Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-06 / 258. szám
6. OLDAL - 2003. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK G Y Ó G Y í T Á S Szürke eminenciások” a betegellátás szolgálatában Új szemlélet tárul fel a gyógyításban és a megelőzésben a patológia segítségével „íme, ez az a hely, ahol a halál örül, hogy az élet segítségére jöhet” — olvashatjuk a párizsi egyetem kórbonctani intézetének bejárata felett. A mondás tartalma, amely a patológiai intézményeket jellemzi, igaz. Jóllehet, manapság ezen orvosi szakterület mást jelent, mint amennyi az idézetből fakad. Mi is az a patológia? A régebben kórbonctanként említett tudományág szilárd alapját képezi, és kell, hogy képezze minden orvosi gyógyító tevékenységnek. Vizsgálja, kutatja, hogy az egyes betegségek és kóros állapotok, milyen alaki elváltozásokat okoznak szervezetünkben. Igyekszik feltárni azok okait, hatását életműködéseinkre. Keresi a választ, hogy milyen kapcsolatok és szövődmények alakulhatnak ki, ha egészségünk fenyegetett állapotba jut. Alapcélja a körfolyamatok megértése, a megvátozott állapot alaki jegyek alapján történő felismerése, az életfolyamatok rendellenességeinek megértése, a kórosan működő szervezet, szervek és a kóros elvátozások kapcsolatának, kölcsönhatásának tisztázása. A nem is olyan régmúltig, az 1930- as évekig, valóban csak egy elméleti jellegű tudományként élt a szakma köztudatban is. Ekkortól indultak meg a legkülönbözőbb sebészi beavatkozásokkal az élő szervezetből eltávolított szervek, szervrészletek ilyen irányú vizsgálata. Ezzel a forradalminak mondható fejlődéssel vátak a patológus orvosok gyógyító kollégák mindennapos és egymásra utát nélkülözhetetlen társává. A gyulá Pándy Kálmán megyei kórház történetével foglalkozó fellelhető források adatá szerint, intézményünknek 1907-től volt kinevezett „bonczoló főorvosa”, Feldmann Ignácz személyében. Feldmann a kórház 1908. évi működéséről szóló évkönyvében a kórbonctani intézet munkájáéi beszámolván 137 boncolásról, 271 műtéti anyag és 200 váadék vizsgálatáéi ír. Arról is említést tesz, hogy ennyi anyag feldolgozása „egyetlen szolga segítsége mellett hovatovább lehetetlenségnek” bizonyult, és la- boránsi állást kérvényezett. Az idő azonban kérlelhetetlenül telt, a szakmá kihívások pedig egyre kö- vetelőbbekké vátak. Feldmann után az osztáy élére kinevezett vezető főorvosok, á. Karoliny Lajos, á. Heim Vilmos, dr. Gábor István és dr. Tóth Káoly igyekeztek élni a kor adta lehetőségekkel, és olyan szintű ellátást próbátak nyújtani, ami a biztonságos beteggyógyítás célját mindig jól szolgáta. Ma is ez a fő törekvésünk. Táán kevesen tudják azt a törvényi előírást, hogy minden élő emberből eltávolított szövetet, szervet vagy szervrészletet patológia vizsgálat áá kell vonni. Ez azt jelenti, hogy a műtétet követően a vizsgála- ti anyagokat a patológia osztályra juttatják. Az a feladatunk, hogy kellően képzett szakszemélyzet segítségével szabad szemmel, majd mikroszkóppal megvizsgájuk az anyagokat és legjobb tudásunk szerint megpróbál- kozzunk a helyes diagnózis felállításává. Ezt egy írásos lelet formájában juttatjuk vissza a kezelő orvosoknak, akik ennek birtokában döntenek ar- ról, hogy szükséges-e további gyógykezelés egyáltalán, és ha igen, mi legyen az. Felelősségünk igen nagy. Hadd ne említsek mást, mint a daganatos megbetegedéseket. Annak eldöntése, hogy adott esetben jó- vagy rosszindulatú formáéi van-e szó, és pontosan melyik fajtájáéi, döntő jelentőséggel bír a betegek további sorsát illetően. A vizsgáati anyagok száma pedig évről évre szaporodik. A vizsgáati anyagok számának megállíthatatlan emelkedése azt is magává hozta, hogy az orvosok, váamint a szakdolgozók létszáma is emelkedett. Az utóbbi két-háom évtizedben sok orvos kerül patológia osztáyra, de igazából kevesen vannak olyanok, akik életre szóló hivatásul váasztják ezt a szakterületet. Viszonylag népszerűvé vát az a kívánáom, hogy különösen úgy érezhessék, sikeresebben meg tudnak felelni a betegágy melletti elváásoknak. Ha rövid ideig dolgoznak is itt, szereznek bizonyos szintű patológiai jártasságot és szert tesznek arra a szemléletre, melynek hiányában nehezebben boldogulnának az eredményes betegellátásban. E jelenség múlófélben van, mert a jelenlegi szakorvosképzési rendszer má nem biztosítja ezt a rugámasságot. Szakmánkban megközelítőleg 10-15 évenként következnek be forradalmi vátozások, melyek a gyógyító orvoslásban is megfigyelhető hasonló új tendenciákká mintegy versenyezve feltételezik, és rövid idő után meg is követelik egymás létezését és kiegészítését. E fejlődés eredménye, hogy modern vizsgáló eszközöket vezettek be, új vizsgáló és diagnosztikai el- jáások terjedtek el, melyek részben azt eredményezték, hogy a hagyományos, közvetlen orvosbeteg kapcsolatból egyébként kiszorult vagy be sem jutott patoló- gusok egyre inkább bekerülnek ebbe a rendszerbe. Legjobb példa erre az aspirációs citológiá járóbeteg-rendelések bevezetése és elterjedése, ami mindennapos a mi osztáyunkon is. Mi is ez? Egy olyan, a betegre nézve gyakorlatilag veszélytelen, és mindamellett olcsó vizsgálati eljárás, amikor mi magunk, patológu- sok táákozunk a beteg emberrel. A megbetegedett emlőből, pajzsmirigyből, megnagyobbodott nyirokcsomókból a mintanyerést is mi végezzük egy közönséges fecsAz aspirációs citológiai járóbeteg-szakrendelésen nagy türelemmel bánnak a betegekkel. A kórszövettani laboratóriumban elemzik a vizsgálati anyagot. egyes szakterületeken (pl. sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat) a későbbiekben elhelyezkedni kívánó orvosok igényelték, a legáábbis részleges, patológiai előképzettséget ahhoz, hogy kendő és injekciós tű segítségével. Csak éppen az ellenkezőjét tesz- szük. A kiszívott sejtminta mikroszkópos vizsgálatává sokká gyorsabban adhatunk diagnózist, amelyek értéke, eredménye bizonyos esetekben szinte azonná hasznosítható a gyógykezelést végző orvosnak. Ezt a vizsgáatot az osztályunkon kialakított rendelőben végezzük, ahol a hét minden munkanapján fogadjuk a betegeket. Mindössze egy beutáó kell hozzá. Ez jelentős változás a patológusorvos-maga- tartásban, hiszen ki kell lépnünk megszokott kereteink közül, és nemcsak a gyógyító kollégáinkká kialakított hagyományos kapcsolatra kell hagyatkoznunk, hanem meg kell tanulnunk a betegekkel váó foglakozás mikéntjét is. Jelenleg két olyan nagy daganatszűrő vizsgálati program van Magyarországon, melyben a patológiai osztályok részt vesznek. Az egyik a több évtizedes múltra visszatekintő és manapság új lendületet vett méhnyakrákszűrés, a másik a napjainkban kezdődő emlőrákszűrő program. Az előbbi esetében a nőgyógyász orvos veszi a mintát és küldi el hozzánk értékelésre. Az utóbbiban a betegek egy részével mi magunk találkozunk az imént említett aspirációs citológiai szakrendelésünkön. Ezúton is arra biztatom a nőolvasókat, hogy éljenek a lehetőséggel és vegyék komolyan azt a lehetőséget, amit ezek a programok felkínálnak. Ha egy betegséget, ami különösen vonatkozik a daganatos természetűekre, idejekorán felismernek és megfelelő módon kezelnek, gyógyítható. A közhiedelemmel ellentétben, ma már nem jelenthetjük ki kategorikusan azt, hogy a rák halálos betegség. Kétségtelen, hogy többségüket nem tudjuk megelőzni. Szólnom kell a patológiá osztály személyi ellátottságáról is. A feladatokat jelenleg négy orvos végzi, akik közül kettő szakorvosi képesítéssel rendelkezik, a másik két kolléga fiatalabb, pályakezdő. Bízom abban, hogy megszeretik ezt a szakterületet és ők is élethivatásul választják. Néha úgy érezzük, hogy az ellátandó munka mennyisége és a gyógyító orvoHol tartunk ma? A természetes körülmények miatt kialakult betegségekben meghaltak felboncolása továbbra is egyik feladatunk. A társadalmi hatások és a szakmai változások hatásainak eredményeként munkánknak ez csak kicsiny hányada, noha jelentőségéből cseppet sem veszített. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy a ma patológusai az élő beteg felé fordultak, de ez a sajátos kapcsolat nem érzékelhető a gyógyítottak által, mert a klasszikus orvosbeteg kapcsolat nem ebben a formában nyilvánul meg. sok által közvetített betegigények nincsenek arányban egymással. Ez az állapot még inkább megnöveli az egyébként is magas felelősségérzetet, amiről gyakran azt gondoljuk, hogy igen fárasztó és tovább nem fokozható. De egy- egy érdekes eset megoldása feledteti a szellemi túlterheltséget. Nem szabad megfeledkeznem az orvosi munkához nélkülözhetetlen segítőinkről, asszisztenseinkről sem. Most összesen 15-en vannak, akik mindennapos, nélkülözhetetlen partnereink. Két csoportot emelnék ki. A citológiai előszűrő asszisztenseket és a kórszövettani technikai feladatokat végzőket. Előbbiek a nőgyógyászati citológiai mintákat vizsgálják. Ez nagy felelősséget jelentő tevékenység, mert negatív eseteket anélkül is diagnosztizálhatnak és leletezhetnek, hogy azt orvosnak megmutatnák. Magasán képzett kórszövettani asszisztenseinkre szintén büszkék vagyunk, mert ha hiányát szenvednénk előkészítő munkájuknak, önmagában mit sem érne az orvosi tudás. A patológia tudományáról azt tartják — jogosan —, hogy a legátfogóbb orvosi szakterület, hiszen mind a többivel kapcsolatban vagyunk. Ennek vannak előnyös és hátrányos oldalai is. Munkánk jellegéből fakadóan mindenképpen követelmény a folyamatos ön- és továbbképzés. Ezek közül csak azokat a tudományos rendezvényeket emelném ki, amelyeket a mi osztályunk szervezett. Szakmai szervezetünk, a Magyar Pato- lógusok Társasága 1998-ban nekünk ítélte meg a szokásos évi kongresszus megrendezésének jogát. Azóta már néhány év eltelt, de szinte nincs olyan rendezvény, amelyen egy-egy személyes, baráti megjegyzés kapcsán ne emlékeznének vissza az itt eltöltött napokra és tudományos eseményekre. A körülöttünk lévő világ folyton változik. Az utóbbi bő évtizedben e jelenségek fokozottan, mondhatni hatványozottan érzékelhetők, és az emberek közötti kapcsolatokra is kihatással vannak. Nem csak munkahelyeinken, hanem egyéni, illetve magánéletünkben is tapasztalhatók olyan megnyilvánulások, amelyek a befelé fordulás irányába hatnak. Ezt kicsit feloldandó, megpróbálunk lehetőségeinkhez mérten évente egy- egy közös hosszú hétvégét eltölteni, kiszakadva a hétköznapok kissé hivatalos, kötött tempójából. Kirándulni megyünk együtt. Még ha rövidkék is ezek a napok, mindig történik valami olyan, amire évek-táv- latából is szívesen emlékezünk. Ekkor arra is jut idő, hogy tervezgessünk. Jelenleg az foglalkoztat bennünket leginkább, hogyan oldódik meg a kórházon belüli elhelyezésünk sorsa. Kinőttük már régen azt a helyet, ahol eleink majd száz évvel ezelőtt dolgukat elkezdték. Milyen jó volna egy szebb, korszerűbb épületben dolgozni...! DR. LIECHTENSTEIN-ZÁBRÁK JÓZSEF osztAlyvezető főorvos CÍMZETES FŐISKOLAI DOCENS Október 15-én kora délután a gyulai Pándy Kálmán kórház szemészeti osztályának munkatársai továbbképző taníolya- mot tartottak dr. Pelle Zsuzsanna, az orvostudomány kandidátusa, megyei szakfőorvos szervezésében szemorvosok, gyógyszerészek, gyermekorvosok, háziorvosok és asszisztensek számára. A programot a szegedi családorvosi tanszék előzetesen elfogadta és a közlönyben megjelentette, hiszen részét képezte annak a 12 témakörből álló gyulai programnak, amely a szemészet legtöbb területét, de határterületi kérdéseket is magában foglalja. Az első előadásban dr. Soproni Mária főorvosnő a kúszóhályogok keletkezéséről, tüneteiről, a műtéti megoldásokról és differenciáldiagnosztikáról beszélt. Érdekes a legújabb, úgynevezett őssejtéiHályogok a szemészetben Továbbképző tanfolyam a szakma legfontosabb témáiról és határterületeiről dr. Pelle Zsuzsanna mélet, és a recidívák (visszaesések, kiújulá- sok) műtétéi közé bevonuló amnion transzplantáció (belsőburok- átültetés). A második előadást dr. Sallai Ágnes adjunktus tartotta, aki évek óta irányítja a megye egyetlen glaucoma szakambulanciáját. A zöld hályog tüneteiről, a vizsgálati módszerekről, a betegség gyógyszeres kezelésének újabb lehetőségeiről, a lézeres és műtéti kezelés indikációiról beszélve hangsúlyozta, hogy a beteg ellenőrzésekor a látás és látótér ellenőrzése ma már kiszorítja a korábbi, csak szemnyomásmérésen alapuló betegellenőrzést, hiszen a zöld hályognak normál vagy alacsony szemnyomású megjelenési formái is vannak. Ezután dr. Bódis Ilona adjunktus részletezte a szürke hályogos beteg panaszait, tüneteit, érdekes ábrákon ülusztrálva a beteg vizuális benyomásait a hályogműtét előtt és után. Ismertette a beültetésre kerülő műlencsék fajtáit, típusait, amelyek révén ma a betegnek már nem kell megvárnia azt, hogy a szürke hályog „megérjen” és műteni lehessen, hiszen a műlencsét az elszürkült lencse tokjába juttatjuk. Ismertette az ultrahanggal történő lencsetervezés elvi alapjait és gyakorlatát, amelyet már előre, a beteg felvételét megelőzően elvégeznek. Dr. Virágos Kis Katalin adjunktus, a gyermekszemészeti ambulancia vezetője a gyermekkori szürke hályog keletkezésének okait, jellegzetességeit, és azokat a leggyakoribb tüneteket mutatta be, amelyek felhívhatják a környezet gyanúját a gyenge látásra. Felhívta a figyelmet arra a nagyszámú, szerencsére viszonylag ritka gyermekgyógyászati kórképre, amelyek kataraktaképző- déssel (szürke hályog) is járnak. Végül vázlatosan bemutatta annak a négy gyermeknek - a legfiatalabb 9 hónapos volt - a kórtörténetét, akiket már itt, Gyulán operáltak és műlencsét kaptak. Az utolsó előadást dr. Pelle Zsuzsanna tartotta, áttekintve a szürke hályog műtétének történetét az ókori és középkori hályogszúrástól napjainkig. Részletesen bemutatta a 40-50 évvel ezelőtti technikák módosulását a mai színvonalra, amelyet a mikrotechnika óriási fejlődése, az operációs mikroszkóp, az ultrahangos phacoemulsificatió és a pár milliméteres seben át behelyezhető, összehajtható lencsék térhódítása tett lehetővé. Osztályos statisztikájukat bemutatva úgy véli, hogy nem a hályogos betegek száma duplázódott meg az elmúlt 5-8 évben, hanem a betegek igénye a jó látásért növekszik, és a rövidülő ápolási napok teszik kevésbé félelmessé a kórházi tartózkodást. Néhány saját műtőben felvett videofilm bemutatásával fejeződött be a továbbképzés, mely után a jelenlevők tesztet írtak, hogy kiérdemeljék a kötelezően gyűjtendő kreditpontokat. DR. PELLE ZSUZSANNA PHD osztályvezető főorvos Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu
