Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-05 / 257. szám
4. OLDAL - 2003. NOVEMBER 5., SZERDA I NT E RJÚ Nem csupán lövöldözés százezrekért A legfontosabb kérdések a vadászattal kapcsolatban: öltözék, felszerelés Békés megye Kevés olyan ágazat van ma hazánkban, amely minőségét tekintve világelső, a vadgazdálkodásunk azonban közéjük tartozik. A kimutatások szerint Magyarországon a vadászok egyharmada az utóbbi tíz évben fogott puskát. A sok új tag viszont általában nincs tekintettel a vadásztársaságok etikai szabályaira. Ezzel együtt itt, a Dél-Alföldön sikerágazatként tartják számon a vadászatot. A témával kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, hogy minden engedélyt és eszközt számba véve, mennyibe kerül vadásznak lenni ma Magyarországon. alapkategóriájú felszerelések áráról érdeklődve a következő tájékoztatást A vadászat a magyar ember ősi foglal- kaptuk: a golyós fegyver ára 160 ezer kozása, amelyből a modern világban forint. Emellé kell egy sörétes fegyver, hobbi, szenvedély vált. E sport hódo- ami az adott üzletben 350 ezer, de léteiéi remek lehetőséget találnak az Al- zik 100 ezerért is. A fegyverekhez köte- földön, amely hazánk egyik leggazda- lező fegyverszekrényt vásárolni, ami gabb vadászterülete. Erre a területre 50 ezer forintba kerül. A lőszerek ára jellemző a fácán- és nyúlhajtás, a keresővadászat és a gépkocsival vagy fogattal történő vadászat. Környékünk jellegzetesen apróvadas terület, ahol 500 ezer hektáron 71 vadászati joggal rendelkező társaság működik. Országos viszonylatban a terítékre került nyúl 20, a fácán 30 százalékát a Körös-völgy adja, azaz Békés megyében évente 50 ezer nyúl és 100 ezer fácán kerül puskavégre. Vidékünkön kétszáz hivatásos vadász mellett 2700-an rendelkeznek vadászjoggal, és évente csaknem háromezer külföldi váltja ki itt a szükséges vadászengedélyt. A tizenkilenc megyét alapul véve, Békésben a legkisebb az erdős területek nagysága, mindössze 24 ezer hektár. Köztudott, hogy Magyarország EU-csatlakozása után, 2015-ig, várhatóan egymillió hektár földet vonnak ki a művelés alól, ám egyelőre nem tudni, hogy az országban és ezen belül megyénk területén mely részeket érintené. Annyi bizonyos, hogy a művelés alól kivont területek nagyobb részén gokat vesszük, nagyjából 800 ezer forint kell ahhoz, hogy vadászhassunk. A további feltételekről Tóth Ferencet, a szarvasi Táncsics Vadásztársaság elnökét kérdeztük.- A befizetett pénzen kívül mi kell ahhoz, hogy vadászhasson valaki1- Elsőként részt kell venni egy pár hónapos tanfolyamon. A részvételen kívül többek közt sikeres vizsgát kell tenni vadismeretből, vadgazdálkodásból, környezetvédelemből, fegyverismeretből és fegyverhasználatból. Alapfeltétel továbbá a tizennyolcadik életév betöltése, a büntetlen előélet és a fegyvertartási engedély. Ezek után be lehet lépni egy vadásztársaságba, A sikeres vadászathoz kitartás, megfelelő, korszerű felszerelés és jó adag szerencse I húszezer forint, a ruházat pedig, ami nadrágból, felsőruházatból és téli kiegészítőkből áll, összesen 100 ezer forint. Egy sima bélelt csizma 40 ezer, a bakancs szintén 40 ezerbe kerül. Kerekítve, félmillió forint, és felszerelkezAz orvvadászat sem olcsó A vadászati törvénytár szerint, aki idegen vadászterületen vagy tiltott időben jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki pedig vadászjegy nélkül vadászik, százötvenezer forintra is megbírságolható. Az összegeket látva, senki se higgye azt, hogy az orvvadászat olcsóbban jön ki, mintha kiváltanánk az összes, szükséges engedélyt, hiszen egy lebukás alkalmával a halmozott büntetések tetemes pénzbírságot jelenthetnek. erdő és legelő lesz, ami mindenképp a jövő vadásztársaságainak és vadászainak kedvez majd. A terület adott, vadászösztön a lelkünk mélyén, már „csak” fegyver, felszerelés és engedély kell. Egy békéscsabai vadászboltban az tünk. A vadászati jogosultság, ami magában foglalja a 300 ezer forintos belépési díjat, a négyezer forintos havi tagdíjat és a kilencezer forintos állami vadászjegyet, összesen 313 ezer forint. Tehát, ha csak a legszükségesebb dol(FOTÓ LŐRINCZI CSABA - FELVÉTELÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) vagy bérkilövő társaságokkal is lehet űzni ezt a sportot.- Mit kell tadni a Táncsics Vadásztársaságról!- Minden vadásztársaság kötelezettsége, hogy szakképzett, hivatásos vadászokat is alkalmazzon, továbbá a sikeres működéshez elengedhetetlen egy bizonyos mennyiségű vad eladása, amit a saját területükön más vadásztársasághoz tartozók vadászhatnak le. Mint minden igazi vadásztársaság, a mienk is demokratikus alapon működik. Ötévenként választunk vezetőséget, és minden problémát, felvetést megvitatunk. Társaságunkhoz jelenleg hatvanhét vadász tartozik. A klubhelyiségben minden csütörtök este összejövünk, pörköltet főzünk, kártyapartikat, biliárdversenyeket rendezünk. Ezenkívül évente két koronglövő-versenyt is lebonyolítunk, ami szintén nagy népszerűségnek örvend.- Az önök vadásztársaságához mekkora terület tartozik!- Ha leszámítjuk azokat a foltokat, melyek nem minősülnek vadászható területeknek, akkor mintegy 15 ezer hektáros rész áll vadászaink rendelkezésére. Nálunk legfőbb cél a sportvadászat, a természetvédelem és a környezetvédelem. Sokan azt hiszik, hogy a vadászat pusztán lövöldözésből áll, pedig mi védjük és etetjük is a vadakat. Vadvédelmi erdősávok telepítése mellett az elmúlt télen 900 mázsa kukoricát, 650 mázsa szénát és 150 mázsa sárgarépát juttattunk el az állatokhoz. Ezenkívül olyan földjeink is vannak, ahol a terményt a vadak fogyasztják el. Csak annyi állatot ejtünk, amennyi nem veszélyezteti az állomány létét. — Az orvvadászat mennyire van jelen ezen a területen?- Békés megyében kevésbé jelentős az orvvadászat, mint az ország más részein. Ennek oka lehet a kevesebb erdő és az itt élő apróvadak értéke. Ebben a térségben, az utóbbi években, visszaszorulóban van ez a törvénytelen tevékenység, mivel egyre nagyobb erőkkel és még éjszaka is ellenőrzik a különböző területeket. A szarvasi Táncsics Vadásztársaság egyik legrégebbi tagját, Jónás Zoltánt néhány emlékezetes vadász- élményéről kérdeztük.- Folyamatosan vadászom 1967 óta, és ez idő alatt számtalan különleges élményben volt részem. Közülük külön említést érdemel a 71 novemberében történt eset. Szarvas környékén fácánvadászaton vettünk részt, amikor a kanális partján feltűnt egy vaddisznó. Felpattantam egy lóra, és három kilométeres üldözés után öt lövéssel sikerült leterítenem az akkor ezen a területen harminc éve nem látott vadat. A ritka szerencsét másnap természetesen megünnepeltük a vadásztársakkal. Négy évre rá, Kaposvár mellett vendégvadászaton egy aranyérmes dámbikát lőttem. Az aranyérmes alatt egy nemzetközi pontozási rendszert kell érteni, amelyben a trófea súlya, az agancslapát nagysága és csipkézettsége számít. Az ilyen sikerélmények emlékét egy életre megőrzi az ember — tette hozzá Jónás Zoltán. HARTAY CSABA Megkérdeztük olvasóinkat A minimálbér-emelésről Aszódiné Szmka Anna, szarvasi mmm könyvelő:- Ötvenről ötvenhárom ezerre... ez olyan, mintha nem is emelték volna! Akik erről odafönt döntenek, azoknak meg kellene próbálniuk egyszer ennyiből megélni. Százezer forint lenne körülbelül az az összeg, amivel már lehetne valamit kezdeni, persze abból sem lehetne dőzsölni. Kiszámoltam: a mostani háromezres emelés azt jelenti, hogy alig kétezer forinttal lesz több a borítékban. Nyilván ez is valami, de nézzük meg, hogy közben mennyivel emelkedik a gáz, a villany és sok minden más ára. Ehhez kellene igazítani a minimálbér emelését is. Gálát Mihály, szarvasi karbantartó: — Szerencsére én nem minimálbérért dolgozom, de úgy gondolom, az ötvenhárom ezer forint nagyon kevés. Az a baj, hogy ebben az országban egyre nagyobb a szakadék a nagyon gazdagok és a nagyon szegények között. Divat lett — főleg ezen a vidéken —, hogy még azokat az alkalmazottakat is minimálbérre jelentik be, akik a valóságban többet kapnak. A fizetés egy része zsebbe megy, így nem kell a munkáltatónak fizetnie a járulékokat. Igen ám, de ha a dolgozó táppénzre kényszerül, vagy nyugdíjba megy, nagyon keveset fog kapni. Kasnyik Erzsébet, szarvasi vállalkozó:- Nekem, mint vállalkozónak, növekednek ugyan a terheim, mégis úgy gondolom, a minimálbért emelni kell. Mégpedig a mostaninál nagyobb mértékben, mert eny- nyiből nem lehet megélni. Természetesen nem is ebből élnek az emberek, hanem plusz munkákat vállalnak, még hétvégeken is. Az én terheim tehát növekednek, ugyanakkor nem kérhetek többet a szolgáltatásért, mert ezen a vidéken nincs fizetőképes kereslet. Két dolgot kellene tehát egyszerre megoldani: emelni a minimálbért, ugyanakkor csökkenteni a vállalkozók terheit. Zahorecz Attila, szarvasi teremőr:- A háromezer forintos minimálbér-emelés semmi, kamu az egész! Még legalább százezer kellene hozzá, abból sem lehetne különösebben luxus dolgokat venni. Az a baj, hogy olyanok állapítják meg a minimálbért, akik havi egymillióból élnek. Szerintem nem olyan szegény az ország, volna itt miből emelni, csak odafönt mindenki annyit lop, amennyit nem szégyell. Amióta ez a kormány van, még rosszabb lett a helyzet. Egyébként nem is szeretek politikáról, meg bérekről beszélni, csak fölidegesítem magam... l. j. D-FOTÓ : VERESS ERZSI Szárnyaskiállítás A X. Nemzeti Fiatalszárnyas-kiállítást november 8—9-én rendezik meg Kondoroson, a sportcsarnokban. Bírálónap november 7., péntek, az ünnepélyes megnyitó időpontja november 8., szombat, 8 óra. A kiállításon - mely szombaton 8-18, vasárnap 8—15 óráig várja az érdeklődőket — 2000—2500 szárnyas (galamb, díszbaromfi, egyéb díszmadár) tekinthető meg. ___________________________icj VE NDÉGLATOSOK • KÖZÜLETEK BÜFÉK • ÉLELMISZERÜZLETEK 100 FT-OS ÜZLETEK • PIACI ÁRUSOK Csak viszonteladókat és közületeket szolgálunk ki. Békéscsaba, Kétegyházi út 7. Telefon: (66) 520-790, Sírkőpanteon létesülhet A szép emlékműveket menti az utókor Hamarosan sírkőpanteon létesülhet a vésztői temetőben. Az egykor a közért dolgozott, de már több évtizede elhunytak sírjainak gondozását pedig a város magára vállalja. VÉSZTŐ A vésztői temetőben sok olyan sírkövet találni, amelyek tetszetősek és mívesen kimunkáltak, ám az adott sírokat már senki sem gondozza, mert a több évtizede ott nyugvóknak már nincs hozzátartozójuk. Takács Józsefné alpolgármester anapok- ban tartott képviselő-testületi ülésen felvetette: ezeket á szép sírköveket az utókor számára valamilyen formában meg kellene menteni. - Az önkormányzat nem zárkózik el egy sírkőpanteon létesítésétől. Az évek óta gondozatlan sírokról ezeket a kőből vagy fából készült iparművészeti remekműveknek is beillő síremlékeket valóban célszerű lenne összegyűjteni, s a temető elején, a katonai síroknál egy panteont létesíteni - mondotta Kaszai János polgármester (képünkön). A településvezető azt is felvetette: azoknak az elhunytaknak a sírjait, akik Vésztőn a közért dolgoztak, de már nem élnek hozzátartozói, a jövőben az önkormányzat fogja gondozni. A városvezetők egyetértettek a javaslattal: az önkormányzat az elhagyatott sírfeliratok alapján fogja megállapítani, hogy mely sírokat gondozzák.
