Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-09 / 7. szám

2004. JANUÁR 9., PÉNTEK — 7. OLDAL a k t u Alis A nagyszénásiak februárban kezdenek Megszületett a nagyszénási képviselő-testü­letnek a 2004. évre vonatkozó munkaterve, amelyhez nagyon sok javaslat is érkezett. A képviselők február 2-án látnak munkához, az idei esztendő első ülésén a költségvetési ren­delet elfogadása lesz a legfontosabb téma. Az éves tervben szerepel a nagyközség ünnepsé­geinek rendezvénynaptára, a Czabán Samu Művelődési Ház és Könyvtár közművelődési munkatervének megvitatása, a Nagyszénási Helytörténeti Munkacsoport beszámolója. Az EU-s csatlakozás Nagyszénást érintő követ­kezményeire is igyekeznek felkészülni a kép­viselők, tavasszal már ez a téma is napirend­re kerül, ahogy a falusi szabadidős tevékeny­ségekről szóló anyag, valamint a nagyszé­násiak foglalkoztatási helyzete, a település közbiztonságának állapota. Az év második fe­lében a köztemető üzemeltetéséről, a 2004. évi vagyongazdálkodásról, az intézmények működéséről szóló beszámolókat vitatják meg a képviselők.______________________ ml A battonyai romák felzárkóztatásáért Felmérés készült Battonyán 2003 novemberé­ben a romák körében arról, hogy kiknek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsé­gük. Mint Rádainé Rácz Róza roma foglalkoz­tatási menedzsertől megtudtuk, azok a ro­mák, akik nem végezték el a nyolcadikat, hát­rányt élveznek a munkaerőpiacon, alapvég­zettség hiányában tanfolyamokra sem járhat­nak.- A felmérés szerint Battonyán 36 romának nincs meg a nyolc általánosa. Vannak, akik egyetlen osztályt sem végeztek el, vannak, akik­nek csak 1-2 osztályuk hiányzik. Szeretnénk őket felzárkóztatni. Az önkormányzattal közö­sen keressük ennek lehetőségét, feítételrendsze- rét - nyilatkozta. _____________________kj. Vé gegyházi környezetvédelem A jogszabályi előírások szerint Végegyháza ön- kormányzata elkészíttette, majd megvitatta és elfogadta a település környezetvédelmi prog­ramját. Mivel pályázaton nem sikerült támoga­tást kapni a tervezőmunkára, így ennek költsé­gét saját erőforrásból kellett felvállalnia a köz­ségnek. A felmérésre, helyzetelemzésre és a program elkészítésére Szelekovszky László megyei szakfőtanácsost kérték fel, aki sok év­tizedes környezet- és természetvédelmi ta­pasztalatokkal rendelkezik, így Végegyháza vonatkozásában is sok hasznos tanáccsal tu­dott szolgálni. Az önkormányzat egy helyi ren­deletet is alkotott Környezetvédelmi Alap cím­mel, mely szerves része az említett program­nak, és a júniustól bevezetésre kerülő környe­zetterhelési díj természetvédelmi célokra törté- nő hasznosítását célozza._________________iy Ta rtóoszlopok cseréje Medgyesegyházán A Démász Rt. a működési területén folyamato­san végzi a még több településen is megtalál­ható, régi faoszlopos kisfeszültségi hálózat fe­lülvizsgálatát. Medgyesegyházán 2003. utolsó negyedében többek között a piactéri transzformátor körze­tét ellenőrizték. Több vezetéktartó oszlop meghibásodásáról fogyasztói bejelentés alap­ján értesült az áramszolgáltató részvénytársa­ság. így került sor a Dózsa és a Deák utca ke­reszteződésében, valamint a Gárdonyi és a Bá­thory utca kereszteződésében lévő sérült tartó­oszlopok cseréjére. A Rákóczi és az Arany Já­nos utca találkozásánál lévő oszlopon pedig megigazították a ferdén felhelyezett transzfor­mátort. K. I. Tarhonyaérlelő melegben, Dupsiék műhelyében A Magyar Kézműves Remek címet orosházi tésztakészítők kapták Az orosházi Dupsi család neve közismert a háziasszonyok köré­ben. Ha jó levestésztából szeretne valaki finom ebédet készíteni, ak­kor kizárólag Dupsi-tésztát emel le a boltok polcairól. Elmentünk a gyártókhoz, bepillantottunk pará­nyi műhelyükbe. Látogatásunkat azonban nem csak a kíváncsiság vezérelte, hanem egy remek díj is, amit csütörtökön vettek át a tész­takészítők az országban elsőként. Orosháza Egy hosszadalmas betegség, egy várat­lanul jött jó gondolat, egy baráti be­szélgetés nyomán készítette el Dupsi József ezermester, mezőgazdasági gépszerelő azt a száraztészta-készítő gépet, amivel két orosházi család pró­bálta meghódítani a piacokat.- Ha belegondolok, ennek éppen 20 éve, mert 1984 végén határoztuk el, belevágunk a vállalkozók világába. Ak­koriban nem volt munkám, a férjem arany keze nyomán a gép elkészült, olyan szerencsénk volt, hogy a régi, „átkos” rendszer ellenére semmilyen akadályba nem ütköztünk, így indít­hattuk el családi vállalkozásunkat - sorolta az előzményeket Dupsi József- né Ilike, akivel az új esztendő első nap­jaiban ültünk le beszélgetni.- Minden előképzettség nélkül lát­tak munkához?- Én egy szakácskodó famíliából származom. Anyukám nagy értője még ma is a tésztakészítésnek, tőle nagyon sokat tanultam. Egyébként 1985-ben nem volt nehéz a piacon megragadni, hiszen jó minőséggel, tiszta tojásból, vi­zet nem használva gyártottuk a tésztafé­léket. A vásárlók gyorsan megszerették.- Az elmúlt évek konkurenciájával szemben hogyan tudták felvenni a ver­senyt?- Továbbra is a minőségi szempon­tokat tartjuk szem előtt. Miközben megjelent az olasz préstechnológia, a tömegtermelésre szakosodott eljárás, mi maradtunk a hagyományos, nyúj­tott tésztából készített termékeknél. Az olaszok tésztája nem ad magyaros ízt, mi viszont a hagyományos eljárásokra esküszünk, így szeretnénk az EU-s el­várásoknak is megfelelni. Egyébként a vevők igényt tartanak a mi módsze­rünkre, ennek kö­szönhetjük, hogy családi vállalkozá­sunk húsz éve sike­res. Stratégiai célki­tűzésünk mi is len­ne más, mint meg­őrizve a minőséget, az általunk jól be­közül a cérnametéltet, az eperkockát, az epercslkot, a csigát és a kiskockát, a kifőzéshez használatos tészták közül a lebbencset, a szélesmetéltet és a nagy­vált, egyedi gyártás- technológiával foly­tatni a munkát.- Milyen tésztá­kat készítenek eb­ben a parányi mű­helyben?- Valóban, egy takaros melléképü­letben dolgozunk, az 55 négyzetméte­res műhelyünket 14 éve építettük, itt készül a „remek” is. A levestészták Tarhonyatörténelem A tarhonyát az oszmán-török hódoltság idején ismerte meg Magyaror­szág, egy XVI. századi szakácskönyvben említik először. Akkor még nem tészta, hanem „főtt hús törmeléke" jelentésben. Az alföldi tarho­nyát a XVIII. században írták le, hogy rendszerint nem kézzel, hanem időtakarékosabb módon, rostán átmorzsolva gömbölygetik. Ettől kezdve folyamatosan készítették és fogyasztották elsősorban az Alföldön. A messzi határban dolgozók, a szegények és a tanyákon egyedül élő férfi­ak leggyakrabban használt tésztaféléje volt. Később is vidéki specialitás maradt, mert hosszabb időre is tárolhatták. A paraszti táplálkozásban önálló ételnek számított az úgynevezett öregtarhonya, a keménytarho­nya, a sűrütarhonya és a pirított tarhonya. A XIX. század polgári háztartá­saiban is elterjedt, felhasználása az egész országban azóta is népszerű. kockát gyártjuk. No és a tarhonyánk az, amire nagyon büszkék vagyunk.- Messze földön híres az alföldi tar­honyájuk, olyannyira, hogy a Magyar Kézmüves Remek címet is elnyerték a termékkel...- Az Iparművészeti Múzeumban tegnap vettük át a kitüntető címet, az országban elsőként mi, orosházi tésztaké­szítők. Nagyon büsz­kék vagyunk a sikerre. Valójában egy pályá­zatot adtunk be a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamarához, pályá­zati „remekünknek” az alföldi tarhonyát je­löltük meg, mivel ezt is hagyományos, kézi eljárással készítjük.- Mitől más ez a rostált tarhonya a töb­bi tésztakészítő porté­kájához képest?- Napjainkban az előállítás techno­lógiája alaposan megváltozott. A gépi tarhonyát extrudálással készítik, sok­kal termelékenyebben, mint a kézit, de az alföldi ember szemében ez nem vált egyenértékűvé az ősi eledellel. Ezért ajánlottuk a mi hagyományos eljárás­sal készült, magyaros, tájjellegű, az ősi ízeket idéző tarhonyánkat a zsűri fi­gyelmébe.- Avasson be, kérem, hogyan készül ,,manufakturális” körülmények között a príma, alföldi tarhonya?- A megfelelő állagú tésztát dagasz- tás után nyerjük minőségi tyúktojás és minőségi alföldi liszt (mi a komlósi lisztre esküszünk) felhasználásával. Negyedóra pihentetés után gömbölyí­tő gépen átengedjük a tésztát, ezt kö­veti a kézi rostálás, ami a tészta végső formáját adja. A szárítás megfelelő szá­rítószekrényben és páratartalom mel­lett végezzük, hiszen nagyanyáink is a tarhonyaérlelő melegben, nyáron ké­szítették el a télire való étket és tárol­ták vászon zsákokban. ____________________ ________ CSETE ILONA Mi kor írják ki a pályázatot? A telekgerendást szántóterületről a Parlamentben Egy évvel ezelőtt kérdezte meg a Parlamentben a földművelés- ügyi tárca vezetőitől Erdős Norbert, a békési választókerület képviselője, hogy mi lesz annak a szántóterületnek a sorsa, amiről a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. lemondott Te­lekgerendás község javára. Az ügy a közelmúltban ismét napi­renden volt az országgyűlésben. Telekgerendás Az eldobott szerelem Kubai táncosok a várszínházban Erdős Norbert elmondta, hogy a birtokhasznosítási bizottság még tavaly április 15-én megalakult, de azóta, ígéreteken kívül, sem­milyen információt nem kapott a Nemzeti Földalaptól.- Dr. Németh Imre miniszter írásban, Benedek Fülöp államtit­kár pedig szóban ígérte meg a telekgerendási birtokhasznosítási bizottságnak, hogy szeptember 30-áig kiírják a szántóföld hasz­nosítására vonatkozó pályázatot. Ez a pályázat a mai napig sem je­lent meg - hangsúlyozta. A hon­atya meglátása szerint az a kér­dés, hogy milyen jogcímen adták ki művelésre ezt a földterületet és kinek, valamint mikor kerül vég­re kiírásra a pályázat? Dr. Szanyi Tibor, az FVM ál­lamtitkára válaszában kiemelte: a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., illetve a magyar állam között jelenleg is érvényben lévő ha­szonbérleti szerződés van, azt senki nem módosította, követke­zésképpen azok művelik ezt a te­rületet, akik eddig.- Ha a cég úgy látja, hogy a gazdálkodásához ez bármilyen oknál fogva már nem szükséges, akkor az új, vagy újszerű haszno­sítás dolgában nyilvánvalóan a helybéli birtokhasznosítási bi­zottság, de legfőképpen a helyi gazdák bevonásával fogunk dön­teni. Egy dolog biztos: az ottani gazdák mindenképpen nagyon komoly preferenciát fognak él­vezni - jelentette ki az államtit­kár. Erdős Norbert szerint ugyan­akkor továbbra is az a kérdés, hogy mikor fogják végre kiírni azt a pályázatot, aminek — miniszté­riumi ígéretek szerint - 2003. szeptember 30-án meg kellett vol­na jelennie? ___________________ POCSAJI RICHARD Ar zénmentesítés Zsadányban az egészséges ivóvízellátást az önkormány­zat biztosítja. A zsadányi víz az egyik legjobb minőségű a térségben, s a helybéliek is kedvelik ivóvizüket. Zsadány Az Európai Unióhoz való csatla­kozás miatt most mégis kritika éri a zsadányi ivóvizet. Ugyanis annak arzéntartalma magasabb, mint az uniós országokban megengedett adat.- A zsadányi ivóvíz arzén- tartalma emberi egészségre ár­talmatlan. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy községünkben so­kan érik meg a 80-90 évet. Az EU-előírást viszont nekünk is be kell tartanunk. Ezért a kö­vetkező esztendőkben arzén­mentesítő programban fog részt venni településünk - mondotta Dudás Árpád polgár- mester. __________________________ü! A Gyulai Várszínház kamara­termében az új évben is színvo­nalas rendezvényekkel várják a kultúra barátait. A kamara­galériában januárban látható az a fotókiállítás, amely neves művészeket mutat be otthona­ikban. Január 16-án első alka­lommal kubai táncosok lépnek fel a várszínházban — tájékoz­tatott Gedeon József igazgató. Gyula A kamaragalériában Darabos Györgynek, a Lakáskultúra című folyóirat vezető fotóriporterének képein többek között látható Kulka János, Gubás Gabi, Lang Györgyi, Gulyás Dénes, Rost Andrea, Gregor Bernadett és Cseke Péter. Január 16-án 19 órától a nemzeti estek so­rozatban első alkalommal lépnek fel kubai táncosok a várszínház­ban. A Salsa Tropical táncegyüttes karibi táncokat ad elő, melyet tánc­tanítás követ. Az érdeklődők meg­tanulhatják a salsa- és a merengue- táncok alaplépéseit. Fellép az esten a békéscsabai La Bamba együttes is Hevesi Imre vezetésével. Január 22- én 19 órától pótolják a december­ben betegség miatt elmaradt Margarida asszony című előadást, a rendhagyó biológiaórát az életről, Schubert Éva főszereplésével. Az IBS vendégjátékát csak 16 éven fe­lülieknek ajánlják. Január 26-án 19 órától Az eldobott szerelem cím­mel Fráter Zoltán dokumentumjá­tékát mutatják be, melyet Ady End­re Boncza Bertához és Dénes Zsófi­ához írt leveleiből állított össze a szerző. A költőt Máté Gábor alakít­ja, Dénes Zsófia és Boncza Berta szerepét Ráckevei Anna és Tóth Il­dikó formálja meg. Zongorán köz­reműködik Balog Zsolt. SZ. M. Az orosházi Dupsi Józsefék családi vállalkozásában a mai napig is kézi eljárással készül a tájjellegű „remek", az alföldi tarhonya. d-fotö, kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents