Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-19 / 15. szám

KULTÚRA 2004. JANUÁR 19., HÉTFŐ - 7. OLDAL »BÉKÉS MEGYÉI HÍRLÁP Százmilliókat nyertek A szegediekkel közösen nyújtotta be az orosházi önkormányzat a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támo- gatások Hivatalának Pályázat-elő­készítő Alapjához az elektroni­kus közigazgatással kapcsolatos pályázatát. Az anyag olyan jól si­került, hogy a pályázók közel egymillió forintot nyertek. Az orosházi önkormányzat, illetve a Petőfi Kulturális Kht. a roma kö­zösségszervezők képzésére siker­rel pályázott. 18 millió forintnak örülhet a város. A falusi telesuli programötlet a bírálók szerint 195 millió forintos támogatást ér. Dél­keleti kapu néven beadott pályá­zatra (a volt laktanya felújítása) 600 millió forintot nyert Oroshá­za, de a munkanélküli nők szoci­ális gondozóvá képzésére is 48 milliót áldozhat a város. Az Orosházi VI. Számú Általá­nos Iskola, közismertebben a szentetornyai, az Egyenlő esély- lyel a felnőtt élet felé című pályá­zata 80 millió forinttal gyarapítja az intézményt. CS. I. Ajándék a gyermekeknek Felemelő percekben volt részük nemrégiben a magyarbánhegyesi speciális iskolában nevelkedő ál­lami gondozott gyermekeknek. A decemberi ünnepek sora várva várt esemény minden év­ben. Az intézmény vezetői és dolgozói igyekeznek pótolni a családi fészek melegét - adta hí­rül Tompa László az intézmény igazgatója. A gyerekeket ezen az ünnepen is meglepetések várták. Az ifjoncok szívet gyönyörködte­tő műsorral léptek fel, míg a taná­raik szavalattal kedveskedtek ne­kik. Ezt követően a békéscsabai református gyülekezet kórusa ajándékozta meg szívből jövő, lelket felemelő énekkel az egybe­gyűlteket, akik az élőzene által emelték az est fényét. A csoma­gok kiosztása után vacsora és bensőséges együttlét zárta az ün­nepet. Ez az esemény minden év­ben erőt, bizakodást, s valóságos ajándékot ad az itt élőknek. (L) Reneszánsz karnevál Gyulán Az I. Gyulai Reneszánsz Karne­vált rendezik meg a városban február 13—14-én, hagyományte­remtő látványosságot terveznek. Február 13-án 14 órakor kezdő­dik a farsangi vásár, és többféle felvonulás szórakoztatja délután az érdeklődőket. Felvonulnak gó­lyalábasok, zászlóforgatók, tűz- zsonglőrök, bor- és gasztronómi­ai rendek. A város terein egész nap zenekarok játszanak. Lesz középkori játék, ökörsütés, s lo- .vagi torna. Napközben a, tervek ■ázerint jelmezes hajók közleked­nek az Élővíz-csatornán és far­sangi konflisok járják a várost. Február 14-én is reneszánsz zene szól a város különböző pontjain, ismét lesz a vártól jelmezértékelő karneváli felvonulás 15 órától. Va- lentin-napi műsorát mutatja be a Sláger Rádió 18 órától, 23 órakor pedig király- és lovagválasztás lesz. A városháza dísztermében 19 órakor kezdődik az álarcos, jelmezes reneszánsz bál a Valen- tin-nap estéjén, amikor hastánco­sok, jósnők is szórakoztatják a vendégeket. Ekkor választják meg egész évre szólóan a karne­vál hercegét és hercegnőjét. A programsorozat keretében sváb és román farsangot is láthat­nak az érdeklődők, akiket a Kéz­műves cukrászdában, s a Gyulai Várszínház kamaratermében elő­adások várnak. sz. M Színházban jártak a kisdiákok Erősödő verseny a hallgatókért a felsőoktatásban Egyre kevesebben jelentkeznek főiskolám és egyetemre Az idei tanévben annyi első osztályos kezdte meg tanulmá­nyait az általános iskolában, mint amennyi a főiskolai és egyetemi férőhelyek száma. Könnyen kiszámolható, hogy ez a korosztály már nem fogja az összes felsőoktatási intézményt megtölteni. A felsőoktatási intézményekben a karok és a tan­székek léte kerülhet veszélybe. az alapképzésben szeretnénk megőrizni a helyzetünket, egyes területeken szeretnénk a mester­SZARVAS Dr. Patay István, a Tessedik Sá­muel Főiskola rektora szerint a képzésben új programokat meg- beszédes népesedési adatokon túl hirdetni, s ezzel kompenzálni az számos jele volt annak, hogy esetlegesen alapképzésben jelent­Nincsenek hallgatók híján — A főiskolánkon jelenleg még nem érzékelhető az érdeklődés visszaesése. A 2003 októberi adatok szerint a főiskolán össze­sen 7768 hallgató tanul. 2003 májusában 7493 hallgatónk volt, tehát a szeptemberi tanévet 275 fős többlettel kezdtük - mon­dotta dr. Patay István, alátámasztva, hogy a hallgatói létszám- csökkenés az intézményüknél egyelőre még nem érzékelhető. Hozzátette, egyre kevesebb potenciális hallgatóért folyik a ver­seny, s ennek a versenynek nyilván lesznek vesztesei is. Akik nem tudnak a hallgatói piacból megfelelő arányban részesülni, azok a támogatás csökkenésével számolhatnak, s ekképpen a kapacitásaikat nem tudják lekötni. Az intézményeknek ki kell ta­lálni valami mást, különben a helyzetük tarthatatlanná válik. előbb-utóbb a hagyományos érte­lemben vett felsőoktatási képzési kínálatot meg kell újítani.- Azt már tavaly érzékelhet­tük, hogy a felvételire jelentke­zők száma csökkent. Főleg az agrár szakoknál, egyes műszaki szakoknál látszott ez. Az okta­tási minisztérium felvételi iro­dájától kapott tájékoztatás sze­rint még számos területen, így például a jogászképzésben is visszaesett az érdeklődés. A csökkenés nagy valószínűség­gel tendencia lesz. Amellett, hogy a felsőfokú tanulmányait megkezdő korosztály létszáma egyre kevesebb, a levelező hall­gatói piac is szűkül. A demog­ráfiai okok miatt látni kell azt a Nyugat-Európában is érzékel­hető jelenséget, hogy népes év­folyamok végeznek a felsőokta­tásban, ugyanakkor a gazdaság nem fejlődik olyan ütemben, hogy ezt a nagy létszámú diplo­más réteget felszívja.- Az intézményeknek érdeke, hogy ezt a folyamatot a saját fala­in belül ellensúlyozza. Létezik-e már a Tessediknek erre elképzelé­se?- A stratégiánk fontos eleme, hogy az új európai egységes felső- oktatási rendszerben jó pozíció­kat szerezzünk. Amellett, hogy Dr. Patay István: Megújítjuk a képzési kínálatot. kező hallgatói létszámhiányt. Ta­valy a felsőoktatási intézmények közül elsőként akkreditáltattuk a felnőttképzési központunkat. A jövőben feltehetőleg komoly sze­rep hárul erre az intézményre. A felnőttképzésben a legkülönfé­lébb képzési, átképzési, tovább­képzési program indítására nyílt lehetőségünk, amelyek időtarta­ma a néhány napostól a több fél­évesig terjedhet. Ezekkel egyrészt a saját bevételeinket próbáljuk növelni, másrészt lekötni az eset­leges szabad kapacitásokat. Vára­kozásunk szerint Románia remélt 2008-as európai uniós csatlakozá­sa után a határok megszűnésével Erdélyben jelentős piacunk nyí­lik. Ez a piac most nem, vagy csak nagyon nehezen érhető el. A stra­tégiánk a jóval színesebb, össze­tettebb képzési programmal, hogy a főiskola mostani nyolcez­res hallgatói létszámát hosszú tá­von megtartsuk. CSATH RÓZA A felsőfokú tanulmányait megkezdő korosztály létszáma egyre kevesebb. (ARCHIV FELVÉTEL) Népviseletbe öltöztetett babák Zászlókat is készít az ügyes kezű hímző asszony A nagymágocsi népdalkor asszonyai nótáikat kötötték csokor­ba, hogy megörvendeztessék azt a gádorosi, ügyes kezű Szabó Margitot, akinek a kiállítására meghívást kaptak a hét elején. Az ő barátságuk régi keletű, tisztelik, becsülik egymás tehet­ségét, örülnek a másik sikereinek. Margit kézi hímző és zászlókészí­tő azonban nem arról híres, hogy tétlenkedne, igaz, a nyugdíjas évek kicsit könnyebbé tették szá­mára a kézműves tevékenységet, ami az életének az értelme. Az orosházi kórház baleseti sebésze­tén 2002-ig aktívan dolgozó ápo­lónővel .a gádorosi könyvtárban nyílt kiállításán találkoztunk és Szabó Margit hímző asszony a gádorosi kiállítására elhozta maga készítette babáit is. Az óvodások kíváncsian hallgatták a szép játékszer történetét. »FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET ültünk le néhány percre beszél­getni - a kiállításra érkező óvodá­soktól nem akartuk „elrabolni” az ügyes kezű asszonyt.- Mióta foglalkozik hímzéssel?- Volt egy vérbeli óvónőm Ár­pádhalmán, ^ahol éltem gyermek­koromban. Ő tanított meg hímez­ni és annyira megszerettem ezt az elfoglaltságot, hogy a valamikori Orosházi Háziipari Szövetkezet­nek lettem a bedolgozó­ja még az 50-es, 60-as években. Látja azokat a régi necceket? Akkori­ban azokat készítettem — mutatott a könyvtári polcra, amit a finom té­rítőkkel takartak le.- Sok köze nincs egy­máshoz a kézimunká- zásnak és az ápolónői hivatásnak...- Mindig nagyon sze­rettem a kézműves dolgokat, ezért beiratkoztam a szakmunkásképző­be, és megszereztem a kézi és a gé­pi hímzőknek járó bizonyítványt. 1982 óta foglalkozom megszállott­ként a kézműves tevékenységgel.- A kiállítás leglátványosabb darabjai a gyönyörű babák. A gye­rekek is örömmel vették kézbe va­lamennyit...- Higgye el, nagyon sok kiállí­táson szerepeltem már, de a leg­nagyobb élmény, ha látom, hogy a legkisebbeknek is tetszik, amit csinálok. Merthogy készítek én rongybabákat, de hagyományo­san, népviseletbe öltöztetett babá­immal is bemutatkozók.- Zsűrizett munkáira van ve­vő? — Nem győzöm a munkát! — nevette el magát a gádorosi hím­ző asszony, aki a szegedi ken­dergyár alapanyagait felhasznál­va, kendervászonból varrja térí­tőit. A kiállításra éppen azt hoz­ta el, aminek már gazdája akadt. Amikor nem kiállításokat szer­vez, akkor otthonában ilyen da­Kézimunkáival sikeres A gádorosi Szabó Margit három alka­lommal mutatkozott be Szegeden, az EU-s népi iparművészeti kiállításon Szentes kistérségének képviseleté­ben. Hímzéseit ismerik Tihanyban, a budai várgalériában is. A gádorosi fiata­loknak szakkört vezetett, a falurádió felhívására a diákokkal falvédőt készí­tett, amellyel díjat nyert. rabokat hímez megrendelésre - tudtuk meg.- Eg’ nagyon mutatós zászló is sok nézelődőt megállításra készte­tett. Mióta hímez zászlókat?- Amióta a településeken a cí­mert és a zászlót is használják, azóta nagy az igény erre a mun­kára. Igaz, van, ahol festik a tex­tilt, de én a hímzett kivitelezést többre becsülöm. Árpádhalmi vagyok, csoda-e, hogy a szülőfa­lumnak elkészítettem a zászla­ját?! Három hete pedig a ma- gyardombegyháziakat örven-. deztettem meg településük jel­képével. CSETE ILONA A kultúra napján Zene, irodalom, képzőművé­szet, fotográfia, s bor várja a ma­gyar kultúra napján az érdeklő­dőket Gyulán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ­ban és a Corvin Hotelben. A gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban január 22-én ünnepük a magyar kultúra napját. Történelmi Magyarország címmel Bagyinszki Zoltán fotográ­fus tart diavetítéssel egybekötött előadást 15 órától, köszöntőt mond Tóth Sándor alpolgármester. A Corvin Hotelben a magyar törté­nelmi borokról tart kóstolóval egy­bekötött előadást Bozó András, a szálloda ügyvezetője. Köszöntőt mond Juhász János alpolgármes­ter. Az Erkel művelődési központ­ban 18 órakor nyílik a Kultúra Ká­véház. Köszöntőt mond dr. Perjési Klára polgármester, az est házigaz­dája Szatmári Sándor, a művelődé­si központ igazgatója. Műsort ad az Erkel Ferenc Zeneiskola, a Kará­csonyi János Katolikus Gimnázi­um, az Erkel Ferenc Vegyeskar. Az új gyula vármúzeumról Kraszna- horkai Géza, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója beszél­get dr. Havassy Péter múzeum­igazgatóval, majd a város közéleti személyiségei olvassák fel kedvenc verseiket. Bemutatkozik a 10 éves Bárka folyóirat, a művelődési köz­pontban kiállítás nyílik Kohán György, Koszta Rozáüa, József De­zső és Bordás Ferenc alkotásaiból. SZ. M. Maradandó színházi élmény része sei lehettek a békéssámsoni általá­nos iskola 4. b osztályos tanulói a minap. A diákok Szegedre utaztak, hogy megnézzék a társulat mesejá­tékát, a Pinokkiót. Az előzmények­ről annyit: a belépőjegyek árát a szülői munkaközösség a jótékony­sági bál bevételéből fedezte, az uta­zással járó kiadásokat pedig dr. Rácz Erzsébet, a község gyógysze része vállalta magára. Információ­ink szerint az iskola valamennyi ta­nulóját szeremé a tantestület eljut­tatni vagy a szegedi, vagy a békés­csabai színházba. cs.,. Gádoros A hímzett ruhák, a díszes, népv seletbe öltöztetett babák, a csip kék és neccek között sétálva arr, gondol az ember, aki ilyen apróié kos munkára adja a fejét, annal bizony tengernyi ideje van. Szabi

Next

/
Thumbnails
Contents