Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

4. OLDAL - 2004. JANUÁR 5., HÉTFŐ INT ÉRJ U A csak alapanyagot termelők kiszorultak a piacról Zahorán József Izraelben megtapasztalta: az árut polcra készen kell előállítani Zahorán József, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács program­menedzsere nemrégiben egy izraeli képzőközpontban a helyi me­zőgazdaság sajátosságairól szerzett ismereteket, egyedül képvisel­ve hazánkat. A gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos képzést a helyi külkereskedelmi minisztérium támogatta. A szakemberrel hazaér­kezése után beszélgettünk.- A képzés az Agrárgazdaságtan a vi­dékfejlesztés szolgálatában címet vi­selte. Hol és milyen céllal szervezték a programot?- A Tel-Avivhoz közeli Sefayim kibucban évek óta nemzetközi agrár­csekély területnek viszont csaknem 60 százalékát öntözik, elsősorban csöpögtetéses öntözési módszerrel. A növénytermesztés meghatározó há­nyadát a munkaigényes zöldség- és gyümölcsfélék, a virág-, illetve gyapot­össze, ami nem szélesebb, mint a mi Fekete-Körösünk. Ennek ellenére Iz­raelben nagyon büszkék a legna­gyobb folyójukra, hiszen a vizét a Galilee tóba (harmada a Balatonnak) szállítja, ami az ország vízfelhaszná­lásának jelentős részét biztosítja szi­vattyúk segítségével. Az intenzív víz- fogyasztásnak jól látható jele, hogy a Jordán folyó a Holt-tengerbe már alig juttat vizet, és ezért az utóbbi 40 év­ben a tenger vízszintje több mint 10 méterrel csökkent. Az előrejelzések A magyar szóra odafigyelnek Izraelben. Haifai farmlátögatásán futott össze Zahorán József (középen) békéscsabai kötődésű izraeli polgárokkal. tanközpont működik, ahová a világ legkülönbözőbb pontjairól fogadnak szakembereket, hogy megismerkedje­nek az izraeli fejlesztési eredmények­kel. Alapvetően elméleti képzés zaj­lott napi nyolc órán keresztül, farmlá­togatásokkal színesebbé téve. Továb­bi cél volt, hogy eloszlassák azt a ked­vezőtlen képet az egyszerű ember számára, amit a média napról napra fest az országról. Gyakran jártunk sű­rűn lakott területeken is, de semmi­lyen kellemetlen incidensben nem volt részünk. A közintézményekbe, boltokba való belépéskor ellenőrizték csomagjaink tartalmát, fémkeresővel végigpásztázták az embereket, azon­ban ezt a kényelmetlenséget leszámít­va, nem tapasztaltunk semmilyen rendkívüli eseményt a mindennapok­ban.- A képzés témája a mezőgazdaság volt. Mi jellemző Izrael mezőgazdaság­ára? — Izrael területéből — mely kisebb mint hazánk negyede - jelentős részt foglal el a sivatag, a szántóföldi nö­vénytermesztés mindössze 338 ezer hektáron történik. Ennek a viszonylag termesztés jelenti, de búzát is vi­szonylag nagy területről takarítanak be. Számottevő üvegházi növényter­mesztéssel rendelkeznek. Mezőgaz­dasági termékeik mintegy 70 százalé­kát az EU-tagállamokba exportálják. Ámulatba ejtő élmény volt látni, hogy Izraelben a mező- gazdaságon kívül is mi­lyen elterjedt az öntö­zés.- A fentieknek ellent­mond az a tény, hogy az ország sivatagos éghaj­lattal rendelkezik. Mi­lyen forrásból tudnak mégis öntözni?- Izrael egyik megle­hetősen nagy problémája, hogy korlá­tozott a vízkészlete. A lehullott csapa­dék mennyisége az ország déli részé­ből az északi felé haladva 25 millimé­tertől 800 milliméterig terjed. A csa­padékosabb északi országrész is csak a téli hónapokban kap elegendő esőt, nyáron szárazság uralja ezeket a terü­leteket. Szíria és Libanon hegyvidék­ének csapadékát a Jordán folyó gyűjti szerint hasonló mértékű vízfogyasz­tás esetén a Holt-tenger mintegy 50— 60 év múlva teljesen kiszárad, és az ország elveszítheti egyik jelentős tu­risztikai célpontját. Nem rendelkeznek a szükséges önerővel Zahorán Józsefnek a megyei területfejlesztési tanács program- menedzsereként a feladatai közé tartozik a mezőgazdasági, a vidékfejlesztési és a környezetvédelmi pályázatok koordinálása. - Sajnos, az átalakulást elősegíteni hivatott pályázatoknál a fel­hívások határidejét meg kellett hosszabbítanunk, mert az erede­ti beadási határidőig nem érkezett annyi támogatási igény, mint amennyi a rendelkezésre álló forrás — hangsúlyozta a szakem­ber. — Ennek egyik magyarázata az, hogy a potenciális pályá­zók nem rendelkeztek a szükséges önerővel, ami szomorú fej­lemény megyénkben.- Említette, hogy egy kibucban volt a képzés. Hogyan fogalmazza meg a kibuc lényegét? — Izraelben a város és a hagyomá­nyos értelemben vett falu mellett to­vábbi három, jellegzetesen falusias te­lepülésforma van. Ezek egyike a kibuc, ami a maga nemében egyedülálló kö­zösségi forma. Itt kísérletet tettek az egyenlőségre, szabadságra és igazság­ra épülő élet megvalósítására. A kibuc­ban a föld és a termelőeszközök a ta­gok közös tulajdonát képezik. A fo­gyasztás, a nevelés és az egészségügy kooperatív alapon működik. Mindenki képességei szerint dolgozik, a kibuc pedig gondoskodik a tagok összes szükségletéről. Lakást biztosít szá­mukra, a kibuc boltjaiból az alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket ingyen vihetik el. Ellenszolgáltatás nél­kül étkezhetnek a közös ebédlőben, és használhatják a kibuc által vásárolt gépkocsikat. Ennek „ára” viszont az, hogy a személyes használati eszközö­kön kívül nem lehet magántulajdona a tagoknak. Gazdag és szegényebb kibuc egyaránt van, de szegény kibuctag nincsen. Az életszínvonal meglehetősen magas (az egy főre jutó GDP 16 ezer amerikai dollár körül van, a mezőgazdaságban a havi átlagjöve­delem 1500 dollár), de ez nincs szoros összefüggésben az adott kibuc gazda­sági tevékenységével. A kibucok ugyanis kölcsönösen segítik egymást, továbbá jelentős támogatást kapnak a nemzetközi zsidó szervezetektől. Izra­elben mintegy 270 kibuc van, és tagjai az ország zsidó lakosságának 3—4 szá­zalékát adják. Képzésünk helyszínén egy nagyon fontos felismerést tettek gyakorlattá. A kibucok a történetük kezdetén alapvetően mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak, azonban azt kellett tapasztalniuk, hogy ehelyett sokkal jövedelmezőbb a turizmus, az oktatás, a kereskedelem. A váltás mű­vészetét sikeresen alkalmazták, és ho­telt építettek étteremmel, konferencia- központtal, képzéseket szerveznek. Fürdőt létesítettek, bevásárlóközpon­tot nyitottak, mindezeket nagy autó­parkolókkal, ami Tel-Aviv terjeszkedé­se miatt különösen fontos szempont.- Mi volt a képzés legfontosabb ta­nulsága az ön számára? — Eddig'is világoá volt számomra, hogy — sok honfitársam véleményével ellentétben — Magyarországot, és ezen belül a megyénket nem a mezőgazda­ság segíti át a gazdasági nehézségeken. Ez a meggyőződésem tovább erősödött a látottak alapján. Ami­kor a mezőgazdaságot a hetvenes-nyolcvanas években kezdtem, ak­kor hazánkban a mun­kaképes lakosság 20- 25 százaléka dolgozott ebben a szektorban. Több ok miatt napjaink­ban ez a mutató valami­vel 10 százalék alatt van, de a tervek szerint 3-4 százalékban álla­podik meg. Izraelben je­lenleg 3,3 százalék a farmerek aránya, és szembeötlően látszik, hogy kik tud­tak megmaradni. Az egyszerű alap­anyag-termeléssel foglalkozó gazdálko­dók kiszorultak a piacról. A terméket polcra kész állapotra kell előállítani, va­lamilyen plusz hozzáadott értéket - hűtés, tárolás, osztályozás, csomagolás - szükséges a termékhez társítani. NYEMCSOK LÁSZLÓ Megkérdeztük olvasóinkat Hogyan töltötte az ünnepnapokat? Lukács Marianna, 17 éves, békés­csabai tanuló:- Otthon voltam a családommal karácsonykor és a két ünnep kö­zött is. Jó ilyenkor év végén egy ki­csit lazítani, együtt tölteni egy pár napot a szeretteimmel. Év közben nehezen megoldható, hogy min­denki itthon legyen, de az ünnepek alatt végre sen­ki sem hiányzik a családi körből. Karácsony előtt édesanyám sütött-főzött: bejgli, rétes, töltött ká­poszta került az asztalra. Szilveszterkor sem men­tem el sehova. A család együtt, tévénézéssel töltöt­te az év utolsó napját. Vincze Károly, 63 éves, békéscsabai ^ í... | nyugdíjas:- Pihentünk, a családdal, unó- -jjűgra kákkal együtt töltöttük el az ünne- '? íi pékét. Két pici leány unokám játé- * ... ko kat, mesekönyvet kapott tőlünk karácsonyra. A kisebbik főleg a labdának örült nagyon, a 4 éves, „nagylányt” pedig már az ismeretterjesztő köny­vek hozzák lázba. A gyerekekkel hétvégenként is sok időt töltünk, nem csak ünnepnapokon. Az év utolsó estéjén a tévében néztük az ünnepi összeál­lítást, de megbántuk; ezek a szilveszteri műsorok évről évre rosszabbak, jövőre kitalálunk valami más programot. Sándor Norbert, 32 éves, gyulai ügyvezető és 2 éves leánya, Dorka:- Szentestét és a karácsony mindkét napját a szülőkkel töltöt­tük, először ők jöttek hozzánk egy kis megvendégelésre, utána mi mentünk hozzájuk. Jól jött ki ez a sok ünnepnap: szentestétől január < pihenni az év fáradalmait. Kap­tunk meghívást szilveszteri buliba, de a kislá­nyom meg a feleségem is benáthásodott, úgy­hogy inkább otthon köszöntöttük az új évet. Dor­ka számára az év vége duplán ünnep, mert a ka­rácsonyi ajándékok után 30-án, a születésnapján is felköszöntöttük. Mohácsi Renáta, 32 éves, békéscsa­bai információs: — BékéSségben, szeretetben, nyugalomban telt az ünnep. Ott­hon yoltam a családommal és a két kutyámmal, pihentem egy pár napot. Az év végén végre azokkal tölthettem az időmet, akik a leg­fontosabbak az életemben, a szeretteimmel. Az elmúlt év számomra különösen mozgalmas, ese­ményekben gazdag volt, nagyon kellett ez a hosszú ünnep, hogy kipihenhessem magam és feltöltődve induljak neki 2004-nek. Az asztroló­gusok azzal bíztatnak, hogy ez az új év nyugod- tabb lesz az előzőnél. (FM) D-FOTÓ: VERESS ERZSI A zöldterületek érdekében A Tótkomlós zöldterületeire vonatkozó fenntar­tási és fejlesztési koncepció elkészült. Az oroshá­zi Soós Béla, a koncepció megalkotója az anyag 12 fejezetében részletesen vizsgálja a város zöld­területeit, megfogalmazza a fenntartás és a fej­lesztés lehetséges irányait, feladatait. A képvise­lő-testület megbízta a polgármesteri hivatalt, hogy Soós Béla kertészmérnök, valamint a kom­munális és környezetvédelmi kht. közreműködé­sével a végrehajtásra vonatkozóan a tennivalókat ütemezzék, a költségbecsléssel egészítsék ki a ja­vaslatot. I0C ■ I Mezőkovácsházi vetélkedő A mezőkovácsházi ÁMK általá­nos iskolájában az egészségne­velési program keretében a téli szünet előtt vetélkedőt szervez­tek az ifjú vöröskeresztes tanu­lók részére. Az egészségnevelési vetélkedő nemcsak a tudás gya­rapítása, hanem a kellemes év végi szórakozás szempontjából is emlékezetes volt. A „tornás” tánc például a mozgás fontossá­gára hívta fel a figyelmet. A gyü­mölcsfigurák készítése kifeje­zetten „ízletes” feladatnak bizo­nyult, melyet a helyes öltözkö­déssel, testápolással és a táplál­kozással kapcsolatos gyakorlati megoldások követtek. A tanulók végül játékokat gyűjtöttek és adományoztak a rászoruló gyer­mekeknek karácsonyra. A díja­zottak gyümölcsöt és az egész­ségmegőrzéshez kapcsolódó já­tékkártyát kaptak ajándékba. _________________________1U Ti ltakoznak az utak állapota ellen A felzárkózás egyik alappillére lenne a megközelíthetőség Aláírásgyűjtést indított nemrégiben a Reform Kisgazdapárt Békés Megyei Szervezete Medgyesegyházán és a környékbeli települése­ken. A tiltakozó akcióhoz aláírásukkal csatlakozók megelégelték, hogy az ígéretek ellenére sem javult a térségbeli utak állapota. __Medgyesegyhaza- A z FKGP medgyesegyházi szer­vezete 2000-ben és 2001-ben már gyűjtött aláírást a 4434-es számú, Medgyesegyháza-Gyula útsza­kasz és a 4429-es számú, Med- gyesegyháza-Orosháza közötti utak felújítása érdekében. Né­hány nap alatt négyszázan írtuk alá az íveket, ezeket eljuttattuk az akkori, PHARE-ügyekkel foglalko­zó tárca nélküli miniszterhez. A miniszter válaszában leírta, kéré­sünket jogosnak találta, levelün­ket továbbította a közlekedési mi­niszterhez. A tárca vezetője ugyancsak válaszolt nekünk. A le­| vélben az állt, % \ megvizsgálták mr v i az utak állapo­tot. Szintén el­ismerte, hogy jogos a kéré- If sünk, bár véle- [ ménye szerint v 'P wi 11 az utak ..kom­fortja” nem annyira rossz, mint ahogy ezt én a levelemben vázoltam. ígéretet kaptunk, hogy 2003-ban megkez­dik a két útszakasz felújítását, amely 2005-re fejeződik be. Azóta nem történt az utakkal kapcsolat­ban semmi, legfeljebb annyi, hogy tovább romlott az állapotuk — nyilatkozta lapunknak Ramasz András, a Reform Kisgazdapárt megyei elnöke (képünkön). A napokban újabb aláírásgyűj­tés indult Medgyes­egyházán és a környék­beli településeken. „A Reform Kisgazda- párt Békés Megyei Szer­vezete létfontosságúnak tartja Almáskamarás, Csanádapáca, Domb­egyház, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegy- ház, Kunágota, Magyar- bánhegyes, Medgyes- egyháza, Magyardomb- egyház, Bánkút, Medgyesbodzás, Nagykamarás, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka több mint 40 ezer lakosának jogos kérését, most már követelését, hogy ezeket az utakat európai színvonalúra újít­sák fel” — olvasható az aláíróíve­ken.- Térségünk lakói főként me­zőgazdaságból élnek. A terméke­ket 200-300 kilométeres távolság­ra szállítják, nem mindegy, hogy milyen utakon. Környékünk úthá­lózata az országos átlag alatti. Nem tűrhetjük tovább, hogy a jár­műveinkben évente több milliár­Tervek és számok Lapunk úgy tudja, a 2015-ig szóló orszá­gos közúthálózat-fejlesztési program alapján a 4434-es számú, Gyula-Makó közötti 57,3 kilométeres útszakaszt és a 4429-es számú, 46,5 kilométer hosszú­ságú, Kevermes-Orosháza közötti utat 2005-2008 között tervezik felújítani. Az előbbi szakasz 2,5 milliárd forintba, az utóbbi pedig 1,750 milliárd forintba kerül. dós kár keletkezzen, mert a kor­mány nem teljesíti a velünk szem­beni kötelezettségét, miközben az útadót tőlünk is beszedi. Dél-Bé­kés már így is leszakadt az ország­tól, drasztikusan csökken a népes­ség. Jogos követelésünk a felzár­kózás, amelynek egyik alappillére a megközelíthetőségünk - fogal­mazott a párt megyei alelnöke. Ramasz András hangsú­lyozta, bár politikai párt kezdeményezte az aláírás- gyűjtést, az akció politika- mentes.- Néhány nap leforgása alatt több ív is betelt, az em­berek politikai hovatarto­zástól függetlenül egyetér­tenek a kezdeményezé­sünkkel. Az első aláíró egyébként Nagy Béla, Med: gyesegyháza polgármeste­re volt - mondta Ramasz András. A Reform Kisgazdapárt 2000 alá­írás összegyűjtését tűzte ki célul, amelyet Csillag István gazdasági miniszterhez juttatnak majd el. KOVÁCS ERIKA A l A

Next

/
Thumbnails
Contents