Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

4. OLDAL — 2003. DECEMBER 24., SZERDA R I P ŐRT A legszebb karácsonyi ajándék: a villanyfény A gyerekek gyertya mellett tanultak, mégis megtartották kitűnő osztályzatukat Ha este érünk haza, automatikus mozdulattal nyúlunk a villanykapcsoló után. Az elektromos áram ma már annyira az életünk részévé vált, hogy amikor nagy ritkán egy két órás áramszünet következik be, valósággal megbénulunk. Ugye, önök is így vannak vele? Bármily romantikus is egy gyertyafényes est, muszájból, hosszú távon már fáj az esti világosság hiá­nya. Battonyán egy önhibáján kívül nehéz helyzetbe került család három évig töltötte az estéit gyertyafény mellett. A gyerekek mit is kérhettek vol­na mást karácsonyra, mint fényt, „életet” az elektromos vezetékekbe... Battonva Budai Elvira (49) a rendszervál­tozás áldozata. Adminisztratív munkakörben dolgozott, munka­helye az átalakuláskor szűnt meg. Egy harminc feletti nőnek nehéz elhelyezkednie, főleg egy olyan városban, ahol nagyon ke­vés a munkahely. Budai Elvira sem járt szerencsével, pedig a korral is megpróbált lépést tarta­ni. Megtanulta a számítógép ke­zelését is, de munkájára nem volt szükség sehol. Két gyermeket ne­vel: fia, Ádám 14, kislánya, Betti­na 12 éves. Elvira asszony a férjé­től elvált, szülei már nem élnek. A kis család csak önmagára szá­míthatott. — Közmunkát kaptam időn­ként, de ez bármilyen jó kezde­ményezés is, csak ideig-óráig je­lent megoldást. Az igazi az állan­dó munkahely lett volna, de ez itt, nálunk, Battonyán, szinte tel­jesíthetetlen kívánság, olyan ke­vés a munkahely. Havi 57 600 fo­rintból élünk hárman, a két ka­masz gyermekemmel. Ebből pró­bálunk éldegélni, állandóan osz­tunk, szorzunk. Mivel ilyen kevés volt a pénzünk, 2000 őszén már nem tudtam fát venni, de mivel nem szerettem volna, ha a gyere­kek fagyoskodnak, ezért estén­ként villanymelegítővel fűtöttem. Ez magas áramszámlát eredmé­nyezett, amit eleinte még fizetget- tem, végül eljutottam odáig, hogy vagy enni adok a gyerekeknek, vagy pedig a számlát rendezem. Azt hiszem, megértik, az előbbit választottam... Végül hatvanezer forintos tartozásnál a Démász ki­kötötte a villanyunkat, ennek már három éve. Borzalmas volt, ami­kor elvették az áramot, mintha az egyik karomat vágták volna le. Nem kívánom senkinek sem azt az érzést, amikor hiába nyúl a vil­lanykapcsoló felé, nem marad más, csak a sötétség bénító ereje. Megértem a Démászt, számukra az üzlet az első, nem tolerálhatták to­vább a tartozásunkat. Teljesen át kel­lett alakítani az életünket — fogalma­zott a megtört asszony. A mosógép, a televízió, a hajszárító, a gyerekek számítógépe csak bútorda­rab volt az elmúlt három évben. A baj­ban leleményessé válik az ember. Elvi­ra asszony az elektromos vasalót „elrontotta”. Átalakította úgy, hogy a gáztűzhelyen lehessen melegíteni a talpat, így vasalta ki a ruhákat. A gye­rekek iskola után igyekeztek haza, hogy még természetes fénynél tanul­pénz a villany visszakapcsolására, be­letörődtek a - sokáig úgy tűnt - meg­változtathatatlan helyzetbe. Mindösz- sze egyszer-kétszer említették a három év alatt, jó volna a villany.- Rokonaim nincsenek, az elvált férjem máshol él, de őt sem akartam bevonni a problémánkba. Azt pedig végképp nem szerettem volna, ha az A család együtt őrült a nem mindennapi karácsonyi ajándéknak: nem kell többet sötétben üldögélniük esténként. D-FOTÓ: KECSKEMÉTI KRISZTINA hassanak. Télen hamar sötétedik, sok­szor már három óra után gyertyát kel­lett gyújtani, aminek a fénye csak „pislogó”, rontja a szemet, nem lehet igazán olvasni mellette. Ádám és Bettina gyakran keresték fel a könyvtárat is, ahol világos van... A két gyerek tanul­mányi eredménye a nehéz­ségek ellenére sem romlott le. Édesanyjuk nagyon büszke a két gyerekére. Ádám és Bettina sohasem követelőztek, megértették, hogy nincs anyagi gondjaink miatt elveszik tőlem a gyermekeimet. Magam szerettem volna megoldani a helyzetet, de nem Élni nem, csak éldegélni- A szociális segélyem 15 ezer forint, a gyermekvé­delmi pótlék 9600 forint, a családi pótlék 13 ezer. A férjem havi 20 ezer forintot küld. Ebből a pénzből élni nem, csak éldegélni lehet - mondta Elvira asszony. sikerült. Felelősséget érzek azért, hogy idáig jutottunk, de hiába furdalt a lelkiismeret, nem tudtam kivédeni ezt a helyzetet, ami majdhogynem tör­vényszerűen következett be, az évti­zedes munkanélküliség eredménye­ként. Teljes kétségbeesésemben a gyermekjóléti szolgálat munkatársai­val beszélgettem a helyzetünkről, ők minden követ megmozgattak, hogy segítsenek, végül eljutottunk dr. Karsai József országgyűlési képviselő­höz. Neki köszönhetjük ezt a csodálatos karácsonyi ajándé­kot, hogy nemsokára ismét ki­gyullad a fény a házunkban - nyilatkozta Elvira asszony. Jókor érkezett a segítség. A család 60 ezer forinttal és a ka­mataival tartozott a Dámásznak, amit az áramszolgáltató cég ter­mészetesen nem tudott le azzal, hogy kikapcsolta az ingatlanban az áramot. Egy behajtó céget bíz­tak meg, hogy a mintegy 100 ezer forintra rúgó adósságot be­hajtsák. Mivel a családnak nincs pénze, előbb-utóbb árverezés lett volna a vége... Dr. Karsai József magára vál­lalta a tartozás és a visszakötte- tés költségeit. Budai Elvira adós­sága a három évi kamattal mint­egy 100 ezer forint, a visszakötés költsége pedig további 65 ezer forint volt, hogy „csak” ennyi, ez a Démász jóindulatán múlt - mondta dr. Karsai József. — Arra szeretném kérni a töb­bi, nehéz helyzetbe került csalá­dot is, hogy úgy őrizzék az elekt­romos áramot, mint annak ide­jén az ősember a tüzet. Tegye­nek meg mindent azért, hogy ne kössék ki az áramot, mert ha egyszer kikötik, nagyon sokba kerül az újbóli áram alá helye­zés. A házak elektromos hálóza­tát előbb ugyanis az uniós szab­ványoknak megfelelővé kell ten­ni, ami jelentősen emeli a költsé­geket. Budai Elviráéknál is há­rom napig dolgozott egy villany- szerelő, hogy a ház villamos há­lózata megfeleljen az előírások­nak és eljussunk idáig, hogy né­hány perc múlva kigyulladjon a fény a házban - mondta dr. Karsai József, aki együtt várta a visszakötés pillanatát a család­dal. A képviselő örömmel segí­tett Budai Elviráéknak, mert tud­ta, hogy nem a saját hibájukból kerültek ebbe a helyzetbe.- A gyerekeim karácsonyi kí­vánsága mi is lehetett más? Le­gyen újra világosság nálunk! Hálás szívvel köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult ehhez — fogalmazta meg könnyeivel küszködve az asszony. A gyerekek, Ádám és Bettina boldogsága határta­lan volt, amikor december 19-én, néhány perccel dél­után egy óra előtt kigyulladt a fény a szobájukban. Telje­sült a kívánságuk, ami más gyermek­nél csak egy automatikus mozdulat... KOVÁCS ERIKA Megkérdeztük olvasóinkat Meddig szeretnének élni? Lingurár Adrienn, 18 éves, okányi tanuló:- Szerintem az a jó, ha egy ember addig él, ameddig el tudja látni ma­gát, és nem szorul mások segítségé­re. Ha már képtelen önmagát ellátni, akkor az neki is kellemetlen, és azoknak is rossz, akik gondozzák. Én most úgy vélem: a 60 éves komái tovább nem szeretnék élni. Tudom: sokan a hosszú életről áb­rándoznak, de az hülyeség. Hiszen mit ér a hosszú élet, ha utolsó éveinket, évtízedeinket nem ember­hez méltó módon éljük. Inkább érjük meg csak a 60 évet, de az idő alatt mindig önmagunkat adhassuk, s teljes értékű embernek érezhessük magunkat. Gonda Andrea, 28 éves, szeghal­mi lakos:- Hallottam, hogy az orvostu­domány rohamos fejlődésével az emberi élet jelentősen meghosz- szabbítható. De hiába a szívátülte­tések, a szervezettbe beépített kü­lönböző technikai csodák, ha mindezek révén csak a puszta létezés és nem a tel­jes értékű élet időtartama növekszik. Én addig sze­retnék élni, ameddig az élet örömet ad, s amíg a napi szükségletek terén képes vagyok önmagam ellátására. Évet nem mondanék, mert az emberi hanyatlás szinte mindenkinél más és más időpont­ban következik be. Azért bízom benne, hogy túl fi­atalon nem kell eltávoznom a földi létből. Varga Inez, 18 éves, körösladá- nyi tanuló: — Én úgy 80 éves koromig szeret­nék élni. Erre talán van is némi esé­lyem. Hiszen nagyapám például már 81 éves is elmúlt, mégis, korához ké­pest jó állapotban van. Persze azért mindenáron nem szeretném elérni ezt a kort. Ha idős koromban ágyban fekvő beteg len­nék, akkor számomra az eltávozás inkább megváltás lenne, mint tragédia. Az a jó, ha úgy és annyit élünk, hogy megvalósíthatjuk céljainkat, álmainkat, azaz önmagunkat. Ha ez sikerül, akkor az sem nagy baj, ha az illető nem érte meg a nyolcadik ikszet, hiszen nem mindig a leghosszabb élet a legtartalmasabb. Benedek Anita, 17 éves, szeghal­mi tanuló: — Nem vágyódom a hosszú életre. Ha 50-60 évet élek, az már bőven elegendő. Szerintem addig kell élvez­nünk az életet, amíg a földi lét vala­mennyi lehetőségével élni tudunk. Fiatalon még mindenre fogékonyak vagyunk, a teljesítőképességünk is jó. Aztán, ahogy múlnak az évek, bennünk minden folyamatosan megkopik. Az idős ember már semmiben sem képes úgy helytállni, mint egy fiatal. Aki erre rádöbben, az önbizalmából is veszít. Tehát én nem is attól félek, hogy néznék ki öregasszonyként, hanem attól, hogy öregként már nem adhatnám igazi önmagamat, m. b. _______ D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Té lapó-bál az óvodáért A lökösházi óvodában hagyomány a Télapó-bál meg­rendezése, amire a közelmúltban került sor a helyi művelődési házban. Az óvodás csoportok kis műsor­ral készültek, ezzel kedveskedtek a Télapónak és szü­leiknek. Az anyukáknak és az apukáknak is fontos dolguk volt a bállal kapcsolatban. A kiscsoportos szü­lők süteményt sütöttek, a középsősöké szendvicseket készítettek, a nagycsoportosok anyukái, apukái pedig a bál másnapján takarítottak. A bál bevételét az óvoda játékvásárlásra és az óvodai munkát segítő eszközök­re fordítja. Az óvodások idén két önkormányzati kép­viselőtől is ajándékot kaptak. Telek János 50 ezer fo­rintot adományozott az óvodának, amiből hifitornyot vásároltak. Varga István Tamás pedig 60 gyermek szá- mára csomagot készített. _______ k.e. Tel epüléseink krónikája A szénási óvoda eszközfejlesztéséért A Nagyszénási Szivárvány Óvodai Alapítványt 1999 februárjában alapították lelkes szülők és óvodapeda­gógusok azzal a nem titkolt céllal, hogy az intéz­ményt támogassák, az eszközállományt gyarapítsák. Zábrákné Nagy Klára vezető óvónő lapunknak el­mondta, immár hagyomány, hogy az ünnepvárás idején a közhasznú tevékenységet folytató alapít­vány megrendezi a gyermekek karácsonyát. Az idén decemberben is együtt ünnepeltek az óvodásokkal a szülők, az óvónők és a támogatók. Ebben a nevelési évben az alapítvány számlájára 350 ezer forint érke­zett, ezt az összeget eszközfejlesztésre fordítják.cs. i. Komlóson dolgoznak a két ünnep között Mit értenek hatékony hivatali munkavégzésen? - érdeklődött egy tótkomlósi polgár a napokban tar­tott közmeghallgatáson. A választ a jegyzőtől tud­ta meg a hallgatóság: a törvény által előírt 40 órás munkahétből 16 óra volt sokáig az ügyfélfogadásra fordított idő. Ám a jelzések nyomán ezt módosítot­ták, a lakosság érdekében 21 órát töltenek a hivatal dolgozói az ügyfelek érdekében. A tótkomlósiak érdekét szolgálja az az intézkedés is, hogy a két ünnep között sem lesz zárva a polgármesteri hiva­tal. Egy másik érdeklődő arra volt kíváncsi, meny­nyi kölcsönt vett fel a város? Tótkomlósnak az éven belüli folyószámla hitele 40 millió forint, a közelmúltban 42 milliós beruházási hitelt vettek fel, de a fürdőberuházás finanszírozására legutóbb 67 millió forintra volt szükség - tájékoztatta a la- kosságot a polgármester._______ cs. i. A szemetelés ellen Medgyesegyházán Számos más településhez hasonlóan, Medgyesegy­házán is gondot jelent az illegális szemetelés. A kér­dés másodízben került december elején a képviselő- testület elé. Az illegális hulladék-elhelyezéssel a gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági bi­zottság is foglalkozott. Véleményük szerint rendbe kell tenni az illegális hulladéklerakó környezetét, meg kell rendelni a telep bedúrását is. Gondot jelent a dinnyetermesztők talajtakaró fóliájá­nak elhelyezése is Medgyesen, amit szervezett keretek között szeretne megoldani a bizottság. Javasolták a me- zőőri szolgálat felállításának megfontolását is. k. e. Óvodai, iskolai jegyzék Lökösházán Lökösháza képviselő-testülete a december 15-én megtartott soros ülésen elfogadta a település általá­nos iskolájának és óvodájának kötelező eszközjegy­zékét.- Az eszközjegyzékben - 2003. szeptember 1. és 2008. augusztus 31. között - éves bontásban fogal­mazta meg az iskola és az óvoda vezetése, milyen fejlesztésekre lesz szükség annak érdekében, hogy eleget tegyenek a központi előírásoknak - mondta Germán Géza, Lökösháza polgármestere. Az óvoda és iskola eszközigénye összesen 4 millió 351 ezer forint. Mint megtudtuk, a következő évben az iskolá­nak padokat, székeket vásárolnak, az óvoda pe­dig függönyök beszerzését tervezi, valamint a mesekönyvek és a játékok pótlását. _____ K. E. Cs abacsüdön kevés önerő a beruházáshoz Nem sok eredménnyel járt az a látogatás, melyet az ősz folyamán tett Éászló Csaba pénzügymi­niszternél Csabacsüd polgármestere. Mint isme­retes, Frankó János azért kereste fel fogadóóráján a pénzügyminisztert, hogy támogatást kérjen az óvodaberuházás befejezéséhez. Az épület évek óta húzódó átalakításához ugyanis kevés a köz­ség önereje, más forrásból pedig nem sikerült pénzt szerezniük. A polgármester a napokban te­lefonon kért tájékoztatást kérelmének elbírálásá­ról. A minisztérium munkatársa elmondta: a kér­désben csak a jövő év első felében döntenek. Frankó János úgy véli, az óvoda céljára vásárolt épület átalakításának befejezésével nem lehet to­vább várni. Éppen ezért, a község jövő évi költ­ségvetésében biztosítják a befejezéshez szüksé­ges mintegy ötmillió forintot annak érdekében, hogy a gyermeknapon már az új óvodában kö- szönthessék az óvodás gyermekeket._______u. Kl ímára pályáznak Gyomaendrődön Nyolc klímaberendezés megvásárlásához 50 szá­zalékos támogatásra pályázik a Gyomaendrődi Városi Egészségügyi Intézmény az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán. A klímaberendezésekkel a várótermek, a sebésze­ti rendelő, az UH-vizsgáló, a belgyógyászat és pulmonológiai rendelők, valamint az Rtg- felvételező és átvilágító helyiségek klimatizálását kívánják megoldani. Az intézmény 1 millió 635 ezer forintra pályázik, ami a költségek felét fedez­né, a saját erőt pedig (a tb-pénzmaradvány terhé­re) saját maga vállalja. Az elbírálás határideje 2004 májusa. ________________________________________________L. J. I

Next

/
Thumbnails
Contents