Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

(Mil«* DOSSZIÉ VALÓSA« SOKK Körkérdés Ezotena i 200 hofo5^ velük Horoszkóp Dosszié Életmód Mit ígérnek a csillagok 2004-re Szépség Smink- a legújabb színek Évszázados hagyomány a disznóölés A nap fénypontja, a jól végzett munka jutalma: a disznótoros vacsora Az Orosházi Hagyományőrző Napok keretében a nyílt utcán mutatták be a hagyományos disznópörzsölést. fotó: kecskeméti Krisztina Kislánykoromból emlékszem a nagyszénási disznótorok gyerekes izgalmára, amikor a dunna alól hallgattam a sivalkodó disznó küzdelmét a böllér késével szemben. Később felkelhettem és se­gédkezhettem az asszonyok körül, megteríthettem a reggelihez, ami nem lehetett más, mint hagymás vér forró tea kíséretében. A tél falusi romantikájához ez is hozzátartozott. Úgy dereng, a leölt jószág fülének ropogtatása jelentett még számomra nagy kalan­dot, és az, amikor megengedték a felnőttek, hogy az ízesített kol­bászhús gyúrásában mind a két kicsi öklömmel résztvevő legyek. Orosháza A hagyományok szerint is a disz­nóölés ideje általában a téli hóna­pokra esett. Disznóölő András (november 30.) napjával kezdőd­tek a disznótorok. A gyerekek már a disznóölés előtti hetekben mondókákkal járták a házakat: Akkora disznót öljenek, mint a falu bikája, Olyan hosszú kolbászuk legyen mint a falu hossza! Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerendájuk, Annyi zsírjuk legyen, mint a kútban a víz! Évszázadok óta a nép éle­tében a disznóölés az év na­gyon várt eseményei közé tartozott, sokan annak tartják ma is, hiszen a friss hús, a szalonna, a zsír hosszú időn át meghatározza, mi kerül a család asztalára. A húst a sza­lonnával, a kolbásszal, a hur­kával együtt tartósították: sóz­ták, pácolták, füstölték. Az el­készítés módja, a fűszerezés vidékenként erősen különbö­zött, mindenhol, mindenkinek megvolt a maga hagyománya. A disznótor, a disznóölést köve­tő vacsora, a család életében is kü­lönleges eseménynek számított. A nap fénypontja, a jól végzett mun­ka jutalma a disznótoros vacsora volt. A vendégeket a rokonok, a barátok, a szomszédok köréből hívta meg a gazda, ők a náluk tar­tott disznóölés alkalmával termé­szetesen viszonozták a vendéglá­tást. A férfiak az asztalfőn, az asz- szonyok közbül, a fiatalok az asz­tal végén ülhettek. Először a hús­levest tálalták fel. A levesbe me­télttésztát vagy csigatésztát tettek, mint a lakodalmakban. Ezután kö­vetkezett a frissen sült hús, a töl­tött káposzta, a hurka, a kolbász­sertés és a babonák * Ha a disznó szaladgál, esőt érez. * A kismalacot le kell ócsárolni, akkor könnyen hízik. * A hasas disznót nem lehet seprűvel megverni, mert akkor elvetél. * Az újévi malac szerencsét hoz a házhoz. * Ha karácsony után disznóólba dugjuk a karácsony­fát, akkor annyi disznónk lesz, ahány disz volt rajta. * Mikor a disznót eladják, a szőréből meg kell tartani egy keveset, hogy a szerencsét el ne vigyék a háztól. (Helyi babonák az orosházi Beck Zoltán gyűjtéséből.) féle, de nem hiányozhatott a hájas pogácsa, a rétes és a fánk sem. Az étkezés családias, vidám hangulatban, borozgatás, tréfál­kozás közben zajlott. Kedves szo­Tamds napján Disznóölő Tamás napjához kötődik a Zombáról Oroshá­zára települtek hagyománya, ők ezen a napon ölték le a jószágot és adtak a finom fa­latokból a kóringyálóknak is. A tehetősebb gazdák így se­gítették a szegényeket, hogy az ő asztalaikra is jusson a finom falatokból az ünnepek idején. A környéken sehol máshol nem figyelhető meg ez a szokás - nyilatkozta az Orosházi Hagyományőrző Napokon Erostyák Zoltán néprajzkutató. kás volt a maskarázás, a kántálás és az adománygyűjtés is. A gyere­kek papír álarcot öltöttek, kifordí­tott bundát vettek fel, kezükben láncot csörgettek. Nyársat hoztak magukkal, hogy a gazdának le­gyen mire rátűzni a nekik szánt kóstolót. Hasonlóképpen jár­ták a disznótort tartó házakat a fiatal legé­nyek és a lányok is. A hívatlan vendége­ket is szívesen látták. Éjfélre járt, mire ci- helődött a társaság. Még egy-egy pohár bort mindenki felhaj­tott, még egy picinyke sültkolbászt utána eresztett az úrnak in­duló, hogy jó legyen hazáig a szája íze, s aztán elénekelték azt a nótát, ami így kezdődik: Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el... csete ilona Junior rejtvény — 1. Sziasztok! Mint ígértük, a hó­nap első hetén újabb Junior rejtvénnyel jelentkezünk. Ez alkalommal is öt zenei aján­dékcsomagot sorsolunk ki megfejtőink között. A játék lényege: egy hazai sztárcsapat, a Crystal két dalá­ból ragadtunk ki egy-egy mon­datot és ezek szavait kevertük össze. A ti feladatotok, hogy állítsátok össze újra a két dal­részt és küldjétek el levelező­lapon az ötödik feladvány után. Vajon melyik két dalból idézhettünk? Megtudjátok, ha követitek játékunkat! (Min­den szót használjatok fel a fel­advány összeállításához!) Az első,.kevert” részlet: MINT TŰZBEN SÜVÍT A játékot támogatta: Record Express (wurw.recordexpress.hu) REC$RDj EXPRESS Végegyházi támogatások A végegyházi önkormányzat - a költségvetési keret lehetőségeihez mérten - minden évben figyelmet fordít a decemberi ünnepek köze­ledtével a hátrányos helyzetben élő lakosok megsegítésére. A népjóléti bizottság döntése alapján novem­berben és decemberben a települé­sen a rászoruló emberek kiemelt támogatásban részesültek. A fogya­tékossági támogatásban részesülők (22-en) egyszeri 5000 forint átme­neti segélyt kaptak. Ezenkívül 38 roma család kapott egyszeri pénz­beli támogatást, valamint a kisebb­ségi önkormányzat döntése szerint édességcsomag is járt karácsonyra a rászorulóknak. A hagyományo­kat ápolva a képviselők idén sem feledkeztek meg a gyerekekről, így több mint 200 iskolás és óvodás gyermek vehette át a Mikulás nap­jára és a szeretet ünnepére készített édességcsomagokat. __________jy Té rítési díjak Magyarbánhegyesen Magyarbánhegyes képviselő-tes- tülete megvitatta és elfogadta az élelmezési és nyersanyagnorma alapján 2004-re érvényes intéz­ményi étkezési térítési díjakat. Az intézményi térítési díjak nyersanyagnorma-változása, az infláció és az áfa emelkedését fi­gyelembe véve, mintegy 10 szá­zalékkal emelkedik a 2003. évi­hez képest. Eszerint az óvodai tí­zórai 69 forintba, az óvodai há­romszori étkezés 230, az iskolai ebéd 184, a diákok háromszori étkezése 299 forintba kerül janu­ártól. A kötelezően bennétkezők a napi étkezésért 357, a szociális étkeztetésben résztvevők, vala­mint a kívülálló felnőttek 368 fo- rintot fizetnek._______________jy A szegénység utolsó állomása Putrikban lakó, kitaszított orosháziakról gyűjtött adatokat Az énekes koldus ritkaságszámba ment Oros­házán, így érthetően meglepetésként hatott a Jézus Krisztus nevét sűrűn említő énekek hal­lása a csirkepiac, a bazársor vagy a zöldsége­sek sorából. Az emberek megálltak, nézték, kik énekelnek, majd rájöttek, hogy a megható éneklés célja: kéregetés. Orosháza A meszesköz sarkánál egy féllábú koldus, 15 év körüli fiával énekelge­tett... Aki a piacot járta, mást sem látott, koldust itt, koldust ott. Né­hány évvel korábban is ellepték a kéregetők Orosházát, háborús rok­kantként. Ezeket akkor hatóságilag eltiltották a koldulástól — ilyen és ehhez hasonló, olvasmányos és ta­nulságos történetekkel találkoztunk Verasztó Antal most megjelent könyvében. (Ozsváth Gábor Dániel etnográfus szerint az orosházi hely- történész nem csak nagyszerű for­ráskiadvánnyal ajándékozta meg ol­vasóit, de munkáját a tudományos feldolgozások szintjére is emelte.) Árnyak és fények a XVIII-XIX. szá­J Az írás nem szegénységvizsgálat, de akarva, nem akarva, mégis a hajdani, szociális helyzet fényeire utal, s arra támaszkodik. »FOTÓ: VERESS ERZSI Koleravésztől a marhadögig A mi nemzedékünknek már fogalma sincs a nehéz időkről, az 1800-as évek szolgálatairól. A korabeli viszonyokat is érzékel­teti 2003 novemberében megjelent kötetében Verasztó Antal: 1831- ben Orosházát a nagy koleravész tizedelte, 1832- ben az Orosházi Kovács és Kerékgyártó Cég ,,az el- nyomorodott szegények számára” adott egy forintot, 1834-ben földrengés volt Orosházán, rá egy évre marhadög, 1836-ban újra ölőragadvány (kolera) rémítgette (ráadásul szűk termés), sanyargatta a lakosságot. zadi Orosházáról című kötetében a helytörténész - a koldustörténetek végén - modern korunk ta­pasztalását is papírra vetette: „Orosházán, 2001 május első hetében egy féllábú fiatalember a Könd utcai ABC áruház előtt, a betonplaccon - egy hul­lámpapír darabon ülve - koldult”. Az orosházi temetők történetének feldolgozá­sa, az Orosháza és Zomba kapcsolattörténetének felkutatása, a vas-műanyag üzem történetének megírása, az orosházi szélmalmok, valamint Ve­res József születésének 150. évfordulójára megírt kötetek, majd az orosházi díszpolgá­rokat bemutató könyv után egy iz­galmas kutatásra vállalkozott - utó­lag a szerző is bevallotta, a források olvasása, tanulmányozása közben derült ki számára is, mekkora „kin­csesbányára” bukkant - Verasztó Antal. Hetedik kötetéről így vall:- Mindig is érdekelt a kitaszítot­tak sorsa. Gyermekkoromban a kol­dusokat magam is láttam Orosházán, ott álltak a templomok előtt - ritkáb­ban valamelyik utcasarkon - koldus­bottal, zománcos, vagy alumínium bögrével a kezükben és csörgették a kapott filléreket. Az elemi iskolában elhangzott magyarázat szerint a sze­génység utolsó állomása a koldus- ság. Ezt el kellett volna fogadnom magyarázatként, de valami belső kényszer hatása alatt mégsem tud­tam ezt megtenni. Máig nyomasztó­lag hat rám, ha kéregetőt látok... Orosháza harmadik településétől számított 257. évben született meg bennem az elhatározás, hogy a város hajdan volt koldusairól, a putrikban lakó szegényeiről adatokat gyűjtsék. Talán azért, hogy az utókor előtt csökkenjen a múltunkat fedő ho­mály. Munkámat azonban nem sze­génységvizsgálatnak szánom, de írá­som akarva, nem akarva, mégis a hajdani, szociális helyzet tényeire utal, s arra tá­maszkodik. Az elesettség ördögi köréből ugyanis keveseknek sikerült kimenekülniük. CSEte ilona EletMód Vonalban vagyunk::. Egy olvasónk arról kérdezte szer­kesztőségünket, hogyan változott a személyi jövedelemadó. 10. oldal A makkói Szalay Kornér nyerte a X. Gyöngyösi Lázár sakk­emlékversenyt Gyulán. 12. oldal t I l \ \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents