Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-19 / 269. szám

4. OLDAL - 2003. NOVEMBER 19., SZERDA HÁT TÉR iRÉKÉS megyei hírlap A kód követi a bioterméket Aki egyszer vét a szabályok ellen, az kikerül a piacról A dél-alföldi régió, és ezenbelül is Békés megye élenjár a hazai bio­gazdálkodásban. Amellett, hogy igen sok, országszerte ismert és el­ismert cég foglalkozik évek óta ökotermesztéssei — ilyen például a korábban Polimarketing Kft. néven működő gyulai Körös-Maros Bio­farm Kft., vagy a szarvasi BioHun- garicum Kft. —, egyre több újdon­sággal is megjelennek megyénk vállalkozásai a biotermékek hazai és külföldi piacain. Szarvas Békés megye egyik legrégebbi, bio­gazdálkodással foglalkozó vállalkozá­sa a szarvasi BioHungaricum Kft., amely 2001-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól el­nyerte az Agrár-környezetvédelmi Mintagazdaság címet. Az 1989-ben létrehozott vállalkozás ma 348 hektár­nyi bérelt területen folytat biogazdál­kodást, s ezzel a közepes méretű ha­zai ökogazdálkodók közé sorolható.- Hogyan válhat valaki bioterme­lővé? - kérdeztük dr. Szántosi Antalnét, a BioHungaricum Kft. ügy­vezető igazgatóját, aki egyben a Dél­alföldi Biokultúra Egyesület elnöke is.- Mindenekelőtt regisztrált terme­lőnek kell lennie, s be kell jelentkez­nie a biogazdálkodók ellenőrzését végző magyarországi szervezetnél, a Biokontroll Hungária Kht.-nál. Szántó esetében egy hektár, míg zöldség- és gyümölcstermesztésnél fél hektár az a legkisebb terület, melyen ellenőrzött A külcsín is fontos Aki biogazdálkodást folytat, an­nak sokkal jobban kell ismernie a termesztett növényeket, mint a hagyományos módon gazdálko­dóknak - véli dr. Szántosi Antalné. - Szinte együtt kell élni a növénnyel, tudni kell, mikor mi­lyen betegség támadhatja meg, s azt hogyan lehet vegyszerek nél­kül kivédeni. Ez tehát egy tudásintenzív gazdálkodási for­ma, amely ráadásul igen igényes piacra termel. Aki ugyanis bioter­méket vásárol, az elvárja, hogy a vegyszermentesen termelt alma, káposzta vagy sárgarépa ugyan­olyan szép, formás legyen, mint permetezett társai. biogazdálkodás folytatható. Aki ökotermesztésre vállalkozik, annak be kell tartania e gazdálkodási forma kö­vetelményrendszerét. Nagyon korláto­zott például a vegyszerek használata. Tilos a gyomirtók alkalmazása, s az ál­lati kártevők ellen, illetve gombabe­tegségeknél is csak nagyon kis meny- nyiségben és nagyon indokolt esetben használhatók kemikáliák.- Ki és milyen módon ellenőrzi ezt? — Az ellenőrzést a Biokontroll Hun­gária Kht. végzi, mégpedig gyakorlati­lag a szántóföldtől az asztalig. A kód­Az ökotermesztésre vállalkozóknak be kell tartania e gazdálkodási forma követelményrendszerét, korlátozott a vegyszerek használata. FELVÉTELÜNK ILLUSZTRÁCIÓ számok segítségével követik a bioter­mékek útját, a magvak elültetésétől a késztermékek piacra kerüléséig. Az analízis pedig ma már olyan fejlett, hogy nem lehet eltitkolni a vegyszerek használatát. Aki egyszer vét a szabá­lyok ellen, az „kiüti” magát az öko­termékek piacáról, s nem tud oda visz- szakerülni.- Az ellenőrzött biotermékek ára köztudottan magasabb a hagyomá­nyos módon előállított mezőgazdasági termékek áránál. Van-e napjainkban erre elegendő fizetőképes kereslet? — Szomorú tény, hogy ma a Ma­gyarországon előállított biotermékek több mint 90%-át külföldön értékesí­tik a termelők. Ennek egyik oka való­ban a fizetőképes kereslet hiánya (s ez itt Békés megyében különösen érvé­nyes), másik oka viszont az, hogy ma még nem kezeljük ér­tékként az egészséget. Akkor kezdünk el tuda­tosan táplálkozni, ami­kor már betegek va­gyunk. — Önök itt a BioHun­garicum Kft.-nél az em­lített, közel 350 hektár­nyi területen milyen nö­vényeket termesztenek?- Területeink nagy része szántó, de ter­mesztünk biozöldségeket is, kö­zel hetven hektárnyi te­rületen, elsősorban pa­radicsomot, vöröshagy­mát, sárgarépát és tök­féléket. Idén egy újdonsággal is megje­lentünk a hazai piacon, mégpedig egy hét termékből álló fagyasztott biozöld- ség-sorozattal. Sajnos, Békés megyé­ben rendkívül nehezen tudjuk termé­keinket értékesíteni, a biotermékek Emelkedő támogatások A Magyar Televízió Híradójából a közelmúltban értesülhettek a biogazdák arról, hogy a kormány az ellenőrzött biogazdálkodás támogatásának igen jelentős emelését tervezi a jövő évtől. Az ígéretek szerint a hektáronkénti támogatás — növényfajtától függően — húszezertől akár kettőszázezer forin­tig is terjedhet. Jelenleg a legnagyobb támogatást a vetőmagtermesztés él­vezi (hektáronként 30-50 ezer forint), gyümölcs- és szőlőtermesztés ese­tén 40 ezer, zöldségeknél 30 ezer, szántóföldek esetében pedig 20 ezer forint állami támogatást kapnak az ellenőrzött ökogazdálkodást folytató ter­melők. ára ugyanis mintegy 20—30%-kal ma­gasabb, mint a hagyományos termesz­tésből származó áruké. A fagyasztott biozöldség-sorozatunkat egyelőre te­hát a fővárosban értékesítjük. Régi és nagyon jól működő üzleti kapcsolat­ban állunk két vezető európai bébi­ételgyártó céggel is, akiknek bioalap­anyagokat szállítunk. MAGYARORSZÁGON 1996-2002. KÖZÖTT TÍZSZERESÉRE - TÍZEZER HEKTÁRRÓL SZÁZEZER HEKTÁRRA - NÖVEKEDETT AZ ELLENŐRZÖTT BIOGAZDÁLKODÁSBA BEVONT TERÜLETEK NAGYSÁGA. 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 1996 1997 1998 1999 2000 2001- A szántóföldi növények közül me­lyeket érdemes ökogazdAlkodás kereté­ben termelni?- Gyakorlatilag minden olyan nö­vény termeszthető, amely a konvenci­onális (tehát a permetezéses) gazdál­kodás keretei között. Mi például igen nagy területeken termesztünk búzát, napraforgót, durumbúzát, lóbabot és facéliát. Utóbbi méhlegelőként is hasznosítható, ugyanakkor gyökere „gyógyítja” a földet, elűzi a fonalférge­ket. nyugat-európai megrendelésre nagyobb mennyiségben termesztünk biovetőmagvakat is.- Az ökogazdál­kodásban csak bio­vetőmagvakat hasz­nálhatnak a terme­lők? — Magyarorszá­gon ez egyelőre nem így van, de 2004. január 1-jétől megváltozik az erre vonatkozó előírás. Jövőre már nálunk is csak biovető­magokat használ­hatnak azok a ter­melők, akik ellen­őrzött biogazdálko­dást folytatnak. Úgy vélem, az új szabályozás jó piaci lehetőségeket jelent majd a BioHungaricum Kft. számára, mivel mi a biovetőmagok előállításában már kellő tapaszta­lattal rendelkezünk. LIPTÁK JUDIT 2002 Megkérdeztük olvasóinkat __ Mi ről kell lemondania? Kiss Jánosáé, 73 éves, nyugdíjas, eleki lakos: — Az özvegyi nyugdíjjal együtt 54 ezer forint a havi nyugdíjam. Ebből kifizetem a gázt, a villanyt, a vizet. Gyógyszerre is több ezer fo­rintot költők havonta. Nagyon drá­gák az élelmiszerek is. így aztán az életem tulajdonképpen csupa lemondásból áll. Ru­hákat nem veszek, csak nagyon ritkán. Szórakoz­ni sem járok. Az az igazság, hogy a régi rendszer­ben valahogy sokkal jobban éltünk, mint most. Azoknak sem könnyebb a helyzete, akik dolgoz­nak, s a munkanélkülieket még meg sem említet­tem... Kámyánczki Mihályné, 38 éves, háztartásbeli, eleki lakos: — Sok mindenről le kell monda­nom, hiszen minden olyan drága. Három gyermekünk van, 18,17 és 16 évesek. Ősszel, iskola előtt, va­lóságos vagyont költöttünk rájuk, pedig nem luxusdolgokat vettünk, csak amit kellett. A férjem meg én inkább lemon­dunk mindenről, csakhogy a gyerekeknek minde­ne meglegyen. Hogy a számítógépet meg tudjuk venni, ezért elmaradt a nyáron a strandolás, nyara­lásról pedig nem is álmodtunk. Én még fodrászhoz sem járok. Semmi luxus nincs az életünkben, na­gyon szerényen élünk. Bakos Tibomé, 35 éves, eleki lakos:- Hogy miről kell lemondanom? Sajnos, úgy tűnik, a munkahelyről. Már három-négy éve, hogy munka- nélküli lettem, és nem sikerül új ál­lást találnom, pedig a pénzre nagy szükségünk lenne. Az élettársam­mal három gyermeket nevelünk. Semmi luxus nincs az életünkben. Szeretném, ha összkomfortos lenne a házunk, ha a gyerekeknek mindent meg tudnék venni, amire szükségük van. Nyaralni még sohasem voltam, és autóm sem volt. Egyszóval jómódot szeretnék. De egyelőre, úgy látszik, marad a lemondás... Erdődi Sándor, 39 éves, kézbesítő, eleki lakos:- Semmiről sem kell lemonda­nom. Boldog vagyok, feleségem és egy kilenc éves gyermekem van. A nejemmel mindketten dolgozunk. Telik mindenre, ami szükséges. A minden alatt a „földönjáró” kíván­ságokat, reális igényeket értem. Álmodozni persze lehet. Jó lenne egy jobb autó a mostaninál, ami már huszonhat éves, vagy egy nagyobb ház, de az is igaz, hogy a mostaniban is maximálisan elfé­rünk, mi hárman! k. e. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nulladik évfolyam Ványán is A dévaványai képviselő-testület hozzájárult ahhoz, hogy megfelelő számú érdeklődő esetén a helyi Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskola a 2004-2005-ös tanévtől nyelvi előkészítő nulladik évfolyamot indítson. Ugyanezen az ülésen a városvezetők meghallgat­ták a Dévaványai Sportegyesület valamennyi szak­osztályának munkájára Ititérő beszámolót. Itt felve­tődött a sporttelep felújításának szükségessége is. A képviselő-testület úgy döntött: a labdarúgópá­lya rendbehozatala érdekében a város jövőre próbál pályázathoz saját erőt biztosítani, és a sporttelep ki­segítő épületeire a tervkészítés is elkezdődhet. ____________________________________________1!) Tel epüléseink krónikája Szabadkígyósi pék-cukrászok sikere Országos harmadik helyezést értek el szombaton a szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet tanulói, egy Nagykőrösön rende­zett hagyományőrző pék-cukrász versenyen. A Köleséri Attila és Debreczeni Tímea alkotta két fős csapat - felkészítő tanáruk Dowidatné Kardos Sára - a rigójancsival és a pozsonyi kiflivel nyerte el a „bronzérmet” 14 szakiskola csapatainak versenyé­ben. Az elméleti rész, azaz valamely termék törté­netének, különleges jellemzőinek bemutatása után úgy kellett elkészíteni a sütőipari finomságot, ahogy azt egy népszerűsítő, hagyományőrző kiadvány megőrizte az utókor számára. Az iskolában egyébként egy nemrégen nyert, kö­zel 15 milliós fejlesztéssel javulnak a gyakorlati ok- tatás feltételei.____________________________v. j. Méh keréki adományok Csegődre Mihucz György, Nyisztor Mihály, Rúzsa Zoltán méhkeréki vállalkozók, illetve a Betel Pünkösdi Egyesület, a Méhkeréki Baptista Gyülekezet, illetve a Méhkeréki Pünkösdi Egyház anyagi áldozatválla­lásának köszönhetően, a románok lakta faluban 100 ezer forintos nagyságrendben gyűlt össze termé­szetbeni adomány a Csegődi Speciális Gyermekott­hon lakóinak támogatására. A Békés-Bihar Kistérségfejlesztő Egyesület, il­letve a nagyszalontai mikrorégió képviselői októ­ber elején Romániában tartották a polgármesterek konzultatív tanácskozását, s a súlyos szellemi és testi fogyatékos gyermekeket, fiatalokat kezelő Csegődi Speciális Gyermekotthonba is ellátogat­tak, ekkor fogalmazódott meg a segítségnyújtás gondolata.___________________________________ea Megúj ult a mozi- és színházterem Ismét a lakosság szolgálatában áll a Szeghalom Vá­rosi Művelődési Központ épületének mozi- és szín­házterme. A termet az elmúlt esztendőben a tető- szerkezet életveszélyes állapota miatt kellett bezár­ni. Télen a nagy mennyiségű hó tovább nehezítette a helyzetet. A városnak sikerült pályázati támogatást elnyerni a célra, így közel 30 millió forintból mostanra teljesen megújult a mozi- és színházterem tetőszerkezete. A megújult létesítményt a napokban megrende­zett népdalkörök, népzenei együttesek és énekesek országos minősítő versenye keretében vette haszná­latba Szeghalom és a környék lakossága. ______________________________________________öl A nyüzsgő gádorosi nyugdíjasok Gádoroson, a Dr. Hidasi László Nyugdíjas Klubot öt lelkes tag alapította 1994-ben. A hír hallatán százá­val csatlakoztak az idős emberek a civil szervező­déshez, a létszám 450-re duzzadt. Napjainkban 250 nyugdíjas vallja magát klubtagnak a faluban. Min­den szerdán találkoznak az önkormányzattól kapott Kossuth utcai házban, ahol a közös programjaikat szervezik, segélykérelmeket írnak, beszélgetnek. Évente négyszer-ötször vállalkoznak kirándulások­ra, az Országház népszerű úticél - tudtuk meg Lövei Jánosné vezetőségi tagtól. Kapcsolatot tarta­nak a nagyszénási és a fábiánsebestyéni nyugdíja­sokkal. A november 21-ére tervezett vacsorára is in­vitálják a szomszéd községekben élő idős embere­ket a gádorosiak. _______________________________________________________CT L Csapadékvíz-elvezetés az Ady-telepen A Békés Megyei Önkormányzat címzett támogatási kérelmet nyújtott be ebben az évben 9 település csa­padékvíz-elvezetésének megoldására. Ez a pályázat Vésztő városát is érinti. Vésztőn az úgynevezett Ady-telepen - amely területre a szükséges terveket és engedélyeket már megszerezte a város - kíván­ják rendezni a csapadékvíz elvezetését. A beruházás teljes költsége 39 millió 740 ezer fo­rint. Ebből önerőként 4 millió forintot kell biztosíta­ni a városnak. A vésztői képviselő-testület úgy dön­tött, eredményes pályázat esetén 2004-ben 280 ezer forintot, 2005-ben 1 millió 383 ezer forintot, 2006- ban 1 millió 573 ezer forintot, 2007-ben 764 ezer fo- rintot biztosít a célra.__________________________yi Se gélyezés Nagybánhegyesen Nagybánhegyes önkormányzatának népjóléti bi­zottsága az eddig végzett munkáról adott tájékozta­tást nemrég a képviselő-testületnek.- Az évről évre emelkedő energia- és gyógyszer­árak, valamint a munkanélküliség, és ebből adódó­an a családok pénztelensége növeli a segélyezés gyakoriságát. A helyi lakosság a mezőgazdaságból él, mely ágazat hazánkban súlyos gondokkal küzd. Mindez közvetett módon megjelenik a kérelmek­ben, mely sokszor nehéz döntés elé állítja a bizott­ságot — emelte ki Dohányosné Gulyás Zsuzsanna, a népjóléti bizottság elnöke. A megadott keretek kö­zött igyekeznek a bajba jutott lakosok problémáin a legjobb szándék szerint segíteni. Az igénylések szá­ma mintegy 5-10 százalékos növekedést mutat az előző évek hasonló időszakához képest. __________ H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents