Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-29 / 301. szám

4. OLDAL - 2003. DECEMBER 29., HÉTFŐ HÁT TÉR A világ legértékesebb kézimunkáit készítik A halasi, a csipkék királynője uralkodók, nemesi családok dísze Aki Kiskunhalason jár, ne mulassza el megnézni az országban egyedülálló Csipkeházat, ahol leheletfinom, változatos forma- világú, motívumokban gazdag, egyedi öltéstechnikával ké­szült csipkék kápráztatják el a látogatókat. A csipkék király­nőiéként ismert halasi csipke ugyanis a csipkevarrás hagyo­mányainak leglátványosabb és legértékesebb őrzője. Kézi­munkáikat kiállításokon már sok helyen bemutatták az or­szágban, így Békés megyében legutóbb Mezőkovácsházán. MEZOKOVÁCSHÁZA Megkérdeztük olvasóinkat Fehér Jánosné, 75 éves, vésztői nyugdíjas: — Ha rajtam múlna, akkor Karádi Katalin nevét már őrizné valamelyik csillag. Sőt, Jávor Pálról is el­neveznék egy csillagot. Mindkét színészt nagyon sze­retem. Ha valamelyik tévécsatorna régi magyar filmet vetít, s tudom, hogy ők szerepelnek benne, biztosan megtekintem azt a műsort. Szerintem jobban meg kellene becsülni a színészeket. A csillagok elnevezé­sével örökre fennmaradna a nevük. Persze minden színészről nem neveznék el csillagot, hanem csak azokról, akik már jó pár éve el­hunytak, de mégis kiállták az idő próbáját, azaz életművük túlélte őket. Tahi Dóra, 14 éves, körösladányi tanuló:- A kérdés kissé váratlanul ért. így hirtelenjében azt mondom: talán magamról neveznék el egy csilla­got. Ha pedig lehetőségem lenne még egy csillagnak nevet adni, akkor azt Jack nevű macskámról, Jacknak nevezném el. Szerintem nem a híres embe­rek nevét kellene a csillagokra „aggatni”. Hiszen a hí­res emberek ismertek, az ő nevük a csillagelnevezé­sek nélkül is bizonyára fennmarad. Amennyiben viszont a csillago­kat egyszerű földi halandókról vagy kedvenc állatainkról neveznénk el, akkor a csillagnevek révén talán ők is bekerülhetnének az örökké­valóságba. Fekete Gyuláné, 79 éves, vésztői nyugdíjas: — Nagy tisztelője vagyok Németh Lajos meteoroló­gusnak, ezért én róla neveznék el egy csillagot. Ne­kem nagyon tetszik Németh Lajos beszédstílusa: mindig érthetően és jól beszél. Sőt, ami legalább ilyen fontos: nem szokott tévedni. Amikor ő mondja az időjárást, biztos vagyok benne, hogy másnap olyan idő lesz, mint amilyet ő jelzett. Ráadásul az ő szakmája némiképp kötődik is a csillagokhoz, hiszen azt szokták mondani, a várható időjárást a csillagok állásából is meg lehet jósol­ni. Ha egy csillag megkapná a nevét, Németh Lajost örökké emleget­hetnék az emberek. Ökrös Balázs, 15 éves, vésztői tanuló:- Én elsősorban a humoristákról nevezném el a csil­lagokat, hogy amikor a nevek eszünkbe jutnak vagy csak feltekintünk az égre, máris jó kedvünk legyen. Pél­dául Hofi Gézáról máris elneveznék egy csülagot. Ő iga­zán nagyot alkotott, életműve alapján megérdemelné, hogy csillag őrizze nevét. De én nemcsak elhunyt hu­moristáról, hanem élőről is neveznék el csillagot. Amennyiben viszont még így sem kapna minden csillag nevet, akkor majdani feleségemről és barátaimról is elneveznék pár csillagot, hogy amikor felnézek az égre, azonnal eszembe juthassanak. m. b. [►•FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Térségi hajléktalanszállás Csak alkoholtól és más bódulattól menteseknek A Kiskunhalason készülő halasi csipke a magyar iparművészet szerves része. A mára világmár­kát képviselő kézimunka „élete” igen változatos. 1902-ben indult világhódító útjára. — A helyi gimnázium frissen odakerült rajztanára, Dékáni Ár­pád kezdett először csipkét ter­vezni. Az egyedülálló, új technika kidolgozója azonban Markovits Mária volt, az ügyes kezű varró­nő, aki életre keltette Dékáni ter­veit. Olyan különleges csipke­technikát próbáltak kitalálni kí­sérleteik során, amely a világon sehol nem létezett. A halasi csip­két közel egy évtizeden át a ma­gyar és európai iparművészet ki­tüntetett figyelme kísérte. Többek között, 1904-ben a St. Louis-i vi­lágkiállításon grand prix-vel tün­tették ki, majd 1904-ben Velencé­ben szerepelt, 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon nagydíjat nyert. Az 1930-as évek elején, a gazdasági világválság következté­ben végveszélybe került halasi csipke ügyét dr. Fekete Imre kis­kunhalasi polgármester karolta fel. Munkájának köszönhetően, állami segítséggel és a város pén­zén felépült a Csipkeház, mely otthont adott az addig elszórtan dolgozó csipkevarróknak, és itt kapott helyet a népművészeti gyűjtemény. A halasi csipkénél nemcsak a technika és a hosszú időt igénylő kézi munka különle­ges, hanem az a leheletfinom cér­na is, amivel máig varrjuk a csip­kéinket - avatott be a csipkeké­szítés történetébe Kiüti Zsuzsan­na, a kiskunhalasi Csipkeház igazgatónője. — Milyen érdekességek fűződ­nek a halasi csipkéhez? — Az elmúlt száz év során na­gyon sok világhíresség kapott ha­lasi csipkét. Említhetem például Roosevelt elnök lányát, de a kor politikusai közül Umberto olasz király gyermekének a megszüle­tésekor is egy halasi csipkéből készült bölcsőtakarót ajándéko­zott a magyar állam. Az angol királyi ud­var néhány család­tagjának is van hala­si csipkéje. Negye­dik károly és Zita ki­rálynő a koronázás­ra, 1916-ban szintén halasi csipkét kap­tak. Amikor a pápa 1996-ban először jött Magyarország­ra, egy 45 cm átmé­rőjű halasi csipkét adományoztak neki, amit elvitt a Vatikánba. Legutóbb 2000-ben a japán császárnő kapott Göncz Árpád köztársasági elnöktől hala­si csipkét ajándékba. Úgy gondo­lom, nagy megtiszteltetés szá­munkra, hogy protokoll ajándék­ként tekintik a csipkéinket. A mai napig is jó kapcsoltunk van a Külügyminisztérium protokoll és diplomáciai főosztályával. Örö­münkre szolgált az is, hogy nem­rég beválasztottak bennünket a Hungaricum Club tagjai közé. A klubot 4 nagy híresség alapította, köztük például a Zwack Unicum és a Pick Szalámi Rt. A klubot nemzetközi viszonylatban is szá­mon tartják. Sokáig nem vettek fel maguk közé senkit, ezért is öröm, hogy a tagok számának bővítésekor az országban első­ként a 100 éves halasi csipkét vá­lasztották. Tavaly, a 100. évfordu­lónkra sok születésnapi ajándé­kot kaptunk. A Pénzverő Rt. egy ezüstérmet készített kifejezetten a halasi csipke számára, de a bé­lyeggyűjtők is találkozhattak a dombornyomású csipkés bélyeg­sorral, amit a Magyar Posta adott ki. A Matáv Távközlési Rt. halasi csipkés telefonkártyát bocsátott forgalomba - sorolta az igazgató­nő.- Térjünk gyakorlatiasabb dol­gokra! Hogyan születik ez a ma­gyar csipkecsoda? — Az első lépés a kontúrozás. Ez azt jelenti, hogy a rajzolt ter­ven egy boltban is kapható, kö­zönséges cérnát körülvezet a var­ró és ezt keresztöltésekkel lefixál­ja. A nagyobb térítők kontúrozása több hónapig tart. A kész kontúrt a csipkevarrók veszik kézbe és először a szövőöltést végzik. Ez­zel teljes egészében kézzel hoz­zák létre az anyagszerűt szinte a semmiből, vagyis a cérnából. Ha elkészült a szövés, tehát megad­tuk a csipke vázát, akkor a 60-féle öltésminta közül a csipkevarró az ízlésének, hangulatának megfele­lően kiválaszthatja azokat az ölté­seket, amellyel „kitölti” a fenn­maradó üres helyeket. A kitöltést olyan tökélyre fejlesztették, mely a legfinomabb batiszthoz hason­ló. A 60-féle öltésminta — nagyon leegyszerűsítve — a pelenkaöltés­nek, vagyis a huroköltésnek a 60- féle változata. Csipkemúzeu­munkban láthatók ezek a rendkí­vül aprólékos minták. A 60-féle öltésből 25-30 megtalálható akár a brüsszeli vagy velencei csipké­nél vagy más varrott csipkénél is. Tehát akadnak közös vonások, de nagyon sok olyan öltés van, amit Halason találtak ki, itt fedeztek fel a 100 év alatt a csipkevarróink, és csak ők tudják készíteni. Ha elké­szült a csipke, akkor a keresztöl­téssel készült mintázatot — amit a kontúrozó lefixált a rajzon — egy­szerűen lefejtjük. Varrás közben a csipke visszáján dolgoznak. A szí­ne az, ahol látszik erősebben a kontúr - emelte ki Kiliti Zsuzsan­na. — Miről ismerhető fel a csipke hagyományőrző egyedisége?- Az egyedi csipkeminták vé­delmében 1934-től minden csip­kében benne van a védjegyünk, mely a város címeréből átvett 3 egymáson keresztbe fektetett hal. Jó szemmel meg lehet keresni bármelyiken. A legkisebb dara­bunk egy picike kis medál, mely 3 cm-es, körülbelül 8 órai munka. A legnagyobb csipke a múzeu­munkban egy 60 cm átmérőjű ke­rek terítő. Elkészítése 3 év: a kon­túr legalább egy év, plusz a var­rás. A csipkevarrás technikáját se­hol nem lehet megtanulni. Ez vá­rosunk felbecsülhetetlen értékű hagyománya. Ezért is nem szervezünk „varró”­tanfolyamokat, mert ha megtennénk, ez is egy csipke lenne a sok közül. A csipke­varrás tudománya általában anyáról le­ányra száll. Jelenleg 15 csipkevarrónk van, akik az alapít­vány dolgozói. Mi­vel most tanult be a második új pár, így remélhetően 5-10 évig nem lesz szükségünk munkaerőre. A halasi csipke ké­szítése azért is különleges, mert a világban más csipkekészítők hob­biból dolgoznak, míg a mi lánya­inknak ez az élethivatása - emel­te ki Kiliti Zsuzsanna. HALASI MÁRIA A Sarkadi Családsegítő, Gon­dozási és Szociális Központ szervezetileg különálló szak­mai egységeként működő, hajléktalanok átmeneti szál­lásának alapításáról döntöt­tek legutóbbi ülésükön a sarkadi városatyák. Sarkad Ennek értelmében a Nagymező utca 33. szám alatti hajléktalan­szállás „...azon, Sarkad város területén, illetve a kistérségben élő átmenetileg szállástalan, krí­zishelyzetben élő személyek­nek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szállás­használat és a szociális gondo­zás segítségével képesek az ön­ellátásra”. Az egész évben folyamatosan nyitva tartó, délután 16 óra, illet­ve másnap reggel 8 óra között igénybe vehető, tíz férőhelyes, szobánként kétágyas létesít­ményben a hajléktalanok az el­helyezésért szimbolikus összegű térítési díjat fizetnek. A testületi ülésen elfogadott házirend értel­mében az ellátottak „...a szállá­son csak alkoholtól és más bódu­lat keltésére alkalmas szertől mentes állapotban tartózkodhat­nak, oda ilyen szereket nem vi­hetnek be”. Természetesen a kö­zösségi együttélés alapvető sza­bályainak betartása kötelező, s a pihenés biztosítása érdekében az ellátottak 20 órától kötelesek a szállás épületében tartózkodni. ____________________________________B. I. A h alasi csipkék egyedi öltéstechnikával és kézi munkával készülnek, amelyek minden darabja a magyar hagyomány különlegességét, ér­tékét képviseli a világban. d-fotó: lehoczky Péter Értéke vetekszik az aranyéval A kiskunhalasi Csipkeház igazgatója, Kiliti Zsuzsanna el­mondta: A halasi csipke értéke azért vetekszik az arany grammonkénti értékével, mert ezen csipkék minden négyzetcentimétere kizárólag kézi munkával készül. Se­hol a világon - sem a velencei sem a brüsszeli csipké­nél, amelyek ismertebbek, híresebbek és több száz éves előnyük van - nem találunk 100 százalékos kézimunkát. Mindegyikben van valami gépi. Halason csak kézzel, tű­vel és cérnával dolgoznak az egyedi magyar csipke ké­szítésére specializálódott lányok, asszonyok. Jogerős végzés a lelkész vétlenségéről Balogh Lajos Barna se a polgármestert, se a jegyzőt nem rágalmazta A Pesti Központi Kerületi Bíróság bűncselekmény hiányában megszüntette a nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérel­met okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult bünte­tőeljárást Balogh Lajos Barna dobozi református lelkipásztor­ral szemben. A bíróság — immár jogerősen is — kimondta: a lelkész nem rágalmazta Szatmári János polgármestert, illetve Kiss László jegyzőt. Doboz—Budapest A település református lelkipász­torát még 2002 • májusában a nagyközség polgármestere, illetve jegyzője jelentette fel hamis vád bűntette, illetve a nagy nyilvános­ság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vét­sége miatt. A vélt rágalmazási ügy előz­ményei az immár országos nyil­vánosság előtt is dobozi vörös csillagos emlékműként elhíre­sült tárgykörben keresendők. Emlékezetes, miszerint Balogh Lajos Barna a Fővárosi Fő­ügyészség (FF) Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalá­nál (KÜNYH) önkényuralmi jel­kép használata vétségének, illet­ve közokirat-hamisítás bűntett­ének gyanúját vélelmezve tett feljelentést Szatmári János és Kiss László - Doboz község pol­gármestere, valamint jegyzője - ellen. A lelkész feljelentése mel­lékleteként egy, a Békés Megyei Levéltár iratanyagai között fellel­hető, okirati bizonyítékot is csa­tolt. Ebből kiderül, hogy Dobo­zon a Kossuth utcában található „szovjet emlékművet” - a falu vezetőinek állításaival ellentét­ben - nem 1944-ben, ebből ere­dően nem a második világhábo­rúban esetlegesen a községben elesett szovjet katonák emlékére állították, hanem 1958-ban épí­tették. A vélelmezett közokirat­hamisítás igazolásaként Balogh Lajos Barna egy, az orosz nagy- követség első titkára által jegy­zett levelet mellékelt. Ebből az olvasható ki, hogy a polgármes­teri hivatal tájékoztatása alapján az Oroszországi Föderáció buda­pesti nagykövetsége 1944-ben építettként regisztrálta az úgyne­vezett vörös csillagos emlékmű­vet. Amint arról korábban beszá­moltunk, a lelkész feljelentése kapcsán a rendőrség a nyomo­zás teljesítését bűncselekmény hiányában megtagadta. Lapunk 2002. szeptember 23- ai számában Rágalmazási ügy a „csillagos” vitából / Ezúttal az önkormányzati vezetők jelentet­ték fel a lelkészt címmel adott hírt Szatmári János polgármes­ter, illetve Kiss László jegyző „válaszlépéséről”, nevezetesen, hogy hamis vád bűntettét, illetve a nagy nyilvánosság előtt, jelen­tős érdeksérelmet okozó rágal­mazás vétségét feltételezve je­lentették fel Balogh Lajos Bar­nát. A Fővárosi Ügyészségi Nyomo­zó Hivatal az önkormányzati ve­zetők feljelentésének - hamis vád bűntettére vonatkozó — rész­beni teljesítését bűncselekmény hiányában már korábban megta­gadta. Ugyanakkor a feljelentés - álláspontja szerint - nagy nyilvá­nosság előtt, jelentős érdeksérel­met okozó rágalmazás vétségé­nek megállapítására alkalmas, vo­natkozó részét megküldte a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak (PKKB). Szatmári János, illetve Kiss László feljelentése egyebek mel­lett ezt tartalmazta:... „Feljelentő a sajtó nyilvánosságát maga is több ízben kihasználta, és ennek során ránk nézve sérelmes, rágal­mazó, becsületcsorbításra alkal­mas nyilatkozatokat tett”. Ezzel szemben a bíróság meg­állapította, hogy önmagában an­nak a ténynek a közlése, hogy va­lakivel szemben feljelentést tettek nem jelent egyebet: „... mint tájé­koztatást egy büntetőeljárás alap­jául szolgáló jogi aktusról s egyál­talán nem jelenti azt, hogy a felje­lentett (az alapügy feljelentője) sérelmes, rágalmazó nyilatkoza­tot tett volna a sajtó nyilvánossá­gát kihasználva, hiszen nem azt állította, hogy Szatmári János és Kiss László bűncselekményeket követtek el”. A bíróság kimondta: „Miután tehát Balogh Lajos Barna a sérel­mezett újságcikkekben nem sér­tette meg a feljelentők becsüle­tét, róluk becsületcsorbításra al­kalmas tényeket nem közölt, csak a feljelentés megtételéről és saját (jogi) álláspontjáról nyilat­kozott — így a nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás vétségét nem követte el -, a bíróság az eljárást bűncselekmény hiányában meg­szüntette”. — A felek a jogszabályban ren­delkezésre álló törvényes határ­időn belül nem fellebbeztek, így a PKKB végzése jogerőre emelke­dett - tájékoztatta lapunkat Al­bert Viktor, a Fővárosi Bíróság saj­tótitkára. BOTH IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents