Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-15 / 266. szám
4. OLDAL - 2003. NOVEMBER 15., SZOMBAT HÁT TÉR Gimnáziumok kívül és belül az első százon A rangsornak sokféle az olvasata a megyénk iskolái szemében Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) kutatói évről évre értékelik a középiskolák teljesítményét. A sok közül egyik beszédes szempont a felvételi arány, amely alapján az utóbbi öt vizsgált esztendőt alapul véve három Békés megyei tanintézet került a legjobb száz közé. A rangsor nemcsak szakmai körökben érdekes, a továbbtanuló diákok szülei is számon tartják. Összeállításunkban hat megyei tanintézet vezetője nyilatkozik arról, mit jelent a százon belül és kívül lenni. Békéscsaba—Békés—Gyula— Mezőberény—Szarvas A beiskolázásra felkészülés őszi időszakában egyik napilapunk közzétette az OKI legutóbbi felmérését, amely a felsőoktatásba felvettek száma és az osztálylétszám alapján az 1997., 1998., 1999., 2000. és 2002. évi adatokra támaszkodva számította ki az öt esztenzunk. A legbüszkébbek arra vagyunk, hogy a hozzáadott érték szerint is kiváló a teljesítményünk. Ebben nagy érdeme van a stabil tantestületnek. A pedagógusok sokoldalú, jó szakemberek, erős bennük a folyamatos fejlődés igénye. Az iskola jó eredményéhez a nyitott pedagógiai légkör, s a bizalomteli tanár-diák kapcsolat is hozzájárul. olyan szakokra jelentkeznek, ahol fontos az idegen nyelvek szerepe, gondolok itt a közgazdaságtudományi, külkereskedelmi irányra - fogalmazott diákjaik jövőjével kapcsolatban Tóth Julianna. A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium igazgatóhelyettesétől, dr. Soósné dr. Héjjá Gyöngyitől megtudtuk, mit gondol a középiskolák rangsorolásáról. — Iskolánk sajnos nem jutott be a száz legjobb intézmény közé, de igazából nem érezzük, hogy ez bármiféle hátrányt jelentene a tanulóinkra vagy a gimnáziumunkra nézve. Évek óta jó felvételi eredményeink vannak, és a diákjaink a különböző tanulmányi A Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatója büszke rá, hogy a diákjaik a felsőoktatási intézményekben is kiválóan teljesítenek. dő felvételi arányát. Az intézet hagyományosan más jellemzőket is követ, többek között a középfokú nyelvvizsgák számát és a felvételi dolgozatok pontszámát, s ezek alapján külön-kü- lön sorrendet állít. Ismert az a törekvés, hogy a bizottság a hozzáadott értéket, így a tanulmányukat megkezdő diákok felkészültségét, szociális környezetét is vegye figyelembe. Már a startnál előre jelezhető az érettségikor várható eredmény. Az iskola akkor dolgozik jól, ha a várt eredményhez képest jobban teljesít. A jelenlegi szempontrendszert ezzel is gazdagítva, még reálisabb kép alakulhat ki a középiskolákról. A nyolcszáz hazai középiskola közül a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium az előkelő huszonnyolcadik helyen szerepelt.- Az elődeink által megfogalmazott iskolakép ma is korszerű. A célunk, hogy segítsük a változatos továbbtanulási igények megvalósulását, magas szintű idegennyelv-ismeretet és informatikai jártasságot nyújtsunk — kezdte Zátonyiné Fazekas Erzsébet igazgató. — A kutatási szempontok mindegyike alapján a legjobbak közé tartoTóth Julianna, a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium igazgatóhelyettese a következőképp értékelte intézményük 97. helyét az országos rangsorolásban: — Úgy gondolom, mindenképp számít a helyezés, hiszen a számok az adott középiskola erősségét tükrözik. A felmérésben bizonyára szerepet játszik az is, hogy az intézményből hányán nyernek felvételt egyetemekre, főiskolákra. A rangsor akkor lenne igazán hiteles, ha azt is felmérnék, hogy a sikeres felvételi vizsgák után hányán szereznek diplomát, mivel sok olyan hallgató van, aki egy-két félév után, különböző okok miatt, otthagyja a választott egyetemet, főiskolát. Mivel iskolánk két tannyelvű, diákjaink általában versenyeken is megállják a helyüket. A továbbtanulásnál leginkább a pontok és a nyelvismeret számít. Az említett rangsoroláshoz iskolánktól nem Tudást a tarisznyába A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban hatszáz diák tanul. Az alma mater 1999 óta ott van az első száz középiskola között. Legutóbb nyolcvankettedikek voltak. Kovács János iskolaigazgató a beszélgetéskor előrebocsátotta, a nagyvárosi tanintézeteknek a beiskolázás tekintetében előnyösebb a helyzete, ugyanakkor a jó színvonalú tudással érkező diákok és szüleik nagy várakozással vannak az intézmény iránt. Ez komoly felelősséget ró a vezetésre és a nevelőkre egyaránt.- Minél képzettebbek a tanulók, annál igényesebbek, s jó értelembe véve, annál önérzetesebbek is. Ez a körülmény a tanároktól folyamatosan alapos felkészültséget és fejlődést kíván. Jómagam mind az öt tizenegyedik évfolyamon tanítok pszichológiát, így a tanári gyakorlatban is érzékelem ezt a helyzetet — mondta az igazgató. Hozzátette, arra törekednek, hogy a tanulóknak hosszú távon jól hasznosítható szellemi muníciót adjanak. Ez a kimagasló felvételi eredmények mellett abban mutatkozik meg, hogy a diákoknak figyelemreméltóak a főiskolákon és az egyetemeken való bentmaradási mutatói. kértek adatokat, igazából nem is tudom, mi alapján döntenek az országos sorrendről — mondta a témával kapcsolatban dr. Soósné dr. Héjjá GyöngyiDr. Kutas Ferenc, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója úgy véli, objektív okai vannak annak, hogy az intézmény az utóbbi években már nem ért el olyan jó eredményeket a felvételi mutatók tekintetében, mint például a '70-es évek végén. Egyrészt azóta jelentősen, mintegy 90 százalékkal megnövekedett a tanulók létszáma (ma 770-en vannak), ezenbelül nőtt a szakközép- iskolások aránya. Utóbbiak pedig elsősorban szakmát szeretnének tanulni, s nem a felvételire koncentrálnak. Másik objektív okként említette az igazgató, hogy - s ezt a megyei szaktanácsadók matematikai és magyar irodalmi felmérési eredményei is igazolják - sok esetben alacsony a szarvasi gimnáziumba jelentkezők fel- készültségi szintje. Ma már nagy jelentősége van annak is, hogy a diákok szülei meg tud- ják-e fizetni a drága felvételi előkészítő tanfolyamokat. Szarvason erre nem sok szülőnek van lehetősége — mondta dr. Kutas Ferenc. Hozzátéve, ezzel együtt a nyelvi, illetve a matematika tagozat 80 százalékot meghaladó felvételi rátáját igen jó eredménynek tartja. Noha ezen a listán a 119. a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium, a felvételi adatsor nem mutatja, hogy egy iskolából hová jelentkeztek a diákok. Vannak olyan egyetemek, ahol megemelték az alacsony felvételi pontszámokat, de például a közgazdaságtudományi egyetem külkereskedelmi szakára 114 pont volt a bejutás alsó küszöbe. Ezért többféle mutatót vesznek alapul, így a felvételi írásbeli dolgozatok pontértékei nagyobb pontossággal közelítik meg a képzés színvonalát. Ezen a ranglistán az Erkel a mezőberényi Petőfi gimnáziummal szinte azonos, a 90—91. helyen áll. Történelemből a legnehezebbek a felvételik az országban, ezen a listán az Erkel a 47. Az Erkelből a diákok nagyobb része egyetemekre megy továbbtanulni. A legtöbben történelemből felvételiznek, majd magyarból. Száz diákból mintegy 45 a két tárgyból vagy valamelyikéből felvételizik. Valószínűleg Gyulán humán műveltségű a szülői háttér, ez lehet a választás oka — mondta dr. Keres- kényi Miklós gimnáziumigazgató. CS. R.-H. CS.-L. J.-SZ. M. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Megkérdeztük olvasóinkat Fél-e fogorvostól? Sipos Ilona, 39 éves, rokkantnyugdíjas, kétegyházi lakos: — Félek. Már nagyon régen voltam utoljára fogorvosnál, akkor éppen ki kellett húzni az egyik fogamat. Kicsit fájt a húzás. Most jók a fogaim, de mindent megteszek, hogy azok is maradjanak. Minden reggel és este megmosom. Azért is vigyázok, hogy nem kelljen fogorvoshoz mennem. Gyermekkoromban elég sokszor kellett szakrendelőbe járnom, nagyon rosszak az emlékeim. Egyszer különösen „megkínoztak”, biztosan ezért félek még most, felnőttként is. Szelezsán István, 50 éves, a helyi kábel-tv dolgozója, kétegyházi lakos:- Hogy félek-e a fogorvostól? Persze, méghozzá nagyon. Szerintem ez gyermekkori beidegződés. Talán egy éve jártam utoljára a fogászaton, előtte már napokig pokolian fájt a fogam, amit ki kellett húzni. Tudom, hogy az lenne a helyes, ha rendszeresen járna az ember ellenőrzésre is, mert meg lehetne előzni a nagyobb bajt. Most is mennem kellene „csináltatni” több fogamat is. A félelem mellett azonban a pénz is visszatart... Plavecz Anita, 17 éves, tanuló, kétegyházi lakos: — Félek a fogorvostól, de hogy miért, azt nem tudom megmondani. Talán mert olyan kiszolgáltatottnak érzem ott magam. Legutoljára tavalyelőtt jártam a fogorvosnál, egyrészt azért, mert fájt a fogam, másrészt, mert iskolafogászatra is menni kellett. Fájdalmas volt a kezelés, rossz rá visszagondolni. Reggel, délben, este mosom a fogam, sajnos mégis elromlik. El kellene járni ellenőrzésre, de nem megyek, mert félek. Az osztálytársaim is valahogy így vannak vele. Farkas István, 24 éves, vendéglátós, kétegyházi lakos: — Igen, félek. Talán a légkör miatt, vagy a fogászati rendelő hangulata miatt? Nem is tudom. Az ember már kiskorában „megszokja”, hogy a fogorvosnál félni kell, ez valahogy „belenevelődik” az emberbe. Az iskolafogászaton mindenki félt, így rám is rám tört a félelem. Sajnos, elég gyakran kell fogorvoshoz járnom. Legutóbb kihúzta az orvos az egyik fogamat. Fájni ugyan nem fájt, mégis féltem, elég volt a tudat, hogy fogorvosnál vagyok... k. e. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Utcakeresztelő Gyomaendrődön Hajnal utca, Szilvás út és Varjú sor. Valószínűleg ez lesz annak az eleddig névtelen három utcának, illetve házsornak a neve, mely Gyomaendrőd kocsorhegyi részén fekszik. A településrész lakói a közelmúltban kérték az önkormányzatot: adjon nevet ezeknek az utcáknak. A helyrajzi számok szerinti elnevezés ugyanis időnként gondokat okoz. Például a postai kézbesítéseknél. A kocsor- hegyiek javaslatokat is tettek az elnevezésekre, ezek közül választotta a képviselő-testület a három nevet. Amennyiben az ottlakók igent mondanak a döntésre, ezek a közterületi változások január 1-jé- től életbe lépnek. Gyomaendrőd önkormányzati beruházás keretében új utcanévtáblák kihelyezésére is készül. Kicserélik az ingatlanok házszámtábláit is, ezt azon- ban már a tulajdonosok költségéin __________LJ. Mé ltó helyen a civilek Hamarosan megoldódik Szarvason a civil szervezetek és a pártok méltó elhelyezésének kérdése, amely évek óta gondot jelentett a településen. ___________Szarvas__________________ A V ajda Péter Gimnázium felújításával megüresedett az egykori úttörőház, a középiskolások most már egyetlen épülettömbben tanulhatnak. A régi úttörőházat a helyi civil szervezetek és a pártok kapják használatba. A szervezeteknek négyzetméterenként száz forint bérleti díjat és a közüzemi költségeket kell fizetniük. Az épületrész (merthogy csak az egyik részről van szó, a másikba a Mitrovszky-kastély felújításának kezdetekor a városi könyvtár költözött) hasznosításának koordinálásával a Vajda Péter Művelődési Központot bízták meg. A mostani megoldás azonban még nem tekinthető hosszú távúnak, mivel az egykori úttörőház épülete hamarosan felújításra szorul. Szintén szépséghibája a dolognak, hogy a házban nincs olyan terem, melyben nagyobb közösségi rendezvényeket tarthatnának a civil szervezetek és a pártok. Átmeneti megoldásként a polgármesteri hivatal élelmezési egységének (közismert nevén napközis konyhának) ebédlőjét használják majd ilyen célokra. L j. Töretlen az adózók kedve A nagyszénási helyi adózók gépjárműveik után 2003. január elseje óta minden megkezdett 100 kilogrammra 800 forintot fizetnek gépjárműadó címén. __ Nagyszénás Am ikor 1992-ben bevezették a magánszemélyek kommunális adóját, az intézkedés nem váltott ki jelentős visszhangot a község lakosaiból. 2001 januárjában a mértékét megemelték, évenként és ingatlanonként azóta is kétezer forintot kell fizetniük a nagyszénásiaknak. Ez az adónem érinti egyébként a lakosság legszélesebb körét. Az idei év első felében 2287 adóköteles élt a faluban, a 70 év felettiek, 617- en adómentességet élveztek. A helyi iparűzési adót 1996-ban vezette be az önkormányzat a bevételek növelése érdekében. Kevesen fizetik (2003-ban 225- en érintettek ennél az adónemnél), de jelentős tételt képvisel a befizetés, ráadásul az idén iparűzési adó törlésére, elengedésére irányuló kérelmet egyetlen adózó sem adott be. Az adó mértéke január óta egységesen az adóalap 1,2 százaléka, ami jóval alacsonyabb, mint a környéken alkalmazott adómérték - hangzott el a legutóbbi ülésen, ahol az adócsoport is beszámolt eddigi munkájáról. Cs. i. Korszerűsítik a világítást Az önkormányzatok számára nem kis terhet jelent az intézmények áremelés miatti, egyre növekvő áramszámlájának finanszírozása, így van ez Kétegyházán is. Kétegyháza A települési képviselők éppen ezért az intézmények világításkorszerűsítése mellett döntöttek a legutóbbi ülésükön. A korszerűsítéshez az önkormányzatnak saját forrást nem kell biztosítania, a havi megtakarítás 10 év alatti futamidőben fedezi a bekerülési költséget. Az energiatakarékos lámpatestek ugyanis 43,2 százalékos megtakarítást eredményeznek majd - hangzott el az ülésen. Az ajánlattevő cég a szerződéskötést követő két hétben vállalná a munkálatok elvégzését. Az energiaracionalizálási program végrehajtása az áramfelhasználás csökkenése mellett nagyobb fényerőt is eredményezne. Képviselői javaslatra a testület megszavazta, hogy a lecserélésre kerülő fénycsöveket, armatúrákat a lakosság körében kedvezményesen árusítják majd ki. K. E. Koncert három templomban A Battonyai Művészeti Iskola legjobb hangszeres növendékei — felekezeti hovatartozásuktól függetlenül — az utóbbi két hétben három templomban is muzsikáltak — tudtuk meg Holló Lászlótól, a művészeti iskola igazgatójától. Battonya — Először október 28-án, a dombegyházi katolikus templomban játszottak növendékeink a helyi általános iskolásoknak. Mivel a szerény képességű orgona neves művészek fellépésére nem alkalmas, így iskolánk segítségével hallhattak világi zenét a helyi diákok. Battonyán, a református templomban az orgona felújításáért jótékonysági hangversenyt rendeztek október 31-én, szintén a mi diákjaink közreműködésével. Legutóbb, november 7-én pedig a katolikus templomban a kilencedikesek részére rendeztünk nyílt órát. A művészek által is jónak tartott orgonán barokk műveket mutattak be a diákok. A műsoron gitárduó, illetve orgonakísérettel furulya-, hegedű- és trombitaszóló is szerepelt - tájékoztatott az igazgató. K. E.