Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-27 / 22. szám

KÖRKÉP 2004. JANUÁR 27., KEDD - 7. OLDAL MEGYE A menekültek nyelvtanulásához kötik a segélyt Ördögi kör: ha munkába állnak, az a baj, ha nem, akkor meg az A menekülteknek az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy legálisan nem tudnak munkát vállalni. Ha valahol mégis fog­lalkoztatják a külföldieket, az ország állampolgárai orrainak rájuk, hogy elveszik a munkát előlük. Ez alól a világtendencia alól Magyarország sem kivétel. Többek között erről esett szó minap egy háromnapos konferencián, amelyen holland főta­nácsosok osztották meg a tapasztalatukat magyar szakembe­rekkel. Hazánkban ugyanis még gyerekcipőben jár az ügy ke­zelése, bár Békéscsabán, Bicskén és Debrecenben — ahol mű­ködik befogadóállomás - toleránsabb a lakosság. Békéscsaba A menekülteknél a legtöbb prob­lémát a munkavállalás okozza, hiszen amíg a külföldieknek Bevándorlási és Állampolgári Hi­vatala. A kérdésben a hollandok­tól kértek segítséget, ott ugyanis a lakosság 10 százaléka külföldi. Mivel Hollandiában akár 30-40 den hosszabb időre érkezőnek kötelező hollandul tanulnia. Ugyanis a nyelv a békesség kul­csa is.- A nagyobb holland városok­ban gyakoriak a külföldiek közöt­ti összetűzések, ugyanis a külön­böző népcsoportok nem értik egymást. Ám nemcsak más me­nekültektől számíthatnak táma­dásra a bevándorlók, hanem a hollandok részéről is. Sokan azt mondják, hogy nagy a munkanél­küliség, és még ezek is idejönnek és elfoglalják a szabad állásokat. Ha pedig nem kapnak munkát a A szabadidő közös eltöltése közelebb hozhatja egymáshoz az idegen országban élőket. nincs (legális) keresetük, nincs is esélyük a normális életre. Ah­hoz azonban, hogy munkába áll­hassanak, legalább alapszinten meg kell tanulniuk a nyelvet, csakhogy nincs hol. Ezen szeret­ne segíteni - az unió nyomására - a Belügyminisztérium (BM) ezer „idegen” is lakhat egy na­gyobb lélekszá­mú városban, külön iskolákat alakítottak ki számukra. Sőt 1998 óta min­Ki számít menekültnek? Menekült státust az kaphat a BM-től, aki bizonyítani tudja, hogy hazájában faji, vallási, politikai okok miatt, vagy azért, mert más társadalmi csoportba tartozott, üldözték, és az ot­tani rendőrség nem védte meg. A státussal rendelkező me­nekültek, ha beszélik a nyelvet, vállalhatnak munkát. külföldiek, segélyt utalnak neki, természetesen az adófizetők pén­zéből - mondta Jeroen Hoender- hamp, holland főtanácsos. - Ma­gyarországon, éppen ezért, oko­san a nyelvtanuláshoz kötik a se­gély utalását. Ha valaki segélyt szeretne, el kell végeznie egy 360 órás tanfolyamot. Ezt teszi most öt menekült Békéscsabán, akik februártól közhasznú munkát is végeznek majd. Ezzel a magyar munkakultúrát is elsajátítják. Jeroen Hoenderhamp azt is el­mondta, tapasztalatuk szerint hét-nyolc éves korig könnyen beilleszkednek a gyerekek egy ide­gen társadalomba, később azonban a nyelv itt is nehéz­séget okoz. Ha­zánkban is azon­nal iskolába kell mennie a tanköte­les korú gyerme­keknek, de ők nem beszélik olyan ma­gas szinten a nyel­vet, hogy megért­sék az órákon el­hangzottakat. S hi­ába vehetnek plusz órát a kötele­ző tanulmányokon felül, könnyen le­töri őket a kezdeti csalódás, hogy nem állnak helyt. Mivel nem lenne rá elég jelentkező, az Oktatási Mi­nisztérium nem nyithat külön isko­lát a külföldiek­nek. Helyette azt szeretnék elérni, hogy az OM több támogatást adjon azoknak az intéz­ményeknek, ame­lyek vállalják a külföldi gyerekek tanítását is. Ez azonban nem old­ja meg a tolerancia kérdését. Ehhez mi, emberek is kellünk. (ARCHÍV FELVÉTEL) FEKETE G. KATA A csatlakozás új feltételeket teremt Módosítják a térség agrár- és vidékfejlesztési stratégiáját A körös-sárréti kistérség agrár- és vidékfejlesztési stratégiai programjának átdolgozása, aktualizálása céljából tartottak fó­rumot a napokban Szeghalmon és Körösladányban. Az agrár- és vidékfejlesztési stratégia átdolgozásában a Békés Megyei Agrárkamarával működik együtt a körös-sárréti kistérség. A szeghalmi és a körösladányi fóru­mokon pedig a térség vállalkozói, valamint az önkormányzatok és a civil szervezetek képviselői vettek részt. M. B. Meghalt Kristó Gyula Az orosházi születé­sű, de Szegeden élő Kristó Gyula törté­nész, akadémikus életének 65. évében, súlyos betegség kö­vetkeztében szomba­ton elhunyt. Hamva­it, végakaratának megfelelően, Szege­den, szűk családi körben he­lyezik örök nyugalomra — tá­jékoztatta a médiákat az öz­vegy, Kristó Gyuláné. Orosháza Kristó Gyula 1939-ben Oroshá­zán született, 1957-ben érettségi­zett a Táncsics gimnáziumban. Osztálytársai között számos, má­ra köztiszteletnek örvendő diák volt (dr. Román Zsuzsa jogász, dr. Vecseri Róza vállalkozó, Gyú­ró István képzőművész, Borsi Vince tanár). A József Attila Tu­dományegyetem (JATE) elvégzé­se után az egyetem oktatójaként, tanszékvezetőjeként te­vékenykedett, 1982—85 között az egyetem rek­tori tisztségét töltötte be, majd 1987—89 kö­zött a bölcsészettudo­mányi kar dékánja volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tag­ja 1988-ban lett. Közép­kori magyar történelemmel és történelmi segédtudományokkal foglalkozott, több hely-, ős- és középkortörténeti kötetet szer­kesztett. Legjelentősebb művei közé tar­toznak Az Árpád-kor háborúi, Az Árpád-ház tündöklése és bukása, valamint A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja című köny­vek. Szülővárosába gyakran hív­ták, a gimnáziumban, a Darvas Társaság estjein szívesen hallgat­ták előadásait. Novemberben is ivitálták Orosházára, a magyar tu­domány napjára volt hivatalos, ám a látogatás elmaradt. (C» Vízimentők kézikönyve A maga nemében hiánypótló a közelmúltban megjelent, A vízimentés kézikönyve címet viselő 140 oldalas kötet. Az anyagból, melynek összeállí­tásában Békés megyei szak­emberek is közreműködtek, a vízimentéssel kapcsolatos szinte valamennyi tudnivalót elsajátíthatjuk. Békés megye A Magyar Vöröskereszt gondozá­sában, a Balaton Fejlesztési Ta­nács támogatásával ezer példány­ban látott napvilágot a kézikönyv. Megírásában, szerkesztésében Békés megyei szakemberek is részt vettek - Cs. Szabó András, Priskin János, Reisz József, Somo­gyi Ferenc —, egy nemzetközi életmentő szervezet, az Inter­national Life Saving által kidolgo­zott és a gyakorlatban már meg­honosított szakmai anyagot ala­pul véve. A könyvben a vízi­mentés szinte valamennyi kérdé­sével foglalkoznak, így a vízi bal­esetek kiváltó tényezőivel és meg­előzésével, a parti figyelőszolgá­lattal, az önmentéssel és a társ­mentéssel, a kézi mentőeszkö­zökkel. A nyári és a téli időszakra vonatkozó tudnivalók egyaránt megtalálhatók benne, így elsajátít­hatók a jégről mentés szabályai is. Priskin János, a Vöröskereszt megyei titkára elmondta, tapasz­talataik alapján leszögezhető, hogy azokban a megyékben, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a meg­előző munkára - így Békésben is - csökken a vízbefúlások száma. Míg tíz esztendővel ezelőtt 15-18 körül volt megyénkben az ilyen halálesetek száma, most már 7-8 körül van, s ez az adat tartalmaz­za az öngyilkosságokat is. Vízi balesetnek betudható haláleset igazából egy-kettő történik ma már évente Békésben. _____________ ____________P. R. Ko nferencia a drogmegelőzésről A városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum drogmegelő­ző konszenzus konferenciát rendez Gyulán, az Erkel Fe­renc Általános Művelődési Központban január 28—29-én. Gyula Január 28-án 16-tól 19 óráig az ér­deklődő szülőket, fiatalokat, szakembereket várják a szakmai fórumra a művelődési központ­ba. Előadás foglalkozik a drog- megelőzés lehetőségeivel a csa­ládban, összefüggésben az idő­szerű fiatalkori drogproblémák­kal. Szó lesz az óvodai, iskolai és középiskolai drogmegelőzés al­kalmazásáról, szerepéről a csa­ládban, Gyula droghelyzetéről és a Kábítószerügyi Egyeztető Fó­rum munkájáról. Csoportos és egyéni konzultációra is lesz mód a fenti témákban az előadókkal, dr. Dévai Margit szakpszicholó­gussal, a CHEF-Hungary elnöké­vel, s Ferenczi Istvánnéval, a gyu­lai Családsegítő Központ és Gyer­mekjóléti Szolgálat vezetőjével. Január 29-én 9 órától az érdeklő­dő szakembereket várják a műve­lődési központba. Az előadások, beszámolók, korreferátumok az új trendekkel foglalkoznak a drogfogyasztásban és a könnyű drogok megítélésében Nyugat- Európában, áttekintve a hogyan tovább kérdését is. sz m Tanulással a felzárkózásért A Vidék Parlamentje január elején tartotta idei első ülését Budapes­ten az Országházban. A fórumon a Békés Megyei Cigány Lakosok Egyesülete elnökeként részt vett az eleki Drágos József is.- A tanácskozás fő témaköre az európai uniós csatlakozás volt. Az unió számos területen biztosít majd pályázati lehetőséget, nem­csak az önkormányzatok, vállalkozások és a civil szervezetek számá­ra, hanem magánszemélyeknek is. A lehetőséggel mindenképpen él­ni kell - fogalmazott Drágos József. Az azonnali kérdések és válaszok órájában a romák helyzetéről is szó esett. A felzárkózás záloga a tanulás. Az alulképzett munkaerő ugyanis nem piacképes.- Minden szülőt arra kérek, járassák a gyermeküket minél tovább iskolába. A rászorulók tanulmányainak finanszírozásához több for­rásból is lehet támogatást igényelni. k. e. Programok hunyai fiataloknak Több, mint egy éve engedélyezte a hunyai önkormányzat a helyi fi­atalok kérésére, hogy a sportpálya melletti „Baglyosában ifjúsági összejöveteleket tartsanak. Az épületben a fiatalok esténként edzése­ket tartanak, melyekhez ők maguk szereztek be felszereléseket. A helyiségben televízió is van, időnként pedig táncos összejöveteleket rendez ott a hunyai fiatalság. Amint azt Hunya Tiborné, a település polgármestere elmondta, igen jók a tapasztalataik, semmilyen prob­léma nem merült fel az épület használatával kapcsolatban. A fiatalok maguk takarítják a helyiséget, a villany- és a fűtésszámlákat viszont az önkormányzat fizeti. l j. Fásítás Mezőberényben A város önkormányzatának képviselő-testülete a legutóbbi ülésen egy több évre szóló fásítási javaslatot fogadott el. Cservenák Pál, a város polgármestere elmondta, hogy a fásítási terv tíz-tizenöt évre szól, mi­vel egy folyamatos és remélhetőleg hatékony városszépítésről van szó. — Elsőre talán nem tűnik jelentős kiadásnak néhány facsemete vá­sárlása, de mint minden más beruházás, a fásítási program is nagy­ban függ az anyagiaktól. Ha sikerül ilyen jellegű pályázatokon meg­felelő összegeket nyernünk, akkor látványosan javul majd a város­kép az elültetett facsemeték által. Ennek a törekvésnek az első üte­me már meg is történt, hiszen tavaly a kiszáradt, öreg japán akácok helyébe negyvenkét páfrányfenyőt ültettünk el a főutca mentén - mondta Cservenák Pál a fásítási törekvésekkel kapcsolatban, h. cs. Kevés adóbevétel Kardoson A nyolcszáz lakosú Kardoson mindössze ötvenegy vállalkozás tartozik az iparűzési adó hatálya alá, azonban közülük sem kötelesek mind­annyian üzemi. A helyi rendelet alapján ugyanis a kezdő vállalkozók - jelenleg nyolcán - adómentesek, további tíz vállalkozás pedig nem éri el a vállalkozói szintű adóalap minimális értékét, azaz a 600 000 Ft- ot, így tehát ők sem adóznak. Emellett az elmúlt esztendőben további öttel csökkent a vállalkozások száma, végeredményben tehát csupán 27-en fizettek ténylegesen iparűzési adót. Az ebből származó önkor­mányzati bevétel együttes összege nem éri el a nyolcszázezer forintot sem. Az önkormányzat az amúgy is gyengén jövedelmező vállalkozá­sokat nem kívánta az uniós csatlakozás előtt adóemeléssel sújtani, így a községben továbbra is csupán 1,2% az iparűzési adó mértéke. L x Több csatorna kábelezés után Kevermesen egyszer már ne­kirugaszkodtak a kábelcsa­torna-hálózat kiépítésének, azonban az elképzelés ku­darcba fulladt: a vállalkozó csődbe ment, az emberek pénze „elúszott”. Ennek már legalább öt éve. Néhány hó­napja azonban újból felme­rült, be kellene kábelezni Kevermest! Kevermes- Mai, informatikai alapokra épülő világunkban, úgy gondo­lom, szükség van a kábelhálózat­ra, amely az internet-hozzáférést is biztosíthatja majd a lakosság­nak. így merült fel közel fél évvel ezelőtt a gondolat önkormányza­tunkban, hogy újra neki kellene rugaszkodni. Az emberek meg­győzése volt a legnehezebb fel­adat, hiszen néhány évvel ezelőtt a korszerűsítésre szánt pénzük odalett. Ahhoz ugyanis, hogy a Bács megyei vállalkozás pályáza­ti forráshoz juthasson a kábelhá­lózat kiépítéséhez, a lakosság 60-65 százalékának nyilatkoz­nia kellett, hogy igényli a szolgál­tatás bevezetését. Önkormányza­tunk tevékeny részt vállalt a la­kosság meggyőzésében - tudtuk meg Bugyi Ferenctől, a település polgármesterétől. A kevermesi kábelhálózat kivi­telezési tervei elkészültek, meg­vannak a szükséges engedélyek is. Most már csak az időjárástól függ, mikor kezdődik a hálózat kiépítése. Ha a hőmérséklet 5 Celsius-fok fölé emelkedik, kez­dődhet a munka. A tervek szerint tavasz végére már kábelen néz­hetik a televíziót a szolgáltatást igénybe vevő kevermesiek, akik három csomag közül választhat­nak: 650 forintért öt, 1750 forin­tért tizenkilenc, míg 2250 forin­tért huszonöt csatorna lesz szá­mukra elérhető. k. e A i Szeghalom—Körösladány- Az 1999-ben elkészült kistérsé­gi agrár- és vidékfejlesztési straté­giai programunk átdolgozása azért vált indokolttá, mert az utóbbi években rengeteget változ­tak a pályázati feltételek, és a kö­zelgő európai uniós csatlakozás is új feltételeket teremt. A program- módosítás egy folyamat része, s ezekbe illeszkedett a szeghalmi és a körösladányi fórum. Célunk, hogy a Körös-Sárréten meghatáro­zott hosszú távú fejlesztési elkép­zelések illeszkedjenek a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalma­zott agrár- és vidékfejlesztési ope­ratív programhoz és a Nemzeti Vi­dékfejlesztési Tervhez is - mon­dotta Balog Károlyné, a kistérség vidékfejlesztési menedzsere.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents