Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-03 / 255. szám

6. OLDAL - 2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ KULTÚRA Ekhós szekérrel térnek ma haza Három fiatal megyei színész tagja a Nemzeti társulatának dó lány tizenkét éve vette át szí­nészdiplomáját, azóta sok szín­házban megfordult. A folyton változó körülmények miatt egy­két éven belül mindig új társulat­ban találta magát, de mindenhol megállta a helyét, és örömmel vállalta az új feladatokat. A Nem­zeti Színházba még az előző igazgató, Schwajda György hívta a Lear király tervezett női válto­zatába, ám az akkori aktuál- politikai viharok miatt nem jött létre a produkció. Később Garas Dezső ajánlott szerepet a szí­nésznőnek a még most is futó Anyám, Kleopátra című darab­ban, majd Jordán Tamás meg­hosszabbította a szerződését. Au­guszta ebben az évadban a Nem­zetiben csupán egy új szerepet próbál, ettől függetlenül elége­dett a sorsával, hiszen jelenleg öt Kulcsintézménnyé nőhet a határ mentén Egymilliárdos pályázatot nyújtottak be a főiskola komplex fejlesztésére A Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézete új könyvtárat avatott a Gyulai Szabók Rt. egykori irodaházá­nak földszintjén. Mind a mintegy 250 négyzetméteres könyvtár, mind az épület to­vábbi fejlesztésekre vár még. Az irodaépületet az Oktatási Minisztériumnál tavaly el­nyert pályázati pénzből vásá­rolta meg a főiskola több mint 160 millió forintért, kollégiu­mi célra. A felújításra a Tessedik Sámuel Főiskolához nyújtottak be intézményen belüli pályázatot és nyertek el 16 millió forintot, melyhez já­rult a mintegy 4 millió forin­tos önerő, és további kisebb pályázatokat is nyertek, pél­dául országos kiíráson fűtés­korszerűsítésre — tudtuk meg dr. Köteles Lajos intézetigaz­gatótól. Gyula Az intézeti könyvtár az irodaház földszintjén kapott helyet, a fej­lesztést további pályázatokból kell megvalósítaniuk az európai szín­vonal eléréséhez, ami várhatóan még félévbe telik. Az épület fel­sőbb szintjén tantermeket alakítot­tak ki, mivel a hallgatói létszám je­lentősen megnőtt a főiskolán. Eu­rópai uniós pályázatot nyújtottak be egymilliárd forint értékben a gyulai főiskola komplex fejleszté­sére. A pályázat célja, hogy a magyar-román együttműködés egyik kulcsintézményévé váljanak konferencia-központtal, korszerű kollégiummal, a nyári rendezvé­nyeknek is helyet adó épületegyüt­tessel. A jelenlegi kollégiumépüle­tet — amennyiben a terveknek megfelelően sikeres lesz a főiskola — szeretnék megtartani, hiszen ez a hallgatói létszám további növeke­désével járna. Az is elképzelhető, hogy a város által felajánlott módot Gyulai Szabók Rt. egykori irodaházában elsőként a könyvtár helyét újították fel. Az épület a főiskola szomszédságában található. Felvételün­kön dr. Patay István rektor (balról) és dr. Köteles Lajos intézetigazgató a további fejlesztésre váró épület előtt. d-fotó: kovács Erzsébet fogadják el, azaz eladják a kollégi­umot és ebből a pénzből az oktatá­si épület tetőterét építik be, mellyel 800 négyzetméter hasznos alapte­rületet szereznek a tanításhoz. Az iskolában a diplo­más ápolóképzés mellett nagy érdeklődéssel kí­sérve kezdődött meg a szociális munkás kép­zés, ami dr. Köteles La­jos szerint évekig fontos beiskolázási területük marad. Folyik az egyete­mi szintű képzés, a sze­mélyügyi szervező ki­egészítő szak a Pécsi Egyetemmel közösen és a Nyugdí­jasok akadémiája is. Mindezzel azt szeretnék elérni, hogy a főis­kola a térség szellemi szerveződé­sének központja legyen és ne „csupán” egy oktatási intézmény, ahonnan óra után elmennek a hallgatók. Dr. Patay István, a Tessedik Sámuel Főiskola rektora elmond­ta, az új intézeti könyvtár kiala­kítása olyan kompromisszum­mal vált lehetségessé, hogy a me­Nagy építkezések előtt A következő négy-öt év a nagy építkezé­sek ideje lesz a Tessedik Sámuel Főisko­lán, melyből Gyula sem marad ki. Az egy­milliárd forint összegű PHARE-pályáza- tunk egészségügyi továbbképző intézet létrehozását célozza, és információink szerint jó esély van a nyerésre — fogalma­zott dr. Patay István főiskolai rektor. zőtúri kar 15 millió forintos fel­újítási keretét engedte át a gyulai egészségügyi intézet javára. A Tessedik főiskola más beruházá­sai is jól haladnak. Az országos tervpályázat eredményeként a megyeszékhelyen elkészül az új könyvtár és a nagyelőadó épület­együttese, amely első helyen áll a főiskolai fejlesztések között. Rendelkezésre állnak a tanul­mánytervek, jövőre elkészülnek az engedélyes és a kiviteli tervek. Szarvason mintegy négy­ezer négyzetméter alapte­rületű, elsősorban oktatási célú épületet létesítenek, ott is hamarosan megköt­hetik a szerződést az enge­délyes és kiviteli tervek ké­szítésére. Az új épületben kap helyet a hallgatói kul­turális szórakoztató köz­pont, emellett testneve­lés-sport funkciót is ter­veztetnek. Mezőtúron épület- együttes rekonstrukcióját terve­zik, melyben 300 személyes au­lát építenek és számos oktatási, informatikai részt alakítanak ki. Ezek a tervek is elkészülnek vár­hatóan a jövő év második felére. __________________ SZŐKE MARGIT Minden új társulatban megállta a helyét. darabban játszik, főleg az Új Színházban és a Játékszínben. CSICSELY ZOLTÁN D-FOTÓ* LEHOCZKY PÉTER Talán egyetlen megye sem büszkélkedhet annyi, a Nemzeti társulatában játszó színésszel, mint Békés. Az elszármazottak is — Bródy Norbert, Marton Róbert és Tóth Auguszta — részt vesznek a Nemzeti Színház Megyejárás című programjának mai, békéscsabai megnyitóján. A rendezvény délután kettőkor az Andrássy úti ekhósszekeres felvonulással kezdődik, a Jókai színházhoz érkezve Jordán Tamás, a Nemzeti Színház főigaz­gatója átadja megyénknek a fővárosi teátrumba szóló meghí­vást, három órától a Nemzetit bemutató kiállítás nyílik a Jókai színházban, a háziasszony Felkai Eszter Jászai-díjas művész­nő. A „nemzetis” karrierről és az ekhós hazatérésről a három fiatal színésszel Budapesten beszélgettünk. Békéscsaba—Budapest Bródy Norbert hat évet töltött a Jó­kai színházban - közvetlenül a pesti színiiskolás évei után. Férfi­Jó érzés a Nemzeti első társulatában lenni.” asan bevallja, hogy Csabán tanul­ta meg a szakmát, ám - ahogyan mondja - egy idő után unalmas­sá vált önmaga számára.- Évről évre hasonló karakterű szerepeket játszottam, így új kö­zeg után kezdtem nézni. Tavaly az Operettszínházhoz szerződ­tem, ahol azonban nem kaptam megfelelő lehetőségeket. A Nem­zeti színházbeli tagságomat an­nak köszönhetem, hogy elmen­tem a színház farsangjára - más meghívójával -, és megkérdez­tem Jordán Tamást, akadna-e szá­momra feladat. A legnagyobb megdöbbenésemre a direktor úr emlékezett az egyik csabai alakí­tásomra, és azzal biztatott: küld- jem el az önéletrajzomat. Másfél héttel később csörgött a telefo­nom... Ezután az igazgató úr köz­benjárt az érdekemben a rende­zőknél — végül Karinthy Holnap reggel és Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című darabjában kap­tam szerepet. Iszonyú jó érzés a Nemzeti Színház első társulatá­ban tagnak lenni, nagy levegőt kell vennem ahhoz, hogy szín­padra tudjak állni. Marton Róbert máris főszerep­pel debütál a Nemzeti színpadán, Weöres Sándor Holdbéli csónako­sában Medvefiát, a lapp trónörö­köst alakítja. Az okányi születésű fiatalember meredeken ívelő kar­rierje a Jókai színházban kezdő­dött - először színiiskolásként -, majd kiválasztották a Szegedi Szabadtéri Játékok nagyszabású Evita című musicaljének Che Guevara szerepére. A két, Szege­A Holdbéli csónakosban Medvefiát alakítja. den töltött évad után rögtön Pest következett.- Szintén a szabadtérin mu­tattuk be a III. Richárdot, amely­nek rendezője, Valló Péter meg­hívott a Nemzeti évadnyitó elő­adásába. Amikor bementem alá­írni a szerződésemet, Jordán Ta­más újabb szerepajánlatokkal állt elő, így a Szeged és Pest kö­zötti ingázás helyett a társulati tagság tűnt a legjobb megoldás­nak. A Holdbéli csónakos próbái alatt teljesen feloldódtak a gátlá­saim, ráadásul bőven kaptam munkát erre az évadra, hiszen összesen öt előadásban játszom. Azt mondják, fiatalon kell meg­váltani a világot, azt hiszem, erre most nagy lehetőséget kaptam. Tóth Augusztát még Békés me­gyében is a Kisváros című soro­zat Marijaként ismerik a legtöb­ben, pedig Dévaványán nőtt fel, a középiskolás éveit pedig a szeg­halmi Péter András Gimnázium­ban töltötte. Az iskolai versmon­Sokszínű egyéniség, tudós kutató Egész életében azzal foglalkozik, amivel maradandót teremt Hatvan esztendeje, 1943. november 3-án született Grin Igor (képünkön) neves néprajzkutató és mu­zeológus. Mindenek­előtt a hazai horvá- tok és szerbek folk­lórját tárta fel, de kü­lönböző módon ma­gas tudományos szinten fog­lalkozik Békés megye majd mindegyik néprajzi csoport­ja, a magyarok, a szlovákok, a románok, a németek s a ro­mák népi műveltségével. E te­kintetben egyedülálló megye­beli néprajzi szakember, s e fontos munkásságát országo­san is elismerően értékelik. Békéscsaba ________ Gr in Igor kisiparos családban szü­letett Zágrábban. Három testvére mellett ő volt az, aki kilépett az ál­taluk gyakorolt tisztes foglalkozási körből és választott a család életé­ben eladdig szokatlan „mestersé­get”, a néprajzot. Miután Moson- magyaróvárott elvégezte általános és középiskolai tanulmányait, a szegedi egyetemen ma­gyar és orosz szakra je­lentkezett, ám csakha­mar kiderült vonzódása a néprajz iránt. Már egye­temi évei során kivívta el­ső tudományos sikerét; a hazai szerb és horvát hősénekekről szóló dol­gozatával díjat nyert, anyaga megjelent az egyetem tudományos pe­riodikájában, a Néprajz és Nyelvtudományban. A tanári pályáját tudatosan olyan településen, Battonyán kezdte, ahol folytathatta kutatóte­vékenységét az ottani szerb lakos­ság körében. Már 1972-ben a Battonyai Füzetek egyik kötetében közreadhatta itteni gyűjtését Dél­szláv epikus hagyományok Batto­nyán címmel. Ettől kezdve sorban jelentette meg számos kiadvány­ban a hazai délszlávok folklórkin­csének legszebb gyöngyszemeit. Nemzetközi visszhangra is lelő ta­nulmányai főként magyarul jelen­tek meg, eredeti nyelven doku­mentálva az énekeket, de szerbül és románul is közölt értékes íráso­kat. Megszerezte tudományos fo­kozatait is: 1977-ben a bölcsész­doktori, 2000-ben pe­dig a PhD címet. S Deb­recenben 2001-ben ki­adták a fő művének is tekinthető Szerb népi énekek című pompás könyvét. E kötetben tá­rult fel a hazai szerbek különlegesen archai­kus és sokszínű nép- költészete a katona- és történeti énekektől a szerelmi, lakodalmas és tréfás dalokon át a köszöntő­kig. A kiállítások szervezésén és a forgatókönyvek írásán túl 1985- ben felügyelhette a békéscsabai szlovák tájház újjáépítését, segí­tette a békéscsabai Omaszta- kúria Munkácsy emlékházzá tör­ténő kialakítását. Ő rendezte be Kétegyházán a hazai románok egyetlen tájházát. Másfél évtize­den át fő szervezője volt a román nemzetiségi gyűjtőtábomak. Bekapcsolódott Békéscsaba művelődéspolitikai közéletébe is, Krupa András egészségügyi okok­ból való távozása nyomán őt bíz­ták meg a méltán nagy nemzetkö­zi figyelmet kiváltó Békéscsabai Nemzetközi Nemzetiségkutató Konferencia titkári tisztével. Együtt szerkesztették a város népéletét legszélesebb körben bemutató Bé­késcsaba néprajza című monográ­fiát, melyben Grin Igor közreadta a szlovák-magyar interetnikus és kölcsönösség jegyében megírt je­lentős, nagyívű tanulmányát Epi­kus szájhagyomány, népballadák, népdalok címmel. Sokszínű egyéniség, ám minde­nek előtt tudós kutató. Eddigi élet­pályáját, életművét összegezve megállapítható, hogy megadatott neki az, ami keveseknek, hogy egész tevékeny életén át azzal fog­lalkozzék, amit kedvel, amiben ma­radandó értékeket tud közvetíteni a jelennek és az utókornak. ▼ A múzeumi ranglétra Miután meghívták a békéscsabai Munkácsy múzeumba, klasszikus módon végigjárta a hivatali ranglét­rát: 1971-ben részfoglalkozású, 1972-ben teljes állású néprajzos muzeológusként dolgozhatott, 1977-ben a néprajzi-nemzetiségi osztály vezetőjének nevezték ki. Majd a múzeum igazgatóhelyettese, s 1996-tól öt évig igazgatója lett. Számítógépes oktatás Dobozon, legutóbbi ülésükön a képviselők az iskolai számítógé­pes oktatás fejlesztéséről is hatá­roztak. Ennek érdekében a falu vezetése megméretik az oktatási tárca, illetve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett, uniós forrásokat is kilátásba helyezett pályázati ki­íráson. Kedvező elbírálás esetén bruttó 22 millió forintos beruhá­zásként az iskolaépület tetőteré­ben két új számítógépes szaktan- termet alakítanának ki, s ezek mindegyikébe 12 modern, inter­net-elérhetőséggel is ellátott szá­mítógépet helyeznének el. A tes­tület a pályázat benyújtásához szükséges 10 százalék saját erő biztosításáról is határozott. B.i. Szakos ellátottságuk 94 százalékos Nyelvi előkészítő osztályok A feltételek rendelkezésre állnak, így hét, megyei fenntartású intéz­ményben 1-1 nyelvi előkészítő 9. osztály indulhat a 2004—2005-ös tanévben. Az érintett iskolák: béké­si Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Intézet és Gimnázi­um, eleki Radványi György Közép­iskola és Szakképző Intézet, gyulai Munkácsy Mihály Középiskola és Szakképző Intézet, mezőhegyesi Szakképző Intézmény, mezőko­vácsházi Hunyadi János Gimnázi­um, Szakközépiskola és Kollégium szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet, szarvasi Székely Mihály Szakkö­zépiskola és Szakképző Intézet. Ezekben az iskolákban a heti 27,5 órás időkeret legalább 40 százalé­kát, de legkevesebb heti 11 órát in­tenzív idegennyelvi képzésre kell fordítani. A további idő egynegye­dét informatika oktatására, a még „maradó” időt képességfejlesztésre fordítják. A normatíva megegyezik a kéttannyelvű iskoláknak nyújtott normatívával. F., Nagyszénáson, a Czabán Samu általános Iskolában továbbra sincs betöltve a szabadidő-szer- rező és a gyermekvédelmi felelős munkaköre, valamint a teljes óra­számú könyvtárosi állás. A fel­adatokat azonban az intézmény ellátja - hangzott el a legutóbbi testületi ülésen, ahol Födi András igazgató a személyi feltételekkel kapcsolatban azt is elmondta, hogy az iskola 51 pedagógusa kö­zül 5 nem helybeli. Az idei tanév­től egy kollégájuk részmunkaidő­ben dolgozik náluk. Szakos ellá­tottságuk 94,4 százalékos, ez az arány már nem javítható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents