Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-29 / 301. szám

6. OLDAL - 2003. DECEMBER 29., HÉTFŐ INT E R J Ú (BÉKÉS MEGYEI Hl.AP A metángáz 45 éve tört fel a pusztaföldvári kútból Az olajbányászok a Hajdúságból jöttek, itt alapítottak családot A föld mélyében szunnyadó ener­gia létezéséről már egy évszázad­dal ezelőtt is tudtak az itt élők. Ka­szaper és Tótkomlós között a II. vi­lágháborút megelőzve a németek is próbálkoztak, ám berendezésük a vadgázkitörés következtében el­süllyedt. Az ötvenes évek elején a Magyar—Szovjet Geofizikai Válla­lat kezdte el a kutatásokat. 1958- ban a Pusztaföldvár 1. ponton ku­tat telepítettek. Október 16-án, 13 órakor 150 atmoszféra nyomással kitűnő minőségű földgáz tört a fel­színre, ígéretes mennyiséget jelez­ve. Ennek már 45 éve. Csorvás ______ A Hajdúságból került a Viharsarokba Mile Lajos, aki főfúrómesterként ott volt a pusztaföldvári kút kitörésénél 45 évvel ezelőtt. Csorvási otthonában ül­tünk le emlékezni és beszélgetni az olajbányásszal. — Újabb lelőhelyek után kutatva ke­rültek nagyon sokan a Dél-Alföldre az ötvenes években. Önt is az akkori Kő­olajkutató és Feltáró Vállalat irányítot­ta Tótkomlós térségébe?- Fiatal, biharnagybajomi gyerek­ként kerültem a céghez. Nádudvaron nem voltak eredményeink, 1957. szep­tember 11-én kerültem társaimmal együtt Tótkomlósra. Széli Józsefnek és 30 fős brigádjának, vagyis nekünk megmondták, ha Tótkomlós északi, déli területein vagy Pusztaföldvár tér­ségében nem találunk földgázt, az al­földi kutatásokat befejezettnek nyilvá­nítják. Azt is megtudtuk, mit kell ten­nünk az eredményesség érdekében, ezért Pusztaföldvár 1-es területén lát­tunk munkához.- Emlékszik arra a napra, amikor kitört a kút? — El lehet azt felejteni? Dehogy! Én a délutános műszakban dolgoztam, a helyszínen döbbentem rá, milyen hihetetlen erő lako­zik a természetben, a Föld mélyében. A feltörő iszap a tornyot beterítette, szeren­csére nem gyulladt ki, mert jó minőségű, igazi metán­gázra leltünk. Mire a szá­razgáz jött volna ki a kút­ból, sikerült lezárnunk a kitörésgátlót. Órák alatt urai lettünk a helyzetnek, sen bebizonyosodott, hogy olajkincs is van a Föld mélyében.- A maguk brigádja hogy tudott ennyi munkával megbirkózni?- Segítségül Újvári Béla csapatát Szolnokról ide irányították, mert ekkor mi már a Pusztaszőlős 13-as pontot mélyítettük. Ott is olajat találtunk. Sze­rencsétlenségünkre nem volt elég tar­tályunk, ezért munkagépekkel hatal­mas tároló gödröket ástunk, azokba gyűjtöttük az olajat.- A messziről érkezett olajbányá­szok hol telepedtek le?- Egy fúrást nem lehetett darabba hagyni, folyamatos műszakban vol­tunk. Az emberfeletti munka mellett tábori körülményeink voltak. Dr. Násztor Sándor hívott bennünket Orosházára, ott kaptunk szállást, ponyvás kocsikkal szállítottak ben­nünket ki a fúrásokhoz. Fúrási egysé­günk pedig a Táncsics utca 34. szám alá, a volt fatelepre költözött. Mi, akik az elsők között jöttünk ide dolgozni, itt alapítottunk családot, itt találtuk meg a boldogulásunkat.- Hajdanában csőpucoló segéd­munkásként kezdte az olajbányász- kodást. Hogyan jutott előbbre?- Fúrómunkás szaktanfolyamot vé­geztem Szolnokon, 32-en tanultunk, engem állítottak be elsőként fúrómes­ternek. Jólesett. Később mélykutakra álltunk át, nagyobb, komolyabb beren­dezésekkel dolgoztunk Fábiánse- bestyéntől Füzesgyarmaton át Batto- nyáig. Főfúrómesterként mentem nyugdíjba 1987-ben.- Úgy tudom, egy rekord is fűződik az Ön, pontosabban az Önök nevéhez!- A mélységrekordunkra gondol?! Közép-európai mélységrekordot állí­tott fel a térségben dolgozó brigád Hódmezővásárhelyen 1969-ben. A HÓD-I-es számú ponton 5842,5 méter mélyre fúrtak a Varga Lajos főfúrómester vezette csapat tagjai. Máig sem tudták megdönteni a mélységrekordot, amelynek fúrásánál én vezető fúró­mesterként vettem részt. Csapattársaim voltak: Csák István, Csontos Sándor, Vad János, Láposi Ferenc, Erőss Sándor, Tóth István, Ludmann Sándor, Nagy László. CSETE ILONA Az egykori fúrási kirendeltség előtt ma emléktábla áll - mutatja Mile Lajos. Réztábla hirdeti: „Tisztelettel az alföldi olajbányászoknak, akik 1958 őszén a Pf. 1. számú kút megnyitásával e helyről kiindulva kezd­ték meg a térség szénhidrogén energiakincsének feltárását, kitermelését, megalapozva és ösztönözve Orosháza gazdasági fejlődését”. d-fotó: kovács Erzsébet termeltetés alá vontuk a kutat, hozam- és kapacitásmérést végeztünk. Nem volt nehéz megállapítani, hogy nagy és jó minőségű szénhidrogénmező van alattunk.- Nem volt már félnivalójuk, hogy elveszítik az állásukat! Hol folytatták a kutatást?- A következő fúráspont a Puszta- földvár 9-es volt, ott 1959 tavaszán jó minőségű olajat találtunk. Volt ám öröm a gázipari trösztnél! Végérvénye­Évfordulók 100 éve - 1903. december 26-27-én ülésezett a magyarországi bányászmun­kások I. országos konferenciája. 90 éve — 1913. szeptember 4-én jelent meg a bányászmunkás újság első szá­ma. 85 éve - 1918. január 28-án fogadták el hivatalosan a magyarországi bánya- és kohómunkások országos szövetségének alapszabályát. 45 éve — 1958. október 16-án, 13 óra­kor kitört a Pusztaföldvár l-es olajkút. 21 milliárd köbméter Orosházáról és környékéről 1998-ig 21 milliárd köb­méter földgázt termeltek ki és jelentős mennyiségű olajat, valamint gazolint. Az iparág kiépült, távvezeté­kek üzemeltek, a hetvenes években már kétezren él­tek meg ebből a munkából. A gáz- és olajbányászat furcsa kettőssége, hogy bizonyos ideig sokan és emberfeletti munkával alapozzák meg, majd a kiépült csőhálózat, a gyűjtőtelepek, a gazolinleválasztó, a törzsvezeték-indító modem berendezései már tized­annyi létszámmal képesek a kitermelés és a továbbí­tás feladatát elvégezni — mondta a téma ismerője, dr. Násztor Sándor. Nem lesz béremelés Lökösházán Lökösháza képviselő-testülete a legutóbbi ülésen kiegészítette a novemberben elfogadott költ­ségvetési koncepciót. A napi­rend kapcsán szóba került, hogy 2004 májusáig meg kell ol­dani a napközikonyha uniós el­várások szerinti HACCP- rendszerének kiépítését. A kon­cepció kiegészítésében a képvi­selők a polgármesteri hivatal és intézményei létszámvizsgálatát is elrendelték, ami alapján az intézményvezetőknek szükség esetén ésszerű létszámleépítést kell majd végrehajtaniuk — tud­tuk meg Germán Géza polgár- mestertől. Az ülésen arról is szó esett, hogy 2004-ben sem a köztisztvi­selők, sem pedig a közalkalma­zottak esetében nem terveznek béremelést. K. E. Drágább buszközlekedés Orosházán A települési önkormányzat hatásköre, hogy a helyi tö­megközlekedést biztosítsa. Az árak megállapítása min­den év végén aktuális, így a legutóbbi testületi ülésen az nrnclia7i' őzt a tómat ic nanironrliíikro tiWtólr bérlet ára 1 ezer 720 helyett 1 ezer 895, az összvonalas a 2 ezer 170 után 2 ezer 390 fo­rint lesz 2004-ben. A tanulók és a nyugdíjasok az új esz­tendőben a 680 helyett 747 forintért válthatnak bérletet. Az önkormányzati támo­gatás mértéke - a döntés ér­telmében - alig több mint 6 millió forint maradt. ________________CSETE ILONA Va gyonosabb nagyszénásiak A vagyongazdálkodás volt a téma a nagyszénási képviselő-testület ülésén, ahol kiderült, hogy a település 2003-ban „vagyonosabbá vált”. A nö­vekedés mértéke rendkívül jelentős, mintegy 530 millió forint. Ennek az is az oka, hogy az új in- gatlanvagyon-kataszteri nyilvántartás felvétele 402,4 millió forintban növelte az értéket. Jelen­tős változás még az új napközis konyha és étte­rem megépítése, ez egyelőre 114 millió forinttal gyarapította a szénásiak vagyonát. De nem elha­nyagolható a 11,2 millió forintos útépítés sem. A településen a gépek, berendezések, felszerelési tárgyak bruttó értéke 3 millió forinttal emelke- dett meg. Emelkedő lakásdíjak Sarkadon A sarkadi városatyák legutóbbi ülésükön - töb­bek között - a lakások és helyiségek bérletének és elidegenítésének helyi szabályairól szóló ön- kormányzati rendelet módosításáról is határoz­tak. Ennek értelmében a komfort nélküli szociális bérlakások lakbérének mértéke a korábbi 61 fo­rint helyett, január 1-jétől havonta, négyzetméte­renként 67 forint. A komfortos szociális bérlaká­sok négyzetméterenkénti lakbérének havi mérté­ke 66 forintról 73-ra emelkedik. A nem szociális jellegű, komfort nélküli lakások bérlői az eddigi 88 forint helyett havi 97-et, a komfortos lakáso­kat bérlők 121 forint helyett 145-öt, míg az össz­komfortos, önkormányzati bérleményekben la­kók 143 helyett 172 forint havi, négyzetméteren­kénti bérleti díjat fizetnek. A központi költségvetési előirányzatból kiala­kított költségalapú bérlakások lakbérének havi mértéke 253 forintról 291-re emelkedik négyzet- méterenként. A fecskeházban lakók a korábbi havi 100 forint/négyzetméterenkénti bérleti díj helyett jövőre — adott területnagyság után — 110 forintot fizetnek. Eleken emelték a szemétdíjat A jövőben többet kell fizetni Eleken a hulladék- szállításért, mint eddig. A képviselő-testület a de­cember közepén megtartott ülésen döntött a 2004-ben érvényes díjakról. Az emelés mértéke 15,6 százalék, vagyis míg a lakosság 2003-ban áfával együtt havi 559 forintot fizetett, addig 2004-ben a szemétszállítás 664 forintba kerül majd háztartásonként. A szolgáltató, az Eleki Víz- és Csatorna Üze­meltető Kft. az emelést azzal indokolta, hogy emelkednek a szeméttelep kezelésével kapcsola­tos költségek, illetve az uniós előírásokhoz kap­csolódó vizsgálati díjak is plusz kiadást jelente­nek az önkormányzati tulajdonban lévő társa- ságnak. Nem vonják össze A kommunális adó mértékén 2001-ben változtat­tak a tótkomlósi képviselő-testület tagjai. Két­ezerről háromezer forintra emelték. Jelenleg a településen az ingatlantulajdonosok és a bérlők külön fizetik a kommunális adót és a kötelező szemétszállítási díjat. Felmerült Tótkomlóson az az igény, hogy ez utóbbit be kellene építem a he­lyi adóba és így a kommunális adóbevételből tel­jesítené a szolgáltatónak a szállítási díjkifizetést az önkormányzat. Ám amennyiben a hulladék­szállítási díjtétel mellett még fejlesztési bevételre is szeretne szert tenni a város, úgy a 2944 érin­tett ingatlan tulajdonosának évente több mint 11 ezer forintot kellene fizetnie kommunális adó cí­mén. Ez az összeg azonban olyan magas terhe­ket róna a lakosságra, hogy az önkormányzat nem látta szerencsésnek ezt a megoldást. __________________________ _____ CS.I. Ko nyhát teremt Galyatetőn A Hunguest Hotels Rt. vezetése Pro- hászka Bélát, a gyulai Hunguest Er­kel Hotel executive séfjét (képünkön) bízta meg a galyate- tői Grand Hotel konyhafőnöki tisz­tével. Prohászka Béla egy—másfél évig látja el a feladatot január elsejétől. Ez idő alatt megte­remti a négycsillagos szállo­da konyháját. Gyula A Hunguest Hotels négycsillagos­sá alakította nagyszállóját Galya­tetőn, április elején nyitják meg a vendégek előtt. A luxus kivitelű szálloda 130 szobáját kandallóval is ellátják. A hotelben lesz wellness- és fitnesz-szolgáltatás, konferenciaterem, valamint két étterem. A gyerekeknek kis óvo­dát tartanak fenn. Prohászka Bé­la tervei szerint úgyne­vezett látványkonyha is létesül. Az étteremben elhelyezett akvárium­ból a vendég választ­hatja ki a homárt, az osztrigát, a rákot. A reg­gelihez a vendégek előtt készülnek a tojás- és a grillételek, a roston sült zöldségek. A hazai ízek mellett készítenek argentin, Uruguay, spanyol, thai és mongol ételeket is. A konyhát Prohászka Béla irányításával rendezik be. A háromcsillagos Erkel exe­cutive séfje, Venesz-díjas mester­szakács ez idő alatt Gyulán is folytatja munkáját. Prohászka Béla örült a felké­résnek. Elmondta, eddigi ered­ményeit is úgy tudta elérni, hogy mellette állt az Erkel konyhai és felszolgáló csapata. A bő egy év alatt Galyatetőn is szeretne ha­sonlóan jó gárdát létrehozni szakterületén._____________sz. m. Könyvbemutató a Fészek Klubban Ismét könyvkülönlegességgel jelentkezett az újjáéledő Tevan Könyvkiadó, ezúttal Budapesten. A Fészek Klubban mutatták be a közönségnek a Balázs Béla-díjas filmrendező, Oláh Gá­bor első regényét, az ígéretet. Budapest A szokatlanul népes érdeklődő közönség előtt a kiadó igazgató­ja, Kántor Zsolt elmondta: a filmrendezőként ismert, elsőkö­tetes szerző rögtön érett alkotás­sal jelentkezett. Irodalmi ber­kekben nem hiába írt olyan jó filmforgatókönyveket, mint A múmia közbeszól, Fogjuk meg és vigyétek, valamint a Cikász és hallópálmák. Stílusát a kiadóve­zető Konrád György és Mészöly Miklós beszédmódjához hason­lította. A színművészeti főisko­lán Keleti Márton és Makk Kár­oly volt a mestere, már akkor minden forgatókönyvére jelest kapott. A szerző saját bevallása sze­rint azonban a forgatókönyv­írás nagyban különbözik a szépprózától, amíg a forgató- könyvben nem szabad leírni, hogy a főhős a halott nagyma­májára gondol, a novellák és a regények kizárólag arról kell, hogy szóljanak, ami a főhős „fejében” van, azaz, ha a sze­replő a halott nagymamira gon­dol, akkor „arról” kell írni több oldalon keresztül. Oláh Gábor mesélt a gyermek­koráról, amikor találkozott Sza­bó Lőrinccel, akinek a pincéjé­ben farakást „schlichtolt”, rakott fel glédába, ezzel segítvén édes­apjának, aki fakereskedő volt. Szabó Lőrinc akkor még nem di­csérte meg a szerző verseit (ak­koriban verseket is írt), annyit mondott, nem beszéli éppen le róla, hanem a sclichtolást dicsér­te meg. Ottlik Géza- és Déry Tibor- sztorit is hallhatott a közönség. Ottlikkal a bridzs miatt, Déryvel a róla készült portréfilm okán alakult ki kapocs, de ennél is ér- dekfeszítőbbek voltak a regény felolvasott részletei, amelyeket Kézdy György Érdemes művész interpretált abban a Fészek Klubban, ahol hajdanán Latinovits és Major Tamás sza­valta a verseket. Ezek után maga a szerző olva­sott fel a regényből, nagy ihletett- séggel. A premiert követően a szerző lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a Tevanhoz hozza második regényét is, mert elégedett a szép tipográfiával és hibát csak egyet talált, azt is a fülszöveg sorai kö­zött... Oláh Gábor következő kötetét is a Tevan ki­adóhoz hozza. A SZERZŐ FELVÉTELE Orosháza A Körös Volán Autóbusz­közlekedési Rt. az orosházi, helyi menetrend szerinti au­tóbusz-közlekedés díjának javaslatát 2004-re elkészítet­te, erről vitázott a testület legutóbb. A cég az átlagos díjemelést 9,9 százalékban fogalmazta meg. így az idén még 85 forin­tos menetjegy januártól 95 forint lesz, az autóbuszon vett jegy a 110 helyett 120 fo­rintba kerül, az egyvonalas

Next

/
Thumbnails
Contents