Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-30 / 25. szám
4. OLDAL - 2004. JANUÁR 30., PÉNTEK R IP ŐRT A neszeket figyelik: mégis mozog a Föld Megkérdeztük olvasóinkat Lelőhetjük-e a betörőt? Minden éjszaka rémálom - ,,Elindultak” a falak, a lakosság elkeseredett Gáláknak rémálom minden éjszaka. Míg más nyugalmat, pihenést remél elcsendesedett otthonában, a Gál házaspár a neszeket figyeli. Számukra olyanok az éjjelek, mint valami kísértetfilm. Recsegések, ropogások... Holott nem ódon kastélyban élnek, hanem egy alig húszéves házban Medgyesbodzás-Gábortele- pen. A szinte még újnak számító családi hajlék oldalai „elindultak”, a falakon annyi a repedés, hogy már össze sem tudják számolni. Medgyesbodzás-Gábortelep A fiatalasszony, Gál Gáspámé, éppen főz a konyhában. Az egyébként szépen berendezett főzőhelyiség katasztrofális állapotú. Gálné sorba mutogatja a repedéseket, réseket, lyukakat, közülük a nagyobbak már akkorák, hogy az ember keze is belefér. A keletkezett hibákat megpróbálják eltüntetni, de a kőműves beavatkozás csak ideig-óráig megoldás. A mosogató mögötti csempe is összetört a fal mozgása miatt. Nemrégiben a kerámia padlóburkolón jelent meg az első repedés, amely napról napra nagyobb. A konyhaablak köriil megrepedt a fal, a család attól fél, a nagy nyomás miatt előbb-utóbb kitörik az üveg.- Nincs a házban olyan sarok, ahol ne lenne repedés. A férjemmel éjszakánként, amikor a tévét is kikapcsoljuk és elcsendesedik a ház, halljuk a falak mozgását. Elmondani sem lehet, milyen érzés, maga a borzalom... Gálék házán kívülről is rengeteg repedés látható. Tényleg „elindultak” a falak, méghozzá kifelé: 2,5-3 méteres magasságban a fal legalább 6-8 centivel kijjebb van, mint felette. Ezt már malterozással sem lehet eltüntetni. Nem jobb a helyzet a melléképületeknél sem. Az egyiknél már annyira elvált az épület oldala, hogy a macskák szabadon járnak-kelnek a falon át. Gálék nincsenek egyedül a problémával Medgyesbodzáson és Gáborte- lepen. Bármerre megyünk, kísérőim hasonló problémákat mutatnak. Repedés repedés hátán. Az egyik önkormányzati lakás utcafrontján furcsa fodrok látszanak. Közelebb menve kiderül, a réseket pur- habbal tömítették, az fodrozódik, így legalább nem süvít be a szél, ráadásul ez az anyag, azt mondják, jobban igazodik a fal mozgásához is, mint a mal- teros „gyorssegély”. Szeptember óta több mint kétszáz ingatlannál jeleztek a tulajdonosok hasonló rongálódást. A bajok azonban nem tavaly kezdődtek, hanem a kilencvenes évek elején... — Először 1993-ban jelentkezett több házon is a repedés. Jó néhányat helyreállítottak a tulajdonosok, némelyiket vaspántokkal fogták össze a betonkoszorúnál - mondta Krucsai József önkormányzati képviselő, akitől azt is megtudtuk, a repedések főként az alappal rendelkező téglaépületeken jelentkeznek, az alap nélküli vályogházak, szemben a belvizes időszakkal, most jobban állják, legalábbis egyelőre, a strapát. Bár a károk konkrét okát nem ismerik a medgyesbodzási és gábortelepi Gálék otthonában már annyi a repedés a falakon, hogy össze sem tudják számolni. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET emberek,gyanújuk van. Gyanakszanak, méghozzá,főkénj,az egészséges ivóvízre. Medgyesbodzás és Gábor- telep ugyanis a Maros-hordalékkúpon található. Azt mesélik, akkoriban kezdődtek a bajok, amikor a település határában kiépültek a kutak. A megye egy része innen, Medgyesbodzás és Gábortelep alól kapja a vezetékes vizet. A helyiek szerint a föld alatti mozgás lehet a házfalak repedésének egyik lehetséges oka. Nem tett jót az otthonoknak a pusztaszőlősi gázkitörés sem — vélik a bod- zásiak. A bajokat tetőzte még az elmúlt évi óriási szárazság, állítólag ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy tavaly ősztől tömegével sérültek meg az otthonok. A természet erői nem kímélték a helyi intézményeket sem. A medgyesbodzási általános iskola alsós épületét „mintaépületnek” jelölték ki. Belül a falakon sajátos „graffiti” látható, no nem a gyerekek műve. Paulik Ferenc, az intézmény igazgatója rója fel a falakra a dátumot. Azt a dátumot, amely napon megjelennek az újabb repedések. Ezek alapján már mondani sem kell, egyre több a „falirat”. A házasságkötő terem oldala is „kifelé kéredz- kedik”. A falu büszkesége, a kézilabdapálya sem tudta felvenni a harcot a A vízbázis nem tehet róla- Az úgynevezett vízadó rétegből termeljük ki a vizet, amely azonnal pótlódik, vagyis nem arról van szó, hogy a kitermelt víz helyett levegő marad, vagy hogy esetleg homokot nyerünk ki a talajból, ekkor valóban károsodna a talaj szerkezete — cáfolta Solymosi Ernő, a Békés Megyei Vízmüvek Fit. vezérigazgató-helyettese a medgyesbodzásiak és gáborte- lepiek gyanúját. Azt is elmondta, a kilencvenes évek elején az FTV Geotechnikai Geodéziai és Környezetvédelmi Fit. . szakértői készítettek jelentést a házrepedésekről. Az okok közül a vízbázis szerepét kizárták. A szakember elmondta, ha a vízbázis okozná a problémát, akkor nemcsak Medgyesbodzáson és Gábortelepen repednének a házak falai, hanem a közeli Medgyesegyházán és Kevermesen is, melyek ugyanúgy a Maros-hordalékkúphoz köthetők. „mélységi erőkkel”, az is megrepedt már, hasonlóan több burkolt úthoz.- Szeretnénk, ha nem hagynák magára a falut ezzel a nagy problémával, amit sem az önkormányzat, sem a lakosság nem tud egyedül megoldani. Nagy a szegénység, nincs pénze az embereknek. Az első fokú építési hatóság már megkezdte a károk felmérőt sét, a munka azonban eléggé lassan halad - tudtuk meg Krucsai Józseftől. — A mostani helyzet kísérteüesen hasonlít az egy évtizeddel ezelőttihez- elevenítette fel az egykori történéseket Takács Árpád polgárvédelmi őrnagy, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság osztályvezetője.- A jelenséggel első alkalommal valóban 1993-ban találkoztunk. Első körben 11, majd később már 19 településen repedeztek a házfalak Medgyesbodzás környezetében. A vizsgálatok nem is egy lehetséges okot jelöltek meg. Akkor már több éve szárazság sújtotta a vidéket, a mezőgazdasági területek meliorációja eredményeként a talajvíz szintje több métert süllyedt. A repedések további lehetséges okai között említették a Maros-hordalékkúpból kinyert vízmennyiséget és a talajszerkezetben lévő zsugorodó agyaglencsék viselkedését. Egyöntetű választ, kizárólagos okot tehát nem adtak a mérések. Feltételezéseink szerint a legvalószínűbb, hogy a települések felszín alatti talajrétegében lévő térfogat-változtató agyagréteg a felelős a repedésekért, mely szárazság idején zsugorodik, csapadékos időszakban pedig megduzzad. Tíz évvel ezelőtt a kormány határozata alapján a 19 településen összesen 77 épület helyreállításához kaptunk segítséget, 10 ingatlant lebontottak és csereingatlant biztosítottak a tulajdonosnak, 186 kérelmet elutasítottak, 136 ház gazdája pedig írásban mondott le a helyreállításhoz kért támogatásról, valószínűleg azért, mert nem rendelkeztek a szükséges önerővel. Az állami forrás feltétele ugyanis az volt, hogy az ingatlan tulajdonosának vállalnia kellett a költségek 50 százalékát, amelyhez a központi költségvetés, illetve a Békés megyei önkormányzat 25-25 százalékos támogatást nyújtott. Tavaly szeptemberben Medgyesbodzáson és Gábortelepen ismét repedezni kezdtek a falak. Az önkormányzat jelzésére a helyszínen szemrevételeztük a problémát, négy önkormányzati ingatlant és három magánházat tekintettünk meg a kollégáimmal. A tapasztaltakról készült dokumentumot eljuttattuk a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi 'Főigazgatóságához, ahonnan a Belügyminisztérium illetékes szervéhez került az ügy. Mivel a károk nagyságrendje olyan mértékű, hogy azt a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács vis major kerete nem fedezné. Ez egyébként elsősorban az önkormányzati ingatlanok helyreállításához nyújthatna forrást, ezért mindenképpen állami segítségre lenne szükség. A legfontosabb, hogy amint felmérik a károkat, a település azonnal adja le a hivatalos támogatási kérelmét - fogalmazott az őrnagy. Az ügy tehát egyelőre — úgy tűnik — megállt, nem úgy, mint a falak repedése. A kérdés: ki, illetve mi bírja jobban „cérnával”, az emberek, vagy pedig a házfalak? KOVÁCS ERIKA Nagy Bettina, 16 éves, füzesgyarmati tanuló: — Ha a betörő az életünkre tör, akkor önvédelemből lelőhetjük. Amennyiben viszont nem kerülünk életveszélybe,, akkor túlzás lenne lelőni, hiszen a betörés nem akkora súlyú bűncselekmény, amiért az elkövetőnek az életével kellene fizetnie. Persze, a betörés elítélendő, mert nem szép dolog mások értékeit elvinni, mások otthonába erőszakos úton behatolni. Megértem azokat is, akik akkor is puskát fognának a betörőre, ha az nagy értéket próbálna elvinni, s a lopást máshogyan már nem lehetne megakadályozni. Trapp József, 67 éves, szeghalmi nyugdíjas: — Amennyiben otthon betörő támadna rám, s lenne puskám, akkor az életveszélyt akár úgy is megszüntetném, hogy a betolakodót lelövöm. Amennyiben az illető nem törne az életemre, akkor a saját otthonomban még nem volnék jogosult arra, hogy fegyvert fogjak rá, és lelőjem. Erőszakot viszont alkalmazhatunk a betörővel szemben. Például a két kezünkkel, testi erőnkkel megvédhetjük értékeinket, s ha máshogy nem megy, akár egy-két pofont is lekenhetünk neki. Sőt, a rendőrség kiérkezéséig erőszakkal vissza is tarthatjuk a betörőt. Király Magdolna, 16 éves, vésztői tanuló:- Az a döntés, hogy lelőhetjük-e a betörőt, vagy sem, mindig az adott helyzettől függ. Amennyiben a betörő nemcsak lopni jött, hanem ölni is, akkor minden gondolkodás nélkül meghúzhatjuk a ravaszt. Van, aki már akkor is lőne, ha értékeivel távozna a betörő. Amennyiben ez utóbbi eset történne meg, akkor célszerű lenne csak lábra vagy más olyan testtájra célozni, ahol kicsi a valószínűsége annak, hogy életveszélyes sérülést okozunk. Egy biztos, aki másokhoz behatol, annak fel kell készülnie arra, hogy ott nem lesz szívélyes a fogadtatás. Vass Judit, 16 éves, szeghalmi tanuló:- Csak sáját életünk megmentése esetén lőhetnénk rá a betörőre. Persze, ez nem ilyen egyszerű. Mindenkinek más a vérmérséklete, ezért másképp viselné el, ha arra ébredne, vagy arra menne haza, hogy betörő jár a lakásban. Van, aki azonnal, gondolkodás nélkül puskát ragadna. Egy biztos: azokat, akik otthonukban lövik le a betörőket, én csak kis büntetéssel sújtanám. Ilyenkor ugyanis a gyilkosság áldozatai is sokat tesznek azért, hogy így végezzék. Nem a házigazda kezdte az első „támadást”, hanem a betörő, m. b. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kastélyfelújítás Szarvason Újabb kisebb összegű forrást sikerült pályázaton nyernie a szarvasi önkormányzatnak a Mitrovszky- kastély több éve tartó felújításához. A közelmúltban érkezett meg az értesítés arról, hogy a „Mitrovszky- kastély belső falainak utólagos, nedvesség elleni szigetelése” tárgyú pályázatot kedvezően bírálta el a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács. A hatmillió forintos beruházáshoz négymilliós támogatást kért a városvezetés, a megítélt összeg ennél valamivel alacsonyabb, 3 millió 384 ezer forint. A rekonstrukciós munkák elvégzésére három cégtől érkezett ajánlat az önkormányzathoz. A feladattal a legalacsonyabb vállalási díjjal pályázó Szarvasi Komép Városgazdálkodási Kft.-t bízták meg. A szigetelési munkák január végén kezdődnek, a befejezés határ- ideje pedig ez év június közepe. ____________lj. SZ ARVAS, (j) Jelenleg 68 kisgyermek életkornak megfelelő gondozását, nevelését és étkeztetését biztosítja a Családsegítő és Gondozási Központ bölcsődéje Szarvason. A gyermekek legtöbbje másfél éves kora táján kerül a bölcsődébe, ahol szakképzett csecsemő- és gyermekgondozók látják el őket. FÜZESGYARMAT, (i) A Körös Sárrét legnagyobb létesítménye lesz az a 7600 négyzetméter alap- területű üzemcsarnok, amelyet ezekben a hónapokban építenek Füzesgyarmaton. A még idén elkészülő csarnokban a Kuka Robotics Hungária Kft. megközelítően 200 dolgozót foglalkoztat majd. NAGYKAMARÁS. (1) Nagykamaráson nemrég új nyugdíjasklub alakult, Alkony néven. Vezetőjüknek Drahos Istvánnét választották. Ily' módon jelenleg 2 nyugdíjasklub működik a településen. A 25 tagú új klub évvégén tartotta első rendezvényét, amelyen az aktuális és elmaradt névnapokat ünnepelték meg, míg a napokban pótszilvesztert tartottak a közösségi házban. KÖRÖSTARCSA. (a) Tavaly decemberben Köröstarcsán átadták a Deák Ferenc utca egy részén és a Rónai utcában megépített szennyvízcsatornát. 2004. január 15-éig összesen 108 köröstarcsai lakos csatlakozott a rendszerre és igényelte a támogatást. SZEGHALOM, (i) A budapesti székhelyű Gyermekétkeztetési Alapítványhoz nyújtott be hátrányos helyzetű gyermekek támogatására pályázatot a szeghalmi Fáy utcai óvoda. A pályázat eredményeként az intézmény tíz 'szeghalmi kisgyermek számára nyert tartós élelmiszereket tartalmazó csomagot. Kishírek Békés megyéből BÉKÉSCSABA, (s) A „Kazinczy” szép magyar beszéd városi versenyét január 23-án rendezték a békéscsabai 9. Számú Általános Iskolában. Ötödikhatodik osztályos kategóriában Vincze Tímea érte el az első helyezést a Szabó Pál Téri Általános Iskolából (második Sztojcsev Zsófia a József Attila, harmadik pedig Székely Lilla a 2. Számú Általános Iskolából). A hetedik nyolcadikosok között a rendező intézmény tanulója, Köles Eliza teljesített legjobban (második Szegedi Margit a 11-esből, harmadik Óré Zsófia, a Szabó Pál Téri Általános iskolából, külön- díj: Bíró Ágota, Belvárosi Általános Iskola). GYULA, (ö) A decemberi képviselő-testületi ülésen döntés született arról, hogy januárban önálló napirendként tekintik át a Gyulai Hírlap működését. A mostani határozat szerint májusig áttekintik a lap egész működését és gazdálkodását. A testület a legutóbbi ülésen megköszönte az önkormányzati hetilap munkáját. SZARVAS, (j) Első alkalommal támogat ösztöndíjjal egy helyi tehetséges fiatalt a Ruzicskay György Közalapítvány. A szerencsés pályázó Bessenyei Bence, a Képzőművészeti Egyetem hallgatója lett, akit 12 hónapon át havi 15 ezer forintos ösztöndíjjal támogat a Ruzicskay közalapítvány. FÜZESGYARMAT, (i) A füzes gyarmati önkormányzat kiemelten kezeli a helyi foglalkoztatás kérdését, s mindent elkövet annak érdekében, hogy új munkahelyek létesüljenek a körös-sáréti városban. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően idén mintegy 100 dolgozóval bővül a Kuka Robotics Hungária Kft. foglalkoztatottjainak száma, a Réti-tanyán megkezdi a termelést a Gyarmat-Ferment Kft., a Hotel Garánál pedig átadásra kerül a gyógyászati centrum. ÚJKÍGYÓS, (s) A regionális hulladékgazdálkodási terv előírásainak megfelelően az újkígyósi szi- lárdhulladék-lerakót az év végéig be kell zárni, majd a rekultivációját el kell végezni. A jövő év január 1. után az Újkígyóson keletkező szilárd hulladékot a békéscsabai telepre kell szállítani, ennek megfelelően, valamint az infláció és az áfa-változás figyelem- bevételével a kötelező hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj a következők szerint változik: 2004 első félévében (február 1-jé- től kezdődően) a lakossági ürítési díj negyedévenként 1473 forint, a második félévében pedig negyedévenként 1798 forint. KÖRÖSNAGYHARSÁNY. (i) Zsibongó elnevezéssel iskolaújságot indított a Körösnagyharsányi Általános Iskola. Az Európai Unió PHARE-programjának támogatásával megjelenő újságot Bittó Ágnes, Czegle Kitti, ifjú Győri Zoltán, Felegyi Pál, Mohácsi Melinda és Veres Éva tanuló szerkeszti, Győriné Mokrán Ilona tanárnő segítségével. LÖKÖSHÁZA. (ke) A képviselő- testület a január 26-ai ülésen bírálta el a helyi önvédelmi szövetség kérelmét Lökösházán. A testület úgy döntött, az előző évekhez hasonlóan idén is támogatja a szervezetet. Az üzemanyagköltség finanszírozásához havi 4 ezer forintot nyújtanak a szövetségnek. MEZŐBERÉNY. (a) A legutóbbi testületi ülésen a benyújtott támogatást igénylő előterjesztéseket nem tárgyalták a képviselők Mezőberényben. Az ok: a város önkormányzata február 27-én fogadja majd el a végleges költség- vetést, és csak akkor dönthetnek a támogatásokról.