Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-20 / 296. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. December 20., szombat Hasznosítás kibocsátói pénzből Miskolc Nyíregyháza Szabolcs O Szatmár- Bereg J Győr*0\. Győr-Moson-Sopron Komárom­Esztergom, Budapest Jász­Nagykun­Szolnok Veszprém Bács­Kiskun Csongrád Szeged Bontóüzemekben dolgoznák fel az elektronikai hulladékokat Hét vagy nyolc regionális bontóüzem jö­het létre az országban az elektronikai termékekből származó hulladékok fel­dolgozására az Elektro-Waste Kht. ter­vei szerint. Az újrahasznosítási kötele­zettséget előíró rendelet kiadása 2004 augusztusára várható. Budapest A jelenleginél jóval nagyobb lendületet ve­het a leselejtezett elektronikai berendezé­sek, a számítástechnikai és szórakoztató­elektronikai eszközök, a különböző irodai és háztartási gépek, a világítóberendezé­sek, a telekommunikációs termékek stb. újrahasznosítása, ha jövő évtől megkez­dődhet a piaci alapokon történő begyűjtés és újrahasznosítás a termékek forgalma­zóinak finanszírozásával. Az elektronikai berendezésekből éven­te 100-130 ezer tonna hulladék keletkezik az országban, ráadásul ennek mennyisége évente 8-10 százalékkal nő. Ennek jelenleg alig 8-10 százalékát dolgozzák fel szaksze­rűen, amelynek nagy részét a leselejtezett hűtőgépek teszik ki. A hasznosítás elősegí­tése érdekében jövő év augusztusáig lép életbe az elektronikai hulladékokról szóló rendelet, amely termékcsoportonként 70- 80 százalékos hasznosítási kötelezettséget fog előírni, igaz, ezt csak többéves felfutás után kell majd teljesíteni - közölte Kele­men József, a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium illetékese. A tervezettel függ össze a piaci alapú hasznosítás bein­dítása is, ugyanis a tárca szándékai szerint 2004-től az elektronikai termékekre is ki­terjesztenék a termékdíj fizetését, amely ebből a körből eddig csak a hűtőgépekre és a termékekbe épített akkumulátorokra terjedt ki. Az intézkedés ösztönzést jelenthet a gyártó és importőr cégeknek, ugyanis azok a vállalkozások, amelyek gondoskod­nak az általuk forgalomba hozott termé­kek megfelelő arányú újrahasznosításáról - legalább részlegesen -, mentességet sze­rezhetnek majd a termékdíj fizetése alól. A hasznosításról a vállalatok maguk is gon­Regionalis bontók tervezett helyszínei ' Még bizonytalan. VG-CRAFIKA doskodhatnak, illetve közös koordináló szervezeteket is létrehozhatnak ennek megszervezésére, amelynek licencdíjat fi­zetnének a hasznosítási kötelezettség át­vállalásáért. A szabályozási tervek hírére a gyártó és importőr, valamint a hulladékgyűjtő és -hasznosító cégek megkezdték az előké­születeket: tizenegy hulladékgyűjtő és -hasznosító társaság október végén, Elektro-Waste Kht. néven bejegyzési kérel­met nyújtott be egy közhasznú szervezet létrehozására, amely a kötelezetti oldal - gyártók, importőrök - csatlakozásával a szabályozás kiadásának időpontjára koor­dináló szervezetté alakulna a hasznosítás megszervezésére. A kötelezettek oldaláról egyelőre még egyetlen vállalat sem lépett be a kht.-ba, ám az érdeklődés már megkezdődött - kö­zölte Kovács Árpád László. Az Elektro­Waste Kht. ügyvezetője elmondta: több gyártó céggel is felvették a kapcsolatot, amelyek részletes tájékoztatást kértek a rendszer majdani működéséről, valamint a csatlakozási feltételekről. A kht. szakem­berei ezekben a hetekben készítik az újra­hasznosításra, illetve a szerződő partnerek várható költségeire vonatkozó gazdasági számításokat. A kht. ügyvezetője szerint az országban 10-15 olyan nagy gyártó és importőr van, amelyek csatlakozására 2004 első felében számítanak. Mellettük számos kisebb vállalkozás foglalkozik im­portálással, ám őket valószínűleg csak úgy lehetne hatékonyan a rendszerbe vonni, ha a termékdíj egy része betétdíjként mű­ködne, s így a kereskedők kötelesek lenné­nek a leselejtezett termékek visszafogadá­sára. December végére a begyűjtésre és hasz­nosításra vonatkozó szakmai megvalósít­Forrás: VG hatósági tanulmányok is elkészülnek - fo­galmazott Kovács Árpád László. A formá­lódó tervek szerint az országban hét vagy nyolc - egyenként 100-150 főt foglalkozta­tó - regionális bontóüzemet hoznának lét­re, amelyek elsősorban a számítástechni­kai és irodai eszközök bontásával foglal­koznának, s vizsgálják annak a lehetősé­gét is, hogy további kisebb bontóműhelye­ket is létrehozzanak a hulladék keletkezé­sének területi eloszlását figyelembe véve. Az üzemekben, rehabilitációs céllal, első­sorban megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnának, együttesen mintegy ezer főt. A rendszert olyan továb­bi üzemek egészítenék ki, amelyekben egy-egy speciális termékfajta hasznosítá­sát végeznék. Ezek közé tartozhat például az Electrolux által tervezett hűtőgép-fel­dolgozó, vagy a közelmúltban Csepelen átadott képcsőbontó üzem. ____________■ Dev izaárfolyamok Zöldségegyezmény Budapest Az évtized végére mintegy 800 ezer tonnával növelhető a zöldség- és gyümölcságazat jelenlegi mintegy 2,6-2,7 millió tonnás termelése - mondta Mártonffy Béla, a Zöldség- és Gyümölcs Terméktanács ügy­vezető igazgatója, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára. Hozzátette, hogy az EU-ban a kertészeti termékek előállítá­sa nem esik kvótakorlátozás alá, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a magyar kertészeti ága­zatban dolgozók minél jobban felkészüljenek az uniós tag­ságra. Szanyi Tibor, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium politikai államtit­kára kiemelte: Magyarország jövő év május 1-je után a világ legnagyobb és legfizetőképe- sebb egységes piacának lesz a része, és ezt a lehetőséget a magyar agráriumnak, köztük a kertészetnek is ki kell használ­ni. Aláhúzta ugyanakkor, hogy csak akkor adhatók el a ma­gyar termékek, ha azok kifo­gástalanok mind minőségileg, mind pedig eleget tesznek az élelmiszer-biztonsági előírá­soknak. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését szolgálja az a meg­állapodás, amelyet az agrártár­ca és a Magyar Zöldség- és Gyümölcs Szakmaközi Szerve­zet és Terméktanács kötött pénteken az FVM-ben ________________________■ Tő kerendezés Budapest A Malév Rt. rendkívüli közgyű­lése pénteken döntött a légitár­saság tőkerendezéséről - jelen­tette be Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója. El­mondta: a 11,7 milliárd forintos jegyzett tőkéjű társaság első há­romnegyed évi mérleg szerinti vesztesége 8,7 milliárd forintot tett ki. A közgyűlés ezért úgy döntött, hogy első lépcsőben a jegyzett tőkét 117 millió forintra szállítják le, majd 3,5 milliárd forintra emelik. A Malév Rt. az idén 7 milliárd forint tőkejutta­tást kap az ÁPV Rt.-től, ennek a 3,4 milliárd forinton felüli része tőketartalékba kerül. A kormány további 3 milliárd forint tőkejut­tatást hagyott jóvá a légitársaság számára jövőre, ezt azonban a tevékenység eredményességé- nek javításához kötötte. ______■ Ro ma esélyek Budapest A roma mikro- és kisvállalko­zások piaci esélyeinek javítását célzó pályázaton a bírálóbizott­ság döntése szerint 76 pályázó nyert 200 millió 280 ezer forint vissza nem térítendő támogatást - közölte Csillag István gazdasá­gi és közlekedési miniszter. A tapasztalatok elemzése után döntik majd el. hogyan folyta­tódjon a roma vállalkozások in­tegrációját segítő program. Az odaítélt támogatások ré­vén mintegy 400 millió forintos beruházás valósul meg, és 249 új munkahely létesül. A szaktár­ca kiírására 161 pályázó adott be jelentkezést, a támogatási igény meghaladta a 407 millió forin­tot. Lakatos Sándor, a pályáza­tért felelős szakértő kiemelte, hogy a nyertesek 60 százaléka a hét hátrányos megyéből szár­mazik. Növekvő csomagolási begyűjtés Növekvő termelés és szigorodó hasznosítási kötelezettségek jel­lemzik a csomagolóanyagok piacát, amely évente mintegy 800 ezer tonna új csomagolás kibocsátását, majd feldolgozását je­lenti az országban. A csomagolóanyagok mennyisége növek­szik: az egy főre jutó évi 80 kilogrammos magyarországi kibo­csátás csak kétharmada a nyugat-európai országok átlagának, ám a fogyasztói szokások változása, a kisebb kiszerelésű ter­mékek térhódítása, valamint a városi népesség arányának nö­vekedése a különbség fokozatos csökkenését valószínűsíti. Szerződött település az Öko-Pannon Kht.-val: Győr, Sárvár, Zalaszentgrót, Keszt­hely, Veszprém, Siófok, Pécs, Szentendre, Túra, Sátoraljaúj­hely, Nyíregyháza, Debrecen Budapest Ugyanakkor ezzel párhuzamosan növekszik az újrahasznosítás ará­nya is: a csomagolási hulladékok kezelése költségeinek fedezésére hivatkozva az állam a csomagolá­sok forgalmazóival termékdíjat fi­zettet, ám ez alól - 2004-től csak részleges - mentességet szerez­hetnek, ha maguk gondoskodnak az általuk kibocsátott mennyiség megfelelő arányú feldolgozásáról. A jogszabályok az idén január óta teszik lehetővé, hogy ennek telje­sítését a cégek a piaci szereplők ál­tal létrehozott közhasznú koordi­náló szervezetekre bízzák. A „gyártói felelősség” elvét pia­ci alapokon működtető modell ki­építése lendületesen kezdődött: november végére a kibocsátás va­lamivel több mint feléért felelős céges kör csatlakozott a koordiná­ló szervezetekhez. Ezek közül az Öko-Pannon Kht. játszik meghatá­rozó szerepet, amely több mint 700 céges partnerével november elejére a teljes hazai kibocsátás 48 százalékát fedte le. Viszkei György, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: megfelelő jogszabályi környezetben 2005-re a kibocsá­tás 70-75 százalékát le tudják fedni. A határidő nem véletlen: az EU felé tett vállalás és az országos hulladékgazdálkodási terv értel­mében ekkorra a csomagolási hul­ladék 50 százalékának újrahasz­nosításáról kell gondoskodni. A kötelezettség évről évre növek­szik: a tavalyi 35 százalék után az idén már 40 százalékos újrahasz­nosítást kell teljesíteni a köte­lezetti körnek. Az Öko-Pannon Kht. az első három negyedévi ada­tok szerint a szerződéses partne­rei által kibocsátott mintegy 222 ezer tonna csomagolás közel 46 százalékának hasznosításáról gon­doskodott. Az iparban és kereske­delemben folyó szelektív hulla­dékgyűjtés nagyjából fele, míg a lakossági szelektív hulladékgyűj­tés 90 százaléka folyik a kht. köz­reműködésével. Az utóbbi mennyisége egyéb­ként egyelőre viszonylag csekély: miközben az iparban-kereskede- lemben országos szinten évi 280- 300 ezer tonna csomagolást gyűj­tenek újra szelektíven, ez a ház­tartásoknál csak 8-10 ezer tonna. Ugyanakkor a tendencia ebbe az irányba mutat: az iparban és a ke­reskedelemben keletkező évi 340 ezer tonna csomagolási hulladék­ból 280-300 ezer tonnát jelenleg is begyűjtenek és feldolgoznak, így itt a továbblépés lehetősége korlá­tozott, s kizárólag ebből a forrás­ból 40-45 százaléknál nem emel­hető magasabbra az újrahasznosí­tás aránya. A növekvő arányú hasznosítás feltétele így - a magasabb költsé­gek ellenére - csak a lakossági sze­lektív gyűjtés kiterjesztésével te­remthető meg. Az Öko-Pannon Kht. eddig egy tucat településsel, illetve kistérséggel kötött megálla­podást arról, hogy partnerei befi­zetéséből részt vállal a szelektív gyűjtés üzemeltetésének finanszí­rozásában. Emellett további ön­kormányzatokkal is előkészítése­ket tettek a szerződések aláírásá­ra, így az év végére a szelektív gyűjtésbe bekapcsolt lakosok szá­ma várhatóan meghaladja az egy­millió főt. A kht.-nak előszerződé­se van a Fővárosi Közterület-fenn­tartó Rt.-vel is, amely 2007-ig tar­talmazza a szelektív gyűjtés kiépí­tésének ütemezését Budapesten. Az anyagok többsége esetén, igaz, változó színvonalon, megol­dott a hasznosítás is, a fennmara­dó néhány anyagfajta esetén pe­dig - színes üveg, egyes műanya­gok -, magyarországi feldolgo­zókapacitás hiányában, exportál­ják a begyűjtött hulladékot. A legnagyobb problémát a jog­szabályi környezet kiszámíthatat­lansága és kedvezőtlen változása je­lenti - fogalmazott Viszkei György. Az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint a csomagoló­anyag-kibocsátókat elbizonytala­nítja a koordinálószervezeti mo­delltől, hogy az elfogadott jogsza­bályok értelmében 2004-től a hasznosításról gondoskodó cégek is csak 80 százalékos mentességet szerezhetnek a termékdíj alól. Emellett a közhasznú szerveze­teknek adminisztratív akadályt je­lent az az - igaz, egyeztetés alatt álló - előírás, hogy 2005-re a fel­dolgozott hulladék legalább 20 százalékának a lakosságtól kell begyűjteni. Ez az iparban folyó gyűjtést is visszafoghatja, mivel a lakossági gyűjtés csak fokozato­san növelhető az infrastruktúra ki­építettsége esetén is - tette hozzá Viszkei György. A modernség záloga Budapest A kormány támogatja a to­vábbi befektetéseket a táv­közlési szektorban, mindent megtett eddig is és a jövőben is a kedvező és kiszámítható szabályozói és piaci feltétel- rendszer kialakítása érdeké­ben - mondta Medgyessy Pé­ter miniszterelnök a távköz­lési tulajdonosi és befektetői fórumon. „Modem európai Magyar Köztár­saságot akarunk építeni, amihez a fizikai utak mellett szükség van az internet virtuális közlekedési folyosóira is, hogy részesei lehes­sünk az európai fejlődésnek” - mondta a kormányfő. Medgyessy Péter a legjelentősebb Magyaror­szágon működő piaci szereplők tulajdonosai és menedzsmentje előtt jelezte, hogy ennek eléré­sében számít a befektetők bizal­mára. A miniszterelnök a fórum előtt tárgyalt Kai Uwe Ricke-vel, a Deutsche Telekom elnökével. Medgyessy Péter örömtelinek ne­vezte, hogy a kormány informá­ciós társadalom kiépítését célzó stratégiájának révén 2003-ban je­lentősen bővült a piac. Utalt arra, hogy az internet-előfizetők száma az elmúlt novemberhez viszonyít­va 51 százalékkal nőtt, ám megje­gyezte, hogy a bázis meglehető­sen alacsony volt. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a jelen­legi magasabb szintről is lehet ha­sonló mértékű éves fejlődést pro­dukálni, amiben a befektetőknek is komoly szerepe lehet._______■ Euró és árfolyamstabilitás Budapest Az euró bevezetésének egyik fontos követelménye az ár­folyamstabilitás - mutat rá az Európai Központi Bank (EKB) állásfoglalása. Korábban jelentős vita bontako­zott ki, hogy az árfolyamstabili­tás kérdését miként kell értel­mezni, s az euróövezethez csat­lakozni kívánó országoknak egy szélesebb, plusz-mínusz 15 szá­zalékos, vagy egy szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos sávban kell stabilan tartaniuk va­lutájukat a belépést megelőző két esztendőben. E vitában jelent állásfoglalást az EKB döntése, amely értelmezi az árfolyamsta­bilitási kritériumot. Az állásfoglalás szerint kellő időben minden tagállamtól elvár­ható az euró bevezetése. Ehhez azonban meghatározott feltétele­ket kell teljesíteni. E feltételek tel­jesítésének vizsgálata során a je­lenlegi tagállamokkal egyenlő el­bánás elvének kell érvényesül­nie. Az új tagállamok számára semmilyen pótlólagos követel­ményt nem fognak támasztani, ugyanakkor a kritériumok sem fognak enyhülni, beleértve a no­minális konvergencia, azaz az ár­színvonalak közeledésének fenn­tarthatóságára vonatkozó köve­telményeket is. Az állásfoglalás szerint az árfolyamstabilitás követelménye arra vonatkozik, hogy az adott ország a vizsgálatot megelőzően legalább két éven át számottevő feszültségek nélkül vegyen részt az ERM Il-es árfolyamrendszer­ben, amelyet az euró előszobájá­nak tekintenek. Különösen fon­tos feltétel, hogy ebben az idő­szakban tartózkodni kell a leérté­keléstől.

Next

/
Thumbnails
Contents