Békés Megyei Hírlap, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-10 / 287. szám
K Ö R K É P 2003. DECEMBER 10., SZERDA - 7. OLDAL MEGYEI Tanyavilágban él a népesség 5 százaléka Ahol elöregszik, kihal vagy elvándorol a lakosság Nehéz körülmények között A tanyavilág a XXI. század elején is létezik, s e szempontból a megye országon belüli súlya jelentős. Az itt élő lakosság - főként az infrastrukturális ellátottság hiányosságai miatt - az átlagosnál jóval nehezebb körülmények között él és dolgozik, megélhetését csaknem teljes egészében az igen sok feszültséggel küzdő agrárgazdaság biztosítja. ség-koncentrációjú, esetenként egy-egy tanyából, őrházból álló külterületi lakott helyek már nem biztosítottak megfelelő életteret számukra, s a mezőgazda- sági munka is sokat vesztett vonzásából. Az utóbbi évtized külterületi népesség-fogyásának jelentős mérséklődésében feltehetően a rendszerváltás, a föld döntő többségének egyéni tulajdonba kerülése, a munkanélküliség megjelenése játszott meghatározó szerepet. A munka nélkül maradt lakosság egy része - immár saját tulajdonú földjén - a mezőgazdaságban vélte megtalálni jövőbeni megélhetését, boldogulását. A megye hat kistérségének külterületi népessége 556 és 8411 fő, összlakossághoz viszonyított aránya pedig 2,1 és 11,2 százalék között szóródik. A külterületi népesség 43 százaléka a békéscsabai, csaknem egynegyede a szarvasi kistérségben él, s többségük a térség központja, azaz Békéscsaba és Szarvas város tanyavilágában koncentrálódik; a térség külterületi népességének 37, illetve 52 százaléka. Az orosházi kistérség külterületi népességének 60 százaléka Orosháza külterületi lakott helyein él. ISTVÁN TIBORNÉ (KSH, BÉKÉSCSABA) A külterületi népesség és a lakások száma és aránya Békés megye statisztikai kistérségeiben, 2001 Jf $ Sf / Képesség száma, fő Képesség aránya, I / $ ILakások száma, db ■Lakás aránya, % A ruha kínai, a hangulat magyar Téli piaci körkép faluról - kevés szereplővel Ha valaki sátorban árusít, a vevők rögtön drágának gondolják a portékát, pedig sokszor a földről kínált ruhaneműk kerülnek többe... Ha piacra gondolunk, beugrik a tömeg, a rengeteg árus és portéka, a hangzavar, az alkudozások és a helyi pletykák moraja. A kisebb Békés megyei települések piacaira mindezek kevésbé jellemzőek. Árusok tömege helyett mindössze egy két eladó, és a vásárlók, érdeklődők pedig általában jól ismert, visszatérő vendégek. Legutóbb Muronyban és Kamuton jártunk, érdeklődve a helyi eladói és vásárlási szokásokról. Kamut—Murony Meleg ruházat, csizmák, bakancsok, valamint élelmiszer. A „széles” választék leginkább a helyieket vonzza. Idősek, fiatalok, akik egy kiló krumpliért, hagymáért, esetleg némi ruhaneműért nem ülnek buszra, hogy beutazzanak egy békéscsabai bevásárlóközpontba. A muronyi piacon két eladó várja a helyiek visszafogottabb rohamát. Van olyan nap, hogy semmit sem adunk el — válaszolja a forgalommal kapcsolatban feltett kérdésünkre az idősebb, láthatóan unatkozó eladó.- Mégis megéri kom reggeltől délig itt ácsorogni?- Ha nem érné meg, akkor nem lennénk itt. Meggazdagodni ebből nem lehet, de megélni igen. Ebben a faluban nincs kijelölt piacnap. Bármikor bárki kiállhat árulni. Fárasztó, emberpróbáló munka a mienk, hiszen évszaktól függetlenül járjuk a kisebb településeket, és van, hogy akkor kelünk, amikor más eloltja a lámpát. Az ilyen kis falvakban a sok idősebb lakos miatt éri meg a piacozás, hiszen nekik kevesebb fáradsággal jár itt, helyben megvenni a ruhaneműt, zöldséget, mintha más városokba utaznának, így a vevőink nagyobb része helyi nyugdíjasokból áll.- Ünnepek előtt vagy fizetés, nyugdíj után, gondolom, megnő a forgaíom.- Furcsa, de nincs összefüggés. Az itt élők akkor vásárolnak, ha szükségük van rá. Még az ünnepek közeledte sem látszik meg az eladott áru mennyiségén. Ez számunkra is titok, hogy mikor és mi okból nő vagy csökken a forgalom. A fagy vagy az esős idő természetesen kedvezőtlenül befolyásolja a vásárlói kedvet. A kamuti piacon az első kérdésünkre a „nem érteni” választ kaptuk. Hogy valóban külföldiek kínálták portékáikat vagy csak adóellenőrnek néztek, később sem derült ki. A zöldségárus viszont készségesen beszámolt a helyiek vásárlási szokásairól. — Mivel Kamuton kevés a zöldséges, nálam szerencsére sokan vásárolnak. Békésről hetente egyszer jövök át a faluba, és ilyenkor a helyiek nálam veszik meg a hétvégére való burgonyát, hagymát és gyümölcsöt. Az üzlet ősszel megy a legjobban, amikor még nincsenek fagyok. Mostanság sokkal kegyetlenebb órákig itt ácsorogni és a vásárlók is szívesebben válogátnak meleg helyen, gondolok itt a nagyobb városok áruházaira, bevásárlóközpontjaira — mondta a körülményekkel kapcsolatban a kamuti piacon áruló zöldséges. Egy helyi nyugdíjas szerint ezen a piacon nem drága a zöldség. Közel is van a házamhoz, és amire szükségem van, azt itt meg tudom vásárolni — tette hozzá a tele szatyrokkal hazafelé induló nénike. habtay csaba Helyi előnyök A kisebb piacokon nincs előre becsomagolva a zöldség, gyümölcs. Itt lehet válogatni, kiválasztani a legérettebbet, legegészségesebbet. Az eladók becsületesebbek, mint a forgalmasabb helyeken, hiszen egy- egy átveréssel állandó vevőket veszíthetnek el. A hibás cipőt, ruhaneműt szó nélkül azonnal kicserélik, hiszen a kofák legfőbb érdeke a helyi vevőkkel kialakított lehető legjobb viszony. Településeink krónikája A kötelező regisztráció ellen A német kisebbségi önkormányzat a napokban tartott soros ülésén módosította a működési és szervezeti szabályzatát. Dr. Forman István, a Magyarországi Német Ön- kormányzatok Szövetsége közgyűlésének tagja képviselőtársait tájékoztatta, hogy megkapták a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosításának tervezetét. Ez azonban nem foglalkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók tervezett regisztrációjával, az Orosházi Német Kisebbségi Önkormányzat a kisebbségek tagjainak kötelező regisztrációja ellen foglalt állást.- Keserű, múltbeli tapasztalatok alapján határoztunk így. 1946-ban ugyanis németeket és szlovákokat üldöztek el Magyarországról az 1941-es népszámlálási adatok alapján - érveltek az orosháziak. A kisebbségi önkormányzat tagjai részt vesznek december 12-én Vésztőn, a Békés megyei nemzeti és etnikai kisebbségek napján - tudtuk meg dr. Forman István második elnöktől. A Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetségének közgyűlése a Szekszárdi Német Színház igazgatónőjének választotta Frank Ildikó színésznőt, aki a közelmúltban nagy sikerű műsort adott Orosházán, a németül tanuló diákok részére. CS. I. Térségi hulladékgazdálkodás Gyuricza Máté, a dévaványai önkormányzat műszaki előadója hulladékgazdálkodási témában tájékoztatta a napokban az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társuláshoz tartozó települések polgármestereit. Kilenc hónapon belül valamennyi önkormányzatnak hulladékgazdálkodási tervvel kell rendelkeznie. Egy üyen terv elkészítése 1-5 millió forintba kerülhet. Ha a települések külön-külön készíttetnék el, akkor sem lenne olcsóbb, ezért fogott össze a térség. Az viszont gondot jelent, hogy a Körös- Sáréten nincs megoldva a hulladék-feldolgozás. Fekete Zoltán, Okány polgármestere felvetette: ezen a téren a körös-sárréti kistérségnek talán együtt kellene működnie a békésbiharival. _______________________________________________ül Ivóvízbekötések Öregszőlőben Több mint 120 ingatlantulajdonos csatlakozott a közelmúltban a Békés Megyei Vízművek Rt. ivóvízhálózatára a Gyomaendrőd külterületén fekvő Öregszőlőben. Az ingatlantulajdonosok nemcsak pénzzel, hanem munkával is jelentős mértékben hozzájárultak a beruházás költségeihez. A lakossági hozzájárulás mértéke ingatlanonként 14 ezer forint volt, s maguk a lakók végezték el a bekötővezetékek földmunkáit, illetve alakították ki a vízóraaknákat. A rászoruló, idős, életvitelszerűen Öregszőlőben lakó ingatlantulajdonosoknál azonban a bekötésekhez szükséges földmunkák elvégzését az önkormányzat - közmunka keretében — átvállalta. Kettős ünnep a Mikes életében Befejeződött a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakiskola B épületének felújítása, amit az iskola diákjai nagyszabású gálaműsorral ünnepeltek meg a József Attila Művelődési Központban. Ugyancsak ünneplésre adott okot, hogy egy éve működik a Mikes Kelemen Középiskoláért Közhasznú Egyesület.- Sok diákunk esetében most ébredtünk rá, hogy mennyire tehetségesek. Külön öröm, hogy a műsorban minden évfolyam tanulói szerepeltek - dicsérte a műsorban fellépőket Sióréti Gabriella igazgató. A közhasznú egyesület taglétszáma egy év alatt másfélszeresére nőtt. Kívánatos lenne azonban, hogy több szülő, diák és öregdiák kapcsolódjon be a közösség munkájába. A ci- vü szervezet bevétele félmillió forint körül alakult, kiemelkedő támogatást nyújtott a kunágotai Bercsényi Mezőgazdasági Szövetkezet, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., a Kövite és az OTP Bank Rt. Az egyesület számos tanulmányi versenyt, iskolai rendezvényt támogatott az adományokból, tagdíjakból. A rendezvényen a körzet országgyűlési képviselője, dr. Karsai József ígéretet tett, hogy szorgalmazza az iskola A épületének mielőbbi felújítását. Útfelújításokért lobbiztak Országos hálózatokra biztosítani a csatlakozást Az országos jelentőségű úthálózatra való csatlakozást a Körös-Sáréten élők számára elsősorban a Körösladány— Gyomaendrőd, a Dévaványa— Gyomaendrőd és a Bucsa— Karcag közti utak biztosítják. Mindhárom útnak az állapota igencsak leromlott: az SZDSZ szeghalmi szervezete rengeteget tett azért, hogy ezek az utak mielőbb megújulhassanak. Szeghalom Eitler Gottfried, a SZDSZ Szeghalmi Szervezetének elnöke és dr. Farkas József ügyvivő a napokban sajtótájékoztató keretében ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket pártjuk az említett utak felújítása érdekében tett. Már a tavalyi országgyűlési választások után dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés jelenlegi alelnöke és dr. Farkas József személyesen járt a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban annak érdekében, hogy a térség számára fontos három út felújítását szorgalmazza. Szintén hasonló céllal hívták meg tavaly ősszel Szeghalomra Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert is, aki körös-sárréti látogatásakor segítséget ígért. Nemrég pedig Gaál Gyula politikai államtitkár járt — szintén az SZDSZ meghívására - útügyben a térségben. — Korábban sajnálattal értesültünk arról, hogy egyes politikai körök a Dévaványa—Gyomaendrőd közti út helyett az Oros- háza-Tótkomlós közti útnak a felújítását kívánták előtérbe helyezni. Ezt a szándékot azért ítéljük el, mert az említett lobbicsoport nem új pénzforrást kívánt a megyébe hozni, hanem a már meglévőt másképpen felosztani. Gaál Gyula államtitkár szeghalmi látogatása pontot tett ennek az ügynek a végére, s mind a Körös- ladány-Gyomaendrőd, mind a Dévaványa-Gyomaendrőd közti útnak a felújítása az eredeti terveknek megfelelően haladhat. A Bucsa-Karcag közti út Jász- Nagykun-Szolnok megyei szakaszának felújítását pedig a szomszéd megye közútkezelőjénél kezdeményezi a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. - hangoztatta dr. Farkas József. M. B. 1 Békés megyében a 2001. február 1-jei népszámlálás időpontjában 376 külterületet (az országosnak 5 százaléka) vettek számba, ahol 19 712 lakos, a megye össznépességének 5 százaléka élt. Ez utóbbi arány a megyék között — Bács-Kiskun és Csongrád után — a 3. legnagyobb. Békés megye j A megye külterületeinek áüagos : népességszáma 52, országosan i 40 fő. A külterületek közül 4-ben i átlagosan 800, 13-ban 320, 42- ; ben pedig közel 140 lakost szám- i láltak. A tanyavilágban élők szá- 1 ma az utóbbi 11 év alatt „csak” 2600 fővel, 12 százalékkal csökkent. Az 1970-es és az 1980-as években ennél jóval nagyobb mértékben, 33 és 12 ezer fővel fogyott a külterületi népesség száma, vagyis a felére, illetve 35 százalékkal esett vissza. Az 1990-es vekben a külterületi népesség igyásának üteme tehát lényegein mérséklődött. A megye lakóépességének 1990-2001 közötti tintegy 14 ezer fős csökkenése z egyes településrészek között gy ment végbe, hogy a központi elterületen és a külterületeken élők száma fogyott, az egyéb belterületen élőké is csak minimális mértékben gyarapodott. A tanyarendszer 1949 és 1980 közötti nagymértékű pusztulása, a külterületek népességének jelentős felmorzsolódása egyrészt a népesség elöregedési folyamatával, másrészt a nagymértékű elvándorlással függ össze. Ez utóbbi okai között első helyen az infrastruktúra nem megfelelő színvonala, esetenként teljes hiánya szerepelt, s főként a fiatalokat érintette. A települések belterületétől távolabb eső, különböző népes-
