Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-30 / 25. szám

4. OLDAL - 2004. JANUÁR 30., PÉNTEK R IP ŐRT A neszeket figyelik: mégis mozog a Föld Megkérdeztük olvasóinkat Lelőhetjük-e a betörőt? Minden éjszaka rémálom - ,,Elindultak” a falak, a lakosság elkeseredett Gáláknak rémálom minden éjsza­ka. Míg más nyugalmat, pihenést remél elcsendesedett otthonában, a Gál házaspár a neszeket figyeli. Számukra olyanok az éjjelek, mint valami kísértetfilm. Recsegések, ro­pogások... Holott nem ódon kastély­ban élnek, hanem egy alig húszéves házban Medgyesbodzás-Gábortele- pen. A szinte még újnak számító családi hajlék oldalai „elindultak”, a falakon annyi a repedés, hogy már össze sem tudják számolni. Medgyesbodzás-Gábortelep A fiatalasszony, Gál Gáspámé, éppen főz a konyhában. Az egyébként szépen berendezett főzőhelyiség katasztrofális állapotú. Gálné sorba mutogatja a repe­déseket, réseket, lyukakat, közülük a nagyobbak már akkorák, hogy az em­ber keze is belefér. A keletkezett hibákat megpróbálják eltüntetni, de a kőműves beavatkozás csak ideig-óráig megoldás. A mosogató mögötti csempe is összetört a fal mozgása miatt. Nemrégiben a kerá­mia padlóburkolón jelent meg az első repedés, amely napról napra nagyobb. A konyhaablak köriil megrepedt a fal, a család attól fél, a nagy nyomás miatt előbb-utóbb kitörik az üveg.- Nincs a házban olyan sarok, ahol ne lenne repedés. A férjemmel éjsza­kánként, amikor a tévét is kikapcsol­juk és elcsendesedik a ház, halljuk a falak mozgását. Elmondani sem lehet, milyen érzés, maga a borzalom... Gálék házán kívülről is rengeteg re­pedés látható. Tényleg „elindultak” a falak, méghozzá kifelé: 2,5-3 méteres magasságban a fal legalább 6-8 centi­vel kijjebb van, mint felette. Ezt már malterozással sem lehet eltüntetni. Nem jobb a helyzet a melléképületek­nél sem. Az egyiknél már annyira el­vált az épület oldala, hogy a macskák szabadon járnak-kelnek a falon át. Gálék nincsenek egyedül a problé­mával Medgyesbodzáson és Gáborte- lepen. Bármerre megyünk, kísérőim hasonló problémákat mutatnak. Repe­dés repedés hátán. Az egyik önkormányzati lakás utca­frontján furcsa fodrok látszanak. Kö­zelebb menve kiderül, a réseket pur- habbal tömítették, az fodrozódik, így legalább nem süvít be a szél, ráadásul ez az anyag, azt mondják, jobban iga­zodik a fal mozgásához is, mint a mal- teros „gyorssegély”. Szeptember óta több mint kétszáz ingatlannál jeleztek a tulajdonosok hasonló rongálódást. A bajok azonban nem tavaly kezdődtek, hanem a kilencvenes évek elején... — Először 1993-ban jelentkezett több házon is a repedés. Jó néhányat helyre­állítottak a tulajdonosok, némelyiket vaspántokkal fogták össze a betonkoszo­rúnál - mondta Krucsai József önkor­mányzati képviselő, akitől azt is megtud­tuk, a repedések főként az alappal ren­delkező téglaépületeken jelentkeznek, az alap nélküli vályogházak, szemben a belvizes időszakkal, most jobban állják, legalábbis egyelőre, a strapát. Bár a károk konkrét okát nem isme­rik a medgyesbodzási és gábortelepi Gálék otthonában már annyi a repedés a falakon, hogy össze sem tudják számolni. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET emberek,gyanújuk van. Gyanaksza­nak, méghozzá,főkénj,az egészséges ivóvízre. Medgyesbodzás és Gábor- telep ugyanis a Maros-hordalékkúpon található. Azt mesélik, akkoriban kez­dődtek a bajok, amikor a település határában kiépültek a kutak. A megye egy része innen, Medgyesbodzás és Gábortelep alól kapja a vezetékes vizet. A helyi­ek szerint a föld alatti mozgás lehet a házfalak repedésének egyik le­hetséges oka. Nem tett jót az otthonoknak a pusztaszőlősi gázkitö­rés sem — vélik a bod- zásiak. A bajokat tetőz­te még az elmúlt évi óri­ási szárazság, állítólag ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy tavaly ősztől tömegével sérültek meg az otthonok. A természet erői nem kímélték a helyi intézményeket sem. A medgyes­bodzási általános iskola alsós épületét „mintaépületnek” jelölték ki. Belül a falakon sajátos „graffiti” látható, no nem a gyerekek műve. Paulik Ferenc, az intézmény igazgatója rója fel a fa­lakra a dátumot. Azt a dátumot, amely napon megjelennek az újabb repedé­sek. Ezek alapján már mondani sem kell, egyre több a „falirat”. A házas­ságkötő terem oldala is „kifelé kéredz- kedik”. A falu büszkesége, a kézilab­dapálya sem tudta felvenni a harcot a A vízbázis nem tehet róla- Az úgynevezett vízadó rétegből termeljük ki a vizet, amely azonnal pótlódik, vagyis nem arról van szó, hogy a kitermelt víz helyett levegő marad, vagy hogy esetleg homokot nye­rünk ki a talajból, ekkor valóban károsodna a talaj szerkeze­te — cáfolta Solymosi Ernő, a Békés Megyei Vízmüvek Fit. vezérigazgató-helyettese a medgyesbodzásiak és gáborte- lepiek gyanúját. Azt is elmondta, a kilencvenes évek elején az FTV Geotechnikai Geodéziai és Környezetvédelmi Fit. . szakértői készítettek jelentést a házrepedésekről. Az okok közül a vízbázis szerepét kizárták. A szakember elmondta, ha a vízbázis okozná a problémát, akkor nemcsak Med­gyesbodzáson és Gábortelepen repednének a házak falai, hanem a közeli Medgyesegyházán és Kevermesen is, me­lyek ugyanúgy a Maros-hordalékkúphoz köthetők. „mélységi erőkkel”, az is megrepedt már, hasonlóan több burkolt úthoz.- Szeretnénk, ha nem hagynák ma­gára a falut ezzel a nagy problémával, amit sem az önkormányzat, sem a la­kosság nem tud egyedül megoldani. Nagy a szegénység, nincs pénze az embereknek. Az első fokú építési ha­tóság már megkezdte a károk felmérőt sét, a munka azonban eléggé lassan halad - tudtuk meg Krucsai Józseftől. — A mostani helyzet kísérteüesen hasonlít az egy évtizeddel ezelőttihez- elevenítette fel az egykori történése­ket Takács Árpád polgárvédelmi őr­nagy, a Békés Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság osztályvezetője.- A jelenséggel első alkalommal va­lóban 1993-ban találkoztunk. Első kör­ben 11, majd később már 19 települé­sen repedeztek a házfalak Medgyes­bodzás környezetében. A vizsgálatok nem is egy lehetséges okot jelöltek meg. Akkor már több éve szárazság sújtotta a vidéket, a mezőgazdasági te­rületek meliorációja eredményeként a talajvíz szintje több métert süllyedt. A repedések további lehetséges okai kö­zött említették a Maros-hordalékkúp­ból kinyert vízmennyiséget és a talaj­szerkezetben lévő zsugorodó agyaglen­csék viselkedését. Egyöntetű választ, kizárólagos okot tehát nem adtak a mé­rések. Feltételezéseink szerint a legva­lószínűbb, hogy a települések felszín alatti talajrétegében lévő térfogat-vál­toztató agyagréteg a felelős a repedése­kért, mely szárazság idején zsugoro­dik, csapadékos időszakban pedig megduzzad. Tíz évvel ezelőtt a kor­mány határozata alapján a 19 települé­sen összesen 77 épület helyreállításá­hoz kaptunk segítséget, 10 ingatlant le­bontottak és csereingatlant biztosítot­tak a tulajdonosnak, 186 kérelmet el­utasítottak, 136 ház gazdája pedig írás­ban mondott le a helyreállításhoz kért támogatásról, valószínűleg azért, mert nem rendelkeztek a szükséges önerő­vel. Az állami forrás feltétele ugyanis az volt, hogy az ingatlan tulajdonosának vállalnia kellett a költségek 50 százalé­kát, amelyhez a központi költségvetés, illetve a Békés megyei önkormányzat 25-25 százalékos támogatást nyújtott. Tavaly szeptemberben Medgyesbo­dzáson és Gábortelepen ismét repedez­ni kezdtek a falak. Az önkormányzat jelzésére a helyszínen szemrevételez­tük a problémát, négy önkor­mányzati ingatlant és három magánházat tekintettünk meg a kollégáimmal. A tapasztal­takról készült dokumentumot eljuttattuk a Belügyminisztéri­um Országos Katasztrófavédel­mi 'Főigazgatóságához, ahon­nan a Belügyminisztérium ille­tékes szervéhez került az ügy. Mivel a károk nagyságrendje olyan mértékű, hogy azt a Bé­kés Megyei Területfejlesztési Tanács vis major kerete nem fedezné. Ez egyébként elsősor­ban az önkormányzati ingatla­nok helyreállításához nyújt­hatna forrást, ezért minden­képpen állami segítségre lenne szük­ség. A legfontosabb, hogy amint felmé­rik a károkat, a település azonnal adja le a hivatalos támogatási kérelmét - fo­galmazott az őrnagy. Az ügy tehát egyelőre — úgy tűnik — megállt, nem úgy, mint a falak repe­dése. A kérdés: ki, illetve mi bírja job­ban „cérnával”, az emberek, vagy pe­dig a házfalak? KOVÁCS ERIKA Nagy Bettina, 16 éves, füzesgyar­mati tanuló: — Ha a betörő az életünkre tör, akkor önvédelemből lelőhetjük. Amennyiben viszont nem kerü­lünk életveszélybe,, akkor túlzás lenne lelőni, hiszen a betörés nem akkora súlyú bűncselekmény, ami­ért az elkövetőnek az életével kellene fizetnie. Per­sze, a betörés elítélendő, mert nem szép dolog má­sok értékeit elvinni, mások otthonába erőszakos úton behatolni. Megértem azokat is, akik akkor is puskát fognának a betörőre, ha az nagy értéket próbálna elvinni, s a lopást máshogyan már nem lehetne megakadályozni. Trapp József, 67 éves, szeghalmi nyugdíjas: — Amennyiben otthon betörő tá­madna rám, s lenne puskám, akkor az életveszélyt akár úgy is meg­szüntetném, hogy a betolakodót le­lövöm. Amennyiben az illető nem törne az életemre, akkor a saját ott­honomban még nem volnék jogosult arra, hogy fegyvert fogjak rá, és lelőjem. Erőszakot viszont al­kalmazhatunk a betörővel szemben. Például a két kezünkkel, testi erőnkkel megvédhetjük értékein­ket, s ha máshogy nem megy, akár egy-két pofont is lekenhetünk neki. Sőt, a rendőrség kiérkezéséig erőszakkal vissza is tarthatjuk a betörőt. Király Magdolna, 16 éves, vész­tői tanuló:- Az a döntés, hogy lelőhetjük-e a betörőt, vagy sem, mindig az adott helyzettől függ. Amennyiben a betörő nemcsak lopni jött, hanem ölni is, akkor minden gondolkodás nélkül meghúzhatjuk a ravaszt. Van, aki már akkor is lőne, ha értékeivel távozna a betörő. Amennyiben ez utóbbi eset történne meg, akkor célszerű lenne csak lábra vagy más olyan testtájra célozni, ahol kicsi a valószínűsége annak, hogy életveszélyes sérülést okozunk. Egy biztos, aki másokhoz behatol, annak fel kell készülnie ar­ra, hogy ott nem lesz szívélyes a fogadtatás. Vass Judit, 16 éves, szeghalmi ta­nuló:- Csak sáját életünk megmentése esetén lőhetnénk rá a betörőre. Per­sze, ez nem ilyen egyszerű. Minden­kinek más a vérmérséklete, ezért másképp viselné el, ha arra ébredne, vagy arra menne haza, hogy betörő jár a lakásban. Van, aki azonnal, gondolkodás nélkül puskát ragadna. Egy biztos: azokat, akik otthonuk­ban lövik le a betörőket, én csak kis büntetéssel súj­tanám. Ilyenkor ugyanis a gyilkosság áldozatai is so­kat tesznek azért, hogy így végezzék. Nem a házigaz­da kezdte az első „támadást”, hanem a betörő, m. b. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kastélyfelújítás Szarvason Újabb kisebb összegű forrást sikerült pályázaton nyernie a szarvasi önkormányzatnak a Mitrovszky- kastély több éve tartó felújításához. A közelmúltban érkezett meg az értesítés arról, hogy a „Mitrovszky- kastély belső falainak utólagos, nedvesség elleni szi­getelése” tárgyú pályázatot kedvezően bírálta el a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács. A hatmillió forintos beruházáshoz négymilliós támogatást kért a városvezetés, a megítélt összeg ennél valamivel alacsonyabb, 3 millió 384 ezer forint. A rekonstruk­ciós munkák elvégzésére három cégtől érkezett ajánlat az önkormányzathoz. A feladattal a legala­csonyabb vállalási díjjal pályázó Szarvasi Komép Városgazdálkodási Kft.-t bízták meg. A szigetelési munkák január végén kezdődnek, a befejezés határ- ideje pedig ez év június közepe. ____________lj. SZ ARVAS, (j) Jelenleg 68 kis­gyermek életkornak megfelelő gondozását, nevelését és étkezte­tését biztosítja a Családsegítő és Gondozási Központ bölcsődéje Szarvason. A gyermekek legtöbb­je másfél éves kora táján kerül a bölcsődébe, ahol szakképzett csecsemő- és gyermekgondozók látják el őket. FÜZESGYARMAT, (i) A Körös Sárrét legnagyobb létesítménye lesz az a 7600 négyzetméter alap- területű üzemcsarnok, amelyet ezekben a hónapokban építenek Füzesgyarmaton. A még idén el­készülő csarnokban a Kuka Robotics Hungária Kft. megköze­lítően 200 dolgozót foglalkoztat majd. NAGYKAMARÁS. (1) Nagyka­maráson nemrég új nyugdíjas­klub alakult, Alkony néven. Ve­zetőjüknek Drahos Istvánnét vá­lasztották. Ily' módon jelenleg 2 nyugdíjasklub működik a telepü­lésen. A 25 tagú új klub évvégén tartotta első rendezvényét, ame­lyen az aktuális és elmaradt név­napokat ünnepelték meg, míg a napokban pótszilvesztert tartot­tak a közösségi házban. KÖRÖSTARCSA. (a) Tavaly de­cemberben Köröstarcsán átadták a Deák Ferenc utca egy részén és a Rónai utcában megépített szennyvízcsatornát. 2004. január 15-éig összesen 108 köröstarcsai lakos csatlakozott a rendszerre és igényelte a támogatást. SZEGHALOM, (i) A budapesti székhelyű Gyermekétkeztetési Alapítványhoz nyújtott be hátrá­nyos helyzetű gyermekek támo­gatására pályázatot a szeghalmi Fáy utcai óvoda. A pályázat ered­ményeként az intézmény tíz 'szeghalmi kisgyermek számára nyert tartós élelmiszereket tartal­mazó csomagot. Kishírek Békés megyéből BÉKÉSCSABA, (s) A „Kazinczy” szép magyar beszéd városi versenyét január 23-án rendezték a békéscsabai 9. Szá­mú Általános Iskolában. Ötödik­hatodik osztályos kategóriában Vincze Tímea érte el az első he­lyezést a Szabó Pál Téri Általános Iskolából (második Sztojcsev Zsófia a József Attila, harmadik pedig Székely Lilla a 2. Számú Általános Iskolából). A hetedik nyolcadikosok között a rendező intézmény tanulója, Köles Eliza teljesített legjobban (második Szegedi Margit a 11-esből, har­madik Óré Zsófia, a Szabó Pál Téri Általános iskolából, külön- díj: Bíró Ágota, Belvárosi Általá­nos Iskola). GYULA, (ö) A decemberi képvi­selő-testületi ülésen döntés szüle­tett arról, hogy januárban önálló napirendként tekintik át a Gyulai Hírlap működését. A mostani ha­tározat szerint májusig áttekintik a lap egész működését és gazdál­kodását. A testület a legutóbbi ülésen megköszönte az önkor­mányzati hetilap munkáját. SZARVAS, (j) Első alkalommal támogat ösztöndíjjal egy helyi te­hetséges fiatalt a Ruzicskay György Közalapítvány. A szeren­csés pályázó Bessenyei Bence, a Képzőművészeti Egyetem hallga­tója lett, akit 12 hónapon át havi 15 ezer forintos ösztöndíjjal tá­mogat a Ruzicskay közalapítvány. FÜZESGYARMAT, (i) A füzes gyarmati önkormányzat kiemel­ten kezeli a helyi foglalkoztatás kérdését, s mindent elkövet annak érdekében, hogy új munkahelyek létesüljenek a körös-sáréti város­ban. Ezen erőfeszítéseknek kö­szönhetően idén mintegy 100 dol­gozóval bővül a Kuka Robotics Hungária Kft. foglalkoztatottjai­nak száma, a Réti-tanyán megkez­di a termelést a Gyarmat-Ferment Kft., a Hotel Garánál pedig átadás­ra kerül a gyógyászati centrum. ÚJKÍGYÓS, (s) A regionális hul­ladékgazdálkodási terv előírásai­nak megfelelően az újkígyósi szi- lárdhulladék-lerakót az év végéig be kell zárni, majd a rekultiváció­ját el kell végezni. A jövő év ja­nuár 1. után az Újkígyóson kelet­kező szilárd hulladékot a békés­csabai telepre kell szállítani, en­nek megfelelően, valamint az inf­láció és az áfa-változás figyelem- bevételével a kötelező hulladék­gazdálkodási közszolgáltatási díj a következők szerint változik: 2004 első félévében (február 1-jé- től kezdődően) a lakossági ürítési díj negyedévenként 1473 forint, a második félévében pedig negyed­évenként 1798 forint. KÖRÖSNAGYHARSÁNY. (i) Zsibongó elnevezéssel iskolaújsá­got indított a Körösnagyharsányi Általános Iskola. Az Európai Unió PHARE-programjának tá­mogatásával megjelenő újságot Bittó Ágnes, Czegle Kitti, ifjú Győri Zoltán, Felegyi Pál, Moh­ácsi Melinda és Veres Éva tanuló szerkeszti, Győriné Mokrán Ilona tanárnő segítségével. LÖKÖSHÁZA. (ke) A képviselő- testület a január 26-ai ülésen bí­rálta el a helyi önvédelmi szövet­ség kérelmét Lökösházán. A testü­let úgy döntött, az előző évekhez hasonlóan idén is támogatja a szervezetet. Az üzemanyagkölt­ség finanszírozásához havi 4 ezer forintot nyújtanak a szövetségnek. MEZŐBERÉNY. (a) A legutóbbi testületi ülésen a benyújtott tá­mogatást igénylő előterjesztése­ket nem tárgyalták a képviselők Mezőberényben. Az ok: a város önkormányzata február 27-én fo­gadja majd el a végleges költség- vetést, és csak akkor dönthetnek a támogatásokról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents