Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-13 / 264. szám
6. OLDAL - 2003. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY mi Az asszisztensnő csúnyán beszélt vele... Beszélgetés dr. Lengyel László betegjogi képviselővel emberségről, betegségről, orvoslásról A rendszerváltás óta hozzászoktunk már az olyan szavakhoz, hogy emberi jogok, diákjogok, ombudsman és hasonlók. Tudjuk, hogy a parlamentben ki képvisel minket, tudjuk, hogy munkavállalóként a szakszervezetek védik a jogainkat és érdekeinket, naponta hallani civil jogvédő szervezetekről is. Néhány éve pedig hazánkban is működik a betegjogi képviselet, amelyet Békés megye két nagy kórházában is dr. Lengyel László ügyvéd lát el.- Mióta és milyen keretek között működik Magyarországon a betegjogi képviselet?- Országosan és megyénkben is 2000 nyarától épült ki a betegjogi képviselői hálózat. Kezdetben 50-en láttuk el ezt a tevékenységet, jelenleg 52-en vagyunk. A kórházak nem a munkáltatóink, csupán a munkavégzésünk helyszínéül szolgálnak. Szakmailag az ÁNTSZ-hez (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) tartoznak a betegjogi képviselők. A kinevezésünk is az ÁNTSZ által történik, pályázati rendszerben. A kórház költségvetéséből a tevékenységünkhöz nélkülözhetetlen dologi kiadásokat fedezik (telefonszámla, posta, rezsiköltség...) Békéscsaba és vonzáskörzete nagyobb városai - Dévaványa, Gyomaendrőd, Békés, Mezőberény - tartoznak hozzám. Az idei év második felétől pedig már a gyula kórház betegjogi képviselői teendőit is ellátom.- Tulajdonképpen mi a betegjogi képviselő feladata? * 27/2001. (VIII. 22) EüM rendelete alkotják a jogi szabályozás hétterét. Ám tréfásan mindig a betegjogi képviselő „tízparancsolatát” szoktam emlegetni, amikor a feladatok meghatározásáról van szó.- Egy pillanatra álljunk meg itt! Talán nem érdektelen a jogokat részleteznünk...- Az első két pont, az ellátáshoz és az emberi méltósághoz való jog talán mindenki számára egyértelmű. A harmadik, az ön- rendelkezés joga azt jelenti, hogy a betegnek hozzájárulását kell adnia a műtétekhez, kezelésekhez. Természetesen ezt meg is tagadhatja. A kapcsolattartás a családtagokkal szintén alapvető emberi joga a betegnek. A tájékoztatáshoz való jog: mind írásban, mind pedig szóban kötelesek őt tájékoztatni a betegségével és gyógykezelésével kapcsolatos fontos tudnivalókról, az esetleges szövődményekről, műtéti veszélyekről, gyógyszerek, gyógykezelések mellékhatásairól. A visszautasítás jelenti. A titoktartás egy igen komoly terület. Az én gyakorlatomban például három helyen is alá kell írnia az ügyfélnek: aláírásával igazolja azt, hogy hozzájárul az adatok felvételéhez, rendelkezik személyi adatai további kezeléséről, és a panaszát is aláírja. A távozás joga azt jelenti, hogy a beteg visszautasíthatja a gyógykezelést, elhagyhatja a kórházat. A tizedik, a panaszjog.- Milyen jellegű ügyekkel keresik meg a leggyakrabban és miben tud segíteni az Önhöz forduló embereknek?- A legkülönfélébbekkel. Van, amikor csak a bánásmódot kifogásolják, vagy, hogy csúnyán beszélt velük az asszisztensnő, és vannak orvosiműhiba-gyanús esetek is. Tavaly összesen 180 esetünk volt, ebből 97 volt az enyém Békéscsabán. Az idén eddig 170 esettel találkoztam. Minden negyedévben jelentést készítünk, s ezekből az derült ki, hogy mintegy megháromszorozódtak sonló panaszok egyébként egyre gyakoribbak. Az egyik betegnek nőgyógyászati panaszai voltak és meg kellett operálni. Ám hepatitisze is volt, ezért aznap utoljára tették a műtétek sorában. A hölgy, állítása szerint, több órát várakozott a hidegben a műtő előtt. Amikor megkérdezte, hogy a beavatkozásig visszamehet-e a kórtermébe, azt a választ kapta, hogy azért tették utolsónak, mert ő utána fertőtleníteni kell a műtőt! Tény, hogy lehetett volna tapintatosabb is az egészségügyi dolgozó. Számos pszichiátriai esetem is van, talán ezek a legnehezebbek. Egyszer egy beteg azt állította, hogy műtét után a testében maA békéscsabai kórház épületegységében foglal helyet a városi védőnői szolgálat, ez a hely, már a gyerekek miatt is a gyógyító-megelőző intézmény legvidámabb egysége.- Igen összetett a tennivalóink sora, melyet természetesen szigorú törvényi előírások, jogszabályok határoznak meg. Az egészség- ügyi miniszter 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelete és ennek módosítása, valamint a miniszter is önmagáért beszél: a beteg megtagadhat valamely kezelést, kivonhatja magát alóla. A dokumentáció az orvosi papírok, látleletek, egyéb vizsgálati eredmények és végül, de nem utolsó sorban a zárójelentés kézhez vételét az utóbbi negyedévben a fogorvosokkal szembeni panaszok... Egy férfi olyan panasszal élt, hogy egy csonk benne maradt a kihúzott fogából az ínyében és ez további, igen komoly panaszokat okozott neki. Máskor egy anyuka jött be és elpanaszolta, hogy 15 éves lányának négyezer forintért húzták ki a fogát. Á kislánynál nem volt ennyi pénz, ezért az orvos felhívta telefonon az anyukát azzal, hogy még van rossz foga a lányának: azokat szívesen megcsinálja negyvenezer forintért, s a négyezer forintot pedig vigyék be neki a rendelőbe... Itt több kérdés is felmerülhet. Nem tudni, hogy magánrendelés volt-e, vagy netán iskolafogászat? Szakmai és anyagi jellegű kérdéseket kellett vizsgálnunk, ezért az ügyet továbbítottam dr. Kiss Viktória megyei tiszti főorvoshoz. — Van-e,, slágertéma” ~ különböző kereskedelmi televíziókban az utóbbi időben talán a nőgyógyászok és a plasztikai sebészek ellen felmerült panaszokat láthatjuk a legtöbbet. — Nálunk mostanában talán a fogorvosok elleni panaszok a leggyakoribbak, bár volt egy orr-plasztikával kapcsolatos ügyem is. Háziorvosok és a hétvégi éjszakai ügyelet ellen is élnek panasszal az emberek. Kevesen tudják, hogy ez utóbbi például nem tartozik a kórházhoz, hanem az egészségügyi alapellátás keretében működik. Az egyik panaszos elmondása szerint az ügyeletes orvos épp egy súlyos szívbetegnél volt, így neki másfél órát kellett várnia és eközben az asz- szisztensnő „csúnyán” beszélt vele. Úgy fogalmazott, hogy fontosabb egy szívpanasz, mint az ő alhasi fájdalmai. Nos, ebben az esetben is inkább az udvariasságról volt szó. De hát emberek vagyunk: az orvosnak, nővérnek is lehet rossz napja! Az ehhez haradt egy olló. Természetesen ez nem volt igaz, de a pszichiátriai kezelés alatt álló páciensnek ez szent meggyőződése volt. Az is megtörtént, hogy egy cigányasz- szonyt a belgyógyászaton ápoltak gyomorfekéllyel és közben eltört a bokája. Azóta sem derült ki, hogy elesett-e, vagy a műtét előtt, netán után történt valami.- A betegek úgy tartják, szoros összetartás van az egészségügyben dolgozók között. Igen ritka, hogy egy orvos a kollégája hibáját elismerné.- A tapasztalat azt mutatja, hogy ez így van. Igen hierarchikus, szigorú, már-már megkövesedett alá- és fölérendeltségi viszonyok alkotják egészségügyi rendszerünket. Ezt a hierarchiát a beteg könnyen félreérti, ugyanakkor e nélkül aligha lehetné a gyógyítás bonyolult munkáját megfelelő színvonalon végezni. Összetett probléma ez, amelyben mindkét félnek egyaránt keresnie kell azokat az utakat, ahol a lehető legkisebb mértékben sérülnek akár a beteg, akár az orvos, vagy az intézmény érdekei.- Ön mégis a betegeket, a betegek jogait képviseli e sajátos rendszerben. Van-e kapcsolata az egészségügyi dolgozók, az orvosok érdekképviseleti szerveivel?- Nincs. Én valóban a betegek jogait képviselem és nem egy kórházét vagy egy egészségügyi intézményét. Egyik szakszervezettel, kamarával sem tartok kapcsolatot, természetesen a betegek panaszaival gyakran fordulok orvosokhoz, szakemberekhez, vagy az Országos Orvosi Szakértői Intézethez (OOSZI). Ez utóbbi intézménnyel általában leszázalékolá- si ügyek révén kerülök munka- kapcsolatba - meg kell mondanom, ilyen ügyekben rengetegen fordulnak hozzám panasszal. Sajnos, ez további társadalmi, szociális kérdéseket vet fel. Hisz egyértelmű, hogy az egyén szempontjából nem mindegy: hány százalékban állapítják meg munkaképességének csökkenését, mert ennek arányában részesülhet rokkantnyugdíjban. További ismert jelenség a „kikényszerített paraszolvencia”. Igen nehéz bizonyítani, ám mindannyian tudjuk, hogy létezik a kötelező hálapénz. Ennek a problémának a megoldása is - mint annyi másé —, társadalmi összéfogást igényelne a törvényi szabályozás mellett. Alattvalók és állampolgárok a hivatalban A totális állam keretei között évtizedeken át szinte minden szervezetet, intézményt - annak tevékenységére tekintet nélkül - hatóságnak, a gondoskodó és egyben mindenható állam képviselőjének érzékelt az egyes állampolgár. A kalauztól a villanyszámlásig, a közértpénztárostól az iskolaigazgatóig, a szövetkezeti ügyintézőtől a szakszervezeti bizalmiig mindenki a,, főnökünk” volt: felszólítottak, utasítottak, szankciót helyeztek kilátásba; az idősebb korosztályban bizonyára még élnek az emlékek, sőt, itt-ott a reflexek is. Sokaknak puszta megszokásból ma is megizzad a tenyerük, megszorul a torkukban a levegő, ha bármi ügyük intézése során valamiféle hivatali helyiségbe lépnek. Abban a felfordított, abnormális rendben furcsa szokásaink lettek: a biztonságérzetet a templomban, a láthatatlan világ ígéreteiben kerestük, az igazunk kiharcolását az újságíróktól reméltük; építkezéshez nem a pénz volt az első, hanem a nyomozás a hiánycikkek után és egy jó barát valamelyik TUZÉP-telepen; az érvényesülés legfőbb záloga a si- mulékony modor (hogy finom legyek) és egy kicsiny piros könyvecske volt. Más természetű szorongás fogta el az embert, ha orvosi rendelőbe lépett. A szigorúan puritán kék-fehér környezet, a csillogó műszerek, a fertőtlenítő szaga egy ismeretlen világot tárt elénk, melyben ott ült e világ feje, élet-halál ura: az orvos. Ki ne emlékezne a nagyvizit előtti sürgésforgásra - ,,tegye el azt a befőttet, Juliska néni, ma a prof. vizitel!”, vagy,, tessék bejönni a folyosóról, majd vizit után rágyújthatnak, hányszor mondjam még!”, hogy a szülészet-nőgyógyászat közismert vezényszaváról ne is szóljunk:,,tessék a bugyit levenni és elrejteni”. Megszabták, hogy mikor mehetünk le az udvarra, mikor láthatjuk a családtagjainkat, mit viselhetünk és mit nem, sőt, bizonyára sokan emlékeznek még a nagy tekintélyű környékbeli szülész főorvosra, aki minden reggel ráförmedt a kismamákra: Vágja le a körmét! (Pedig már kora reggel mindenki tövig vágta a rutinos nővér tanácsára.) Ugyan ki tudta volna a sokféle előírás közül kiválogatni, hogy melyik szolgálja a gyógyító munkát, és melyik csupán a mindenható főorvos úr rögeszméit?! És ha tudtuk is: kinek jutott volna eszébe panaszt tenni, és főképp hol? Lehet, hogy idáig jutva az olvasásban sokan legyintenek: na és, mi változott? Nos, egyvalami bizonyosan. Megszülettek azok a törvények és intézmények, amelyek - ha sok hibával, döcögve is, de - lehetőséget adnak a jogaink érvényesítésére. Alattvalókból állampolgárokká válhatunk, ha akarjuk. Jogunk van tudni a rendőri intézkedés okát, nem kell szó nélkül lenyelnünk a hivatalok packázását, a köz- szolgáltatók egyoldalú szerződés-módosításait, és panaszt emelhetünk, ha nem megfelelő a kórházi bánásmód. Csakhogy mindehhez meg kell tanulnunk élni a jogainkkal. És nem visszaélni. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E-mail: titkar@korhaZ.rethy.hu i kórházba szükség esetén megy a beteg, s akkor bizony, kiszolgáltatottnak érezheti magát. Melyek a betegek jogai? A betegek jogai az alábbi kilenc pontban a következők: az ellátáshoz való jog, az emberi méltósághoz való jog, az önrendelkezés joga, a kapcsolattartás, a tájékoztatás, visszautasítás, a dokumentáció megismerése, a titoktartás és a távozás joga.
