Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-03 / 2. szám

2004. JANUÁR 3., SZOMBAT ÁRA: 79 FORINT LIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM HASZNÁLT­Mtian DOBOZI ÚTI BOLTJA I MÁR 5ÍTÖL NfflVA! Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Aktuális Néhány napon belül Magyarországra is megérkezhet az új influenza­vírus. (4. oldal) Vélemény Pocsaji Richárd szerint nem igaz az, hogy semmi vál­tozás nincs, de még közel sem lehetünk elégedettek. (5. oldal) Háttér Forradalmian új a dohányzásról leszokás segítésében a Quan­tum Xrroid elektrofiziológiai rendszer. (7. oldal) 04002 A békéscsabai ATI Sütőüzemben a minőségből nem engednek, így már decemberben kénytelenek voltak meglépni a 15-20 százalékos kenyéráremelést d^otó: lehoczky péter A búzaár magával rántotta a lisztárat Kenyérdrágulás: egyes pékségek léptek, mások szeretnének A kenyérgabona ára jelenleg tonnánként 50 ezer forint körül alakul. Vagyis a 2002-es árak­hoz képest megduplázódott, és a tavaly nyári betakarítási árakhoz - tonnánként 30-34 ezer forint — viszonyítva is jelentősen nőtt a búza ára. Ez magával rántotta a lisztárat, és a drágulást a kenyér sem úszta, ússza meg. Békés megye Több megyénkbeli sütőipari cég is becsukhatja a boltot, amennyiben nem tud januárban legalább 15-20 százalékos ár­emelést elfogadtatni a kereskedőkkel, az üzle­tekkel. A liszt zsákos nagykereskedelmi ára kilónként 70 forint kö­rülire kúszott fel a búzaárrobbanás miatt, ehhez jött az energiaár­emelés, a minimálbér növekedése, a kenyér­nél az általános forgal­mi adó (áfa) 12-ről 15 százalékra változása. Árendás Béla, a békéscsabai Sütőker Rt. ve­zérigazgatója tegnap érdeklődésünkre elmond­ta: minimum 20 százalékos átadásiár­emelkedést szeretnének elérni a kenyérnél janu­árban, de ez nem csak rajtuk múlik. — Szándékunk közlése után több kereskedő­partnertől jött vissza az a válasz, hogy nem lát­ják aktuálisnak az áremelést — ecsetelte a vezér- igazgató. - Sőt, olyan kívánalmat is megfogal­maztak egyesek, hogy a három százalékos áfanövekedést is mi nyeljük le. Ha mindent le­nyelünk, becsukhatjuk a boltot, bár akkor leg­alább már nem halmozzuk tovább a vesztesé­get. Az általunk tervezett drágítás a fogyasztók pénztárcáját nem terhelné meg jelentősen, ha­vonta nem kellene többet fizetniük egy doboz cigaretta áránál. Más kérdés, hogy a kereskedők milyen árréssel adják to­vább a sütőipari termé­keket. Manapság jó kenyér- fogyasztónak számít az a család, ahol naponta elfogy egy kiló kenyér. Árat meghatározni szinte lehetetlen, hi­szen a fajtától, a minő­ségtől is sok függ. Je­lenleg is kapható 100— 120 forintnál alig vala­mivel drágább kenyér és 200 forint feletti is. Az viszont tény: ha vala­melyik sütőüzem nem megfelelő minőséget produkál, hamar kiszorul a piacról és átveszi a helyét egy másik. Nagy ugyanis a konkuren­ciaharc a piacon, és a túlkínálat a jellemző. (Folytatás az 5. oldalon) Eladás azonos szinten Azt több megyénkben boltban is meg­erősítették, hogy a kenyéreladásuk jó ideje azonos szinten mozog. Az embe­rek ugyanis már csak annyi kenyeret vásárolnak, amennyit nagy bizonyos­sággal el is fogyasztanak. Természete­sen arra odafigyelnek az üzletekben, hogy kínálatukban többfajta kenyér le­gyen, ezáltal mindenki megtalálja a pénztárcájának, az ízlésének leginkább megfelelőt. Hatályban a földgáztörvény Érvényben a kedvezményes lakossági gázellátás rendszere Hatályba lépett az új földgáz­törvény, amely — a villamos- energia-piachoz hasonlóan — a gázágazat területén párhu­zamosan kezeli a fokozatosan megnyíló versenypiacot és a közüzemi szolgáltatást. A törvényt még 2003. június 16- án fogadta el az országgyűlés. Alapján az állam szabályozó, ellenőrző szerepe egyre inkább a fogyasztóvédelemre, a piaci esélyegyenlőség megteremtésé­re, a domináns pozícióban lévő piaci szereplők szabályozására irányul. A gáztörvény hatályba lépését követően a korábbi gázipari mo­nopóliumok megszűnnek. A törvény alapján a földgáztá­rolók, szállító- és elosztóvezeté­kek tulajdonosai kötelesek az ál­taluk üzemeltetett rendszerhez való hozzáférést hatósági áron biztosítani. A jogszabályban az árszabá­lyozás mellett a piacnyitásra, új gázpiaci szereplők megjelenésé­re és a verseny lehetőségére he­lyezik a hangsúlyt. Az árszabá­lyozás alapja az importár lesz. A földgázpiac 2004 januárban az összes nem lakossági fogyasz­tó részére kinyílik, ami a hazai felhasználás 70 százalékát teszi ki. A törvény előírja, hogy az áraknak fedezniük kell az ellátás indokolt költségeit. A költségeket fedező árak elengedhetetlenek az ellátás biztonságát szavatoló kar­bantartások és fejlesztések meg­valósításához. A törvény megteremtette a kedvezményes lakossági gázellá­tás rendszerét is. Ennek kereté­ben a háztartások élvezik a hazai kitermelésű földgáz árelőnyét, ami lehetővé teszi, hogy az im­portárak csak fokozatosan terhel­jék a háztartásokat. Az egységes lakossági árat már 2003. október 1-jével felvál­totta a fogyasztástól függő, úgy­nevezett tömbtarifa. A lakosságot érintő gázár­kompenzáció részleteit nem a törvény, hanem külön rendelke- zés tartalmazza. __________iouzi Pi henőnapra eső ünnepnapok Napi tizenötmilliárd kiesés lehet A tíz munkaszüneti nap kö­zül négy heti pihenőnapra esik 2004-ben, így ennyivel nő az általános munkarend­ben üzemelő vállalkozások­nál a munkaidőalap. Jövőre a tíz munkaszüneti nap közül május 1-je, október 23-a, december 25-e és december 26-a esik szombatra, vagy vasárnap­ra. A négy plusz nap az országos összesített termelési értékben is kimutatható majd, illetve nő az energiafogyasztás. A munkaszü­neti napokhoz képest hétköznap­okon az országos villamosener- gia-felhasználás 20 százalékos többletet mutat. A munkaadói érdekképvisele­tek többször is nyilvánosságra hozott számításai szerint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap törvénybe ik­tatása 15 milliárd forint bevétel nélküli kereseti- és járulékkiadást jelentene a vállalkozásoknak, a termeléskiesés piaci hatásain kí­vül. Az általános munkarendben dolgozó cégeknél a szombat, il­letve a vasárnap egyébként is heti pihenőnap, így az ezekre a napokra eső munkaszüneti na­poknál nem jelentkezik majd ez a napi 15 milliárd forintos ki­adás. A szakszervezetek évek óta követelik a jelenlegi 40 órás mun­kahét fokozatosan 38 órára csök­kentését. Ezt a jelenlegi kor­mányzati időszakban évente fél­órás csökkentéssel javasolták, de elfogadnák a kétszer egyórás csökkentést is. A szakszerveze­tek követelései között szerepel továbbá, hogy december 24-ével 11 legyen a munkaszüneti napok száma. A munkaadói érdekképvisele­tek rendre visszautasítják ezt a követelést, termelési érdekekre hivatkozva. Indoklásuk szerint csupán a heti félórás munkaidő­csökkentés 40-45 milliárd forint­tal növelné a vállalkozások bevé­tel nélküli kiadásait. (Folytatás az 5. oldalon) Négyszázmilliós beruházás szükséges Referenciaként szolgálhat a szeméttelep rekultivációja Az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével hazánk­ban is mind nagyobb szerepet kap a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás. Szeghalmon, a Füzesgyarmati út melletti egykori szeméttelep rekultivációja vált szükségsze­rűvé. A több százmilliós beruházást — amely referenciául szolgálhat más települések számára is — pályázati támoga­tással szeretné megvalósítani a Sárrét fővárosának önkor­mányzata. Szeghalom- Az országban összesen mint­egy 2500 egykori szeméttelep re­kultivációját kell megoldani a következő időszakban. Ez hatal­mas feladat, amelyet csak össze­hangoltan és pályázati pénzek bevonásával lehet megoldani. Városunkban a Füzesgyarmati út melletti régi hulladéklerakó re­kultivációja 400 millió forintba kerül. Ennek az összegnek a 80 százalékát pályázat útján támo­gatásként szeretnénk elnyerni a Gazdasági Minisztériumtól - mondotta Macsári József polgár- mester. A városvezető megemlítette azt is: amennyiben a pályázat eredményes lesz, akkor a volt szeghalmi szeméttelep rekulti­vációja során egy új eljárást al­kalmaznak majd. Ez a megoldás nemcsak eltérő a máshol alkal­mazottaknál, hanem gazdasá­gosabb, mert olcsóbb. Erre az újfajta rekultivációs műveletre már elkészült a hatástanul­mány, s Szeghalom számára így lett lehetőség arra, hogy a célra pályázati támogatást igényel­hessen. Mind a város vezetése, mind a rekultivációs feladatokat vég­zők az szeretnék, hogy a munka remekül sikerüljön. Hiszen an­nak hatékonysága referencia­ként szolgálhat a szeméttelep­rekultivációra váró más hazai te­lepüléseken is. A szeghalmi szeméttelep re­kultivációjára beadandó pályáza­tot legutóbbi ülésén a körös-sár­réti város képviselő-testülete is tá­mogatta. MACYARI BARNA Holnap is VASÁRNAPI pÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Semmi jót nem ígér megyénk jövője Békés megye jövője semmi jót nem ígér. Rontást azonban nem szabad és nem érdemes küldeni, mert az átok több­szörösen visszaszáll a jósok szerint. „Elsülhet” az erotikus sörnyitó Míg dr. Heim Lajos receptet ír, a négylá­búak gazdijai nézelő­déssel tölthetik el az időt, ugyanis az eleki állatorvosnak szinte a világ minden tájá­ról van sörnyitója. A fogadalmak kora lejárt A megye közéleti szereplőivel készített körképünkből kiderül: ma már csak el­vétve szokás újévi fogadalmat tenni. Ha nem fedezik fel, süket a világ „Lenyűgöző! Tiszta, gyönyörű hang, átélés, megjelenésben sem utolsó!” — ezek a vélemények a szeghalmi Schmidt Barbaráról, aki bejutott a Megasztár döntőjébe. Egyikük bőrkabátja buktatta le azokat a gyulai fiatalokat, akik három nap leforgása alatt huszon­nyolc Trabantot törtek fel. f * r I

Next

/
Thumbnails
Contents