Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-28 / 23. szám

O KT A T Á S 2004. JANUÁR 28., SZERDA — 7. OLDAL Térkép a civil szervezetekről A Charles Stewart Mott Alapítvány támogatásával a civil szervezetek kistérségi együttműködését előse­gítő program valósul meg a Körös- Sárréten. A program az elmúlt év végén kezdődött. Az első gyakor­lati munkamegbeszélést a napok­ban tartották Füzesgyarmaton. A Körös-sárréti Civil Műhely programjának célja, hogy feltér­képezze a térségi civil szerveze­tek igényeit, problémáit, lehető­ségeit. Önálló, érdekérvényesítési lehetőséggel is rendelkező szelle­mi műhelyt szeretnének kialakí­tani, erősítenék az önkormányza­ti, civil és vállalkozói szektor kap­csolatát. A helyi szervezetek be­mutatkozását követően a 2004. évi program került szóba. Például július 31-én civil szervezetek szá­mára nagyszabású találkozót és szakmai napot rendeznek Füzes­gyarmaton. A tervek között szere­pel két pályázatíró szakmai nap megtartása, március 27-én Szeg­halmon előadásokat, kiállítást és kulturális programot rendeznek. Az önkormányzatok képviselői mellett nagyszámú lakossági részvételre is számítanak. Akik a Körös-sárréti Civil Műhely programjaiba szeremének kapcso­lódni, azok Ambrus Szilviát, a prog­ram kistérségi koordinátorát a szeg­halmi művelődési központban, vagy az ambrussz@freemail.hu e- mail címen érhetik el. Ön- és továbbképzés Sámsonban A köztisztviselők teljesítménykö­vetelményhez kapcsolódó kiemelt célokat határozta meg a békés­sámsoni képviselő-testület a leg­utóbbi ülésén. A legfontosabb el­várások egyike az önképzés és a továbbképzés iránti hajlandóság, a munkáltató által biztosított techni­kai eszközök alkalmazása. A 12 közalkalmazottnak feladata az ügymenet korszerűsítése, a pol­gárbarát és a szolgáltató közigaz­gatás biztosítása a hivatal minden területén. Az is elvárás a köztiszt­viselőkkel szemben, hogy Békés- sámson szellemi és anyagi gyara­podását elősegítsék, munkájuk so­rán érvényesítsék az önkormány­zathoz való lojalitásukat és pontos szakmai munkájukat. cs. Korszerűsítik a világítást Kétegyházán még az elmúlt év őszén döntött a képviselő-testület az intézmények világításkorszerű­sítéséről. Az első ütem napjainkra már megvalósult. A világítótestek cseréje nem jelent az önkormány­zatnak plusz kiadást. Tíz év alatt a megtakarításokból finanszírozzák.- Az első ütemben az oktatási intézmények világításkorszerűsíté­se valósult meg. A két iskolában, az óvodaépületekben, a bölcsődében és a művelődési házban valameny- rjyjl világítótestet újra cserélte a munkálatok kivitelezője. A régi vilá­gítótesteket energiatakarékos, esz­tétikus és biztonságos berendezé­sek váltották fel - adta hírül Gulyás György, Kétegyháza polgármestere. A településen idén tovább foly­tatódik a világítás korszerűsítése. A második ütemben a művelődési ház színpada (ez a részterület ki­maradt az első körből), a rendőr­őrs, a szolgáltató kft., az Öregek Napközi Otthona új épülete és a polgármesteri hivatal irodái kap­nak energiatakarékos világítóteste­ket. A korszerűsítés második üte­me várhatóan tavasszal készül el. Gulyás György elmondta, a korszerűsítést a megtakarítások­ból 10 év alatt fizeti ki az önkor­mányzati ___________ K.E. Lá togatás leendő iskolájukban A kétegyházi Mezőgazdasági Kö­zépfokú Szakoktatási Tovább­képző és Szaktanácsadó Intézet a harmadik, egyben záró nyílt nap­ját január 21-én rendezte meg, amin az érdeklődő fiatalok mel­lett több szülő is részt vett. Az iskola által nyújtott tovább­tanulási lehetőségekről Kajári Aladár, az intézmény beiskolázá­si felelőse tartott előadást. Azok a nyolcadikosok, akik a kétegyházi középiskolában szeretnének to­vábbtanulni, gimnáziumi, szak­iskolai és szakközépiskolai sza­kok közül választhatnak. Bencze László igazgatóhelyet­testől megtudtuk, hasonlóan az idei tanévhez, ősszel is legalább négy első osztály indítását terve­zik, mintegy 130 diákkal. A vezetőhelyettes kiemelte, két szakjuk, az ökorendészképzés, il­letve az informatikai hálózati rendszertelepítő és -karbantartó szak a megyében egyedülálló. A nyílt napon az iskola gazda- asszony szakos tanulói bemuta­tót tartottak virágkötészetből, szabás-varrásból és kürtőskalács- sütésből. Az érdeklődők megte­kinthették az intézmény kollégi­umát, szaktantermeit, bepillan­tást nyertek a gépészeti gyakorla­tok színhelyén folyó munkába is. K.E. Nem maradhat rezervátumban a diák Kísérlet magyar-román felsőoktatási konzorcium létrehozására A magyar felsőoktatás fejlesztésében meghatározó szakmai szerepet játszó Felsőok­tatási és Tudományos Tanács fennállásának tizedik évfordulója alkalmából decem­berben kitüntető emlékérmet vehetett át a Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai, gazdasági karának tanára, dr. Dovala Márta és dr. Köteles Lajos, a főiskola gyulai egészségügyi intézetének igazgatója. — A '90-es évek kísérleteiben a kecskeméti fő­iskola, melynek akkori főigazgatója dr. Dovala Márta volt és a valamikori békéscsa­bai főiskola meghatározó szerepet töltött be — vélekedett az elismerés okáról dr. Kö­teles Lajos. — Az ország két azon főiskolájának egyike volt a békéscsabai, amely elő­ször szakított a szakfőiskolai rendszerei és létrejött az általános profilú főiskola. Ez volt a Körösi Csorna Sándor Főiskola — emlékeztetett az intézetigazgató. Az egészségügyi intézet most nyert egy pá­lyázatot a Magyar Turizmus Rt.-nél a ma­gyar-román turisztikai vállalkozók regionális konferenciájának és közös továbbképzésének megrendezésére. Ezt márciusban tartják Gyu­lán. Január 21-étől érvényes megállapodásuk van a Kaposvári Egyetemmel, hogy közösen indítják az egészségturizmus-szervező szakot a Pécsi Egyetem támogatásával, amint lehet­séges. — Az új felsőoktatási törvény a vállalkozói Gyula- Ugyanilyen általános profil irányába mozdult el a kecskeméti főiskola is - folytatta dr. Köteles Lajos. — Emellett szerepe lehe­tett az elismerésben an­nak, hogy Dovala Márta és én is a Felsőoktatási és Tu- dományos Tanács bizott­ságaiban dolgoztunk éve­ken keresztül, most pedig mindketten részt vettünk az új felsőoktatási törvény szakmai munkálataiban. A gyulai egészségügyi intézet tavaly nyúj­tott be egy egymilliárd forint összegű pályáza­tot a Pályázat Előkészítő Alaphoz. A program a teljes oktatási infrastruktúra kiépítését cé­lozza, magában foglalva kollégium, nagyelő­adó — amely egyben a város konferencia-köz­pontja lenne — létesítését. A főiskola a magyar—román együttműködés kulcsintéz­ménye lenne, helyet adva a turisztikai képzé­seknek is és más szakmai fejlesztési progra­moknak. Az intézet pályázatát nemrégiben egy másik európai uniós alaphoz helyezték át, amely a régiók gazdasági fejlődését elő­mozdító oktatási intézmények infrastrukturá­lis fejlesztését célozza. Az eredményhirdetés hamarosan várható. Dr. Köteles Lajos el­mondta, a pályázattal elképzelésük az volt, hogy egy újfajta turizmusintegrátori képzés az egész Délkelet-Alföld idegenforgalmi fej­lesztését más irányba vigye. S hogyan alakulnak az iskola romániai kapcsolatai az európai uniós csatlakozás előtt? Dr. Köteles Lajos december végére el­készítette egy magyar-román felsőoktatási konzorcium programját, melyet a román fél már elfogadott, a Tessedik Sámuel Főiskola tanácsa elé mostanában kerül. Lényege, hogy két állami oktatási intézmény — a part­ner az aradi egyetem — az európai uniós pá­lyázatok elnyerésére létrehoz egy közös vállalkozási szer­vezetet. A pályázatok mellett a másik irány, hogy együtt szervezzék meg a kelet-euró­pai felsőoktatást, melybe mást is bevonnak. Ez a konzorciális megegyezés messze túllép a szokásos két­oldalú oktatási kapcsolato­kon, mivel közös vállalkozást hoznak létre - fejtette ki az intézetigazgató, aki úgy tud­ja, ilyen Nyugat-Európában kettő van, egy német—francia és egy angol—német. Kelet- Európában egy sincs. Amennyiben a kon­zorcium pályázatai sikeresek, meglesz az anyagi alapja annak, hogy akár közös kelet­ni A gyulai egészségügyi intézet tavaly nyújtott be egy egymilliárd forint összegű pályázatot a Pályázat Előkészítő Alaphoz. (ARCHÍV FELVÉTEL) Együtt a gazdasággal- Azon kellene gondolkodni, hogyan lehetne minél többet megőrizni a magyar felsőoktatás értékeiből, hiszen vannak. A felsőoktatást a gazdaság meghatározó ágazatává akarják tenni. Gyorsan együtt kell működnie, élnie a felsőoktatásnak a gazdasággal, amit csak akkor tud megtenni, ha piaci alapon működik. Az előkészítő szakasz után minden bizonnyal 2005-ben elfogadják a törvényt, és szeptemberben eszerint kell elindítani a képzést. Egész Európa elmozdult egy irány­ba, és ha akarjuk, ha nem, követnünk kell a változásokat, s minél gyorsabban, annál jobb - fejtette ki véleményét dr. Köteles Lajos. európai egyetemet hozzanak létre. A gyulai főiskolának a város fekvéséből, helyzetéből adódóan létkérdés a magyar—román kap­csolatok kiépítése, ezen nyugszik stratégiá­juk. szférába emeli a felsőoktatást. Akik nem lesznek képesek vállal­kozni az oktatásban, azok tönkre­mennek - mondta dr. Köteles La­jos, aki részt vett a törvény előké­szítésében. Az előző kormányzat megállapodást írt alá, melyet min­den európai ország is, hogy egysé­ges, angolszász típusú felsőokta­tás lesz jellemző Európában. Min­den ország végrehajtja a változta­tást, Ausztria például januártól át­szervezte felsőoktatását. Ha nem alakítjuk ki az új rendszert, a magyar diák kiszorul Euró­pa iskoláiból, rezervátumban marad — össze­gezte az oktatás helyzetét dr. Köteles Lajos. SZŐKE MARGIT Ötvenszer kisebb esély a felsőoktatásra A roma gyerekek húsz százaléka kisegítő iskolába jár Jó hír, hogy csaknem kétszer annyian jogosultak a Magyar- országi Cigányokért Közala­pítvány ösztöndíjaira, mint az eddigi hat évben eddig bármi­kor. Rossz pedig az, hogy mi­vel nem számítottak ennyi jó tanulóra, elfogyott a pénz. Békéscsaba Decemberben kiürült a kassza. Az általános iskolások még hoz­zájutottak az őket megillető ösz­töndíjhoz, 'a középiskolásoknak és a felsőoktatásban tanulóknak viszont január végéig biztosan várniuk kell. Egyes hírekben már a márciust emlegetik, de a békés­csabai cigány kisebbségi önkor­mányzat reméli, erről szó sincs. Egy azonban biztos: egyetlen pá­lyázó sem esik el a támogatástól, ha megfelelt a pályázati kiírások­nak - legalábbis Teleki László ro­maügyi politikai államtitkár sze­rint.- Hatodik éve működik az ösz­töndíjrendszer. Minden évben egy kicsit több pénzt kérünk a di­ákjainknak, de ilyen nagy érdek­lődésre nem számítottunk mi sem — nyilatkozta meg­keresésünkre a bé­késcsabai kisebbségi önkormányzat elnö­ke. — A diákokat mo­tiválja a pénz, hiszen 25-30 ezer forint egy ötödik-nyolcadik osztályos tanulónak igazi kincs. Sokan azt is szeretnék meg­mutatni, hogy képe­sek arra, hogy jól ta­nuljanak, nem bu­tábbak a társaiknál. Amellett azonban, hogy nő a jól tanuló roma diákok száma, ar­ról sem szabad elfeledkezni, hogy a cigány gyerekek ötödé kisegítő iskolába jár.- A probléma összetett: a szü­lők egy része nem foglalkozik ott­hon eleget a gyerekekkel, hiszen, sajnos, ők sem iskolázottak, és nem tudják figyelemmel kísérni a tanulmányaikat. Néhány család­ban nincs víz, fűtés, villany, nagy a szociális hátrány, így a gyerek nem tud kellőképpen beilleszkedni a közösségbe, hiszen azt hozza, amit otthon lát. Ezenfelül a gyerekek sokszor tanulászavarokkal küzde­A magyarban a legkevesebb Több európai iskolarendszerrel foglalkozó felmérés azt mutatja, hogy a magyar okta­tási rendszer biztosit legkevésbé egyenlő esélyeket az alacsonyabb iskolai végzett­ségű, szegény szülök gyermekeinek. Ta­lán ebből, talán másból következik, hogy egy roma gyereknek ötvenszer kisebb esélye van ama, hogy felsőoktatásban ta­nuljon. Ráadásul a cigányok 20 százaléka kisegítő iskolába jár hazánkban, holott a világátlag nem egészen három százalék. nek - hallottuk a békéscsabai ki­sebbségi önkormányzat vezetőjé­től. — A tanárok egy része nem tud plusz időt fordítani a normál foglal­koztatáson felül, ráadásul, aki nem tanul, akadályozhatja a többieket is a fejlődésben. így kerül sok jó ké­pességű roma kisegítő iskolába, ahol a gyógypedagógusok ugyan felzárkóztatják őket, de innen már nincs visszaút. Ördögi kör. FEKETE G. KATA-aÜÄfflÜ8 % A békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola nyolcadik év­folyamán nincs, a hetediken öt cigány gyerek jár. A roma fiúk­nak és lányoknak nem okoz gondot a beilleszkedés. Az igazga­tónő elmondta, minden roma gyerek felvételizik középiskolába, a legtöbb jó eredménnyel végez, több közülük ösztöndíjas. Nem is csoda, hiszen egy részük már az általános iskolai tanúimé-. nyait kitűnő eredménnyel végzi, d-fotói lehoczky péter :

Next

/
Thumbnails
Contents