Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-06 / 4. szám

2004. JANUÁR 6., KEDD - 7. OLDAL KÖR KÉP Évértékelés a településen Békés A tavalyi utolsó békési sajtótájékoztatón Pataki István polgármester felvázolta és értékelte a 2003- as év eredményeit. Beszédéből kiderült, hogy a tavaly beadott 52 pá­lyázatukból hét még nem került elbírálás alá, tizen­hét pályamunka pedig forráshiány miatt nem nyert támogatást. Békés város 2003-ban 271 millió forintot nyert a különböző pályázatok útján. Ez az összeg 162 milliós önerővel párosult, így összesen 467 mil­lió forintot költött a város fejlesztésekre. Ebből az összegből valósult meg a város számos utcájának aszfaltozása, valamint a polgármesteri hivatal felújí­tása. Pataki István beszámolt arról is, hogy Békés vá­ros belterületén jelenleg 20 kilométernyi földút van, amit 2004-től folyamatosan aszfaltozni fognak. Erre a célra egy bizonyos összeget elkülönít Békés város önkormányzata - hangzott el a legutóbbi testületi ülést követő sajtótájékoztatón. ______________h. cs. Fa csádon ropták a táncot _____________Elek________________ Ka rácsony előtt negyedik alkalommal rendezték meg a romániai Facsádon az ünnepi népszokáso­kat bemutató fesztivált. Facsád Déva és Temesvár között található kisvá­ros. A rangos rendezvényen huszonhárom együttes mintegy háromszáz táncosa lépett színpadra tájegy­ségük karácsonyi népszokásaival. Magyarországot az eleki Román Hagyományőrző Táncegyesület kép­viselte, akik díszvendégként voltak jelen a fesztivá­lon. Az eleki román táncosok a hagyományos Turka- járást mutatták be, amivel nagy sikert arattak a kö­zönség körében. A mintegy húsz fős együttes ének­tudásából is ízelítőt nyújtott a facsádi közönségnek, szerepeltek a helyi ortodox templomban is. k. e. Időre lesz szükség _________ CSORVÁS _____ Az iskolai, az óvodai és a művészetoktatási intéz­ményegységek kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét 2001-ben fogadta el a testület. Nem egészen 3 év alatt kellett volna a három egy­ségben a több mint 15,5 millió forintos fejlesztést meg­valósítani. 2003-ban 1 millió 721 ezer forint értékben sikerült a jegyzékben foglaltakat megoldani, jórészt pályázati pénzek bevonásával. Azóta a jogszabály is változott, akár öt évvel is meghosszabbítható (2008 augusztusáig) az ütemezés. A képviselő-testület úgy döntött, igyekszik időt nyerni, a további pályázati le­hetőségekre pedig még jobban figyelni kell. cs. i. A hulladéktárolás megoldása Dél-Békés Gazdaságos és kézenfekvő megoldás kínálkozik a hulladéktárolás megoldására egy dél-békési hulladék- lerakó létesítésével, amely 100-120 ezer lakos hulla­dékát lenne képes kezelni. Az orosházi, a mezőko­vácsházi és a szentesi kistérség 35 településének ol­dódna meg a hulladéktárolása. A pályázati úton történő megvalósításhoz több feltételnek kell érvényesülnie. A jelenlegi elképze­lés szerint Orosháza közigazgatási területének dél­keleti részén - közel Tótkomlós és Békéssámson térségéhez - épülne meg a komplexum. A projekt becsült költsége: 2 milliárd forint. A saját erő mér­téke 10 százalék lenne - tájékozódtak a tótkomlósi képviselők a legutóbbi ülésükön, amikor ez a téma került terítékre. Az előterjesztés hatásosnak bizo­nyult, a városatyák a komplex települési, regioná­lis hulladékbegyűjtő és -kezelő rendszer kiépítésé­vel egyetértettek. Szeretnének résztvevői lenni a projektnek, a rendszer kiépítéséhez szükséges for­rások biztosítása érdekében benyújtott pályázatok- hoz a szükséges önrészt biztosítják. __cs. j. Ki rályi elismerés Doma-Mikó Istvánnak Megyénkben is lesz kiállítás a tongai uralkodó családjáról Doma-Mikó István, To­kióban élő ismert ma­gyar festőművész de­cember első felében né­hány napos látogatást tett Nuku’alofaban, a Tongai Királyság fővá­rosában. A tongai láto­gatás kiemelkedő mo­mentuma volt az a pil­lanat, amikor Tau- fau’ahau Tupou IV. ki­rályi dekrétumban fe­jezte ki köszönetét Doma-Mikó Istvánnak 15 évi művészi szolgá­lataiért. A király ara­nyozott, emlékfeliratos festői palettát is adomá­nyozott a füzesgyarmati születésű művésznek. Sőt az elismeréshez a királyné is csatlakozott, aki Királyi Művészeti Múzeum megalapításá­ra is felkérte Doma- Mikó Istvánt. Füzesgyarmat A magyar festőművész minden évben látogatást tesz a Tongai Királyság fővárosában, ahol udvari festői munkaköre része­ként megfesti a királyi család portréit, elkészíti az uralkodó üdvözlő kár­tyáit, a Királyi Naptár és más udvari nyomtatvá­nyok nyomdaterveit. Kö­telezettségei közé tarto­zik a művészi szaktanács- adás is. A művész legutóbbi lá­togatásán különös gonddal öltötte magára égszínkék udvari festői díszegyenru­háját, Taufau’ahau Tupou IV., a most 85. évét jó egészségben töltő uralko­dó ugyanis magas kegyben részesítette, királyi ünnepi dekrétumban fejezte ki kö­szönetét 15 évi művészi szolgálataiért, s a Royal Message (Királyi Üzenet) mellé aranyozott, emlékfeliratos festői palettát ajándékozott neki. A tongai udvari megemlékezésből nem maradt ki Halaevalu Mata’aho ki­rálynő sem, aki másfél évtizedes szol­A 85 éves uralkodó december elején magas kegyben részesítette a füzesgyarmati születésű udvari festőművészét. A királynál más az ecsetkezelés Doma-Mikó István királyi udvari festőművészt másfél évtizeddel ezelőtt az uralkodó személyesen választot­ta ki a művészek közül. A választásnál a festői kvalitá­sok mellett az egyéniség is szerepet játszott. — Nyilvánvaló, hogy másként kezelem az ecsetet, ha az uralkodó arcképét festem, vagy az ö megren­delésére dolgozom. A királyi család szolgálatában eltöltött másfél évtized természetesen életemet is befolyásolta, hiszen bár távolról, de azért művészileg részese lehetettem egy messzi szigetország törté­nelmének — mondotta Doma-Mikó István. gálatai jutalmaként értékes kézi cso- mózású népművészeti szőnyegekkel és fali szőttesekkel ajándékozta meg a művészt. A királynő megbízta a Királyi Művészeti Múzeum megalapításával is. Ebben a művésznek már van gyakorlata, hiszen szülő­városában, Füzesgyarmaton 24 évvel ezelőtt hozta létre a japán gyűjteményt, amely a mai napig japán kerttel kiegé­szülő múzeumként .sikeresen, működik, s szép számban kül­földi látogatókat is vonz.- Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy a Királyi Művé­szeti Gyűjtemény létrehozásán munkálkodhatom. Ennek ösz- szeállításán dolgozom most. Ebből az alkalomból hozzáfé­rést biztosítottak a történelmi tongai királyi koronához is. Ennek nyomán bíztak meg a képzőművészeti múze­um létrehozásával. Közben persze nem áll meg a kezemben az ecset sem. Megtisztel és örömmel tölt el az ural­kodó másfél évtizedes bizalma és meg­különböztetett megbecsülése. Az erről tanúskodó Királyi Üzenetet, vagy pá­tenst a füzesgyarmati múzeumban fo­gom majd a közönség számára is lát­hatóvá teuni. Múzeumi terveim között szerepel, hogy időszakos kiállításon mutassam be hazai múzeumomban a tongai királyi család, s ezen keresztül a szigetország történetét. Örömmel tölt el, hogy festőművészi és múzeumszer­vezői tevékenységemmel, s nem utol­sósorban udvari festőként közelebb hozhatok távoli népeket és országokat egymáshoz. Remélem, hogy még sok képet festhetek majd a tongai uralkodó család és alattvalóik legnagyobb meg­elégedésére - közölte lapunkkal Doma-Mikó István. MAGYARI BARNA Főépítész Tótkomlósnak Kutyakérdés Szarvason Az önkormányzat építésügyi feladatai­val kapcsolatos döntéseit jogszabály­ban meghatározott szakmai feltételek­kel rendelkező önkormányzati főépí­tész készíti elő. A terület- és település- rendezéssel, településfejlesztéssel kap­csolatos feladatokat a főépítész közre­működésével látja el. Tótkomlóson az építészeti kultú­ra színvonalának emelése, az építé­szeti értékek megőrzése különös je­lentőséggel bír, hiszen komoly érté­kekkel rendelkeznek a komlósiak, melyek a Rózsa fürdőre alapozott turizmusuk egyediségét jelentheti. Ezért is tervezik, hogy 2004-től fő­építészt alkalmaznak, akit nyilvános pályázat útján választanak ki. A kör­nyező településekkel történő tárgya­lás után, ha lehetséges, társulási for­mában. _________________________________1C». 1.1 Megszaporodott a kóbor ebek száma az utóbbi napokban Szarvason - tudtuk meg Mihály Istvántól, a KOMÉP Városgazdálkodási Kft. ügy­vezetőjétől. — Ennek oka egyrészt az, hogy most van az úgynevezett „tüzelési” időszak, tehát az ebek párjukat keresik. A másik, és ennél nyomósabb ok viszont az, hogy a kutyatulajdonosok nem tartják be az idevonatkozó rendeletet, mely sze­rint kutyát közterületre vinni csak pórázzal lehet. A Városgazdálkodási Kft. szakemberei a befogott kóbor ebeket a gyepmesteri telepre szállít­ják, ahonnan térítés ellenében gaz­dáik visszaválthatják azokat. A ki nem váltott, megfelelő egészségi ál­lapotú, beoltott kutyákat természe­tesen bárki elviheti, aki szeretne ku­tyát tartani. L. J. Nincs még Magyarországon romológiai tanszék Tévhit, hogy a roma nyelv szókincse csupán ötszáz szó Apja szlovák, anyja magyar, ő pedig a roma nyelv és kultúra el­hivatott hirdetője, akár tiszteletbeli cigánynak is vallhatja ma­gát. A medgyesegyházi dr. Karsai Ervin úttörőmunkát végzett a roma nyelv kéttannyelvű oktatásának bevezetésében, a lovári cigány nyelv akkreditálásában, állami elismertetésében. Medgyesegyháza Azt mondja, akkor lenne boldog, ha minél több fiatal rendelkezne cigány nyelvtanári diplomával, ami az iskolarendszerű nyelvokta­tás záloga. Ennek azonban van egy óriási akadálya: ma nincs Magyar- ország egyik főiskoláján, egyete­mén sem romológiai tanszék. Dr. Karsai Ervin nyelvész, főis­kolai docens szinte mindent tud a romák hagyományairól, szokásai­ról. Nyelvüket, legalábbis az irodal­mi változatát, jobban ismeri talán, mint a cigány nemzetiség tagjai.- Medgyesegyházán szület­tem, több nyelvű környezetben nőttem fel, így ismerkedtem meg a cigány nyelvvel is, amit egyenér­tékűnek tartottam a többi nyelv­vel. Alapvégzettségem tanár. Töb­bek között olyan osztályban is ta­nítottam, ahová csak cigány gye­rekek jártak. Akkor értettem meg, hozzájuk is elsősorban az anya­nyelvükön keresztül lehet közel kerülni - avatott bennünket dr. Karsai Ervin a cigányság iránti ér­deklődésének egyik rejtelmébe.- Kecelen 1983-tól, majd ké­sőbb Ráckevén tanítottam kéttan­nyelvű általános iskolában a roma nyelvet. Akkoriban máshol nem is volt roma-magyar kéttannyelvű oktatás az általános iskolákban. 1992-ben doktoráltam, természe­tesen cigány nyelvből, máig egyedüliként - mondta. Dr. Karsai Ervin 1993-tól a zsámbéki főiskola docense lett. Feladata egyebek mellett a cigány nyelv tanításához szükséges segédanyagok ki­dolgozása volt. A roma nyelv iskolai oktatásának ügye jól indult, a folytatás azonban elmaradt. A zsámbéki romológiai tanszék anyagi okok miatt öt év után megszűnt. Dr. Karsai Ervin nevéhez fűző­dik a lovári cigány nyelv állami el­ismertetése is. Budapesten, a Rigó utcában 1993-tól nyílt lehetőség lováriból alap-, közép-, illetve fel­sőfokú vizsgát tenni.- A kilencvenes évek közepétől mintha divatba jött volna a roma nyelv. Ez nagyjából arra az időre Szótárak, nyelvkönyvek Dr. Karsai Ervin közel 100 könyvet írt. A tan­könyvek, szótárak, tanulmányok mellett roma nyeivü gyermekeknek szóló verseskötete is megjelent. Novellákat és felnőtteknek szóló regényeket is írt. A molnár lánya című regé­nye például 10 kötetes, 2600 oldalas mű. esik, amikor a diplomaszerzéshez állami nyelvvizsgára is szükség lett.- Elterjedt, hogy a roma nyelv nagyon egyszerű, egy-két hónap alatt meg lehet tanulni, mivel csak ötszáz szó a kincse. Ez nagy tévedés. A nyelv tárháza több ezer szóra te­hető, az aktív, passzív szavak hasz­nálatában. Az tanulja meg könnyen a nyelvtanát, aki a magyar nyelvben is otthon van, mivel a roma nyelvta­na 80 százalékban hasonlít a ma­gyarra. Valóban sokan csak a papír miatt kezdtek lováriul tanulni. De az sem baj. Aki megismeri a cigány nyelvet, a nyelv mellett romológiai is­meretekre tesz szert, bepillan­tást nyer a népcsoport hagyo­mányaiba, szokásaiba, sokkal könynyebben elfogadja a ci­gányságot. A nyelven keresz­tül az esetleges előítéletek falai is le­omlanak. Bár ma sokan tanítanak roma nyelvet, de csak nyelvvizsgá­val rendelkeznek, nyelvtanári vég­zettséggel nem. Éppen ezért nagyon fontos lenne megteremteni a lehető­ségét a roma nyelvtanári képzésnek. |Dr. Karsai Ervin sokat tett a roma nyelv állami elismertetéséért, d-fotó: kovács Erzsébet Remélem, ez már nem sokáig marad csupán az én álmom... — fogalma­zott dr. Karsai Ervin. (Híreink szerint a Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskolán hamarosan létesítenek ilyen tanszéket — a szerk.) , KOVÁCS ERIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents