszorra ke­rült az elismerő ' figyelem közép­pontjába, hiszen 1998-ban maga a békési tagozat kapta meg ezt a díjat, négy évvel később Tóth Ferenc országos alelnököt, a békési tagozat koráb­bi elnökét érte a megtiszteltetés, s ebben az esztendő­ben a tagozat titkára öregbítette megyénk hírnevét. Mint a kitüntetés indoklásából kiderül, Mitykóné Sza­bó Zsuzsanna több területen is letette névjegyét a békési tagozat történetébe. Tevékeny részt vállalt a MATUR nép­szerűsítésében, a tagtoborzásban és a békéscsabai tago­zat létrehozásában. Emellett a megyeszékhely önkor­mányzatának turisztikai munkabizottságában is aktívan dolgozik. Valamennyi munkáját „édesgyermekeként” kezeli, ám az elmúlt időszakból mégis csak arra a leg­büszkébb, hogy - a megyei lovastagozat elnökeként - egyik szakmai szervezője volt 2001-ben a Szarvason megrendezett IV. Nemzeti Lovas Fesztiválnak. A dr. Lengyel Márton elnök aláírásával ellátott, be­keretezett oklevél, a „MATUR-díj 2003” pedig eddigi elismeréseinek egyik legszebb darabja. <mi Lakásfenntartási támogatás Csorvás önkormányzata a szociális kiadások mérséklése érdekében az eddigi gyakorlaton vál­toztatni kíván — értesült lapunk a legutóbbi kép­viselő-testületi ülésen. ______________CéowvAé______________ A tüzelőtámogatást a lakásfenntartási támogatás oda­ítélésével szeretnék kiváltani, mivel az önkormányzat által kifizetett összeg 90 százalékát az állami költség- vetés visszatéríti. Jelenleg átmeneti állapot uralkodik Csorváson. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a lakás- fenntartási támogatásra jogosultaknak házhoz vittek tüzelőt, ha kellett, kifizették az elmaradt számlákat, al­bérleti hozzájárulást fedeztek. A fent vázolt lehetősé­get azonban már két bizottság megtárgyalta, hiszen égető gondja a 2004. évi költségvetésnek a forráshiány. Jelenleg 80 igénylő várja kérelmének elbírálását. Éppen ezért meg kell vizsgálni a kérelmezők körét, kö­rülményeit, kinek melyik megoldás jelentene valódi segítséget szorult helyzetében. cs. i. Jobb a kevesebb hulladék Békés környezetvédelmi programjában fontos tényező a hulladék képződésének megelőzése, mennyiségének csökkentése, valamint a szelek­tív hulladékgyűjtés kialakítása. Békés A békési hulladéklerakó 2006. december 31-éig működ­tethető, ezért a városvezetés célja a Békés teljes területé­re kiterjedő pormentes, szüárdhulladék-szállítás állandó­sítása. Az újrahasznosításhoz korszerű ártalmatlanítás szükséges. A megoldási feltételek kialakítása a helyi hul­ladékgazdálkodási terv alapján a békéscsabai regionális hulladéklerakó kihasználtságának növelése mellett jö­het létre. Békés város önkormányzata tavaly tizenegy négyfrakciós hulladékgyűjtő sziget kialakítására nyert támogatást, a kihelyezés és az üzemeltetés 2004-ben megvalósul. A városvezetés ezzel, valamint egy hulla­dékgyűjtő udvarral, komposztáló teleppel, egy válogató és esetleg átrakó állomás létrehozásává járul majd hoz­zá az európai szintű hulladékkezelés végrehajtásához. ______________________ __________ H. CS. Me ddig lehet még húzni a nadrágszíjat? Amikor az önkormányzat az „alagút” végét nyertes pályázatokkal keresheti Decemberben több órás vita előzte meg a battonyai képviselő-testület ülésén a költség- vetési koncepció elfogadását. Nem csoda, hi­szen a város már évek óta igen nehéz gazda­sági helyzetben van. Az elmúlt évben a költ­ségvetés tervezéskor 183 millió forint forrás­hiánnyal számolt az önkor­mányzat, az idei előszámítások szerint a hiány megközelítené a 300 millió forintot — ami megengedhetetlen, év közben mindenképpen fizetésképte­lenné válna az önkormányzat. A város vezetői ennek kivédé­sére lépéseket tettek, tovább húztak azon a bizonyos „nadrágszíjon”. Battonya- Tavaly az 1,2 milliárd forintos költségvetésünk forráshiánya 183 millió forint volt. Akkor úgy dön­tött a testület, nem „bántjuk” az in­tézményrendszert, így vágunk ne­ki az évnek. Az volt és most is az az alapelvünk, hogy egy ilyen kicsi határ menti városban az alapellá­tásból nem lehet alább adni, meg­lévő értékeinkhez ragaszkodunk. Battonya helyzete speciális, váro­sunkban több nemzetiség él együtt, akik jogait minden körül­mények között biztosítjuk - mondta elöljáróban Takács Dezső polgármester.- Az már most látható, hogy az előszámítások szerinti 270 millió forintos forráshiány kezelhetetlen lenne az idei költségvetésben. Ép­pen ezért a hiányt szeretnénk ISO millió forintra szorítani. Meg kel­lett keresnünk a kiadások csökken­tésének, a bevételek növelésének lehetőségét. Intézményrendsze­rünkön szerkezet-átalakítást haj­tottunk, hajtunk végre. Önálló gaz­dasági hivatalt hoztunk létre. A nemzetiségi intézményeink rész­ben önálló, de teljes jogkörű intéz­ménnyé váltak - ahogyan a többi intézményünk már évek óta műkö­dik. Megpróbáljuk a közmunkából adódó lehetőségeket az eddigiek­nél is jobban kiaknázni. Az intéz­ményekben a takarítási, karbantar­tási munkákat már január 1-jétől a városellátó szervezet közmunká­sok bevonásával végzi. A köztisztviselői, közalkal­mazotti létszámot is csökkentettük, illetve csök­kentjük. Mivel évről évre kevesebb a gyermek Battonyán, ezért ősztől az eddigi nyolc helyett hét óvodai csoportot működtetünk, de a csoportok lét­száma így is a megengedett 25 fő alatt lesz. A ro­Az már most látható Battonyán, hogy az előszámítások szerinti 270 millió forintos forráshiány kezelhetet­len lenne az idei költségvetésben, ezért a hiányt szeretnék 150 millió forintra szorítani. D-FOTÓs KOVÁCS ERZSÉBET mán és a szerb óvodát változatlanul hagyjuk. A nemzetiségi iskolákban azonban meg kell húz­nunk a csoportlétszámok alsó határát úgy, hogy az ne menjen a minőségi munka kárára, de még fi­nanszírozható legyen. A művelődési házat és a művészeti alapiskolát július 1-jétől egy intézmény­ként működtetjük, ami plusz be­vételt jelent majd a városnak, mi­vel a művészeti iskolások után is kapunk normatívát.- Ilyen megszorítások, átalakí­tások mellett terveznek-e beruhá­zásokat, felújításokat? Munkahelyteremtő lehetőségek Battonya egyik legna­gyobb problémája a nagy­arányú munkanélküliség. Takács Dezsőtől úgy tud­juk, a helyzet javulhat. Bioetanol üzem építésére kft. alakul. Egy társaság szőlő vadaiapok nevelé­sét kezdte meg a város­ban. Körvonalazódik egy növényiolaj-, gyógynö­vény- és gyümölcsfeldol­gozó üzem, valamint egy komposztáló üzem létesí­tése is.- Csak olyan beruházásokban gondolkodunk, amik megvalósítá­sához már korábban nyertünk pá­lyázati forrást. Az új rendezési ter­vünk 2004-ben készül el. Az intéz­ményeink közül a román általános iskola körülményei a legmosto­hábbak. Célunk az óvodai, iskolai oktatást és a felnőtt nemzetiségi közösségi élet színterét is magába foglaló új román oktatási centrum építése, amit, az Orbán-kormány idején aláírt román-magyar egyezmény értelmében a központi költségvetés finanszírozna. Az ön- kormányzatnak „csupán” a terve­zés költségeit és a megfelelő csere- ingatlant kellene biztosítania. Ha minden igaz, a program megvaló­sítása még az idén elkezdődik. Más komolyabb volumenű beru­házásban, önerő híján nem gon­dolkodhatunk. KOVÁCS MIKA Szentandráson nem privatizálnak Testvérvárosi vendégek Szarvason Nem adják el Békésszentandráson a települési háziorvosoknak a Fő u. 20. szám alatti Egészségházban ta­lálható rendelőket - erről a február 2-ai ülésen döntött a nagyközség képviselő-testülete. Mint ismeretes, Szentandráson idestova már egy esztendeje napirenden szerepel az orvosi rendelők privatizációjának kérdése. Az egészségházban jelen­leg négy orvos dolgozik, valameny- nyiüknek külön rendelője van, de néhány helyiséget, például a vizes­blokkokat közösen használják. Az épület ma már jelentős felújításra szorul, annak ellenére, hogy az utóbbi években elvégeztek néhány kisebb javítást. Korábban mind a négy orvos bejelentette az önkor­mányzatnak, hogy szeretné megvá­sárolni a saját rendelőjét. A gazdasá­gi bizottság javaslata alapján a kép­viselő-testület mégis úgy döntött, hogy 2006. december 31-éig nem ad­ják el az épületet. A döntés indoka a falu hosszú távú egészségügyi ellá­tásának érdeke volt. Az önkormány­zat ezzel jelentős bevételtől esik el, ugyanakkor biztosítania kell a folya- matos fenntartás költségeit is. l. j. Szarvas azon települések közé tarto­zik, melyek több ország városaival is aktív testvérkapcsolatokat tartanak fenn. A városnak két romániai, két szlovákiai és egy finn testvérvárosa van. A település vezetői az együtt­működést az élet egyre több terüle­tére szeretnék kiterjeszteni. Ezt a célt - konkrétabban a gazdasági együttműködést - szolgálja az a fó­rum is, melyet február 13-án, pénte­ken 15.00 órától tartanak a városhá­zán. A fórum vendége lesz az egyik szlovákiai testvérváros, Malacky polgármestere, Jozef Ondrejka, s ugyancsak eljön a település alpolgár­mestere, Jozef Bulla is. Malacky ve­zetői a fórumra elsősorban a szarva­si vállalkozókat várják, akiket a Malackyban lehetséges befekteté­sekről, a közelmúltban létrehozott ipari parkról kívánnak tájékoztatni, bízva abban, hogy az itteni vállalko­zók is élnek majd a szlovákiai város által kínált lehetőségekkel. Malacky egyébként Szlovákia iparilag legfej­lettebb területén fekszik, jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik, s au­tópályán is jól megközelíthető. ___________________________________________________LJ. Ha imincötmilóba kerülnek az intézmények Az állam nem biztosítja a teljes finanszírozást a feladatokhoz Okányban az önkormányzatnak több mint 35 millió forint sa­játerővel kell hozzájárulni az intézmények működtetéséhez, miközben a település majdnem 20 millió forráshiánnyal szá­mol. Amennyiben az intézmények feladatellátásához az ál­lam a teljes összeget biztosítaná, akkor Okánynak egyáltalán nem lennének anyagi természetű gondjai. Okány A hátrányos helyzetben lévő Okányt - csakúgy mint a térség településeinek többségét - nagyarányú munkanélküliség sújtja. Ennek hatásaként a költ­ségvetés jelentős részét szociális célokra kényszerül költeni az önkormányzat. Mindezek mel­lett pedig az intézmények mű­ködtetéséhez jelentős anyagi erőt kell biztosítania a település­nek. Az idei évi költségvetés ösz- szeállításakor is elsőrendű, ugyanakkor nehéz feladat az in­tézmények működtetésének biz­tosítása.- A gondot az okozza, hogy az állami normatíva és a leosztott fel­adat nincs összhangban. Vala­mennyi intézményünk lényege­sen kevesebb normatívát kap, mint amennyi a működtetésre kell. Az iskolánk normatív támo­gatása 74 millió 334 ezer forint a 91 millió 833 ezer forinttal szem­ben. Itt 17 millió 499 ezer forint az az összeg, amelyet az önkor­mányzatnak saját erőből hozzá kell tennie a működtetéshez. Az óvoda 36 millió 256 ezer forintból működik, normatívája viszont csak 25 millió 325 ezer forint (a különbség 10 millió 931 ezer fo­rint). A családsegítő és gyermek- jóléti szolgálat 9 millió 204 ezer forintból működik, normatívája viszont 4 millió 430 ezer forint (a különbség 4 millió 774 ezer fo­rint). A művelődési ház és művé­szeti iskola 16 millió 835 ezer fo­rintból működik, normatívája 14 millió 534 ezer forint (a különb­ség 2 millió 301 ezer forint). Tehát az intézmények összes normatí­vája 118 millió 623 ezer forint, a 154 millió 128 ezer forint kiadás­sal szemben. így egyértelműen ki­tűnik, hogy községünknek 35 millió 505 ezer forinttal kell hoz­zájárulnia az intézmények mű­ködtetéséhez. Ha az állam leosz­taná a feladatokhoz szükséges A község saját erejéből a működtetéshez nyújtott pénz: 35 millió 505 ezer forint pénzt, akkor ezt az összeget fej- Az okányi önkormányzatnak az összeg nem áll rendelkezésre: lesztésekre fordíthatnánk - han- jelen állás szerint az idei feladatok a költségvetés 19 millió 976 ezer goztatta Fekete Zoltán polgármes- ellátására 466 millió 230 ezer fo- forint forráshiánnyal számol, tér. rintra lenne szüksége. Sajnos ez __________________maovabi barna INTÉZMÉNYI MŰKÖDTETÉS OKÁNYBAN 2004-BEN Az intézmények teljes működtetési kiadása: 154 millió 128 ezer forint Elismerés, békési kitüntetett A Magyar Turisztikai Egyesület 1997 óta minden évben MATUR-díjjal ismeri el a turizmus érde­kében kimagasló munkát végző közösségeket vagy egyéneket. Az idei díszoklevelet - a hozzá tartozó ólomkristály földgömbbel - ketten ve­hették át Budapesten, a MATUR közelmúltban megtartott országos közgyűlésén. Az elismertek egyike a Békés megyei tagozat aktivistája. Békéscsaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents