Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-23 / 298. szám
4. OLDAL - 2003. DECEMBER 23., KEDD MEGYEI KORK E P Valódi sorstragédiák a sírva vigadás mögött Móricz Zsigmond Úri murija, ha jól rendezik, tükröt tart a mai nézőnek Móricz Zsigmond örök témája a dzsentri, az elszegényedett, remény- vesztett, búját-baját ivászatba, duhajkodásba fojtó magyar nemes sorsa. Klasszikus írónk Úri muri regényében és színművében egyaránt maradandót alkotott, színpadi megjelenítése manapság mégsem egyszerű vállalkozás: akár a sírva vigadó mulatozás, akár a mához szóló párhuzamok, kihallások erőltetése dominál, nem szerencsés próbálkozás. Merő Béla rendező érdeme, hogy tisztelettel nyúlt az eredeti drámához, korhű és hatásos előadást alkotott, amelyben az emberi vonásokat, jellemeket árnyalta, helyezte előtérbe, ugyanakkor visszafogottan bánt a hangerővel, a durvasággal, az állati ösztönökkel. Ennek köszönhetően a békéscsabai előadás képes megérinteni a mai lelkeket, elgondolkodtatni a nézőket a történelmen, társadalmi osztályokon végigvonuló, vágy és lehetőség, kitörési pont és kötődés között feszülő, sokszor feloldhatatlan ellentéten, ami annyi áldozatot követelt, tragédiát okozott az elmúlt évszázadokban. Békéscsaba Millenniumi kép szereplői kelnek életre, hogy eljátsszák nekünk 1896 négy mozgalmas napjának történetét; elkineveti, nem akarják megérteni, pedig tudják, hogy saját életük nem ér semmit; maguk elől is menekülnek ezek az urak, amikor isznak, mulatoznak. Vezéregyéniség itt Csörgheő dák tombolását. Hús-vér emberek lépnek elénk, akiknek szavai felérnek a történelemkönyv egyik-másik leckéjével; a 19. század végének hangulatába nyerünk bepillantást, ugyanakkor a született álmodozókat lehúzó és fogva tartó mocsár veszélyei időtlen, korszakoktól független bölcsességként hasítanak belénk. Szerencsétlenek ezek itt mind! Jobb sorsra lennének érdemesek! Lehet, hogy nem is tudják? Szakhmáry Zoltán önmarcangoló és önpusztító figuráját Bartus Gyula játssza hitelesen, alakításában az érzékeny, sebezhető, esendő, magányos ember dominál. A feleségét, Rhédey Esztert Kovács Edit a megszokott eleganciával, mértéktartással előkelő hölgynek formálja. Józan, megfontolt, uralkodik az érzelmein, nem bízik férjében, a mintagazdaság sikerében, az Szakhmáry Zoltán még álmodozó korszakában, amikor kihívja feleségét a birtokra, hogy terveihez megnyerje, aláírassa a váltót. Rhédey Eszter azonban nem partner, nem megértő társ, nem óhajt áldozatot hozni. (Felvételünkön Kovács Edit és Bartus Gyula.) d-éotó: veress erzsi játsszák, majd „visszalépnek” a helyükre, és előttünk ismét az előadás kezdetéhez hasonló zárókép, csak éppen ott világít, figyelmeztet „a tisztító tűz”, a felgyújtott tanya lángoló gerendája - mint mementó. Kocsmai jelenet, söröznek a helyi uraságok, akiknek életfilozófiájába hamar belelátunk. Az Úri muri központi figurája Szakhmáry Zoltán: valódi tragikus hős, a korán jött, rossz helyre született ember, akinek nincs elég ereje, gyenge jellem, hiányzik a megfelelő társ, a vagyon, hogy környezetéből, a sáros Alföld, a vidék szorításából kitörhessen. Mintagazdaságról álmodozik, tervez, támogatásért, pénzért esdekel, végül kudarcot vall, magára marad, feladja és beolvad éppen abba a kiábrándító társaságba és életformába, amitől eredetileg szabadulni akart. A munkából az ivászatba, józan, fegyelmezett, álmait meg nem értő feleségétől Rozika szerel- mébef?), majd az öngyilkosságba menekül, felgyújtja a tanyáját. Környezete Szakhmáryt kezdettől kigúnyolja, Csuli, a kedvenc disznóját sirató búsmagyar, igazi földhöz ragadt, maradi, időnként kitör belőle a bunkóság. Igen ám, de ez az Úri muri egyáltalán nem a felszabadult, vidám mulatozásról szól! Sokkal inkább a feszültségektől terhes, keserű, dühöngő dőzsölésről; itt mindenki menekülne, csak el-el a valóságból, el valahová, feledni, hagyni mindent, ahogyan van, ezért nótáznak, táncolnak egyre szenvedélyesebben, vadabban. A zene-bona mögött súlyos keresztként feszül életük sivársága, a reménytelenség, az elkerülhetetlen pusztulás - fenyegető, félelmetes, hátborzongató balladai sötétség, misztikum telepszik a színpadra. Az úri gőg, a részegség, a sírva vigadás mögött sorstragédiák rejtőznek, s közben kedves, humoros emberi megnyilvánulások ellensúlyozzák a dúvaálmodozásokban, de lenézi a tivor- nyázó társaságot is. Rozika kedves kis summáslány, aki fiatalságával, naivitásával hódít, még csak a szemére sem Az írás maga az élet „Nekem az írás az élet minden gazdagságát jelentette: magát az életet - írta Móricz Zsigmond 1927- ben. - Az élet összes hegyeivel és völgyeivel, felhőivel és óceánjaival, s az emberi életet, minden akciójával, filozófiájával, s népmeséivel és absztrakt tudományaival. Együtt vettem és adtam, s éltem valóban mindenkor Írásban az egész életet, a napsugártól a tömlöc sötétségéig, a magányos szív boldog szenvedésétől a tömegek viharáig. Nekem valóban sokat adott a írás, mert én nem egy életet éltem át, hanem mindig azt éreztem, ezer s ezerformájú az élet. Kaptam, átéltem, s továbbadtam. Mindig mintha az egyetemes élet közlője volnék az egyetemes emberiség számára.” vethetjük, hogy szerelméért jobb sorsot remél viszonzásul. Vecsernyés Nóra színészhallgató egyszerű falusi lányt formál, akinek játékában a ka- cérságnál és a számításnál fontosabbak az őszinte érzelmek. Csörgheő Csuli szerepét Karczag Ferenc játssza hatásosan, hihetően, a duhaj búsmagyar figurájába mesterien épít bele emberséget, rafinériát, humort. Vajda Károly ezredese, Bartók László könyvárusa, Hodu József Borbírója - három markáns alakítás, jellegzetes figura, nagyban hozzájárulnak az úri muri(k) világának bemutatásához, az előadás sikeréhez. A csugari munkások humoros jelenete hatásos ellenpont a tömény tragédiához: Csomós Lajos, Tege Antal és Gemer Csaba hozza a formáját. Az igényes, korhű és látványos díszletet Székely László tervezte, a jelmez Valach Mária, a tánc Mlinár Pál munkáját dicséri. Az előadás sikere kiváló zenészek közreműködésének is köszönhető. Schöpflin Aladár szerint „Móricz Zsigmond az Alföld egyedüli írója, problémái csupa alföldi problémák, alakjai alföldi alakok... Az Úri muri is az Alföld talajából nőtt ki, ott is a Kúnság földjéből, amely körülbelül legjobban megtartotta az embereket az ősi életformában, vérükben, tempóikban legjobban megőrizte a múlt századok, mondhatni a múlt ezredév életformáját s a legalkalmatlanabb, legtöbb ellenállást támasztó színhely olyan ember számára, aki valami újat, különbet, a megszokottal ellentétben levőt akar teremteni, aki nem akarja egyszerűen tovább folytatni, amit mások csinálnak, akinek eszméi és ideáljai vannak...” Móricz Zsigmond nemcsak az Alföld, hanem a magyar ember, a magyar sors olyan kiváló ismerője és ábrázolója, akinek immár klasszikus művei koroktól és földrajzi helyszínektől függetlenül, örökérvényű emberi dolgokat, igazságokat mondanak nekünk, olyan szerző, akinek írásait érdemes tiszteletben tartani és fölösleges aktualizálni, modemre fordítani. Merő Béla rendezésében az Űri muri színvonalas, sikeres, emlékezetes előadás: tükröt tud tartani a mának, elgondolkodtatja a nézőt önmagáról, életéről, küldetéséről ebben a mostani világban. A vidékiség és a kilátástalan- ság, a nyomorúság és a megaláztatás, az emberhez méltó életért, az életminőségért vívott küzdelem - ezek azok a kulcsszavak, kapcsolódási pontok, üzenetek, amelyek egyszerűen szíven ütik a mai nézőt — itt, a kettészelt Magyarország szerencsétlenebb, leszakadt térségében különösen. Miközben természetesen tudjuk és hangsúlyozzuk, hogy teljesítmény, tudás, minőség, művészet, színvonalas előadás itt is születik, naponta szembesülünk a kisvárosi korlátokkal, bezártsággal, beleértve gyakran a földhöz ragadt, idejét múlt gondolkodási módot. A reményvesztett, megkeseredett, boldogtalan, korábbi álmaikat feladó, megtagadó emberek sokaságáról nem is beszélve... NIEDZIELSKY KATALIN Megkérdeztük olvasóinkat A kórházprivatizációról Özvegy Hajdú Dánielné, 68 éves, kötegyáni nyugdíjas:- Hallottam a kórháztörvény korábbi módosításáról, s az sem kerülte el a figyelmemet, hogy a jogszabály módosítása ellen több politikai szervezet, illetve a szakmai szervezetek, az orvosi kamara, illetve az egészségügyi dolgozók szakszervezete is hevesen tiltakozott. Szerintem nagy badarság lenne a kórházak privatizációja, hiszen annak az egész társadalom inná meg a levét, hiszen minden bizonnyal lényegesen emelkedne az egészségügyi szolgáltatások ára. Arról nem is beszélve, hogy akkor miért fizettünk éveken keresztül járulékot. Kajtor Sándomé, 45 éves, kötegyáni szociális gondozónő:- Véleményem szerint nem lenne szabad vagyoni helyzethez kötni az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jogosultságot. Olvasatomban ugyanis a tervezett, kormány által jóváhagyott kórházprivatizáció nem jelentene mást, mint azt, hogy akinek vastag a pénztárcája, az nagyobb eséllyel maradhat életben. A szegény ember pedig, aki nem képes megfizetni a borsos ellátási árakat, az akár meg is pusztulhat. A döntéshozók helyében, ha valóban felelősséggel teszik a dolgukat, semmiképpen sem engedném elkótyavetyélni a kórházakat. Kiss Attiládé, 30 éves, kötegyáni szociális gondozó:- Az egészségügy állami közszolgáltatás, s bár gazdaságilag nehéz helyzetben leledzik, mégsem a nyereségorientált magánbefektetők jelenthetik a megoldást. Az egészségügyi ellátáshoz való jogosultság alkotmányos alapjoga az állampolgároknak, éppen ezért felelőtlenség, mi több, orcátlanság azzal érvelni, hogy kizárólag magántőke bevonásával lehet konszolidálni az egészségügyet. Szakmai befektetők - gyógyszer-, segédeszköz-, illetve orvosi műszergyártók - kezébe adni az egészségügyet nem jelent mást, mint biztos piacot teremteni számukra. Dudaszeg József, 27 éves, gyulai BM-alkalmazott: — Felettébb furcsállom már az ötlet felvetését is. Az meg még inkább aggodalommal tölt el, hogy ilyen jogszabály egyáltalán megszülethetett. Az egészségügyi ellátás állami közszolgáltatás, s szerintem nem lenne szabad piaci alapon közelíteni ehhez az ágazathoz. Már az is jelzésértékű, s a kialakult helyzettel kapcsolatos anomáliákat igazolja, miszerint a politikai paletta két szélén álló erő egymást támogatva emelte fel szavát a kórháztörvény megsemmisítése ellen. Az már ráadás, hogy az Alkotmánybírósághoz címzett beadványhoz az országos orvosi kamara is csatlakozott. b. i. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Háromszáz gyermek ünnepelt A zsadányi óvoda dolgozói és a szülői munkaközösség idén immár hatodik alkalommal rendezett nagyszabású ünnepséget a helyi gyermekeknek. A művelődési házban a napokban megtartott rendezvényen mintegy 300 zsadányi óvodás és iskolás érezte jól magát, valamint ajándékkal térhetett haza. Az eseményen ismert együttes, a La Bomba mellett a helyi diákok is műsort adtak. Az ünnepek közeledtével ismét széleskörű és eredményes ösz- szefogás valósult meg Zsadányban. A nemes lelkű szponzori támogatásoknak köszönhetően az ünnepségen jelen lévő valamennyi gyermek négyezer forint érték körüli ajándékcsomagot kapott. („ SZAVAZÁS AZ INTERNETEN Településeink krónikája Lapunk internetes oldalán egy hét- | tel ezelőtt arról kérdeztük Önöket: I örülne-e, ha december 24-én délután két óra után is lennének nyitva boltok? ■ j A szavazás a következőképpen alakult: Igen, mert lehet, hogy lesz aki akkor j szeretne még vásárolni egy-két dől- | got. |B% Nem, mert az üzletek alkalmazottai- nak is ünnep az ünnep. H i ín! megfizetik és a; alkalmazottak részéről önkéntes a döntés, mi- j ért ne? * 31% Ezen a héten az alábbi témában kérdezzük véleményüket: a nyilvánosságra tartozik-e, hogy hol tölti a j; szabadságát a miniszterelnök? Klikkeljenek a www.bmhirlap.hiHa! Palántás meglepetések doboziaknak A Békéscsabán immáron hat esztendeje bibliaismereti szakkört szervező Palánta Gyermek- és Ifjúsági Misszió bapüsta gyülekezeü csoportja, helyi szervezőkkel, illetve a község vezetésével együttműködve, december 21-én karácsonyi ünnepséget rendezett a dobozi Kulich Gyula Művelődési Házban, a doboziaknak. Amint arról Kondacsné Samu Gabriella, a csoport vezetője lapunkat tájékoztatta, az angliai Szamaritánus Alapítvánnyal kapcsolatban álló, budapesti Hajnalcsillag Alapítvány jóvoltából nemcsak az evangélium igéjével érkeztek Dobozra, hanem 150, angliai, németországi gyermekek által összeállított karácsonyi csomagot is szétosztottak. b. l Minőségirányítási program Gádoroson Az önkormányzati minőségirányítási programot legkésőbb 2004 januárjáig kell elkészítenie a gádorosi önkormányzatnak, ám a településen működik az oktatási, kulturális és sport bizottság, ahol szakemberek tevékenykednek. Ezért a testület megbízta a bizottságot, a januári ülésre készítse el a programot, hogy azt jóváhagyhassák a képviselők. Az önkormányzati minőségirányítási program egyébként az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és más ágazatoknak a kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, tör- vényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. _________cs. l Lö kösházán járt a Jézuska Míg korábban egy-egy korosztály - a gyerekek, az idősek - részesült karácsony előtt ajándékban, most a képviselő- testület úgy döntött, idén minden lökösházi ingatlanba bekopogtat egy jelképes ajándékkal az önkormányzat „Jézuskája”. A polgármesteri hivatal dolgozói mintegy 800 csomagot állítottak össze, mindegyik fél kilogramm szaloncukrot és üdvözlőkártyát tartalmazott. Ekkor kapták kézhez a lökösháziak a helyi újság legújabb példányát is. Germán Géza polgármestertől megtudtuk, a lakosság örömmel fogadta a karácsonyi meglepetést. ________he. Me dgyesegyháza: tilos árkokat temetni A települési környezetvédelmi programot kétévenként kell felülvizsgálni. Erre a medgyesegyházi testület a legutóbbi ülésén kerített sort. A képviselők értékelték, mi minden valósult meg és mi nem a két évvel ezelőtt megfogalmazott feladatokból. A szilárd és kommunális hulladéklerakók környékén figyelőkút-hálózat létesült. A településen áthaladó közutak mentén elmaradt a fasorok, cserjék telepítése, amit a jövőben pótolni kell. Megvalósult a szennyvízprogram III. üteme, ezzel újabb területen szűnik meg a szikkasztásos szennyvízkezelés. Az elmúlt két évben, pénzügyi okok miatt, nem sikerült növelni a portalanított utak arányát. Az ülésen elhangzott, a lakosság sok helyen betemette az árkokat, ami csapadékos időben igen nagy problémát okoz. Ennek megelőzésére az önkormányzat a jövőben nagyobb figyelmet fordít. k. e. Pályáznak a gyomaendrődiek Gyomaendrődön jelenleg igen szerények a lakossági internetezési lehetőségek, csupán a Cigány Közösségi Házban, illetve a gyomai városrész könyvtárában van erre mód. Éppen ezért döntött úgy a helyi képviselő-testület, hogy pályázatot nyújtanak be új, nyilvános közösségi internethozzáférési pontok létesítésére. Három, úgynevezett e-Ma- gyarország pont létrehozását tervezik, mégpedig az endrődi könyvtárban, a Tourinform irodában, valamint a Katona József Művelődési Házban. Egy-egy helyen három számítógép és a hozzájuk tartozó egyéb korszerű informatikai eszközök használatára nyílna lehetőség. E-Magyaror- szág pontok kialakítására január 9-éig lehet az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz pályázatokat benyújtani, s az elbírálás igen rövid idő alatt megtörténik. _________y. * i B I
