Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-07 / 5. szám
HÁTTÉR 2004. JANUÁR 7., SZERDA — 7. OLDAL Ellenőriztek Battonyán Battonyán 2003-ban a polgármesteri hivatal pénzügyi apparátusa két intézménynél felügyeleti ellenőrzést hajtott végre. A részben önállóan gazdálkodó gimnáziumnál és a könyvtárnál is rendben találtak mindent. A Mikes Kelemen Gimnázium és Szakiskola gazdálkodásának színvonala megfelelő, az előirányzati fegyelem jó színvonalú. Eszköznyilvántartásaik megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a dolgozói létszámkeretet nem lépték túl. A Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár intézményi gazdálkodását is a hatékonyság, a mintaszerű előirányzati fegyelem jellemzi. A könyvtár a bevételek fokozására törekszik. ____________________________________________KJL Go ndozás Szentandráson Január 1-jétől Békésszentandrás Nagyközség Gondozási Központja néven működik tovább a község korábban is meglévő szociális intézménye. A név- változtatást az indokolta, hogy a gondozási központok számára magasabb összegű állami normatíva igényelhető. Az intézmény egyébként mindenben megfelel a gondozási központokkal szemben támasztott követelményeknek. A magasabb összegű normatíva magasabb színvonalú ellátásra nyújt majd lehetőséget a jövőben. A település vezetése azt tervezi, hogy a jelenleg 15 ember ellátását biztosító intézményben a férőhelyeket, egy átalakításnak köszönhetően, eggyel megnövelik. A gondozási központ vezetésével ideiglenesen az intézmény jelenlegi vezetőjét bízták meg, a tisztségre pályázatot írnak ki. Támogatás Tótkomlóson A településközpont szabályozási tervének elkészítéséhez Tótkomlós önkormányzata pályázatot nyújtott be a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. A terv elkészítéséhez szükséges bekerülési összeg 70 százalékára nyertek támogatást a komlósiak. A tervező kiválasztására novemberben nyílt pályázatot hirdettek. Az ajánlattételi időre két tervező nyújtotta be pályázatát. Az elbírálás érdekében a képviselő-testü- iet megválasztotta a bíráló bizottság tagjának Benyó Pált, Laukó Zsuzsannát, dr. Kancsó Jánost (mindany- nyian képviselők), külsős bizottsági tagnak Klement Jánost és Krausz József békéscsabai építészt. A póttag Gyúrós Pálné lett. _ ________"...............■................................................................CS.I. Puszt aföldváron vitáznak A kistelepülések nagy gondja az önkormányzati intézmények sorsa. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat eddig még nem működött Pusztaföldváron. Hiába kevés a gyermek, a szociális jellegű problémák sokasodnak a családokban. A településen munkaerő átcsoportosítással szeretnék megoldani a szolgálat működését — hallottuk az előterjesztést a legutóbbi testületi ülésen. Mivel az óvodások száma alig haladja meg az ötvenet, ezért az óvodai apparátusból biztosítanák a személyi feltételeket, a szolgálat a helyi ÁMK tagintézményeként működhetne - erre egyébként az illetékes hatóság is rábólintott már félhivatalosan. A képviselők között azonban heves vita bontakozott ki, mert volt, aki úgy vélte, az iskola, a közoktatási célú intézmény ne lásson el szociális feladatokat. Az igazgató mindenkit megnyugtatott, az ÁMK többcélú intézmény. A vitának ebben a szakaszában rendeltek el zárt ülés Földváron, majd egy rendkívüli ülésen, az elmúlt év utolsó napjaiban újra téma lett a szolgálat sorsa. A testület továbbra is megosztott, van, aki az integráció híve, más viszont az önálló intézmény létrehozása mellett kardoskodik. Fiatalok életstílusa és értékvilága Hol a boldogság mostanában? - Stabil munkahelyen és jó családban A magyar fiatalok kétharmada két gyereket szeretne, ha az ideális családnagyságra gondol. A boldogsághoz egyaránt 98 százalék számára fontos a jó kapcsolat a szülőkkel, olyan munka, amit szívesen csinál, illetve a biztos munkahely. A többség gondolja azt, hogy a társadalomban jó a verseny, mert kemény munkára ösztönöz, új ötletek fejlesztésére készteti az embereket. Többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet a fiatalok értékvilágáról végzett átfogó vizsgálatában. A 14-24 évesek életfelfogására jellemző, hogy igyekeznek egyensúlyban tartani a munkára, illetve a szabadidőre fordított energiáikat. Nagyobb azonban azok aránya, akik a munkát a szabadidő elé helyezik, mint fordítva. Még inkább érvényes ez a 20 évesnél idősebbek igazán érintett csoportjára, a már dolgozókra vagy hamarosan munkát vállalókra: 32 százalékuk mondja, hogy fontosabb a munka, és csak 20 százalék számára élvez elsőbbséget a szabadidő. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium megbízásából végzett kutatás során a 14-24 éves korosztályt fontos szempontokból képviselő 1500 embert kérdeztek meg személyesen. Hagyományok és nyitottság az újra Korábbi hasonló kutatásokhoz képest szembetűnik, hogy az individualizálódás, azaz az egyént előtérbe helyező korábbi trend megtorpant. A fiatalok nagy részekifejezetten értéknek tartja a szoros családi kötelékeket. A ragaszkodás érdekes vonatkozása, hogy a válaszadók 59 százaléka szerint a szülőknek kötelességük mindent megtenniük a gyermekükért, akár saját jólétük árán is. A másik oldalon 35 százalék vélekedik úgy, hogy a szülőknek megvan a saját élete, és nem muszáj mindent feláldozniuk gyermekük kedvéért. A család hagyományos tisztelete azonban nem jelend az értékek általános konzervativizmusát. Például a férfi és női szerepeket általában nyitottan látják. A válaszadók jó kétharmada gondolja a következőket: 1. A férjnek és a feleségnek is hozzá kell járulnia a háztartás jövedelméhez. 2. Ha kevés a munka, akkor nőknek is, férfiaknak is egyformán joguk van dolgozni. 3. A felsőfokú végzettség egyaránt fontos mind a két nem képviselőinek. 4. Egy dolgozó nő is lehet olyan jó anya, mint aki nem dolgozik. Társadalmi kérdések elemzése Társadalmi kérdésekkel kapcsolatban a kutatást összegző tanulmány megállapítja: A 14-24 évesekben még nem alakult ki összefüggő nézetrendszer. Sokszor ugyanis elméletileg egymást kizáró értékek szerepelnek a felfogásukban. Például a válaszadók többsége tartja jónak a teljesítményeket ösztönző versenyt, a magántulajdont, az alacsony adókat azon az áron is, hogy az emberek maguk gondoskodjanak saját jólétükről. De az a felfogás is a többségre jellemző, hogy a jövedelmeknek egyenlőbbnek kellene lenniük. „Önnek melyik volna a legfontosabb szempont, ha arról kéne döntenie, hogy elfogad-e egy állást vagy sem?” Biztos állás, nem kell attól tartani, hogy megszűnik a munkahely vagy elbocsátják — válaszolja 44 százalék. Második a magas jövedelem - 38 százalék számára. Harmadik szempont, hogy olyan emberekkel dolgozhat együtt, akiket kedvel -10 százalék. Negyedik szempont, hogy fontos munkát végezhet, amely az alkotás érzését nyújtja - 8 százalék. Szabadidő: zene, tévé, barátok A kutatást összegző tanulmány jellemzi a 14-24 évesek különböző kisebb, jól körülhatárolható csoportjait. Általában legkedveltebb szórakozás a A fiatalok között nagyon nagyok a különbségek a társadalmi, az anyagi helyzetüket, erkölcsi értékítéletüket illetően. (Felvételünk illusztráció) zenehallgatás, majd a tévénézés és a barátokkal való együttlét következik. A zene egyben a legnagyobb pénzkiadási tételek közé tartozik. Otthon saját CD-t hallgatnak, hifi-berendezésen, gyakran a környezettől való elhatárolódás, a felejtés, az elmerülés miatt. A vizsgált korosztály körében a zenei tévécsatornák nézettsége kiemelkedő. Életükkel kapcsolatos problémáikra sokszor onnan kapnak választ. A média irányába nagyon nyitottak a fiatalok. Akik tanulnak, inkább érdeklődnek a világ történései iránt, és az átlagosnál többféle sajtóterméket használnak. Amíg azonban a középiskolások érdeklődése általános, addig az egyetemisták és főiskolások már célzottan, tudatosabban tájékozódnak. A biztonságot a 14-24 évesek saját életkori csoportjuk tagjai között keresik és találják meg. Ugyanígy a szülői háztól való függetlenedés során megnő a hasonló korúakhoz és érdeklődésűekhez való tartozás igénye. „A körülmények sokféle változása, az állandó törekvés a sikerre azonban odavezethet, hogy a fiatalok egy része nem képes felvenni a többiekkel a versenyt. A mai fiatalok sokkal inkább széthúznak, mint valaha. Olyan társadalomban nőttek fel, amikor szinte egyik napról a másikra nyílt szét a társadalmi olló. Egyesek elszegényedtek, mások meggazdagodtak, de nem lázadnak, és nem is álmodoznak. Csak fogyasztanak. Ha álmodoznak is, legfeljebb arról, hogy még többet, még drágábbat, még könnyebben érjenek el” — állapítja meg a GfK tanulmánya a magyar fiatalok életstílusáról. AZ ALÁBBI DOLGOK MENNYIRE FONTOSAK ÖN SZERINT A BOLDOGSÁGHOZ, A TELJES ÉLETHEZ? NAGYON. INKÁBB, INKÁBB NEM VAGY EGYÁLTALÁN NEM. A válaszadó 12-24 évesek százalékában. Országos Átlag Férfi Férfi Nő Nő Nagyon fontos Inkább fontos Nagyon fontos Inkább fontos Nagyon fontos Inkább fontos Biztos munkahely 79 19 78 20 80 17 Jó kapcsolat a szülőkkel 78 20 75 22 80 19 Saját gyerek, család 73 22 68 26 79 17 Olyan munka, amit szívesen csinál 72 26 71 27 73 24 Partnerkapcsolat, állandó kapcsolat 71 25 65 30 77 19 Barátok 66 30 68 29 64 31 Megfelelő, jó iskolázottság, képzettség 59 33 58 34 60 32 Sok pénz 54 39 , 57 53 37 52 40 Szép ház, szép lakás 52 42 42 52 42 Szakmai karrier 46 43 48 44 45 43 Sok szabadidő 43 48 45 47 40 49 Utazás 33 42 35 40 32 44 Kaland, változatosság 32 42 35 42 29 42 "^Forrás: GfK Piackutató Intézet Mivel, hányán értenek egyet? A válaszadók százalékában. 1. A jövedelmeknek egyenlőbbeknek kellene lenniük - 55 százalék; Nagyobb jövedelmi különbségek szükségesek, mert azok ösztönöznek nagyobb erőfeszítésre - 15 százalék; ls-is — 30 százalék. 2. Az államnak kell gondoskodnia polgárai jólétéről - 39 százalék; Az emberek maguk gondoskodjanak saját jólétükről - 37; ls-is 34 százalék. 3. A verseny jó, mert kemény munkára és új ötletek fejlesztésére ösztönzi az embereket - 63 százalék; A verseny káros. A legrosszabbat hozza ki az emberből - 12 százalék; ls-is 25 százalék. 4. Magyarországon a jövőben kiterjedt jóléti rendszert részesítek előnyben, magas adókkal - 17 százalék; Alacsony adókat részesítek előnyben, amelyek mellett az emberek maguk gondoskodnak a jólétükről - 56 százalék; ls-is 27 százalék. 5. Magyarországon a jövőben olyan társadalom lenne jó, amelyben szabályokkal érik el a biztonságot és a stabilitást - 39 százalék; Kevésbé szabályozott társadalom lenne jó, ahol az emberek felelősek a tetteikért - 32 százalék; ls-is 29 százalék. Forrás: GfK Piackutató Intézet A város fotón és rajzon Az Én Békéscsabám címmel általános iskolásoknak rajz- és fotópályázatot hirdettek a város újratelepítésének 285. évfordulójának tiszteletére. Mintegy 120 alkotás érkezett a felhívásra. Békéscsaba A pályázatot a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, az Egyre Jobban Kulturális Egyesület, a Csabai Szlovákok Szervezete hirdette meg. Díjat a felsoroltakon kívül a Jankay Galéria ajánlott fel. A képek közül Csendes Ferenc képzőművész választotta ki azt a harmincat, amelyet a mezőmegyeri Arany János Művelődési Házban állítottak ki. Gyermekrajz kategóriában két első díjast választottak: Prekop János tanítványát, Makai Tamást és Vozár Barbarát (felkészítő tanára Hugyecz Katalin). A második helyen Mészáros Máté, (felkészítő tanára Andó Hajnalka), a harmadik helyen Balogh Krisztina (felkészítő tanára Berki Zita) végzett. Különdíjas lett Kovács Tibor (felkészítő tanára Berki Zita) Katarina Tischlerová (szintén Berki Zita tanítványa) és Patai Zsuzsanna (Andó Hajnalka növendéke). Fotó kategóriában Nagy Lili Anna, Pribojszki Bence, Urbancsok Balázs nyert. _____________________________________ffl Né vtelenek maradnak Továbbra sem lesz nevük a gyomaendrődi, kocsorhegyi településrész közterületeinek. Gyomaendröd A csupán helyrajzi számokon nyilvántartott három út mentén lakó ingatlantulajdonosok néhány hónapja kezdeményezték az önkormányzatnál, hogy adjanak neveket az itteni utcáknak, utaknak. Kérelmükben javaslatokat is tettek az utcák elnevezésére. Az önkormányzat annak rendje-módja szerint meg is tárgyalta a kérdést, s hamarosan postázták a javasolt utcanevekkel (Szilvás út, Hajnal utca, Varjú sor) a szavazólapokat. Meglepő módon azonban a kipostázott 78 szavazólapból csak 36 érkezett vissza. Ez a tény pedig lehetetlenné tette az „utcakeresztelőt”, mivel az utcanevek hivatalos életbe lépésének, ingatlan-nyilvántartásba vételének feltétele az volt, hogy az érintett lakosoknak legalább a fele szavazzon az utcanevek elfogadásáról. Hiába szavazott tehát igennel minden, a szavazólapot visszaküldő ingatlantulajdonos, az utcák továbbra is névtelenek maradnak. / / Nyolc középiskolából versenyeznek Megyei angol verseny, hagyományteremtő céllal Hagyományteremtő céllal nagyszabású angol tanulmányi versenyt rendez hat- és nyolcosztályos gimnáziumok 9. osztályos tanulóinak a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola. A megmérettetésen megyénkből nyolc gimnázium vehet részt. Szeghalom A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola immár hagyományosan minden esztendőben megrendezi a Kovács János Országos Középiskolai Föld- rajzversenyt. E jeles és országosan is elismert megmérettetés mellett most újabb tanulmányi verseny lebonyolítását tervezi a Berettyó-parti középiskola. — Angol versenyünkön azok a kilencedikes tanulók indulhatnak, akik hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban tanulhatnak. Békés megyében nyolc ilyen oktatási intézmény működik. Valamennyi iskola két-két tanulót nevezhet a megmérettetésre. A nevezési határidő március elsején jár le, a versenyt április 21-én tartjuk. A megyei angol verseny fővédnöke dr. Kádár Gyula öregdiák lesz. Az első három helyezett versenyzőt pénzjutalomban részesítjük - mondotta Vaszkó Tamás gimnáziumigazgató. Lapunk információi szerint az áprilisi szeghalmi versenyen a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, a gyulai Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, az Orosházi Evangélikus Gimnázium és a Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola diákjai mérhetik össze angol nyelvtudásukat.
