Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-08 / 6. szám

4. OLDAL - 2004. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK HÁT TÉR Meddig hallatszik el a tudomány hangja? A rövidlátó önkormányzatok esélytelenek a versenyben Helyi megoldásokat kell keresnünk, és folyamatosan nyomást gyako­rolni a kormányra annak érdekében, hogy ne kizárólag a versenyké­pességi szempontok határozzák meg a fejlesztési irányokat. A terület- fejlesztésnek legyen olyan eleme is, ami a kiegyenlítést szolgálja - nyilatkozta lapunknak Nagy Erika tudományos főmunkatárs, akivel a lehetséges kitörési pontokról is beszélgettünk annak apropóján, hogy harminc éve elsőként megyeszékhelyünkön hozták létre a Magyar Tu­dományos Akadémia regionális kutatócsoportját. Békéscsaba A Magyar Tudományos Akadémia Bé­kés megyei bázisa 1973-as megalakítá­sának a tudós társadalmon kívül a he­lyi közéletben is sók pártolója akadt. A jellemzően szegedi és debreceni egyetemen végzett munkatársai meg­találták a helyüket idehaza, a nyolcva­nas évek végétől pedig nagyon sokan nünk. Ezt több forrásból tudjuk teljesí­teni. A Regionális Kutatások Központ­ja több minisztériummal kötött keret- szerződést, ezek lehetőséget adnak, hogy országos kutatási programokba kapcsolódjunk be - kezdte Nagy Gá­bor. - Ezenkívül számolhatunk az akadémiai költségvetésen belül elkülö­nített Alföld-kerettel. További lehetősé­get jelentenek a területfejlesztési taná­- Önök a helyzet feltárásával foglal­koznak. Az ember azonban tudni szeret­né, milyen jövő vár rá. Nemrégiben az Al­föld-konferencián ilyen távlatokat igye­keztek felvillantani, előrejelzést adni. — Előrejelzésre nagyon kevesen vállalkoznának. Én inkább úgy fogal­maznék, alternatív fejlődési utakat próbálunk felvázolni. A rendszervál­tozás kezdete óta érvényesülő neoli­berális gazdaságpolitikában a piac szabályozó szerepére építenek min­dent — vette át a szót Nagy Erika. — A globális piac szabályai arra kényszerí­tenek, hogy növeljük versenyképessé­günket. Ennek egyik feltétele, hogy a szociális terhektől igyekeznek meg­szabadítani az államot, mérsékelni an­nak újraelosztó szerepét. érvényesülése tehát nekünk kevés kitörési pontot kínál. Ugyanakkor nem látom, hogy bármilyen alterna­tíva kirajzolódna ezekkel az elvekkel szemben. Megváltoztatásuk a jelen­legi gazdasági és politikai elitnek nem érdeke, és tekintve a globa- lizációs trendeket, a mozgásterük sem túl nagy.- A tudománynak meddig hallat­szik el a szava? Nagy Gábor: - Bizonyos helyze­tekben nagyon messzire hallatszik a szó. A Regionális Kutatások Központ­ját nemrégiben Brüsszel arra kérte fel, hogy vázolja a magyar területi po­litika lényegét, egyben nevezzen meg alternatívákat is. Ha így nézzük, hogy a csatlakozó nemzetek közül rajtunk A 21. század építménye és a 19. századot idéző utcakép egyaránt jelen van Békésben. A kiegyenlítést szolgáló területfejlesztési politikáról nem hiábavaló beszélni térségünkben. D-FOTÓ: VERESS ERZSI a külföldi tudományos életben is. Ma az MTA Regionális Kutatások Köz­pontja Alföldi Tudományos Intézete Békéscsabai Osztálya (MTA RKK ATI) a hagyományokat folytatva földrajzi és társadalomtudományi alapkutatá­sokat és alkalmazott kutatásokat is vé­gez. A települések, a megyei és regio­nális területfejlesztési tanácsok és a kistérségi társulások a döntéseik és a hosszú távú fejlesztési irányok meg­alapozásához gyakran tartanak igényt a kutatók helyzetfeltáró munkájára. A Nagy Erikával és Nagy Gáborral, az MTA RKK ATI békéscsabai osztálya két tudományos főmunkatársával ké­szített interjúból kiderült, az intézet­ben a térség problémáira rendkívül ér­zékeny emberek dolgoznak, akik kriti­kusan és segítőn figyelik, sőt formál­ják is az Alföld életét. A beszélgetést a bevezetőben már említett megrendelésekhez kapcso­lódva azzal folytattuk, hogy a tudomá­nyos kutatási eredményeknek ma már piaca és komoly ára van.- így van, s ez a költségvetésünk­ben is megmutatkozik. Az akadémiá­tól kapott bérkeret mellé évente 21-22 millió forint bevételt kell megtermel­csok, a kistérségi társulások és a tele pülési önkormányzatok által kiírt pá lyázatok. Az elsődleges kutatási terüle tünk Békés és Csongrád megye, de vé­geztünk már Szabolcs- Szatmár-Bereg megyének is a településfejlesztési koncepciót megalapozó mély kutatást.- A nyilvános pályáza­tokon meghirdetett mun­kákért sokszor több ver­senytárssal küzdenek meg. Nagy Gábor: - Való­ban, bármely szervezet pályázhat, köztük egyre nagyobb számban tűnnek fel a budapestiek is. Alap­vető probléma, hogy cse­kély a helyismeretük. Amíg a békéscsabai osztá­lyon az itt folyó kutatások­ra építkezve az informáci­ók frissítésével részletes elemzést adhatunk a tér­ségről, föltárva a mélyben zajló folya­matokat, addig a kívülről érkezőknek újra fel kell fedezniük mindent, amit mi harminc év alatt szisztematikusan felépítettünk. — Ez nem valami népszerű törekvés. Nagy Erika: — Attól függ, melyik régióról beszélünk. Ott, ahol fut a szekér, ahol viszonylag korán végbe­Felelősek a sorsukért Abban mindkét kutató egyetértett, hogy Budapesten so­ha nem fogják kitalálni, hogy mit szeretnénk Békés me­gyében. Márpedig határozott helyi elképzelések híján nem is születhet jó kormányzati politika. Egy nemrégiben megtartott konzultációsorozaton azzal szembesültek, hogy még a pályázni tudó és akaró települések jelentős részében sem képesek két évnél előrébb gondolkodni. Hogy a lakóhely hogyan néz ki húsz év múlva, hogy a most végrehajtott fejlesztések miképp illeszkednek az ak­kori településszerkezetbe, arról a mostani vezetésnek el­képzelése sincs. Márpedig az Európai Unió területi politi­kája éppen a hosszú távú gondolkodást várja el. Az unió pályázati rendszerében most indul a 2004-2006-ig tartó szakasz, majd azt követi a 2007-2013-as. Már most lát­ni kell, nemcsak az idén elindítandó projekteket, hanem azokat is, amelyek ezekre épülnek majd. Ehhez azonban legalább 10-12 évre előre kell gondolkodni. ment a gazdasági szerkezetváltás, ott kevesebben érzik ennek hátrányait. Nem így a leszakadó térségekben, márpedig az alföldi megyék többsé­ge idetartozik. A neoliberális elvek kívül még két országot kértek fel, ak­kor azt mondhatjuk, hogy magasabb­ra hallatszik a szavunk, mint a kor­mányé. Más esetben viszont az az ér­zésem, hogy az országos és a helyi politikában nem igazán értik, hogy miről szól a területfejlesztés. A klasszikus területi ki- egyenlítést, amivel a hetve­nes években néhány jóléti állam megpróbálkozott, a jelen hazai viszonyok kö­zött magam sem tartanám követendőnek. Érdemes lenne azonban kormány­zati szinten átgondolni az esélyteremtés lehetőségeit, amivel a helyi döntésho­zók okosan élhetnének. S innentől a régiók felelőssé­ge megkérdőjelezhetetlen. Ekképpen helyben kell megtalálni azokat a kulcs­pontokat is, amelyek tíz éven belül olyan indulópozícióba hozzák Békés megyét, hogy az akko­ri világgazdasági főáramba be tud kapcsolódni. _____________ _______ CSATH RÓZA Meg kérdeztük olvasóinkat A pályakezdő diplomások helyzetéről Székely Linda, békéscsabai főiskolás: — Érettségi után az elsődleges célom az volt, hogy felvegyenek egy főiskolára, az iskola profilját másodlagosnak tartottam. Úgy lá­tom, sok munkahelyen az az elsőd­leges követelmény, hogy a jelentke­zőnek felsőfokú végzettsége le­gyen, s nem az, hogy milyen szakterületen szerez­te az oklevelet. Személyügyi szervező szakra já­rok. Egyelőre'azonban csak a tanulásra koncentrá­lok. Attól tartottam, hogy több lesz a reál tantárgy, így kellemes meglepetésként ért, hogy a társada­lomtudományi tantárgyak vannak többségben. A vizsgáim is jól sikerültek. Kora Beatrix, lökösházi főiskolás:- A pályakezdéskor, az elhe­lyezkedésnél nagy előny a diplo­ma. Vannak piacképes diplomák, amelyekkel könnyebb érvényesül­ni. Én ilyennek tartom a közgaz­dász és a pedagógus oklevelet. Tény, korábban az érettségi számí­tott alapkövetelménynek, ma már egyre szélesebb körben lényeges a felsőfokú végzettség. E szemlé­let, illetve a munkahelyi elvárás nagyban közreját­szott, hogy harmincéves koromban elkezdtem a főiskolai tanulmányaimat. Zsigomcs Csaba, orosházi ügyintéző:- Úgy látom, ma az alacsonyan képzettekből és a fiatal diplomá­sokból van a legtöbb a megyénk­ben. Ez sajnos országos jelenség is. A pályakezdő diplomások elhe­lyezkedését az is megnehezíti, hogy a banki, vendéglátó, üzletve­zető és menedzseri állásokat meghirdető cégek eleve három-öt év gyakorlatot írnak elő. Ilyen felté­telek mellett azonban a fiatalok sem gyakorlatot, sem állást nem tudnak szerezi. Mindig azt mond­ják, hogy próbálkozzunk Békéscsabán. De ha az albérleti díjakkal vagy az utazási költségekkel szá­molunk, már nem biztos, hogy megéri. f i Balogné Krizsán Mária, békéscsa­bai főiskolás: — Szerencsésnek mondhatom magam, mert lakóhelyemen, Ma­kón képesítés nélkül taníthatok. A tanítói oklevelet munka mellett szerzem meg. Engem a szerény jö­vedelmezőség nem riasztott el a pedagógusi pályától, mert el sem tudnék más hiva­tást képzelni. Nagyon szeretem a gyermekeket, számomra a tanítás nem is munka, hanem szóra­kozás. Természetesen azt látom, hogy mekkora különbség van a diplomák között. A húgom épí­tészmérnök, jól jövedelmező állása van és hama­rosan önálló vállalkozásba kezd. cs. r. D-FOTÓ: VERESS ERZSI Komposztáló Csabacsüdön Csabacsüdön közmeghallgatást és falugyűlést tar­tottak a közelmúltban, melyen - a költségvetési be­számoló és a helyi szlovák önkormányzat beszá­molója mellett - fontos téma volt egy komposztáló kialakítása a községben. A komposztáló telepre a lakosság a kertekben keletkező növényi hulladéko­kat, lehullott faleveleket szállíthatná el. Távlati terv­ként — több európai országhoz hasonlóan — egyfaj­ta cserét is be szeretnének vezetni, melynek kereté­ben a behozott hulladékért kész komposztot kapna a lakosság. A falugyűlésen teljes volt az egyetértés a kérdésben. A komposztáló telepet a Sallai utca vé­gén, a rekultivációra váró régi szeméttelep közelé­ben kívánják kialakítani. ___________________u. Kis hírek Békés megyéből OROSHÁZA, (cs) A mozgáskor­látozottak közlekedési támogatá­sára 3 millió 165 ezer forint tá­mogatást kapott a város az el­múlt időszakban. A német ki­sebbségi önkormányzat több for­rásból is pénzhez jutott 145 ezer forint értékben, ezt is rögzítették a 2003. évi, módosított költségve­tési rendeletben. MEZŐKOVÁCSHÁZA. (1) Az önkormányzat a városrendezési terv szakszerű kidolgozására egy főépítészt foglalkoztat, akivel ha­tározott időre kötöttek szerző­dést. Mivel a munkát eddig vég­ző Béres István főépítész szerző­dése 2003. december végén le­járt, ezért a testület a folyamatos­ság érdekében januártól újabb két évre megbízta a feladatok el­látásával. KUNÁGOTA. (1) Az önkormány­zat döntött a januártól alkalma­zandó gyermekétkeztetésben és az idősek klubjában fizetendő ét­kezési térítési díjakról, melyek át­lagban 10 százalékban nőnek. Az óvodások háromszori étkezése 240, az iskolásoké 278 forintra változik. Ugyanez 3, vagy több gyermek esetén 170 forint. Az is­kolai ebéd 178 forint, az önkor­mányzati dolgozóké 277, míg a vendégebéd 453 forintba kerül. VÉGEGYHÁZA. (1) A képviselő- testület egy korábbi határozatá­ban Csókán János mezőhegyesi vállalkozóval, a helyi kábeltévé üzemeltetőjével 2004-től újabb négy évre kötendő szerződés meghosszabbításáról döntött. De­cemberben megtörtént a leltáro­zás és a szerződés aláírása. A díj­tétel elszámolása a tévécsatornák száma alapján egyelőre a megszo­kott konstrukció szerint történik. CSÁRDASZÁLLÁS, (a) A tele pülés minden háztartása kará­csonyra egy ötezer forint értékű szemétgyűjtő edényt kapott. Csárdaszállás vezetősége az aján­dékot a minden évben járó fűtés­támogatásból és pályázat útján nyert pénzből vásárolta. MURONY. (a) Az elmúlt évben a településen pályázati lehetőségek hiányában kisebb fejlesztésekre volt lehetőség. Ezek során kiala­kítottak egy parkolót, korszerűsí­tették a helyi óvoda épületét és a polgármesteri hivatal felújítása is elkezdődött, amelyet folyamato­san végeznek. így a település ve­zetősége minimális anyagi tarta­lékokkal zárta a 2003-as évet. OROSHÁZA, (cs) A város módo­sított költségvetési rendelete tartal­mazza a helyi kórház gép- és mű­szerbeszerzésének a 2003. évben megnyert céltámogatás összegét, a 30 millió 800 ezer forintot is. VÉSZTŐ, (i) Vésztőn igen nagy az érdeklődés az önkormányzat működésében lévő Borostyánkő Idősek Otthona iránt. Kaszai Já­nos polgármester elmondta: a je­lentkezők főleg az egyszemélyes szobákat keresik. Az önkormány­zat felmérést készített arra vonat­kozóan, hogy hány idős ember igényelne egyszobás elhelyezést az otthonban. Ezt követően pe­dig a képviselő-testület dönt majd arról, hogy az otthon bőví­tésére pályázzon-e a város. ELEK. (ke) Sikeresen szerepel­tek az eleki roma tanulók a Ma­gyarországi Cigányokért Közala­pítványhoz benyújtott pályáza­ton. A közalapítvány a roma fia­talok tanulmányaihoz nyújt se­gítséget. Drágos József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, a pályázók 15- 30 ezer forint összegben része­sültek. SZARVAS, (j) A Körös Volán Rt. által biztosított szarvasi, helyi au­tóbusz-közlekedés díjtételei janu­ár 1-jétől 9,9 százakkal emelked­tek. A menetjegyek ára 70-ről 78 forintra, az egyvonalas bérletek ára 1755-ről 1930 forintra, míg a tanuló és nyugdíjasbérletek ára 560-ről 615 forintra emelkedett. BÉKÉSSZENTANDRÁS. (j) Ja­nuár 1-jétől a helyi bölcsödében és az óvodákban 206-ról 225 fo­rintra emelkedtek az étkezési té­rítési díjak (tízórai, ebéd, uzsonna). Az általános iskolá­sok menzai ebédje ezentúl 168 forintba kerül, aki pedig napkö­zi otthonos ellátást igényel, an­nak 272 forintot kell fizetnie. A diákotthoni ellátás napi díja 219 forint. BÉKÉSCSABA, (o) A Réthy Pál Kórház és Rendelőintézetben évente 25 ezer fekvőbeteget lát­nak el, míg az intézményben megforduló járóbetegek száma milliós nagyságrendet tesz ki. A munkát közel ezer emberrel lát­ják el, a szakdolgozói állások kö­zül mintegy 30-40 üres. Tulaj­donképpen azonnali kezdéssel fel tudnának venni orvost a ra­diológiára, az intenzív terápiás osztályra, a fül-orr-gégészetre és a gyermekosztályra. KÖRÖSÚJFALU, (i) A körösúj­falui önkormányzat 7 millió fo­rint támogatást nyert a helyi nap­közis konyha felújítására, korsze­rűsítésére. Ennek a beruházás­nak az első üteme - a HACCP minőségbiztosítási rendszer igé­nyeinek megfelelően - nemrég 3 millió forintért már elkészült. OROSHÁZA, (cs) Gyopárosfür- dőre éppen egy esztendővel ez­előtt, 2003 januárjában 1 ezer 694 fürdőző látogatott el, ez a szám augusztusban „tetőzött”. A legmelegebb nyári hónapban 33 ezer 644-en élvezték a strand szolgáltatásait. A I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents