Békés Megyei Hírlap, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-12 / 9. szám

2004. JANUÁR 12., HÉTFŐ - 7. OLDAL I N T E R J Ú A komlósiak éves munkaterve Nincs megállás, a tótkomlósi önkormányzat éle­tében az új esztendő új feladatokat is hozott. Ezért a már elfogadott éves munkaterv alapján el­ső ülésüket január végén a 2004. évi költségvetés tárgyalásával indítják a képviselők. Februárban a zöldterületek védelméről, helyi természeti értéke­ikről alkotnak rendeletet, márciusban a J. G. Tajovsky Művelődési Központ vezetőjétől kérnek tájékoztatást. Április ünnepi üléssel köszönt a testületre, májusban viszont az alapfokú művé­szeti képzéssel kapcsolatban hallgatnak meg be­számolót a városatyák. Az első félévet a település közbiztonságának helyzetelemzésével zárják Tót­komlóson. Ősszel az önkormányzati intézmé­nyek beszámolóit tűzik napirendre, majd előké­szítik a 2005. évi költségvetésüket és közmeghall­gatást hirdetnek a lakosság körében. _____________________________________(PETE) Részvényekről, vízdíjról Sámsonban Békéssámson képviselő-testülete a legutóbbi ülé­sén elfogadta a vízellátási szolgáltatás díjainak megállapításáról és a szolgáltatások egyes kérdé­seiről alkotott rendeletét. Ennek értelmében 2004 januárjától a település lakosságának havonta, köbméterenként 67 forint 50 fillért, az önkor­mányzatnak és intézményeinek 122 forintot kell fizetniük (az összegek az áfát nem tartalmazzák). Miután a község a Békés Megyei Vízművek Rt.-nek a tagja, a képviselők döntöttek az önkor­mányzat részvényeinek a névértékéről is — tájé­koztatta lapunkat Barna Jánosné polgármester. cs. i. Adómentességek Gyomaendrődön Közel két és fél ezer ingatlan tulajdonosai mente­sülnek a kommunális adó fizetése alól Gyomaendrődön. Azoknak a lakosoknak, akik hozzájárultak a társulati formában megvalósuló szennyvízberuházáshoz és rácsatlakoztak a csa­tornára, a hálózat műszaki átadását követő év ja­nuár 1-jétől öt éven keresztül nem kell fizetniük kommunális adót. Szintén mentesülnek ezen adónem megfizeté­se alól azok az ingatlantulajdonosok, akik hozzá­járulnak az útépítésekhez. Amennyiben útalap és záróréteg is készül az adott utcában, akkor a mentesség négy évre, ha pedig csak útalap vagy csak záróréteg, akkor két évre szól a mentesség. A kábeltelevízió-hálózathoz történő csatlakozást egyéves kommunális adómentességgel „díjazza” az önkormányzat. E kedvezmények természete­sen összeadódnak, ami a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy aki például rácsatlakozik a csatornaháló­zatra, hozzájárul az útépítéshez és még a kábelté­vét is bekötteti, az akár tíz évre is mentesülhet a kommunális adó megfizetése alól. ______________________________________LJ. Mi nden postásnak „pénzfestő” A Magyar Posta Rt. vezetése a veszprémi gyilkos­ság után határozott a kézbesítők védelmét szolgá­ló eszközök beszerzésének felgyorsításáról. A közeljövőben újabb 3400 kézbesítő kap spe­ciális védelmi eszközt. Az Alsys-2000 Kft. 340 millió forint értékben mintegy 3400 biztonsági be­rendezést szállít az állami vállalatnak az idén. A több mint tízezer kézbesítő többsége nap mint nap pénzküldeményeket is kézbesít. A pos­ta a létező technológiai megoldások közül azt vá­lasztotta, amely úgy biztosítja a kézbesítők védel­mét, hogy egy esetleges támadás során a náluk lé­vő pénzt értéktelenné teszi, rablás során a támadó nem jut forgalomképes pénzhez. A kézbesítők elégedettek a biztonságukat szolgáló eszközzel, amely év végére minden kézbesítő táskájában ott lesz. A tanítás és a kutatás az élete Tudós szemmel a viharsarki létről és a rácsodálkozds élményéről A világunk a felszínes emberekből egyik napról a másikra sztárt csi­nál, s a harsány butaság messzebbre hallatszik, mint az okos szó. Ho­gyan gondolkodik erről a tudomány közvetítése iránt elkötelezett em­ber? — kérdeztük dr. Micheller Magdolnát, a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karának főiskolai tanárát, tudományos referenst. A tanárnőt a tudomány napja alkalmából több évtizedes tudomány- szervezői munkájáért Akadémiai Ezüst Plakettel tüntették ki. Dr. Micheller Magdolna: a tudás akkor ér valamit, ha azt másokkal megoszthatjuk. WOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET szólag sokszor összezavarodnak. Elég, ha a kereskedelmi csatornákban be­mutatott valóságshow-k egykettőre is­mertté lett szereplőire gondolunk. Ám a lelkem mélyén úgy érzem, hogy a mai világ ennél fontosabb dolgokat is ismer.- A tudásszomj velünk születik, vagy folyamatosan alakul ki?- Ha az ember olyan családba szü­vagyok. Otthon az számított érték­nek, hogy valaki miképpen végzi el a munkáját. Kedvenc nagyanyám nem azt tartotta fontosnak, hogy valaki hány vég vásznat őriz a szekrényé­ben, hanem hogy ünnepen felteszi-e az abroszt. Édesapám arra is ügyelt, hogy szép legyen a munka, egyenle­tes a vetés. „Csak pontosan, szépen”, ahogy a költő is mondja - én ezt ho­zom otthonról. Az általános iskolánk­ban kilencszáz könyv volt, azt mind elolvastam. Amikor a végére értem, azt kerestem, hogyan folytathatnám. A tudás egyrészt a nekünk fontos tu­dományterületek ismeretét jelenti, to­vábbá azt, hogy megtanuljuk, mi­képp szerezhetjük meg ezeket az is­mereteket.- Ez már a tudományszervezés kor­szerűségét is igényli?- Valóban. Nem kell mindent tud­nom, de azt feltétlen, hogy amire kí­váncsi vagyok, azt hol érem el. A főis­kolai karunkon a hallgatóknak azt ta­nítom, hogy nem baj, ha nem olvas­tad, de azt tudd, hogy ki írt róla, vagy azt, hogy hol lehet utánanézni. Hiába mondja azt valaki, hogy elég, ha rákat- tintok az egeremmel, ha nem tudja, hogy hová kell kattin­tani. Modern értelme­zésben létezik egy rendszerezett tudás, továbbá az elérhetőség különböző módszere és formája. Utóbbinak része lehet a kommu­nikáció, az idegen- nyelv-tudás, a számító­gép-használat, de az is, hogy ismerem, hogy melyik kutatóintézet foglalkozik vele, illetve azt, hogy ki műveli azt a tudományterületet. Ezeket mind az iskolá­imban tanultam meg.- Most már a munkahelye az isko­la, ahol kiteljesítheti a tudományos szervezőmunkáját. Ez a közeg hogyan hat a munkájára?- 1973-ban doktoráltam és ezt kö­vetően még húsz évig dolgoztam Sze­geden az egyetemen, s több mint tíz éve tanítok Békéscsabán. Értelmiség- képző tantárgyakat, többek között művelődéstörténetet, társadalomtörté­netet és politológiát oktatok. A tanári munkám mellett a kar tudományos re­ferense és a diákkör felelőse vagyok, továbbá menedzselem a kar tudomá­nyos kiadványait. Egyik jeles rendez­vényünk a tudomány napi konferen­cia, ahol nemzetközi vendégelőadók társaságában egyik nap a tanárok mu­tatkoznak be, a másik nap a diákkuta­tók. A szívemnek nagyon kedves a Bé­késcsabai Közéleti Szalon, ahol a tanár kollégáink legújabb tudományos mun­káit mutatjuk be a szakmabeliek, a vá­ros érdeklődő értelmisége és a legjobb hallgatóink előtt. Bebizonyosodott, hogy a legújabb tudományos eredmé­nyekre megvan az érdeklődés az em­berekben, csak rá kell irányítani a fi­gyelmüket. — A huszonegyedik században mi­lyen jövője van a tudomány közvetíté­sének?- Korunk egyik ajándéka a leg­újabb technika. Az új számítástechni­kai eszközökkel lerövidül egy-egy kö­tet szerkesztési ideje. Régen a kiad­ványok egyéves szerkesztése egyálta­lán nem számított hosszúnak, ma meg akár hetek alatt végzünk vele. Fényké­peket, ábrákat tehetünk közzé, kivetí­tővel dolgozunk. Az előadásba bevon­juk a zenét és a film eszközeit. Ezzel is élőbbé és élvezetesebbé tehetjük az előadásokat. A tapasztalatom szerint a mostani húszévesek rendkívül fogéko­nyak rá, ha az előadó a képi világ esz­közeivel él. — Az Akadémiai Ezüst Plakett har­mincéves tevékenységét koronázta meg. Hogyan fogadta a kitüntetést?- Ahhoz, hogy az ember ilyen mun­kát végezzen, kell az értő közeg:, kelle­nek az érdeklődő, nyitott kollégák és a világra még rácsodálkozni tudó diákok. A békéscsabai szellemi réteg más, mint a szegedi. Bizonyos szempontból itt ne­hezebb dolgozni, ugyanakkor erősebb a rácsodálkozás élménye. Itt még el tu­dom érni, hogy a hallgatók azt mond­ják, megérte, hogy részt vettek egy tu­dományos diákköri programon, s ígé­rik, hogy jövőre már önálló előadással is készülnek. Ez számomra ugyan még mindig a Féja Géza-féle Viharsarok, na­gyon sok gonddal és nehézséggel, ám éppen a nehézségek árán több sikerél­mény, jobban megharcolt, de nagyon szép eredmény terem. ____ CSATH RÓZA Né vjegy: Született: 1945. március 12-én, a Tolna megyei Újdombóváron. Tanulmányai: történelem, orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai diplomáját 1968-ban a szege­di József Attila Tudományegyetemen szerezte; 1973-ban doktorált pszichológiából; 1981-ben a leningrádi egyetemen kandidátusi fokozatot szer­zett szociálpszichológiából. 1993 óta dolgozik a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karán, illetve jogelődjénél. Közéleti tevékenysége: a Békés Megyei Tudomá­nyos Testület titkára; az MTA köztestületi tagja; a Békéscsaba Közéleti Szalon szervezője. Kutató értelmiségi „Glatz Ferenc akadémiai elnök nyilatkozta a közelmúltban, hogy a ma­gyar értelmiség egy része kutató értelmiségi. Minden szerénytelenség nélkül idesorolom magam. Legalább is a szó azon formájában, hogy na­gyon szeretek tanítani. Az életem, az időm többségét ez teszi ki. Mindig nagyon fontosnak tartottam, hogy az általam tanított tárgyaknak a legfris­sebb irodalmát is ismerjem. Ugyanakkor azt tartom, hogy a tudás akkor ér valamit, ha azt másokkal megoszthatjuk. Ennek egy formája, ha meg­írom, hogy elmondom mint tanár, s a harmadik, hogy az ismeretet köz­életi, illetve szakmai fórumon osztom meg az érdeklődőkkel. Mind a há­rom fontos, s ha mindegyiket művelem, sokkal inkább célt érek." Bevételeiket növelni kell A költségvetési koncepció tárgyalásakor nyilvánvalóvá vált, hogy 2004-ben komoly lépéseket kell tennie a község vezetésének, hogy a nagyszénási önkormányzat bevételei növekedjenek. Nagyszénás A helyi adók emelése szinte törvényszerű Nagy­szénáson is, ahogy minden településen. Az ipar­űzési adó esetében az 1,8 százalékos adómérték több szempontból reális és indokolt — hangzott el a legutóbbi testületi ülésen.- Még mindig nem élnénk a legmagasabb, 2 százalékos tétellel. Az EU-s csatlakozással járó jogharmonizációs követelményeknek 2002-ben eleget tettünk, amikor 1,2 százalékosra emeltük az adómértéket. Az egységesítéssel a társadalmi igazságossághoz való közelítés volt a cél és nem a bevételek növelése - fogalmazták meg indokai­kat az előterjesztők. A testület elfogadta az anyagot, így Nagyszéná­son az iparűzési adó az adóalap 1,8 százaléka 2004 januárjától. Várhatóan ez az emelés 21 mil­lió forint bevétel-növekedést eredményez az ön- kormányzatnak. _____ CS. I. Ge szt és Békéscsaba között Piackutatási adatok a kereskedelem fejlesztéséhez A kereskedelem fejlesztésével növelhető egy város vonzereje. Javítja az életkörülményeket az új beruházók megjelenése, és velük az emelkedő adóbevétel. A GfK Piackutató Intézet olyan regionális kuta­tásokat is folytat, amelyek kézzel fogható eredményeket hoznak egy város, régió vagy akár megye számára. A városok piaci vonzáskörze­tének meghatározásához fontos mutató a települések egy főre jutó vásárlóereje. Békés megye települései a legalacso­nyabb mutatóval rendelkező Geszt (62 százalék) és a legmagasabb muta­tójú Békéscsaba (103 százalék) között helyezkednek el a statisztikában. A megyei átlag 88 százalék, amelynél ki­sebb mutatóval Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár-Bereg rendel­kezik. Az 1000-nél kevesebb lakosú tizen­hat békési település közül Kardos- kúton legmagasabb a vásárlóerő-in­dex. A GfK Piackutató Intézet felmérte az összesen 3102 település mellett az egyes megyék, valamint külön-külön a budapesti kerületek vásárlóerejét is. Ez a mutatószám elsősorban a keres­kedelem fejlesztéséhez és a kereske­delmi marketinghez nélkülözhetetlen eszköz. A települések vásárlóerő-inde­xe mellett szerepel a lakónépesség száma is, a 2001. január 1-jei adatok alapján. Ha az országos átlagot 100- nak vesszük, akkor az összesen 37 Bé­kés megyei, 1001-5000 lakosú telepü­lés közül a legmagasabb indexet Te­lekgerendáson mérték, a legkisebbet pedig Nagykamaráson. A tizenhárom 5001-10 000 lakosú Békés megyei te­lepülés mutatói a lista élén álló Battonya és Mezőhegyes között he­lyezkedik el. A 10 000 lakosúnál nagyobb békési városok közül Mezőberény mutatója a legalacsonyabb. Az élcsoportot a me­gyeszékhely vezeti, majd Gyula, Oros­háza és Szarvas következik. A vásárló­erő és más fontos adatok elemzése alapján a kereskedelem-kutatás képes megalapozni a belvárosi kereskede­lem fejlesztését. De egyes városrészek, kerületek kereskedelmi potenciálját is érdemes megvizsgálni: Hová érdemes új boltot, illetve boltokat építeni, a be­ruházások gyors megtérülése és egy­ben a város előrelépése érdekében? A válaszok révén csökkenthetők a koc­kázatok, és garantálhatók az eredmé­nyek. A LEGMAGASABB EGY FŐRE JUTÓ VÁSÁRLÓERŐVEL RENDELKEZŐ BÉKÉS MEGYEI TELEPÜLÉSEK. _________AZ ORSZÁGOS ÁTLAG 100 SZÁZALÉKÁHOZ KÉPEST, SZÁZALÉKBAN._________ Telep ülés Százalék Békéscsaba 103 Gyula 99 Orosháza 98 Kardoskút 97 Szarvas 93 Forrás: GfK Piackutató Intézet t Békéscsaba Hiszem, hogy a tudás, mint érték, léte­zik a mai társadalomban — szögezte le a beszélgetés elején dr. Micheller Mag­dolna főiskolai tanár. — Az értékek lát­letik, ahol könyvek és számítógép ve­szik körül, az számára nyilván minta lehet. Módos, gondolkodó paraszt­családba születtem, ahol a tudás ér­ték volt, ám ez nem könyvekben je­lent meg. Elsőgenerációs értelmiségi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents