Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-26 / 21. szám

4. OLDAL - 2004. JANUÁR 26., HÉTFŐ H Á T TÉR Értékes díszítőfestés a XIX. századi épületben Az idegenforgalmi szervezetek célja az állagmegóváson túl az eredeti állapot felé haladás Gyulán az Erkel tér 1. szám alatti, az 1801-es tűzvész után épült egy­emeletes lakó- és üzletház műemlék. A tér felé eső oldala copf- és em- pire-stílusú, másik oldala klasszicista elemeket is magán visel. Szak- vélemények szerint a Dél-Alföld legértékesebb emeletes városi polgár­háza. A földszinten található az ország egyik legrégebbi cukrászdája, amely legalább 1840. óta működik megszakítás nélkül. Az emeleten található a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Ma­gyar Turizmus Rt. Dél alföldi Marketing Igazgatóságának székhelye. Az emeleten egyedi értéket képviselő díszítőfestést találtak, melyet a mostani átalakítással eltakartak, mert teljes bemutatásukra egyelőre nincs pénz. ____ Gyula ______ Az értékes polgárházat id. Czigler An­tal építész emelte Trachberger János zetüket dr. Albel Andor, a DaRMI igaz­gatója. A szervezet-racionalizálási hí­rek a bizottság és az igazgatóság meg­szűnéséről szóltak akkoriban, ami a nem a marketing igazgatóságok és a regionális ITD Hungary-szervezeteit is. Az előzetes hírek arról szóltak, hogy ezeket összevonják a Magyar Turizmus Rt.-vel, ám az ITD Hungary- szervezetek is a változatlan intézmé­nyi formában működnek tovább az együttműködés előtérbe helyezésével. Az ITD Hungary, a nemzetközi keres­kedelem-fejlesztési intézmény a kis- és középvállalkozások piacra juttatá­sát segítő szervezet reprezentálja Ma­gyarországot például Athénban, ahol nincs a Magyar Turizmus Rt.-nek kép­viselete — tájékoztatott a fejlemények­ről dr. Albel Andor. Hozzátette, a m A restaurátorok az emeleten két helyiségben találtak egybefüggő díszítőfestést, melyet a mostani átalakítással eltakartak, mert teljes bemutatásukra egyelőre nincs pénz. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER főhadnagy és felesége, Dank Anna la­kóházául. Ahol ma a Százéves Cuk­rászda található, ott már 1803-ban megnyílt az édesség- és keleti cseme­ge üzlet. Az emeletes ház feltehetően Dank Anna hozományából épült - tudtuk meg D. Nagy András helytörté­nésztől. A Dél-alföldi Regionális Idegenfor­galmi Bizottság 1998 áprilisában ka­pott helyet az önkormányzati tulajdo­nú épületben, egy Erkel térre néző emeleti lakásban nyílt meg titkársága. A DaRIB - bár voltak áthelyezési szándékok más megyébe, más város­ba — Gyulán maradt és 2000. január elsejével itt helyezték el a megalakult Dél-alföldi Regionális Marketing Igaz­gatóságot is. Az önkormányzat tavaly augusztusi határozatával az idegen- forgalmi szervezetek rendelkezésére bocsátotta a teljes emeletet irodáknak, tárgyalótermeknek — ismertette hely­Különleges értékek Tavaly az önkormányzat megrendelésére restaurátorok falkutatásokat végeztek. Az épületben az emeleten lefolytatott vizsgálat alapján két he­lyiségben találtak díszítőfestést, amely a szobák oldalfalain és mennye­zetén is egybefüggően megjelenik. A festések a kutatói vizsgálat alapján azonos korúak az épülettel, ezért különleges értéket képviselnek, mivel nagyon ritka az ebből a korból fennmaradt díszítőfestés. Alakos és tájké­pi ábrázolás is megjelenik az omamentális díszítőkerettel övezett felüle­teken — nyilatkozta Béres István városi főépítész. Magyar Turizmus Rt. ez évi marke­ting-tervezetében is megfogalmazó­dott, de az igazgatótanács ezt nem fo­gadta el. Megmaradt a három dél-al­földi idegenforgalmi régió fokozott együttműködéssel, Alföld és Tisza-tó néven jelennek meg kül-, s belföldi vá­sárokon, más marketing akciókon. Az együttműködés nemcsak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium regioná­lis turizmus intézményeit érinti, ha­DaRMI helyzete stabil, a Magyar Tu­rizmus Rt. regionális szervezeteként lendületesen dolgozik éves marketing­tervén. Az Erkel tér 1. számú épülethez fű­ződő elképzeléseikről a marketing igazgató elmondta, az állagmegóvá­son túl az eredeti állapot visszaállítása felé haladás a céljuk. A falfestmények restaurálására egyelőre nincs pénz, de mind a bizottság, az igazgatóság, mind az önkormányzat keresi a for­rást, európai uniós pályázati lehető­ségben bíznak. Az épület teljes felújí­tása mintegy 250 millió forintba kerül. A falfestés tavaly megismert részeit addig eltakarták speciális anyaggal, amíg a teljes feltárást el nem lehet vé­gezni. A novemberi-decemberi, az eredeti állapot felé törekvő átalakítás­hoz a Magyar Turizmus Rt. 2 millió fo­rintot biztosított, a munkálatokat a műemlékvédelmi felügyelőség jóvá­hagyásával a gyulai székhelyű Alföldi Műemlék-helyreállító Kft. végezte. A Magyar Turizmus Rt. várhatóan a ké­sőbbiekben is segíti az épület állag- megóvását. Dr. Albel Andor szerint az épületből színvona­las idegenforgalmi­vendéglátó együttest lehetne létrehozni cukrászdával, boro­zóval, belső kerttel a szomszédos Ladics- házzal egybenyitva. A Százéves Cukrász­dának ez évtől új bérlője van, akivel nyitottak az együtt­működésre. A Dél-alföldi Re­gionális Idegenfor­galmi Bizottság an­nak idején határo­zatlan időre kapta meg az épület eme­letének használati jogát az önkor­mányzattól - mondta Juhász Já­nos alpolgármester. Az önkormányzat elsődleges szándéka az volt, hogy egy­részt Gyulán tartsa az idegenforgalom meghatározó intéz­ményét, hiszen regi­onális központ a vá­rosban. A szervezet ittlétével elképzelhe­tő, hogy sikerül olyan többletforrá­sokat bevonni az épület majdani fel­újításába, amelyekkel jelenleg az ön- kormányzat nem rendelkezik. Mind­addig, amíg a DaRIB és a DaRMI be­tölti szerepét, addig az önkormány­zat a jelenlegi helyükön szándékozik tartani az idegenforgalmi szervezete­ket. Korábban az önkormányzat az épület emeletére - ahol a '90-es években bérlakások voltak - múzeu­mot, kiállító-helyiségeket tervezett. Juhász János kérdésünkre elmondta, a városnak nem feltétlenül célja, hogy olyan újabb intézményeket, egységeket tartson fenn, amelyek ugyan a kultúrát képviselik, de sok pénzt emésztenek fel. A felújítás so­rán hosszú távon születhet új kon­cepció, de a mostani szándék az ide­genforgalmi szervezetek jelenléte az Erkel téri épületben. SZŐKE MARGIT Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan spórolhatna az állam? Somogyi Gergely, szarvasi főiskolai hallgató: — Spórolni úgy lehetne, ha keve­sebbet nyúlnának le azok az embe­rek, akik közel vannak a tűzhöz. Meg kellene találni azokat, akik ro­konok, jóbarátok cégeinek adnak állami megbízásokat, s milliárdo­kat sikkasztanak. Úgy érzem, ebben az országban előbb-utóbb forradalom lesz, Medgyessy Pétert pedig le fogják mondatni. Szükség is van azokra a fenyegető levelekre, amelyek mostanában nyilvá­nosságra kerültek, hátha így rádöbbennek arra, hogy változtatni kellene a dolgokon, másképpen kellene kormányozni ezt az országot. Károlyi Viktória, budapesti főis­kolai hallgató:- Arra, hogy honnan lehetne le­faragni a kiadásokat, akkor tudnék válaszolni, ha látnám, hogy mire mennyit költenek. Szerintem szük­ség lenne olyan pontos kimutatá­sokra, melyekből ez világosan ki­derülne, s persze minden állampolgár beletekint­hetne ezekbe a statisztikákba. Ami így elsőre eszembe jut, talán az, hogy az egészségügy kiadá­sait biztosan nem lehet tovább faragni, oda így is kevés pénz jut. Egyébként úgy látom, hogy nincs is mit átcsoportosítani egyik helyről a másikra, mert üres az államkassza, s az ország előbb-utóbb csődbe fog menni. Csenkei Attila, szarvasi középis­kolai tanár:- Spórolni? Hát például nem építeném meg a 4-es metrót. Lehet, hogy nagy szükség van rá, de ami­kor az ország ilyen nehéz gazdasá­gi helyzetben van, akkor fontosabb dolgokra kell a pénz. Ezzel az ösz­szeggel betölthetnék a költségvetési hiányt. Úgy vélem, okosabb gazdaságpolitika lenne, ha a kis­vállalkozásokat jobban hagynák élni, s inkább a több százmilliót forgató nagyvállalkozóktól venné­nek el többet. Ők elbírnák a magasabb adókat is, a kicsik pedig tönkremennek az elvonások miatt. Egyébként engem a politika csak felbosszant... Tímár Gyula, szarvasi növény- termesztő gépész: — Én a sportolóknak adnék ke­vesebbet. Nem hiszem, hogy olyan időket élünk, amikor aktuális volna sok-sok milliót beleölni a futballba, vagy az autóversenyzésbe. Aztán le lehetne faragni a miniszterek utazgatásait, meg a politikusok fizetését is. Képvi­selői tiszteletdíj, bizottsági tagság, költségtérítés... rengeteget keresnek, akik politikával foglalkoznak. Szerintem kevesebbet érdemelnének. Inkább az orvosoknak adnának magasabb fizetést, hogy ne kelljen hálapénzt adnunk abból a kevés pénzből, ami nekünk van. L j. ______ D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER To rnaszoba alsósoknak Félmillió forint értékben kialakított, felújított torna­szobával lett gazdagabb a békéscsabai 10. Számú Általános Iskola. Bár az intézmény rendelkezik tor­nateremmel, az alsó tagozatos osztályok eddig nem kapták meg a testnevelésükhöz szükséges ideális lehetőségeket. Ebben nyújt előrelépést a tornaszo­ba, amely új burkolatot, speciális világítást, bordás­falat, zsámolyokat és más testnevelési tanszereket, eszközöket kapott, jórészt az iskolát támogató 10x10 Alapítvány mögött álló szülői hozzájárulás, valamint más támogatók, például a Pro Arte Alapfo­kú Művészetoktatási Intézmény segítségével. _________________________________________1*1 Kishírek Békés megyéből KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösla- dányban évek át felvetődött egy falumúzeum létrehozásának szükségessége. A helytörténeti gyűjteményt az elmúlt esztendő­ben a Radnai-féle iskolában alakí­totta ki az önkormányzat. A be­ruházás mintegy 12 millió forint­jába került a nagyközségnek. GYULA, (ö) Nagy áruházláncok érdeklődnek gyulai üzletnyitás iránt, ilyen a Tesco, a Spaar. Ko­rábban a Liedl vásárolt területet a városban, jogerős építési enge­déllyel rendelkeznek, az építke­zést azonban nem kezdték meg. Igaz, az építési engedély határide­je még nem járt le. Ugyancsak ér­vényes építési engedélye van az OTP Bank Rt.-nek is az új gyulai székháza és lakások létesítésére. Az OTP nemrégiben hirdette meg a kivitelezői pályázatot. BÉKÉSCSABA, (o) A megye- székhelyen a Szabadság téri ok­mányirodában hétfőnként 7.30- tól 17 óráig, szerdán és csütörtö­kön 7.30-tól 16 óráig, pénteken­ként pedig 7.30-tól 12 óráig fo­gadják az ügyfeleket. A kedd szünnap. SZEGHALOM, (i) Az idegenfor­galomban is nagyon fontos az összefogás és a hatékony infor­mációáramoltatás. Mindezt a cél szolgálja a Szeghalmon — a vá­rosháza mellett — működő Tourinform-Sárrét Iroda, amely­nek fenntartója az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térség- fejlesztési Társulás. A Tourinform-Sárrét Iroda az infor­mációadástól a kiállításokon, vá­sárokon való megjelenésig sokré­tű munkát vtgez. GYULA, (ö) Az I. Gyulai Rene­szánsz Karneválra nemcsak cso­portok jelentkezhetnek, hanem bárkit várnak, aki álarcban felvo­nulna. A jelmezversenyre a neve­zési határidő február 7-e. A 600 négyzetméteres karneváli sátrat a Kossuth téren állítják fel, mely­ben a gyulai kistérségből több te­lepülés bemutatja farsangi prog­ramját. Február 14-én, Valentin- napon 19 órától álarcos rene­szánsz bál lesz a városháza dísz­termében, jelentkezni az önkor­mányzat városmarketing-irodáján lehet. KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány legnagyobb adófize­tője a Henkel Magyarország Kft., amely több mint félezer ember­nek ad munkát. A Henkel-gyár előtt, a Nagy Márton utcában 1 millió 250 ezer forintért parkolót alakított ki a helyi önkormány­zat. OROSHÁZA, (cs) A Természet Ébredése Társulat a Nimfa Ter­mészetvédelmi Egyesület felhí­vásához csatlakozva tavaly de­cemberben meghirdette Oroshá­zán és környékén az erdei füles­baglyok téli gyülekezőhelyeivel kapcsolatos adatgyűjtést. Eddig 8 iskolai csoport és egy magán- személy jelentkezett, 10 adatlap érkezett vissza a szervezőkhöz. A felmérés sikere érdekében szükség lenne további résztve­vőkre. CSANÁDAPÁCA. (cs) Igaz, a la­kosság részéről nem merült fel igény a községben való kábeltele­víziós hálózat kiépítésére, ám a település vezetését egy szolgálta­tó megkereste és a helyi viszo­nyokról tájékozódott. Miután ez pénzébe nem kerül az apácai ön- kormányzatnak, ezért nem zár­kózott el a felkínált lehetőségek meghallgatásától. BÉKÉSCSABA, (o) Tizedik he­lyezést ért el a Literátum Orszá­gos Angol Nyelvi Verseny buda­pesti döntőjében Ferenczi Zsu­zsanna, a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium tanulója. Az eredmény igen szép, hiszen összesen négy és fél ezer gyerek kapcsolódott be a ver­senybe, mely a Pitman Nyelv­vizsgaközpont támogatásával egyben ingyenes nyelvvizsga-le­hetőség is volt. GYŰJTEMÉNY, (j) A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum ebben az évben szeretne gyűjteményes kiállítást rendezni Szarvasiak a II. világháborúban címmel. Eh­hez várják mindazok jelentkezé­sét, akik dokumentumokkal ren­delkeznek, vagy szívesen mesél­nének világháborús tapasztalata­ikról, emlékeikről. KÖRÖSÚJFALU, (i) Az óvodai és iskolai kötelező eszközjegyzé­kek teljesítését módosította a körösújfalui képviselő-testület, mivel az anyagi források eddig nem álltak rendelkezésre. A kö­telező eszközöket 2008-ig tartó ütemezéssel szerzik be, az ön­erőt az önkormányzat biztosítja. Az eszközjegyzékek által érintett két intézmény, az általános isko­la, valamint az óvoda és konyha. OROSHÁZA, (cs) Égető gond Orosházán és az üdülőövezetben a szállodák hiánya. Az a néhány, ahol vendégeket fogadnak, kevés az igények kielégítésére. Ezért a város pénzügyi befektetőkkel szál­lodaépítésről írt alá szándéknyilat­kozatot. A szakmai befektetőkkel a tárgyalásokat megkezdték. GYULA, (ö) A megyei és a gyulai önkormányzat ismételten egyez­tetett a fürdővárosi önálló múzeu­mi szervezet létrehozásáról. Az idén érvényben marad a régi megállapodás, 2005. január else­jétől azonban a gyulai múzeu­mok és kiállítóhelyek, beleértve a vármúzeumot is, önálló intéz­ményként működnek. Addig pon­tosítják az ingatlanhelyzetet is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents