Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-24 / 299. szám
18. OLDAL K A R Á C S 0 NY 2 0 0 3 2003. DECEMBER 24., SZERDA Világörökségünk Európa öröksége vAromAnyosi lista Visegrádi királyi központ és vadászterület Tájhólózat Magyarországon Ipolytamóci ősmaradványok Mezőhegyes! Állami Ménesbirtok Északkelet-Kárpát-medence fatemplomai Esztergom középkori királyi vára Tihanyi félsziget Rózsadomb termálkarszt területe Komárom vára - erődök városa Magyarország világörökségei örökségei Európának is - állítja egy törékeny fiatalasszony. Illés Andrea egy könyvkiadó cégnél irodalmi szerkesztő. Több gyereket nevel. A legkisebbet az uniós csatlakozásra várja. Tapasztalta: a magyar kincsekről Európa népei többet tudnak, mint a magyarok. Ezért is tartotta fontosnak, hogy könyvbe gyűjtse és bemutassa azt, amit eleink alkottak, s amelyre méltán lehet büszke minden magyar, Az ENSZ alá tartozó Természetvédelmi és Műemlék- védelmi Bizottság nyolc természeti és kulturális értéket, az ember és a természet együttélésének értékes példáit avatta a világörökség részévé.- Sokan azt mondják, hogy kulturális örökségünk és természeti kincseink jelentős mértékben gazdagítják Európát - szól a fiatalasszony. Hozzáteszi: ez így igaz. Ám amíg a magyar embert a kormányzat nem tanítja meg arra, hogy szeresse, tisztelje és ismerje hazája értékeit, addig nem várhatjuk el, hogy ezek Európában is keresetté és elismertté váljanak. Tudomásul kell venni: ha nem reklámozzuk saját kincseinket, akkor a magyarok csak az agyondicsőített külföldi nevezetességeket nézik meg. Magyarországnak nyolc kincse része a világ- örökségnek. Illés Andrea szerint kevesen vannak, akik valamennyit fel tudnák sorolni. A televíziókban nincsenek kulturális és ismeretterjesztő műsorok, csak szappanoperák és kukkolóshow-k. Sokan szinte semmit nem tudnak Magyarországról. így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a gyerek ...... ......üu elő bb látja meg a sivatagot, mint a Hortobágyot. Az embert nemcsak tettei, hanem a környezete is minősíti. Illés Andrea nyugalmat, harmóniát teremtett maga körül, így aztán maga is nyugalomban és harmóniában él. Lakása falain szőttes, a konyhában régi parasztházakból származó fakanál, vájdling. A szobában hófehér paraszting, faláda, százéves kanapé. Egy darabka magyar múlt, amelyet a fiatalasszony gyűjtött össze. Elhatározta, hogy csokorba gyűjti nemzetközi védelem alatt álló kincseinket is, és könyvben mutatja be Magyarorzság legszebb értékeit. Döntése egyéves. Akkor született, amikor Magyarországon tartotta ülését a világörökség bizottsága. És két hazai helyszínt is felvettek a világ kincsei közé. Nem csak építészeti és tájleírásokat, kultúrtörténeti érdekességeket gyűjtött össze, nem is száraz adatokkal traktálja az olvasót, hanem elé varázsolja a tájat, a múltat és a jelent. Az UNESCO-nak a kormányok tehetnek javaslatot, hogy egy-egy tájat kulturális vagy természeti értéket fölvegyenek a világörökség listájára. Ha a bizottság nem fogadja el a javaslatot, azt többé újrajelölni nem lehet. Magyarország világörökség részévé javasolt természeti kincsei közül egyet sem utasítottak vissza. így lett velük gazdagabb a világ, s lettünk gazdagabbak mi is a világban.- Mi a hasznunk belőle?- Ha egy magyar kincset a világörökség részének tekintenek, az főleg a turisztika számára jelent előnyt. A tapasztalat az, hogy ahol kitehetik ezt a táblát, ott megnő a látogatók érdeklődése. Ez gazdasági előny. Az is tény, hogy az emberözön nem tesz mindig jót a tájnak.- Támogatás nem jár vele?- Anyagilag nem támogatja a nemzetközi szervezet sem a megőrzést, sem a felújítást. Azt mondják, ez a kormány feladata.- S teljesíti a feladatát?- Hollókőnek két éve minden esztendőben kétezer forintot ad házanként karbantartásra a kormány. Ennyi pénzből egy doboz festéket sem lehet venni. Ugyanakkor feltételeket szabnak. Például azt, hogy milyen cserepet vehet a háztetőre a tulajdonos, milyen festéket használhat. Ha nem az előírásoknak megfelelően tartja karban, megbüntetik.- Akkor mi a haszon?- Az, hogy számon tartanak bennünket, mert mi is számon tartjuk azt, amit elődeink alkottak. A magyar múlt tárgyi emlékei azért becses kincsek, mert történelemre tanítanak. A magyar táj a maga egyediségével vonz. A kulturális értékek pedig ritkaságszámba mennek. Végigsétálni a budai Várban vagy Hollókőn, elmélázni a Hortobágyon, embert nemesítő. Pannonhalma szellemi öröksége, az Aggtelek-Domica cseppkőbarlangrendszer teremészet alkotta csodája, a Fertő vidék és Tokaj mindannyiunk öröksége, mert gazdagabbak leszünk. Megőrizni nekünk kell azért, hogy mindenkinek kincse legyen itt Európában. FARKAS MELINDA HOLLÓKÖ-ÓFALU 1987 PÉCSI ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK 2000 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK 1999 Az egyik legkevésbé ismert világörökségünk a sírkamrarendszer. Talán azért ismerik kevesen, mert a legtöbb kamrába nem engedik be az érdeklődőt. A sírkamrák freskóinak állaga ugyanis levegő hatására romlik. A szakemberek szellőztetőrendszerekkel próbálnak megfelelő páratartalmat biztosítani a helyiségekben. PANNONHALMA BENCÉS FŐAPÁTSÁGA 1996 1987-ben avatták világörökséggé Hollókőt. A kis település ellenállt a történelem rombolásainak, és a faluban teljesen épen maradt a paraszti kultúra. Valamennyi ház egységes stílusban épült, ma pedig nem engedélyezik a településen a modern építési elemek használatát. Hollókő a múltból itt felejtett ékszerdoboz. Az ezer éve fennálló kultúrközpont nem építészeti különlegessége, hanem a benne folyó szellemi munka miatt lett a világörökség része. A várban élő bencés rendi szerzetesek 1000 éve a magyar szellemi élet középpontjában álltak. Nemcsak közvetlen környezetükre, de egész Magyar- országra hatott munkásságuk. Hortobágy különlegességét nem lehet elmesélni, csak átélni. Az eredeti terület persze nem olyan volt, mint amit ma látunk. Korábban ártéri erdők borították a tájat, a szikes pusztaság már az ember beavatkozásával jött létre. A Hortobágy a pusztai élet, a pásztorművészet és az élő hagyományok tárháza. AGGTELEK-DOMICA CSEPPKŐBARLANG 1995 TOKAJI BORVIDÉK 2002 Az Aggteleki Cseppkőbarlang az egyetlen olyan magyarországi természeti kincs, amely elnyerte ezt a címet. Az aggteleki barlang egy hatalmas méretű föld alatti világot rejt egyedülálló cseppkőformációival. Ilyen nagy kiterjedésű cseppkőbarlang nincs több a világon. . ■ ' ■ Í002jún»n avatták alHÉ| örökség részévé a tokaji borvidéket. Nem a nemes tokaji bor különlegessége, hanem a tradicionális szőlőművelés, a kitűnő földrajzi adottságok, és az ember és környezete évszázados, és ma is élő hagyományok tükröző együttélése miatt kapta meg a hegyvidék ezt a kitüntető címet. FERTŐ-VIDÉK 2001 A Fertő tó és környéke magyar-osztrák kultúrtájként került a világörökségek közé. Különlegessége, hogy Európa legnyugatabbra fekvő sós vizű tava. Az ilyen vizek az orosz alföldekre jellemzőek. Elképesztően nagy a növény- és állatvilága, ugyanakkor a természeti kincsekben bővelkedő terület építészeti csodákban is gazdag, elég csak a Széchenyiek és az Esterházyak gyönyörű kastélyait említeni, de népi építészete is kiemelkedő. Fertő- széplakon például szinte teljes egészében sikerült megőrizni a régi idők építészeti kultúráját. FOTÓKi SCOLAR KIADÓ - MAGYARORSZÁG VILÁGÖRÖKSÉGEI ClMŰ KÖNYVÉBŐL I r « f A
