Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-20 / 270. szám
4. OLDAL - 2003. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK A K T U ALIS Nem kell mumusnak nézni az Európai Uniót Az osztrákok előrébb járnak az összképzésben, autójavító műhelyeink viszont felveszik a versenyt a nyugatiakkal Az autós szakma tapasztalt mesterei meggyőződéssel mondják: akik a kilencvenes évek elején nem vették a „fordulatot”, végzetesen lemaradtak. A társadalmi változások következtében megnyíltak a határok, bezúdultak az országba a nyugati autók, melyek előbb-utóbb megfordultak a javítóműhelyekben. Elengedhetetlenné vált a fejlődés, a tanulás, a korszerűsödés, melynek egyik módja a külföldi tapasztalatszerzés. Megyénkben is akadtak jó néhányan, akik nem sajnálták az időt, fáradtságot, gyűjtötték az ismereteket a nyugati országokban, s közben felismerték: nem mumus az Európai Unió, nincs félnivaló a közelgő csatlakozás miatt. Békéscsaba—Graz Maradjunk is mindjárt az uniós várakozások témájánál. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a regisztrált tagjainak szakmai előrehaladását gyártáshoz. Itt aztán magunk is meggyőződhettünk arról, a csúcstechnológia alkalmazásával milyen aprólékos és magas színvonalú kísérletsorozat előz meg egy-egy fejlesztést, melynek végeredménye évekkel később egy-egy hogy az autós vállalkozások saját műhelyük számára taníttatják a fiatalokat, és az utolsó évben, ösztönzésképpen havi 900 euró bért fizetnek nekik. Szász Imre, a megyei kereskedelmi és iparkamara járműipari osztályának elnöke, a karosszérialakatosok képzésében a mestervizsga-bizottság elnöke — immáron ő is a grazi tapasztalatok birtokában - megtoldja az elhangzottakat:- Láthattuk, az osztrákoknál olyan magas szintű a felnőttoktatás, ami nálunk csak álom. Sőt, tovább megyek: az összképzésben jóval előrébb járnak nyugati szomszédaink. Nyugat-európai útjaink során sokszor tapasztaltuk A Békés megyei autós szakemberek a grazi oktatóműhelyben. A látogatókat a képzőhely vezetője (képünkön középen) tájékoztatja a gyakorlati oktatás részleteiről. A háttérben, futómű-beállitó pádon egy Porsche gépkocsi, mely szintén a tanulók ismeretbővítését szolgálja. A kép bal oldalán, takarásban Alois Edelsbrunner. jó ideje segíti évenként felhasználható keretösszeg biztosításával. A közelmúltban ilyen támogatással szervezett tanulmányutat a Békéscsabai Ipartestület az ausztriai Grazba. A 16 fős csapat ismerte a programot, a látogatás helyszíneit, ám — mint utóbb kiderült — mégsem tudták pontosan, hová mennek.- Fontos tudnivaló az előzményekhez - mondta bevezetőül Kertész János, a Békéscsabai Ipartestület elnöke -, hogy osztrák vendéglátónkkal, Alois Edelsbrunnerrel az Autójavítók Országos Egyesületének társelnöke, dr. Nagyszokolyai Iván teremtett kapcsolatot, és ajánlotta figyelmébe küldöttségünket. Nem is kerülhettünk volna jobb kezekbe! Edelsbrunner úr, az osztrák gazdasági kamara autós szekciójának vezetője, ezenkívül egy képző központ igazgatója, a magánvállalkozásában pedig autószerviz és - kereskedés irányítója. A segítségével eljutottunk a grazi motorkísérleti központba, ahol neves autógyárak megbízása nyomán végeznek figyelemre méltó kutatásokat a korszerű autóúj gépkocsimodellben ölt testet. Néhányunk ugyan hallott már a motorkísérleti központról, de az ott látottak mégis lenyűgöztek bennünket - fogalmazott az ipartestületi elnök. A már említett kamarai képző központban mindenféle kézműves szakmát oktatnak. Az autós szakemberek természetesen a saját munkájukhoz kötődő képzésre voltak kíváncsiak, nem ok nélkül.- Ellátogattunk egy oktatóterembe, ahol 30 működő motor, ületve jó néhány gépjármű könnyítette meg a hallgatók ismeret- szerzését - folytatta Kertész János. — Az oktatók a gyakorlat során a motorok működésébe hibákat ejtettek, melyeket a diákokkal együtt javítottak ki. Az a cél, hogy az alapképzés végén a fiatalok maguk ismerjék fel a hibákat, önállóan végezzék el a tesztfeladatokat, és javítsák meg a berendezéseket. Tudni kell, már, hogy Ausztriában, Németországban sokkal nagyobb a szakmunkás- képzés jelentősége, mint Magyarországon. Itthon az alap- és felnőttképHáromszor tanulta újra a szakmát Ahhoz, hogy vállalkozása európai uniós szinten működjék, Szász Imre háromszor tanulta újra a szakmáját, s kétszer építette át a műhelyét. Azt mondja, a mai világban minden nap új célszerszám jelenik meg, ami megkönnyíti, meggyorsítja a munkát, tehát előbb-utóbb nélkülözhetetlenné válik egy korszerű szervizben.- Nem a szerénytelenség mondatja velem, de igaz: az én békéscsabai műhelyem - a küllemet, a tisztaságot, a rendet tekintve - különb, mint a grazi. Azt hiszem, én vagyok az egyedüli karosszériás a megyében, aki takarítónőt alkalmaz. A dolgozók számára ebédlő biztosítja a kulturált étkezést, s amíg ebédelnek, megfő a friss kávé. Az igényességre nagyon kell figyelni. Nem mindegy, milyen műhelyben, hogyan fogadják a szolgáltatást igénylőket — fogalmazott Szász Imre. zés is döcög, és már látszik, hogy nagy gond van a szakember-utánpótlássá. A felnőttképzésben a legésszerűbb lenne az osztrák gyakorlatot követni, ahol a kamara vállalja fel ezt a feladatot. Nálunk sajnos a szükségletektől teljesen elvontan oktatják a felnőtteket. A Békés megyei csoport alapos szemlét tartott Alois Edelsbrunner saját autószervizében és -kereskedésében. Eléjük tárult az osztrák műhely felszereltsége, a munkavégzés színvonala, s természetesen rákérdeztek a hatósági munkára és az EU-s követelményekre. A látottak, hallottak egy régi mondásra késztették a hazai szakembereket, azaz egyik szemük sírt, a másik nevetett.- Büszkén állapítottuk meg Edelsbrunner úr műhelyében, hogy közöttünk is akad jó néhány kolléga, akik az utóbbi években, évtizedekben any- nyi tőkét fektettek a vállalkozásaikba, fejlesztettek, beruháztak, hogy technikailag nincsenek lemaradva az osztrákoktól. Nem mondhatjuk el ugyanezt a hatósági oldalról, melyben a szakmai, emberi bizalom jóval előrehaladottabb, mint nálunk. Az osztrák állam például megbízik abban, hogy az engedéllyel rendelkező műhelyekben szabályosan történik a műszaki vizsgáztatás. Előfordulnak ugyan hatósági ellenőrzések ezen a téren is, de nem „túllihegve”. Még egy tapasztalat Edelsbrunner úr műhelyében, és ez már szigorúan a pénz világához vezet. A vendéglátó szervizében 68-70 euró a rezsióradíj (kb. 17-17,5 ezer forint], míg egy Békés megyei vállalkozás 2000—4000 forintban állapítja meg ugyanezt. Ausztriában általában 60-100 euró (15-25 ezer forint) között ingadozik a rezsióradíj. Egy karosszériás Ausztriában 68 euróért dolgozik óránként (kb. 17 ezer forint), míg megyénkben ez a díj 3700 forint. Persze, az összehasonlításhoz mindig érdemes hozzátenni, hogy a díjakat a fizetőképes kereslethez kell igazítani, s ebből mi, magyarok meglehetősen keserű következtetéseket vonhatunk le. Egyetlen nap alatt rengeteg hasznos ismeretre tettek szert a Békés megyei autós szakemberek. Maguk között egyszerűen csak így fogalmaznak: „Vagyunk néhányan, akik akarunk. Egykét tucatnyian tizenéve járunk nyugatra tapasztalatot szerezni, mert számunkra fontos az előrejutás. Igaz, az állam lehetett volna segítőbb partner is a tájékoztatásban, a támogatásban, előrébb tartanánk most a fejlődésben. Ezzel együtt: nem kell mumusnak nézni az Európai Uniót, bár sokan ijesztgetnek vele. Szükség lenne jó törvényekre, például az oktatás terén - többek közt a diákok gyakorlati oktatására szánt idő kiszélesítése, a minőségi képzés lenne különösen fontos —, ezenkívül a már emlegetett hatósági segítség. Közvetlenül az autójavítók közössége igényli a változásokat az előrelépés, a magasabb minőség érdekében, végső soron pedig szolgálhatnának az egész autós társadalom javára. LÁSZLÓ ERZSÉBET Megkérdeztük olvasóinkat Kér-e influenza ellen védőoltást? Nid József, kisdombegyházi lakos, nyugdíjas: — Kétszer igénybe vettem az influenza elleni védőoltást, de az idén nem fogom. Első alkalommal nem volt semmi gondom, de tavaly nagyon beteg lettem, hamarabb kaptam meg az influenzát. Lehet, hogy rossz időpontra időzítettem, de már nem volt ellenszere. Nem mondom, hogy másnak nem jó, de nekem nem vált be. Nem vagyunk egyformák. Az idős, beteges embernek vagy a gyerekeknek is segítség lehet. Az idén inkább igyekszem vigyázni magamra. Jónak tartom, hogy van ilyen lehetőség, mert mindenki maga dönthet, kéri-e vagy sem. Ujj Mihályné, kisdombegyházi lakos, járadékos: — Szerencsére nem vagyok beteges alkat, nem is emlékszem mikor voltam utoljára orvosnál. Úgy érzem, nincs szükségem a védőoltásra, tudok vigyázni magamra, az egészségemre. Mivel nem próbáltam, így nem tudom megítélni a hatását sem, hogy jó vagy rossz. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, mint azt is, hogy kér-e belőle. Korábban, az idős szüleim kaptak védőoltást. Nekik jó volt. Az olcsóbb vagy az ingyenes lehetőséget mindenképpen jónak tartom, mert így az is hozzájuthat, aki szegényebb, de szüksége van rá. Megyeri Györgyné, kétegyházi lakos, vállalkozó:- A családban volt már, aki igénybe vette a védőoltást, és úgy érezték jó, nem volt utóhatása. Az unokák is kaptak, így szerencsésen átvészelték az influenzajárványt és a telet. Én még nem szántam rá magam, mert eddigi tapasztalatom szerint, a szervezetemnek jó az ellenálló képessége. Mivel sokat vagyok szabadban, a rossz idő beálltával igyekszem egészségesen táplálkozni, ügyelni a ruházkodással, hogy ne fázzak meg. Méregtelenítő, gyógyhatású készítményeket és sok teát iszom. Ráérek később dönteni. Virág Béla, magyarbánhegyesi lakos, nyugdíjas:- Jónak tartom a védőoltást a téli fertőzések ellen. Magam is ismerem ezeknek a gyógyszereknek a hatását. Tavaly igénybe vettem, nem tapasztaltam s'émmi külöhö- set, és utóhatása sem volt. Egy biztos: nem fáztam meg. Egyik rokonom ellát gyógyszerekkel, ha szükséges, de szerencsére ritkán kell. Ha vigyázunk magunkra, odafigyelünk az öltözködésre, táplálkozásra, akkor nincs szükség gyógyszerekre. Az influenza kiszámíthatatlan, a megelőzés jobb, mint a betegség. Még nem döntöttem, hogy idén kérjem-e a védőoltást. h. m. _____ D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Fó rum a városrendezésről A gyulai képviselő-testület tavaly decemberben döntött a városrendezési terv elkészítéséről. A budapesti Schőmer Urbanconsult Kft. elkészítette a város szerkezeti tervének koncepcióját, melyet a képviselő-testület az idén júniusban elfogadott és azt továbbterve- zésre alkalmasnak tartotta. A tervező által elkészített helyi építési szabályzatot és a településszerkezeti terveket több fórumon egyeztetik, így a szakhatóságokkal, az önkormányzati képviselőkkel, a környező települések önkormányzataival és a megyei önkormányzati hivatallal. A lakossági fórumot november 21-én 17 órakor tartják a városháza dísztermében a településszerkezeti tervről, a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervről. A városrendezési tervről, amely hosszú távú építésügyi iránymutató lesz, de- cemberben dönt a képviselő-testület._________ (ö) A civil szervezetek és szerepük Kevés pénzből is egyre jobban védik az érdekeket Mint inár jeleztük, a pénteki, soros megyegyűlésen közmeghallgatást tartanak, melynek témája a civil szervezetek szerepvállalási lehetőségei Békésben. A zenei napokról a miniszternél Békéscsaba Míg 1990-ben 16, addig ma 60 ezer civil szervezet ténykedik az országban. Békés megyében 1800 civil szervezetet tartanak nyilván, amellyel, ezer lakosra vetítve, a megyék rangsorában a Körösvölgy a tizedik helyen áll. A szervezetek kétharmada társas nonprofit, míg egyharmada alapítványi formában működik. A jelek szerint az utóbbi időben erősödött a szociális és az egészségügyi területen működő szervezetek száma. Ezek közül - a teljesség igénye nélkül — kiemelkedő működése miatt említésre méltó a békéscsabai központú mozgáskorlátozottak egyesülete, a csorvási Kalán Néni Alapítványa, a gyulai székhelyű Sclerosis Multiplexesek Békés Megyei Egyesülete és a békéscsabai Mentálhigiénés Egyesület. A szociális és egészségügyi területen ténykedő civil szervezetek együttműködésére épül a Békés Megyei Képviselő-testület által nemrégiben elfogadott fogyatékosügyi, valamint szociálisszolgáltatás-terve- zési koncepció. Érdemes hangsúlyozni, hogy az utóbbi időben erősödött a civil szervezetek érdekérvényesítő képessége, miután Békéscsabán, Gyulán és Békésen megalakultak a helyi civil szervezeteket összefogó szövetségek. Hátráltató tényező ugyanakkor, hogy szűkösek az anyagi források, a pályázatoknál gondot okoz az önerő előteremtése, és nincs megfelelő gyakorlatuk a pályázatírásban. Bíztató, hogy a nagyobb önkormányzatok külön alapot hoztak létre a civil szervezetek támogatására. A civil társadalom életében korszakos jelentőségű az idén júniusban elfogadott Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény, főként a támogatások nagyságrendje miatt. A Békés Megyei Képviselő-testület várja a közmeghallgatás iránt érdeklődő megyei polgárokat a pénteken 9 órakor kezdődő ülésére. Kíváncsi véleményükre, kérdéseikre a civil szervezetek működésével és szerepvállalási lehetőségeivel és közérdekű, a megyét érintő témakörökkel kapcsolatban. F.,, Német adomány Jelentős mennyiségű édességadományt kaptak tegnap a kertészszigeti gyermekek. A szétosztott ajándék Németországból érkezett. Kertészsziget- Gerhard Stengel, a Frankfurt elővárosában, Bad Vildelben élő nyugalmazott tűzoltóparancsnok erős szálakkal kötődik Gyulához. Stengel úr az utóbbi években többször juttatott Gyulára és Békés megyébe különböző adományokat. A mostani édességeket a Ferrero cég biztosította. Az adomány összegyűjtésében, szállíttatásába a Chris- topheus Egyesület és a frankfurti tűzoltóság segített. Ebből az ajándékcsomagból jutott Kertészszigetre is. Az édesség egy részét tegnap kapták meg a gyermekek, a többiből Mikuláscsomag készül — mondotta Koppányi György, Gerhard Stengel gyulai képviselője. m A Gyulán és Los Angelesben élő Czene Ferenc vezetésével ma megyénkből diákokból és tanárokból álló csoport keresi fel Magyar Bálint oktatási minisztert. Magyar Bálint már két ízben volt tiszteletbeli fővédnöke a gyulai zenei napoknak. A látogatás célja annak áttekintése, hogy a térség oktatása miként fejlődhetne tovább. Gyula Az oktatási minisztert felkereső csoportban részt vesznek a gyulai, a békéscsabai és az orosházi zeneiskolák küldöttei, tanárok, s diákok, köztük a III. Gyulai Zenei Napok résztvevői. A beszélgetésen szeretnék felkérni Magyar Bálintot, hogy tartson oktatási fórumot Gyulán, amely a térségben kulturális központnak számít — mondta lapunknak Czene Ferenc. A gyulai zenei napokat alapítvány szervezi, a rendezvényt az amerikai magyarok is támogatják. Czene Ferenc, az alapítvány elnöke Los Angelesben is beszámolt az idén nyáron tartott III. Gyulai Zenei Napokról és a jövő évi tervekről. Az elképzelések szerint a negyedik zenei rendezvénysorozatot júniusban tartják Gyulán. A rendezvény célja, hogy széles körben megismertesse a zenét, segítse a komolyzenei tanulmányokat folytató tehetséges fiatalokat. A rendezvénysorozat anyagi hátterét magánszemélyek biztosítják, a nyílt alapítványhoz lehet csatlakozni, a minimális összeg 20 USA-dollár, vagy 5 ezer forint. A harmadik zenei napok megközelítően félmillió forintos kiadásai után az alapítvány a további adományokkal valamivel több mint 200 ezer forinttal és mintegy 300 dollárral rendelkezik jelenleg. SZ.M.
