Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-27 / 300. szám
4. OLDAL - 2003. DECEMBER 27., SZOMBAT HATTER fllÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Mosolyogva sétálnak szembe a robogó a vonattal Nem akarnak meghalni, csak nem látnak más kiutat - vagy vészjeleket adnak Öngyilkosság tekintetében Magyarország — azon belül Békés megye — igen előkelő helyet foglal el a világranglistán. Két éve legalább annyian haltak meg önszántukból, ahányan légzőrendszeri megbetegedésben. Összesen 164-en dobták el maguktól az életüket, ez mintegy öt iskolai osztályt tesz ki. A legtöbben felakasztották magukat. Azok pedig, akik a vonatot „választják”, nem lefekszenek a sínre, hanem a mozdonnyal szembe sétálnak — mosolyogva. Békéscsaba- Senki nem öngyilkosságra születik, akkor miért teszi meg?- Nem azért, mert meg akar halni. A válasz sokkal prózaibb: azért, mert abban a pillanatban nem lát más kiutat. Nehéz pontosan megmondani, hányán választották önként a halált. Arról végképp nincs pontos adat, hogy hányán fontolgattak vagy kíséreltek meg öngyilkosságot - mondta Szabóné dr. Kállai Klára pszichológus, a békéscsabai S. 0. S. telefonos lelkisegélyszolgálat vezetője. — A véletlennek tűnő, mégis érthetetlen balesetek is lehetnek öngyilkosságok. Persze nem szabad minden véletlen esetben szándékosságot látni.- Vagyis nem is akarnak meghalni?- Senki nem az elmúlásra vágyik. Sokan úgy érzik, hogy képtelenek az eddigi életüket folytatni. Mások fel akarják hívni magukra a figyelmet. Abban a pillanatban, amikor valaki maga ellen fordítja az indulatait, érzelmi zűrzavar uralkodik a tettein. Néhá- nyan abban a tévhitben élnek, hogy léteznek „komolytalan” kísérletek is, például, amikor gyógyszert vesz be a másik. Ezt idén 122 esetben kísérelték meg a megyében, illetve valószínűleg sokkal többen, de csak ennyit szállítottak kórházba mentővel. Balesetek viszont történhetnek. Egy nő például mindig kevéssel az előtt akasztotta fel magát, hogy a férje hazaért a munkából. Egyszer a férfit megállították az utcán, késett néhány percet, és az asszony addig megfulladt. Ebből is látszik, hogy egyetlen jelet sem szabad figyelmen kívül hagyni, vagy csupán fenyegetésnek, zsarolásnak tekinteni. Ezek segélykiáltások.- Karácsonykor többen kísérelnek meg öngyilkosságot?- Érdekes, hogy az öngyilkosságok nem ünnepnapokon történnek, sőt nem is szombaton vagy vasárnap, amikor azt hinnénk, ránk tör a magány. Többen dobják el az életüket egy-két nappal ünnep előtt vagy után, illetve hétfőn és pénteken. Addig várnak, hogy hátha megváltozik valami, és amikor rádöbbennek, hogy minden a régi maradt, akkor nem látnak más kiutat.- Ha a statisztikai adatokat nézzük, a megyében kiugróan magas azoknak a száma, akik a kötelet választják. Miért? — Mintakövetés. Amikor a szépségkirálynő öngyilkos lett, sok lány ugyanazt a módszert választotta, hogy utána menjen, de ismeretes a történet, hogy egy faluban áramütéssel ölte meg matőt kapott a szüléskor, ugyanahhoz a szerhez nyúlnak, ha drogfüggőkké válnak. Azt, hogy miért gázoltatja el magát valaki vonattal, nem tudjuk. Ráadásul a mozdonyvezetők beszámolójából kiderül, hogy az öngyilkosok nem lefekszenek a sínre, hanem szembe mennek a vonattal, és mosolyognak. Akik túlélik a kísérletet, utólag sokszor nem értik magukat. Egy nő például kiment a pusztába egy magtározóba, felmászott az épület legmagasabb pontjára, felkötötte magát, de Azt, hogy miért gázoltatja el magát valaki vonattal, nem tudják a szakemberek. Ráadásul, akik túlélik a kísérletet, utólag sokszor nem értik önmagukat. (Felvételünk illusztráció.) (ARCHÍV FELVÉTEL) gát valaki, és utána még vagy tízen ugyanezt választották. Az öngyilkosságok hátterében viszont más tényező is meghúzódhat. A kutatók egy csoportja, akik ÖNGYILKOSSÁGOK 2002-BEN A MEGYÉBEN Összesen 136 am Férfi 106 Nő 30 Akasztás 108 Méreg, gyógyszer 11 Vízbefúlás 4 Jármű elé ugrás 5 Lőfegyver 2 Magasról levetette magát 3 Egyéb 3 a méhen belüli élettel, illetve a szülés körülményeinek elemzésével foglalkoznak, megfigyelték, hogy ha valakinek születésekor a nyaka köré csavarodott a köldök- zsinór, nagy valószínűséggel kötéllel lesz öngyilkos, ha ne adj isten, ezt az utat választja. Azok, akiknek az édesanyja érzésteleníszerencsére elszakadt a kötél. Ahogy lezuhant, össze-vissza törte magát, és abban a pillanatban elkezdett segítségért kiabálni. Utólag elmondta, hirtelen minden kitisztult, már nem akart meghalni. Aki viszont egy tízemeletes tetejéről ugrik le, hiába gondolja meg magát a harmadiknál. Ennek az asszonynak szerencséje volt, meghallották.- Miért nem kémek segítséget az emberek, ha bajban vannak?- Mert azt hiszik, nincsenek bajban. Vagy tudják, hogy bajban vannak, de senkihez sem tudnak fordulni. A harmadik lehetőség, amikor azt hiszik, hogy úgysem segíthet rajtuk senki. Azzal magyarázzák, mindenki életében előfordulnak rossz időszakok, amikor semmi nem megy, amikor mindent hiábavalónak éreznek, amikor felkelni sincs kedvük. Azt mondják, nem vagyok én bolond, hogy pszichológushoz járjak, hogy kibeszéljem a problémáimat. Az ismerősöknek pedig nem merik kiönteni a lelkűket, mert mi van, ha a másik visszaél a gyengeségükkel. Ezért őszintébbek egy vadidegenhez az emberek, például egy vonaton, hiszen tudják, valószínűleg soha többet nem látják egymást. A problémák viszont gyűlnek, egymásra rakódnak, megköve- sednek.- Akkor nincs is megoldás?- Dehogynem! Éppen erre találták ki a telefonos lelkisegélyvonalakat. Tévedés, hogy ezt csak azok tárcsázzák, akik öngyilkosságra készülnek, és azt mondják, hogy most rögtön leugrom a hídról. A legtöbben magányosak, azért hívják a vezetékes telefonról ingyenes számot. Az emberek nem a szó hagyományos értelmében magányosak, hiszen családban élnek, közösségben dolgoznak. Egyszerűen nem találnak lelki partnert. Nem merik másnak elmondani, hogy unják, hogy egész nap otthon ülnek a gyerek mellett, és nem szólhatnak senkihez. Vagy azt, hogy idegesíti az anyja, a férje, a gyereke. A társadalom nem fogadná el, hiszen nem szabad ilyet érezni. A főnököt persze fennhangon szidhatjuk, sőt kicsit divat is ócsárolni, de az anyánkat, a gyermekünket sose, ők nem bosszanthatnak fel minket. Sokan alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt telefonálnak. Ilyenkor is segítenek a ügyeleteseink, hiszen ezeknél az embereknél nagy az öngyilkosság veszélye. Nem akkor, amikor részegek vagy be vannak lőve, hanem amikor józanodnak, mert arra gondolnak, hogy „már megint megtettem, nem bírtam ki, elviselhetetlen vagyok”. Utálják, gyűlölik magukat, de nem mernek a dolgok mögé nézni. A telefonvonal másik végén ülők ebben segítenek. Abban, hogy bemenjünk a lelkünk kamrájába és megnézzük, milyen „befőtteket” tárolunk ott. A lényeg, hogy farkasszemet nézzünk a „tüskéinkkel” és félelmeinkkel, mert ha ezt megtesz- szük, látjuk, valójában mekkora a veszély. Gyermekkorunkban is hányszor, de hányszor féltünk a sötétben, de amikor felkapcsolták a lámpát, azonnal kiderült, semmilyen veszély nem fenyeget. A segítő fényt gyújt, de bemennünk nekünk kell.- S a kamrában egy tükröt találunk?- Tükröt, de csakis olyat, amilyet magunkról mutatunk. A segítők nem kutakodnak az életünkben, nem kérdezik az adatainkat, a telefonszámunkat, sőt még a nevünket sem. Éppen az anonimitásban rejlik az intimitás. FEKETE C. KATA Botyánszky Pál 1912-2003 Örökre elment a huszadik század egyik magyar nyomdász veteránja, a 91 évet megélt „Botyi”, ahogy Őt köznyelven szólították. A békéscsabai származású egykori nyomdászigazgató Budapesten töltötte nyugdíjazása utáni évtizedeit, ott érte a halál, és hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. 1912-ben született Békéscsabán, egyszerű családból. A Körösvidék című napilap nyomdájában tanulta ki a kéziszedő szakmát, de 18 évesen munkanélküliként az utcára került. 1936-ban az Egyetemi Nyomdába közvetítették ki — itt lett kéziszedőből monósze- dő. Aztán jött a katonaság. Amikor hazakerült Csabára, visszajutott a lapnyomdába, és 1947-ben ennek az üzemnek lett a vállalatvezetője. 1949-ben, az államosítások során a 37 éves nyomdász a Tevan-nyomda élére került. A nagy utat, hatalmas fejlődést megtett nyomda a megye, az ország virágzó büszkesége lett az elkövetkezett évtizedek során. Innen vonult nyugdíjba 1972-ben, 23 évi igazgatói munka után. Korának ismert nyomdász vezetői körében hírnevet szerzett, a Botyánszky—Háromszéki vezetőpáros elismerést vívott ki a Kner Nyomda élén. Botyi bácsi! A nyomdászkollektíva emlékezik Rád, meggyászol — nevedet, emlékedet megőrizzük. Megkérdeztük olvasóinkat Miért érdemes Békésen élni? Krizbainé Fazekas Andrea, békési kismama: — Mivel a párommal nemrég költöztünk ide Békéscsabáról, még csak most ismerkedem a várossal, és számomra elég unalmas környéknek tűnik, nincs túl sok látnivaló. Az utcák rendezettek, a főtér szép és gondozott, de aki a nagyobb városok nyüzsgéséhez szokott, annak mindez nem túl izgalmas. Persze itt is minden kapható, amire szüksége lehet az embernek. Szórakozóhelyekből is van elég, ami inkább a fiatalabbaknak fontos szempont. Egyelőre itt élünk, és később majd meglátjuk, hogy tudunk-e Békésen boldogulni. Rácz Gábor, békési pék:- Sajnos azt kell mondanom, nincs sok értelme itt élni. Békésen egyre kevesebb a munkalehetőség, és a bérek is igen alacsonyak. Nekem szerencsére van munkám, de az ismerőseim között meglehetősen sok a munkanélküli. Én már, ha tehetném, sem költöznék el innen, talán csak a megszokás miatt. Ha tíz évvel fiatalabb lennék, biztosan fognám magam és olyan városban telepednék le, ahol több a lehetőség. Mindezek ellenére szeretek itt lakni, hiszen sok szép emlék köt Békéshez, és itt élnek a rokonaim, barátaim is. Kálmán Lajosné, békési nyugdíjas:- Békésen születtem, majd fiatalkoromban Debrecenbe kerültem, utána Budapesten éltem, és néhány éve tértem vissza a szülővárosomba. Gyermekkorom óta rengeteget változott ez a település, de a nyugalom szerencsére megmaradt. A városkép is szebb lett, rengeteg az új út és épület. Az viszont nagyon bánt, hogy a város fürdőjét bezárták, és azóta sincs elegendő pénz a működtetésére. A fiatalok közül sokan mennek el más városba tanulni vagy dolgozni, ez pedig sajnos azt jelenti, hogy itt egyre kevesebb a lehetősége a pályakezdőknek. Valach Istvánná, békési eladó: — Egy kisebb városban közvetlenebbek egymással az emberek. Jobban odafigyelünk a másikra, nincs akkora rohanás, mint mondjuk a fővárosban. Mindenki köszön, és jut energia egy két kedves szóra, ha ismerőssel találkozik az ember. Talán ez a legfontosabb dolog, amiért nem költöznék el nagyobb városba. A fiatalok közül sajnos sokan „kirepülnek” innen. Többen mennek tanulni Budapestre, és néhányan ott is maradnak, ha megfelelő munkát kapnak. De ez nemcsak Békésre jellemző, hanem a kisebb városokra általában. h. cs. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Két lakóotthon a Nefelejcsben A gipszöntéstől a néptáncig A legyőzhetetlen harsonaművész A Békés Megyei Képviselő- testület Nefelejcs Otthona vésztői és okányi telephellyel működik. Az integrált intézmény 270 fogyatékos ember ellátásáról gondoskodik. Az okányi képviselő-testület ennek az otthonnak a helyi telephelyén tartotta legutóbbi ülését. ________ Okány __________ A N efelejcs Otthon ebben az évben két lakóotthont avatott. Az okányi Smaragd lakóotthonban 12, a vésztői Rubin lakóotthonban 10 lakót helyeztek el. Az okányi képviselő-testület ebben a Smaragd lakóotthonban kezdte a napokban programját. A Kossuth utca 62. szám alatt található kétszintes épületben kulturált körülmények, kényelmes feltételek között él a hat férfi és a hat nő. A 21 és 47 év közötti otthonlakók hétköznapokon kora délelőttől 15 óráig a Nefelejcs Otthonban tartózkodnak, részt vesznek az ottani programokon. A többi időt töltik a lakóotthonban, ahol állandó felügyelet mellett és gondozói segítséggel a főzéstől a takarításig mindent maguk végeznek. Marton Jánosné, a Nefelejcs Otthon igazgatónője a képviselő- testület tagjainak megemlítette: az okányi és vésztői otthonokat 1952-ben alapították, s akkor mintegy 120-130 idős embert látott el az intézmény. Értelmi fogyatékosok gondozásával 1981 óta foglalkoznak. Az utóbbi tíz évben 700 millió forint értékű fejlesztések történtek a két telephelyen. Vésztőn 100, Okányban 150 bentlakója van az otthonnak, így a lakóotthonban élőkkel együtt 272 személy gondozását végzik. Az integrált intézmény összesen mintegy 130 embernek ad munkát, amelynek fele okányi lakos. A Pro Arte Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény már három éve működteti kihelyezett tagozatát a kondorosi általános iskolában. Vezetői a képzőművészet mellett a néptánc és a társastánc emelt szintű elsajátításának lehetőségét nyújtják diákjaik számára. Kondoros A Petőfi István Általános Iskola alsó tagozatos központja ad otthont annak az önálló alapítványi oktatásnak, mely a békéscsabai székhelyű Pro Arte Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kihelyezett tagozataként működik a nagyközségben. Pádár Erika vezetésével olyan képzőművészeti oktatás folyik, mely lehetőséget ad a diákok számára, hogy a tehetségüknek és érdeklődési körüknek megfelelő művészeti ág alapjait elsajátítsák. Cél: olyan képzés biztosítása, amely kezdő lépést jelenthet a szakirányú továbbtanulás esetén. A délutáni emelt óraszámú oktatásban alsó és felső tagozatos gyerekek egyaránt részt vesznek heti kétszer kilencven percben. A képzésben óriási előrelépést jelent a szeptemberben átadott teljesen felújított és a speciális igényeket mind bútorzatában, mind felszereltségében teljesen kielégítő terem, ahol a foglalkozások zajlanak. Az alapítvány a karácsony közeledtével részben kedvcsinálóként, részben az utolsó tanítási nap kellemes hangulatának biztosítására játszóházat szervezett a helyi gyermekek számára. A szülők segítségével lebonyolított program tíz állomásán többek között ablakdíszeket, száraztésztából karkötőket, ünnepi üdvözlőkártyát, mézeskalácsot készíthetett a résztvevő mintegy háromszáz gyermek. K. A. Krcsméri János zenepedagógus tanítványának a harsona tetszett meg. Ennek már 18 éve! A hangszer a mai napig meghatározza életét az azóta felnőtt, 26 éves, tótkomlósi fiatalembernek, Gyivicsán Györgynek. Tótkomlós A berlini rádió harsonaművésze szülővárosában tölti az ünnepeket, egy véletlen találkozás során mesélt arról, milyen megtiszteltetés érte egy közelmúltban megrendezett, olaszországi versenyen. Az odavezető út azonban hosszú volt. —Tótkomlósról Szegedre kerültem, a tudományegyetem konzervatóriumának egyetemi tagozatán végeztem Simon István harsona- művész-tanár növendékeként. Szerettem volna híres zenepedagógus tanítványa lenni, ezért meg is tettem mindent, így kerültem a Freiburgi Zeneművészeti Főiskolára, ahol Branimir Slokar segítségével gyarapíthattam tudásomat - sorolta a fiatal harsonaművész sikeres pályafutásának alig néhány évét. A művészi diploma megszerzése után irány Svájc, ahol szólista diplomájáért tanult és zenélt a tótkomlósi Gyivicsán György. S miután már ez is a zsebében volt, nevezett a december elején, Olaszországban, Pordenonéban megrendezett, a harsonaművészek körében meghirdetett nemzetközi versenyre.- Harmincnégy harsonás jelentkezett, három fordulóban kellett a maximumot nyújtani a neves, zeneszerzőkből és harsonaművészekből álló zsűri előtt. Azt mondták, sikerült magas színvonalon, egyenletes teljesítményt produkálnom. Jól fújtam! így nyertem meg a versenyt — mesélte büszkén a győztes. Gyivicsán György felkérést kapott egy New York-i vendégszereplésre is. __ CS. I. Á i
