Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-17 / 293. szám

4. OLDAL — 2003. DECEMBER 17., SZERDA HÁT TÉR A település határában ránk köszön a történelem Újjáépítenék a Körös menti sáncot - Együtt Tüköry Lajos ma élő rokonai Jelentős idegenforgalmi vonz­erővel gyarapodott idén nyá­ron Körösladány. A nagyköz­ség központjában, a helybéli­ek által elsősorban Radnai-féle iskolaként ismert épületben gazdag helytörténeti gyűjte­ményt alakított ki a helyi ön- kormányzat. A körösladányi falumúzeum iránt nagy az ér­deklődés: a kiállított anyago­kat eddig több mint ezer láto­gató tekintette meg. Kazinczy István szakmai vezetésével je­lentős kutatómunkát is végez az intézmény. Mindezek ered­ményeként gazdagodtak a Tüköry-életművel kapcsolatos információk. Sőt, Tüköry Lajos leszármazottjainak találkozót is szerveztek. Körösladány ha­tárában található az Ördög­árok, amely erős sáncként még a IV. században épült, s egykor jelentős védelmi feladatokat látott el az Alföldön. Az intéz­mény tervei között szerepel ennek az egykori Körös menti sáncnak a korhű újraépítése is mintegy 100 méter hosszúság­ban. Körösladány A falumúzeum egyik legszebb kiállítóterme a XIX. század végi, XX. század eleji hangulatot árasztó polgári szoba - mondta Kazinczy István.- Amikor Böjti János polgármes­ter megkért, hogy vállaljam el a hely- történeti gyűjtemény szakmai vezeté­sét, örömmel tettem eleget a felkérés­nek. Ugyanakkor tisztá­ban voltam azzal, hogy a gyűjtemény berendezése, majd gondozása hatal­mas feladatnak ígérkezik. Megelégedéssel mondha­tom: a körösladányi falu­múzeumot mára sikerült szakmailag is elismertet­ni. Intézményünk iránt nagy az érdeklődés. Az el­telt négy hónap alatt mintegy ezer látogatónk volt - mondta elöljáró­ban Kazinczy István. A helytörténeti gyűjte­mény szakmai vezetőjé­nek eltökélt szándéka, hogy a múlt ismertetése mellett az intézményt szellemi alkotóműhellyé is tegye. Mindezek jegyé­ben idén ősszel az általá­nos iskolás tanulók szá­mára helytörténeti szak­kört indítottak. Megkezd­ték továbbá a múzeumi baráti körnek a szervezé­sét. — Némileg hasonló témában, Körösladányban már működik a Nadányi Társaság. A múzeumi baráti kör viszont mégis másfajta eszmeisé­get kíván képviselni. Mi a múzeumi baráti kört nem a Nadányi Társaság el­lenében kívánjuk létrehozni, hanem azt szeretnénk, ha a két szervezet egy­mást segítve végezné tevékenységét a település érdekében. Mindannyiunk célja, hogy minél szélesebb rétegeket vonjunk be a munkába, mind többen megismerjék Körösladány múltját, gondozzák az ősök tárgyi és szellemi hagyatékát — vetítette előre Kazinczy István. A helytörténeti múzeum udvarát is bővíteni szeretnék, hogy ott nyaranta kézműves foglalkozásokat tarthassa­nak. A fazekasság, a nemezelés és egyéb ősi mesterségek szerepelnek a gazdag tervek között. Körösladány egyik leghíresebb szü­löttje Tüköry Lajos a magyar és olasz szabadságharc hőse, a krími háború aktív résztvevője. A körös-sárréti nagyközség történetének talán legér­tékesebb relikviája Tüköry Lajos ken­dője, amelyet az 1850-es években a jeles szabad­ságharcos Medzsi török szultántól kapott, és szin­tén a helytörténeti gyűjte­ményben csodálhatják meg az érdeklődők. Körösladányban nem csupán Tüköry kendőjét tartják nagy becsben, ha­nem Tüköry Lajos szelle­miségét is gondosan ápol­ják. Ezt bizonyltja, hogy jövőre Tüköry Lajosnak szobrot kíván állítani a kö­rös-sárréti nagyközség. Kazinczy István kitartó kutatásainak köszönhető­en, az utóbbi hónapokban új elemekkel is gyarapod­tak Tüköry Lajos életével kapcsolatos információk. Ezek az újdonságok szin­tén a helytörténeti gyűjte­mény kiállítási anyagát képezik. A falumúzeum közreműködésével pedig egy találkozó erejéig nem­rég sikerült összehozni Tüköry Lajos szerte a nagyvilágban élő rokonait. Erre az eseményre Né­metországtól Bukarestig sok helyről jöttek el a Tüköry rokonok. A találko­zón kiderült: a jelenleg Romániában élő egyik rokon fontolgatja, hogy a jö­vőben páratlan értékű Tüköjy- relikviát ajándékoz a körösladányi fa­lumúzeumnak. Körösladányban nemcsak a hely- történeti gyűjteményben van jelen a (ARCHÍV FELVÉTEL) múlt egy-egy darabja, hanem a telepü­lés határában is ránk köszön a törté­nelem. — Árpád-kori oklevelek már említet­ték az Óriások árkát. A néphagyomány pedig számos mesét, mondát őrzött meg egy bizonyos Csörsz árkáról, amely a magyar nyelvben Ördög árka vagy Ördög-árok néven rögzült. A kife­jezést máig használják Körösladány környékén is. A régészeti irodalomban lineáris földműnek nevezett Ördög ár­ka első szakaszai a II. század közepén épültek rendkívül mostoha természeti körülmények között. Összesen 1500 kilométer hosszú volt ez az európai sánc, amely 15 millió köbméter föld megmozgatásával készült. Körös­ladány határában a Körös menti sánc­ként emlegetett, IV. században készült szakasz húzódott. Eredeti állapotában a Körös menü sánc dél felé néző mint­egy 10 méter széles, 3-4 méter mély árokból és az északi oldalra kitermelt földből épített töltésből állt. A töltés te­tejére faszerkezetet is építettek, s az így nyert 5-6 méteres magassággal to­vább fokozták a védmű erejét. A pa­lánk belső oldalán a töltést bizonyos koronaszélességgel építették, hogy ló­háton járhassanak rajta. Körös­ladányban az Ördög árkának nyomai ma már csak a Károlyi-legelőn és attól keletre, a Dió-halomig észlelhetők — fejtegette Kazinczy István. Amennyiben a célra sikerül megfe­lelő anyagi támogatást találni, akkor Körösladány határában mintegy 100 méter hosszúságban eredeti állapotá­ban újítanák fel az Ördög árkát. Ez újabb jelentős idegenforgalmi vonz­erőt jelentene Körösladány számára. MAGYARI BARNA Öt terem látogatható A helytörténeti gyűjtemény kiállítási darabjait öt terem­ben tekinthetik meg a látogatók. Körösladány elsősor­ban mezőgazdasági jellegű település, ezért az első te­remben mezőgazdasági eszközök, a termeléssel és a feldolgozással kapcsolatos eszközök találhatók. Itt rend­kívüli jelentőségű az a jégvágó, amellyel télen a Körös jegét vágták az emberek, hogy a jégtömböket hazavi­gyék a pincébe vagy a verembe. Látható itt szénavágó 1833-ból és 1880-ból. A második teremben a XIX. század második felének pa­rasztszobáját pillanthatják meg az érdeklődők a külön­böző használati tárgyakkal együtt. Itt a legöregebb fazék 1786-ból származik. Az ágyba körösladányi fehér hím- zéses ágyneműket helyeztek el. A körösladányi iparosok munkáját bemutató kiállítást a harmadik teremben találjuk. Kuriózumnak számít az 1780-ból származó, nagyon jó minőségű cigányfúró és az 1860-as években készült szőlőprés. A negyedik terem Körösladány jeles alakjainak bemuta­tótere. A Wenckheim-, a Meran-családok tagjaitól Tüköryn át a településen 1844-ben született Lengyel Béla, európai hírű vegyészig számos érdekes személyi­séggel találkozunk.Az ötödik terem a XIX. század vége, XX. század eleje polgári szobájának hangulatát tárja elénk. Megkérdeztük olvasóinkat Miről szól a karácsony? Darányi Istvánná, gyesen lévő kamuli kismama:- Sajnos, ma már egyre kevésbé szól a szeretettől ez az ünnep. Az emberek többsége azon verseng, hogy ki tud drágább ajándékkal előrukkolni e szent napon, pedig nem ez a fontos. Leglényegesebb a szeretet, és az, hogy ilyenkor együtt lehet a család. Nálunk nincs túlajándékozás. Többnyire a gesztus számít, és van, hogy magunk készítjük a fa alá szánt meglepetéseket. Régebben, gyermekként jobban vártam a december végét, hiszen a kisebb dolgoknak is tudtam örülni, ami manapság egyre elképzelhetetlenebb. Lipták Mátyás, kamuti nyugdí­jas:- A karácsony még mindig a szeretettől szól. Persze, az anyagi helyzet is lényeges, ha az ember­nek unokái vannak. Szentestén együtt van a család, és ajándékok­kal lepjük meg egymást. Számom­ra nagy öröm látni azt, ha az unokáim boldogok. Fiatalkoromban más hangulata volt az ünnepnek. Mintha akkoriban jobban vártuk volna a fenyőállí­tást és az előkészület is nagyobb izgalommal töl­tött el. Még mindig lényeges a meghittség, az öröm és az összetartozás. Ezek olyan értékek, amelyeket nem lehet megvásárolni. Varga Imréné, kamun nyugdí­jas: — A karácsony csak a szeretetről szól, legalábbis nálunk, mivel a fér­jemmel nem szoktunk egymásnak ajándékokat vásárolni. Régen sem volt divat a nagy költekezés, hiszen mindketten szegény családból származunk. Talán ezért érzem át, mekkora szük­sége van a különböző gyermekétkeztetési alapítvá­nyoknak a pénzre, így évente több alkalommal is támogatom a hátrányos helyzetben élőket. Az ün­nepi hangulat természetesen nálunk is megvan, hiszen feldíszítjük a fenyőfát, vendégeket várunk, s az asztalra finom ételek kerülnek. Kardos Károly, kamuti vállalko­zó: — Pénz vagy szeretet? Nálunk azért sem szól a pénzről ez az ün­nep, mert én nem feltétlenül csak szentestén lepem meg a szerettei­met ajándékokkal, hanem az év bármely napján. A karácsonyi han­gulat lényege abban rejlik, hogy a más városokban élő gyermekeimmel és unokáimmal ilyenkor együtt lehetek. A család legkisebb tagjaitól általá­ban megkérdezem, milyen ajándéknak örülnének, de a legnagyobb örömöt mindig a feldíszített fa alatti meglepetések jelentik, no és persze az ünne­pi vacsora ízei. H cs D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az orosházi nyugdíjasok tíz éve Az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesü­lete 2004-ben ünnepli fennállásának 10 éves év­fordulóját. De ne szaladjunk előre az időben! Egyelőre az idei év értékelését végzi a tagság és az egyesület vezetősége. Dr. Násztor Sándor el­nök a napokban találkozott azokkal a támoga­tókkal, akik tanácsaikkal is segítették a civil szervezet munkáját. A tájékoztatón és az azt kö­vető beszélgetésen megjelent dr. Bíró Ferenc professzor, dr. Villányi Miklós nyugalmazott pénzügyminiszter, dr. Szabó Ferenc nyugalma­zott megyei múzeumigazgató és Kutas Gyula vállalkozó. _______________ CS. I. Tel epüléseink krónikája Erkel Művészeti Napok Gyulán A gyulai önkormányzat városmarketing-irodája no­vember 7-8-án először rendezte meg a zeneszerző szülővárosában az Erkel Művészeti Napokat. Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán. Jövő­re újabb három Erkel-várost, Pozsonyt, Kolozsvárt és Budapestet is szeretnék bevonni a rendezvények helyszíneként. Készülnek nemzetközi ária- és dal­verseny megrendezésére is. A programok szervezé­sébe közreműködőként a gyulai székhelyű Erkel Fe­renc Társaságot is felkérik. Az első Erkel Művészeti Napok rendezvényein átlagosan 60 százalékos volt a látogatottság. A rendezvény költségvetése 3,8 millió forint volt, ebből 3,556 millió forintot használtak fel. __________________________________________JÖI Sz ülők klubja Gádoroson A Gádorosi Főnix Klub egyre népszerűbb a fiatalok és a középkorosztály körében. Lapunk akkor talál­kozott a tagokkal, amikor a falunapi program kere­tében amatőr gyűjteményeikkel népesítettek be egy tantermet az általános iskolában. Azóta egy sikeres, helyi üvegfestő kiállítását is megszervezték. 2004-re újabb tervekkel készülnek: szeretnék megalakítani a szülői klubot. A megvalósítás érdekében az ötlet­gazdák úgynevezett problémaládát helyeztek el a községi könyvtár előszobájában, ahová elképzelé­seiket, gondjaikat, véleményeiket várják a szerve­zők a szülőktől. Ezeket a témákat a legközelebbi klubfoglalkozás keretében vitatják meg. cs , Kicserélik a táblákat Zsadányban Zsadányban hamarosan kicserélik az utca- és ház­számtáblákat. Erről legutóbbi ülésén döntött a tele­pülés képviselő-testülete. A községvezetők olyan alumínium alapú táblák­ra várnak árajánlatokat, amelyekre műagyag festék­kel írják az utcanevet és a házszámot. Dudás Árpád polgármester elmondta: azért ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz, mert az a legidőállóbb. A jelenlegi táblákat éppen nagyfokú elhasználódásuk miatt cseréli le az önkormányzat. Az utca- és házszámtáblákra a 2004. évi költség- vetésben biztosít anyagi fedezetet a település. Csak kötelezőre Medgyesegyházán A medgyesegyházi képviselő-testület december ele­jén fogadta el a település jövő évi költségvetésének koncepcióját. A tervezet az országgyűlés által még el nem fogadott központi költségvetés számadatain alapul. A település bevétele 2004-ben várhatóan 633 mil­lió 84 ezer forint lesz, a kiadása pedig 701 millió 55 ezer forint. Ez 67 millió 971 ezer forintos forráshi­ányt eredményez. A költségvetési egyensúly megte­remtésének egyik lehetséges módja a kiadások csök­kentése. A koncepcióban megfogalmazták, 2004- ben a kötelezően ellátandó feladatok elvégzése az el­sődleges, ezentúl csak a legindokoltabb kiadásokra vállaljon az önkormányzat kötelezettséget. K. E. Közadakozás Hunyán Elérte a hárommillió forintot az az összeg, melyet ebben az évben a hunyai gazdálkodók és magánsze­mélyek befizettek a Hunya Község Jövőjéért Alapít­vány számlájára. Az önkormányzat ebben az évben arra kérte a lakosságot, elsősorban az autósokat, hogy az alapítványon keresztül lehetőségeik szerint segítsék az új, PHARE-támogatással megépült bekö­tőút önerős részének összegyűjtését. A beruházás megvalósításához a községnek jelentős hitelt is fel kellett vennie. A Hunya Község Jövőjéért Alapítvány eddigi, tíz­éves fennállása alatt minden esztendőben jelentő­sen hozzájárult a helyi rendezvények, célok megva­lósításához. Rendszeresen támogatják például a nyaranta megtartott falunapokat, illetve segítik az önkormányzati fenntartású intézményeket, többek között az általános iskolát is. Idén az alapítvány ki­emelt közhasznú státust kapott, ami azt jelenti, hogy a számlájukra befizetett összeg egy része leír­ható az adóalapból is. ^ EU vonal . Kütosru misztérium f 0B 80 EU 5004 [06 80 38 5004] EU-VONAL. (p) Az Európai Unióval és Magyarország csatlakozásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre ad válaszokat az EU-vonal. A tájékoztató szolgálat mun­katársai e-mailben (info@eu2004.hu), levélben (1394 Budapest 62. Pf. 423), illetve hétköznap 8-18 óra kö­zött ingyenes zöldszámon (80/38-2004) és faxon (1/458-3622) várják az érdeklődők kérdéseit. Az EU- vonal honlapja a www.euvonal.hu címen érhető el. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents