Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-14 / 265. szám

M É H K ÉRÉK 2003. NOVEMBER 14., PÉNTEK - 11. OLDAL Adományok Csegődre A Békés-Bihar Kistérségfejlesz­tő Egyesület, illetve a nagysza­lontai mikrorégió képviselői ok­tóber elején Romániában tartot­ták a polgármesterek konzulta­tív tanácskozását, s más helyszí­nek mellett a súlyos szellemi és testi fogyatékos gyermekeket, fi­atalokat kezelő Csegődi Speciá­lis Gyermekotthonba is elláto­gattak. A látogatást követően fo­galmazódott meg a segítség- nyújtás gondolata, s a kistérség­fejlesztő egyesület elnökének adománygyűjtő felhívásához Méhkerék is csatlakozott. Mihucz György, Nyisztor Mi­hály, Rúzsa Zoltán vállalkozók, illetve a BETEL Pünkösdi Egye­sület, a Méhkeréki Baptista Gyü­lekezet, illetve a Méhkeréki Pün­kösdi Egyház anyagi áldozatvál­lalásának köszönhetően 100 ezer forintos nagyságrendben gyűlt össze természetbeni ado­mány a speciális gyermekotthon lakói támogatására. Dobogós helyen Igen eredményes a Méhkerék SE megye I-ben játszó felnőtt fut­ballcsapata. A románok lakta fa­lu labdarúgói - bravúros telje­sítményüknek köszönhetően — az őszi szezon befejezése előtt egy meccsel a tabella második helyén állnak. Nyisztor örökében Az immáron nemcsak hazánk határain belül ismeretes méh­keréki Nyisztor György Hagyo­mányőrző Néptáncegyüttes újabb „nagy dobásra” készül. Patyi Zoltán, az együttes mű­vészeti vezetője karöltve a tele­pülési önkormányzattal a Nemzeti Kulturális Alaptól 400 ezer forintot nyert egy új kore­ográfia elkészítésére, betanítá­sára. Netye György, illetve Patyi Zoltán Méhkeréki lako­dalmas címmel készít koreog­ráfiát. Amint arról Netye György lapunkat tájékoztatta, szeretnék már decemberben megtartani a színre vitt kore­ográfia ősbemutatóját. a Az oldal a Méhkeréki Ön­kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Both Imre. Fotó: Lehoczky Péter és Kovács Erzsébet. Teodor Pätca§ elektor nyomában Gyulafehérvári jegyzőkönyvekben olvashatták a választott aláírását A települési önkormányzat, illetve a Magyarországi Románok Kulturális Egyesülete támogatásával október 23—25. között Gyulafehérvár — különösképpen a román történelem szem­szögéből jelentős — nevezetességeivel ismerkedett a Méhkeré­kért Egyesület. A civil szervezet tagjai az egyesület 1998-ra da­tálódó megalakulása óta — kivéve a tavalyi esztendőt — min­den évben több romániai kirándulást szerveztek. Hosszas, de emlékezetes utazást követően érkezett meg a 40 sze­mélyes társaság Gyulafehérvárra, a több mint 2000 éves történelmi múltra visszatekintő erdélyi vá­rosba. — A kirándulás nem titkolt cél­ja a Nemzeti Egyesülés Múzeu­mának, illetve az egyesülés te­remnek a felkeresése volt - tájé­koztatta lapunkat Netye Tibor, a Méhkerékért Egyesület elnöke. A megérkezést követően a Vár Hotelban elszállásolt csapat más­nap a gyulafehérvári várat „vette célba”, hiszen a 70 hektáros terü­leten elterülő várban található az egyesülés terem, ahol 1918. de­cember 1-jén az erdélyi románság képviselői által kimondatott Er­dély Romániához csatolása. Az erdélyi románságot reprezentáló 1228 küldött között - amint arról a késői utódok a korabeli jegyző­könyvek tanúbizonysága alapján is meggyőződtek -, Teodor Pátca? személyében méhkeréki elektor is akadt. A nagyszalontai választási körzetből Méhkerék küldötte mellett Dimitrie Popa (Tulca), Nicolae Costea (Homo- rog), loan Tertean (Mádáras), il­letve Gavril Rocsin (Ciumeghiu) képviselte a románság érdekeit. — Azokban a felejthetetlen pil­lanatokban megállt az idő. Sze­rettünk volna minél többet, min­dent megtudni az egyesülésről, s kérdések sokaságát tettük fel az idegenvezetőnek, aki lelkesen, s nagy türelemmel válaszolt, majd a múzeumi látogatásra invitált - elevenítette fel a részleteket Netye Tibor. A gyulafehérvári Nemzeti Egyesülés Múzeuma leletanyagá­nak gazdagságát, s szakmai presztízsét tekintve egyaránt elő­kelő helyet foglal el a romániai múzeumok rangsorában. E mú­zeumban őrzik az egyesülés irat­anyagát. Igen értékes darabja - egyebek mellett — a hatkötetes, nemzeti színű bőrkötésbe foglalt iratanyagnak Vasile Goldi? kéz­irata.- Románia egyik legszebb parkjában, a vár háta mögötti té­ren — azon a helyen, ahol 1918. december 1-jén 100 ezer ember gyűlt össze az egyesülést hírét ün­nepelni - búcsúztunk a várostól. Déva és Arad érintésével tértünk haza — tette hozzá Netye Tibor. IDŐSEK VILÁGNAPJA. Az idősek világnapja apropóján a méhkeréki képviselő- testület október 19-én valamennyi helyi, 60. életévét betöltött személyt - ebéddel egybe­kötött - találkozásra invitálta. A község veze­tése 500 meghívót postázott, s a művelődési házban tartott ünnepségen megjelenteket Martyin Tivadar polgármester köszöntötte. A nyugdíjasoknak az általános iskola néptánc- csoportja, illetve a Solcan Anikó magyartanár­nő által felkészített irodalombarát gyermektár­saság kedveskedett ünnepi műsorral. Több mint kétszázan személyesen vettek részt az ünnepségen. Az intézményi konyha által elké­szített 500 adag étek sem maradt szégyen­ben, aki nem tudott részt venni az ünnepsé­gen, annak házhoz szállították az ebédet. Hetvenmilliós fejlesztésre pályáztak Igaz, egyelőre apró lépésekkel, de mindenképpen a fejlődés út­ján halad a méhkeréki két tannyelvű általános iskola. A szű­kös anyagiak determinálta apró lépések mellett azért a jövőre is gondol a falu vezetése. Amint arról Rúzsa Zoltán iskolaigaz­gató beszámolt, több mint 60 millió forint Phare-forrást meg­célzó pályázatot nyújtottak be a közelmúltban. Szeptember 1-jétől a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ ber­kein belül működő alapfokú mű­vészeti iskolának immáron méh­keréki kihelyezett tagozata is mű­ködik - újságolta az örvendetes hírt Rúzsa Zoltán. Netye György vezetésével 18 ta­gú néptánccsoport gyakorol az is­kolában, Téglás Ferenc hat „nebulót” oktat a hegedű művé­szetére, míg Fábián Irén közel har­minc tanulóval ismerteti meg - egyelőre - a képzőművészet alap­jait. Ahogyan az igazgató szavai­ból kiderült, többek között a már említett kis lépések egyike, hogy a képviselő-testület áldásával — a szülők kérésének eleget téve — négyre emelkedett a napközis cso­portok száma. A nyári szünetben sikerült elvégeztetni a tantermek évek óta elmaradt festését, mesze­lését. Megoldódott a tornaterem egyre égetőbb újracserepelése, s így a közelgő esős, havas időszak­ra elhárult a beázás veszélye is. — A jövőben, a fenntartóval együttműködve még inkább meg­ragadunk minden kínálkozó pá­lyázati lehetőséget — vázolta fel a hosszabb távú elképzeléseket az iskola igazgatója. S hogy ez nem üres lózung, ar­ról a tények alapján rögvest meg is győz bennünket. Az oktatási intézmény minőségirányítási programjának kidolgozására a Békés Megye Közoktatásáért Közalapítványtól több mint 300 ezer forintot nyert az iskola veze­tése. Az Informatikai és Hírközlé­si Minisztériumtól az alsó tagoza­tosok informatikai képzésére, 10 számítógép beszerzésére több mint 2,5 millió forintot nyertek. A község vezetése 61 millió fo­rint Phare-támogatást megcélozva nyújtott be pályázatot az Európai Szociális Alap Nemzeti Program- irányító Kht.-hoz. Kedvező elbírá­lás esetén a jelenleg lapos tetős is­kola, tetőtér-beépítését követően négy tantermet alakítanának ki. Egy informatikai szaktermet, két nyelvi, és egy a természettudo­mányok oktatását segítő laborató­riumot hoznának létre. A közel 70 milliós beruházás 54 számítógép beszerzését is magába foglalja - tudatta Rúzsa Zoltán. ■ FŐHAJTÁS AZ ÁLDOZATOK EMLÉKE ELŐTT. Mindenszentek, illetve halottak napja apropóján a település vezetése valamennyi civil áldozat, illetve hősi halált halt katona emlékművénél elhelyezte a kegyelet virágait. Felvételünkön Martyin Tivadar polgármester a román katonák emlékművénél. ■ Bacchusszal vigadó táncosok A honi románság hírnevét öregbítette a Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüttes. ■ Az Adrian §imon vezette Arad megyei Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság meghívására és hathatós anya­gi támogatásának köszönhető­en, a méhkeréki Nyisztor György Hagyományőrző Nép­táncegyüttes — a gyulai Nicolae Bálcescu Gimnázium együtte­sével egyetemben — október 22—26-a között a Vrancea me­gyei Foc$anban öregbítette a honi románság hírnevét. A méhkeréki, illetve gyulai tánco­sok „a moldvai borok fővárosá­ban”, a Bacchus 2003 elnevezé­sű, immáron tizenkettedszerre megrendezett nemzetközi szőlő- és borfesztiválon léptek a jupiter- lámpák fényébe. Az útikönyvekben az „egyesü­lés városaként” is emlegetett Fő­tanról annyit mindenképpen ér­demes tudni, hogy a román törté­netírás az egyesült fejedelemségek — azaz Havasalföld és Moldva — első, nem hivatalos fővárosaként tartja számon. Az 1859. január 24- ei kézfogásnak állít emléket a ma Egyesülés térnek nevezett főtéren lévő emlékmű. Nem mellesleg, a város főterén felállított színpadon, fesztiválsátrakban zajlott a nem­csak nevében nemzetközi rendez­vény eseménysorozata, hiszen az Erdélyből, Havasalföldről, Mold­vából érkezett szólótáncosok, - énekesek, folklórcsoportok és inst­rumentális zenei formációk mel­lett a Moldáv Köztársaságból, Szerbiából, Bulgáriából és Ma­gyarországról is érkeztek hagyo­mányőrző néptáncegyüttesek. Még mielőtt a Nyisztor György Hagyományőrző Néptáncegyüt­tes produkciójáról szólnánk, nem árt megjegyeznünk: nem vé­letlenül Vrancea megye ad ott­hont a Bacchus-fesztiválnak. Köztudomású, hogy Vrancea me­gye Románia egyik legnagyobb szőlő- és bortermelő vidéke, s az ünnepséget megelőző napokban fejezték be a szüretet arrafelé. Aki ízlelte már az Odobe^ti, Co- tegti, Panciu szőlőnektárokat, egy életre szívébe zárta a mold­vai dombvidék hangulatát. A fesztivál miliőjét, a progra­mok sokszínűségét tükrözte már a nyitó, nemzetközi hóra (mérsé­kelten induló, majd felfokozódó tempójú, páros ütemű román népkörtánc - a szerk.) is. A méh­keréki táncosok aprózót, erdé­lyit, dobogóst és legényest is jár­tak a színpadon. A körmenetet követően Sofronie Drincec püspök Isten áldását kérte a helyreállított templomra. Püspöki újjászentelés, áldás a lángok után Az Úristen megpróbálta népét, de a Szentlélek ereje újjáépítette a templomot A tűzoltóság vizsgálati eredményei által is megerősítetten: is­meretlen okok miatt keletkezett tűz tavaly október 20-án a méhkeréki román ortodox templomban. Az elmúlt hét végén — ünnepi istentisztelet keretében — a helyi hívek sokasága mel­lett Cálin Fabian budapesti nagykövet, Andrei Oancea szegedi főkonzul, valamint más egyházi és világi főméltóságok jelenlét­ében Sofronie Drincec, a Magyarországi Román Ortodox Egy­ház püspöke szentelte újjá a Szent Mihály és Gábriel arkangya­lok oltalmába ajánlott méhkeréki templomot. Emlékezetes, hogy tavaly a hely- hatósági választások napján ütött ki tűz Méhkerék templomában. Több millió forintos kár keletke­zett az értékes freskókban, illetve a szentélyt a főhajótól elválasztó ikonosztázon. — Az Úristen megpróbálta né­pét. A Szentlélek azonban erőt adott méltósággal viselni a meg­próbáltatást, s feltámasztotta a templomot. Vigaszt nyújtott a Szentlélek az Úr akaratának elvi­seléséhez. Szívek, lelkek fejedel­me, áldd meg és szenteld meg ezt a templomot. Jöjjön el a te orszá­god, legyen meg a te akaratod, mi­ként a mennyben, úgy a Földön is — fohászkodott pásztori imájában Sofronie Drincec a magyarországi román ortodox egyház püspöke. A község 1836—1849 között épített templomának freskóit, il­letve az ikonokat - Ardelean Pavel püspöki vikárius közbenjá­rásával - a tűzesetet megelőzően legutóbb 1987—1990 között Samuel Cristian bukaresti ikonfes­tő művész vezetése mellett restau­rálták. Az egyházközség vezetése, élén Ion Bún lelkésszel, a tavalyi pusztítás után is a bukaresti mes­ter felkérésén gondolkodott, ám ő munkatársaival jelenleg az Ameri­kai Egyesült Államokban élő ro­mán ortodox egyházközségeknek dolgozik. így a restaurátori és fel­újítási munkálatok szakmai részét Corneliu Atimon aradi, nyugalma­zott művészettörténész profesz- szor irányította.- Az egyházközség a helyreállí­tási munkálatokra a Magyarorszá­gi Románok Országos Önkor­mányzatától 200 ezer, a Heizer Antal vezette Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól másfél millió forint pénzbeli támogatást kapott. A települési önkormányzat termé­szetbeni hozzájárulása, a vállalko­zók, illetve a hívek bőkezű adomá­nyai nélkül azonban elképzelhe­tetlen lett volna a freskók és iko­nok restaurálása. A hívek sokasága 5-30 ezer forint közötti, a vállal­kozók 10—200 ezer forint közötti összegekkel támogatták a helyreál­lítási, restaurálási munkálatokat — tájékoztatta lapunkat Cserháti Ti­vadar, a méhkeréki román ortodox egyházközség alelnöke. A helyreállítási munkálatokban leginkább jeleskedők, negyvenegy személy vehetett át érdemei elis­meréseként oklevelet. Korántsem az első az egyenlők között elvétől vezérelve, de Ion Bún lelkész sza­vait citálva hadd jegyezzük meg: „Az egyház vezetése á település fáradhatatlan krónikására, Dúló Györgyre, Méhkerék tanító urára is gondolt”. ■

Next

/
Thumbnails
Contents