Békés Megyei Hírlap. 2003. november (58. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-10 / 261. szám
4. OLDAL - 2003. NOVEMBER 10., HÉTFŐ HÁTTÉR Száz éve született a Sárrét néprajzkutatója Szűcs Sándor volt a Berettyó-parti város első díszpolgára, életműve helytörténeti jellegű Ma már csak kevesen tudják, hogy Szeghalom legelső díszpolgárát Szűcs Sándornak hívták. Biharnagybajom jeles fia, az ismert néprajzkutató éppen száz esztendővel ezelőtt, 1903 őszén kezdte földi pályafutását. Szűcs Sándor élete jelentős részét a Sárrét népi világának, értékeinek kutatására fordította. Munkássága Szeghalomhoz is erős szálakkal kötődik. A Sárrét fővárosa több mint három évtizeddel ezelőtt, 1971-ben választotta díszpolgárává. Azóta rengeteg idő telt el, s az 1982-ben elhunyt Szűcs Sándor emléke mára egyre inkább a feledés homályába merül. Születésének centenáriumi évfordulója alkalmából ezzel az írással szeretnénk emléket állítani lapunkban a kiváló néprajzkutatónak. Szeghalom — Szűcs Sándor, Szeghalom első díszpolgára, 1903. október 23-án Biharnagybaj ómban született egy 1755-ben épült nemesi udvarházban, melyet élete végéig lakott. Szülei jómódú, a hagyományokat ismerő, gyakorló és tisztelő emberek voltak. A család 70 hold földterületen gazdálkodott, és jelentős állattartást folytatott, saját számadót és bojtárokat alkalmazott. A kis Sándor már kora gyermekkorától fogva szívesen hallgatta a nagy időt megélt, érdekes sorsú emberek históriáit. Az első ilyen történeteket udvarosuktól és számadójuktól hallotta. A családra súlyos csapást mért az apa betegsége és korai (1911-ben bekövetkezett) halála. Attól kezdve az édesanyára nehezedett a családfenntartás, gazdálkodás minden gondja. Tovább súlyosbította a helyzetet az első világháború, amelyben a legidősebb fiú is elesett - mondta érdeklődésünkre Nagy László, a szeghalmi Sárréti Múzeum igazgatója, aki sokat segített munkatársunknak a neves néprajzkutatóval kapcsolatos adatok összegyűjtésében. Az anyagi gondok ellenére Szűcs Sándort taníttatta az édesanyja. A püspökladányi polgári elvégzése után a debreceni felsőkereskedelmi iskolában folytatta tanulmányait. Ekkor már tudatos néprajzi érdeklődéssel végezte gyűjtéseit. A felsőkereskedelmi iskola befejezése után, 1925-ben nem menl haza Biharnagybaj ómba Debrecenben maradt, különbözeti érettségit tett és beiratkozott az egyetemre, földrajz-történelem szakra. Első gyűjtőútjai a földraj zi terepbejárásokhoz kapcsolódtak, a Sárréten kívü' megismerte és gyalog (bicik lizni sosem tanult meg) bejárta a Hortobágyot, a Nagykunságot és a Tisza mentét. Társait inkább a természettudományi gyűjtés kötötte le, Szűcs Sándort 1971. november 5-én fogadta díszpolgárává Szeghalom. ceni Szemlében, a Jászkunságban és a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, az Ethnographiában. Négy évig várt arra Debrecenben, hogy álláshoz jusson. Mivel ez nem sikerült, részben anyja hívására úgy döntött, hogy otthagyja az egyetemet, s hazamegy. Ambícióiról azonban otthon sem mondott le: írói tevékenységét Biharnagybajomban is folytatta. Nemcsak a gazdaságot szedte rendbe, hanem gyűjtött, kutatott és publikált is ezekben az esztendőkben. A már megjelent apróbb cikkeinek és nagyobb tanulmányainak hatására ismertté vált a neve. Fiatal kutatók is fordultak hozzá, de ő is kereste a kapcsolatot azokkal, akik a három föld - a Sárrét, a Nagykunság és a Hajdúság - kérdéseivel foglalkoztak. Debreceni éveiből származott ismeretsége Oláh Gáborral és Balogh Istvánnal. Életre szóló barátság kötötte Balassa Ivánhoz, a komádi származású Molnár Balázshoz, vagy a Karcag környéki, népi építkezést kutató Vargha Lászlóhoz is. Szűcs Sándor 1946-ban részt vett a Bihartordán létesített Sárréti Népfőiskola szervezésében, s ennek igazgatója lett. A szabadművelődés felszámolásával viszont újra állástalanná vált. Éveken át osztályidegenként kezelték: nem hívták sehová, nem igényelték a munkáját, tanácsát, s a publikációi sem jelentek meg. Majd némiképp rehabilitálva, 1952-ben a karcagi múzeum vezetőjévé nevezték ki, ahol 1962- ig tevékenykedett. Mint karcagi múzeumigazgató, 1960-tól levelezett Miklya Jenővel, a későbbi Sárréti Múzeum első igazgatójával, a Szeghalmi Helytörténeti Gyűjtemény megalapozójával. Miklya Jenő szerkesztésében, a Szeghalmon kiadott Sárréti írások első (1965) és második (1977) kötetében is megjelent egy-egy Szűcs Sándor-tanulmány. Szintén Miklya Jenő volt az, aki Szűcs Sándor önéletrajzi ihletésű, magnóra mondott visszaemlékezését kötetbe szerkesztette, mely 1987-ben Életem a Sárrét címmel jelent meg Szeghalmon. Szűcs Sándor szeghalmi díszpolgársága akkor került először szóba, mikor 1971-ben az akkori nagyközség újratelepülésének évfordulóján, Esztergály Szörény főorvos, a honismereti bizottság elnöke több jelölttel egyetemben őt is javasolta a testület nevében a cím odaítélésére. A település vezetése pedig Szűcs Sándort találta erre a legmegfelelőbbnek, aki a díszpolgári oklevelet 1971. november 5-én vette át. Hetvenedik születésnapján a Magyar Néprajzi Társaság Györffy István Emlékéremmel tüntette ki. 1982. augusztus 2-án halt meg. Halála után több kötet és tanulmány jelent meg, mely kiadatlan írásait tette közkincs- csé, vagy amely a munkásságát dolgozta fel. Életútja és művei a Sárrétkutatás máig megkerülhetetlen alapját képezik. MAGYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat Öröklődik a szegénység? Pallag Sándor, 48 éves, kötegyáni géplakatos-hegesztő: Szerintem nem öröklődik a szegénység, ugyanis, aki iparkodik, az előrébb tud jutni a társadalmi ranglétrán. A saját családom esetében ezt mindenképpen igazolni tudom, hiszen kétkezi munkásember vagyok, de mindig arra törekedtem, hogy a gyerekem többre vigye. Sikerült is szerencsére: a lányom tanárnő, s jelenleg a második diplomája megszerzésén fáradozik. Ebből eredően nem hiszek abban, hogy eleve elrendelt dolog lenne, miszerint szerényebb jövedelmű embernek a gyereke is szerényebb körülmények között kénytelen élni. Belanka Rita, 20 éves, kötegyáni vendéglátó-ipari eladó:- Szerintem a szegénység fogalma nagyon relatív. Meglátásom szerint a szegénység nem redukálható a túléléshez szükséges javak hiányára. Szerintem szegény az is, aki a társadalomban elfogadottnak ítélt életszínvonalat, életminőséget nem éri el és ezért megfosztatik a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségétől. A szegénység tehát jogfosztott- ság is egyben. Főleg a rendszerváltást követően nem egyszerűen csak a szegények és munkanélküliek száma növekedett, hanem igenis nőtt a tartós, generációkon át öröklődő szegénység kialakulásának veszélye. Szőke Károly, 45 éves, kötegyáni rokkantnyugdíjas:- Segíts magadon, s az Isten is megsegít! — mondották a régi öregek. Van ebben valamiféle örökérvényű igazság, hiszen gondoljunk csak bele, ha ölbe tett kézzel ülünk és közben azon sopánkodunk, hogy nincs pénzünk, ettől még nem is lesz. Úgy látom, hogy a többségnek, tisztelet a kivételnek, sokkal könnyebb ma az állami gondoskodásban reménykedni, mint megragadni a munkát. Másrészt a szegénység megítélése is viszonylagos. Mindenekelőtt az igények függvénye. Én azt vallom: hogy csak addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Szőke Ferencné, 33 éves, kötegyáni gyesen lévő anyuka: — Nem hiszek az öröklődő szegénység teóriájában. Természetesen ez nem mond ellent azon állás- foglalásomnak, miszerint lényegesen nehezebb előrejutni az életben annak, aki nehezebb feltételekkel indul. Ha a híradásokból jól értesültem, október 17-e a szegénység elleni küzdelem világnapja. Az biztos, hogy a rendszerváltást követően nem pusztán a munkanélküliek, illetve a szegények száma növekedett, hanem a tartós, nemzedékről nemzedékre öröklődő szegénnyé válás veszélye is fokozódott. B. I. D-FOTÓ: KISS ZOLTÁN Mezőhegyes az utolsók közt... Két helyen újabb Bz-motorvonatok állnak forgalomba. Mától immár az Esztergom és Komárom, valamint a Körmend és Zalalövő vasútvonalon is menetrend szerint, Bz-szerelvénnyel közlekednek a személyvonatok. így már csak három vasútvonalon kell az utasoknak vonatpótló autóbuszokkal utazniuk, mégpedig Bátaszék-Palotabozsok, Mezőhegyes- Battonya, valamint Kiskőrös-Kalocsa között. Püspöki újjászentelés a lángok után Ismét régi pompájában a románok lakta falu temploma Méhkerék Ma régi pompájában tündököl a korábban tűz pusztította templom. Sofronie Drincec, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspöke (képünkön középen) egyházi és világi főméltóságok jelenlétében szentelte újjá az úr hajlékát. d-fotó: kovács Erzsébet A tűzoltóság is megerősítette: ismeretlen okok miatt keletkezett tűz tavaly október 20-án a méhkeréki román ortodox templomban. Tegnap — ünnepi istentisztelet keretében — a helyi hívek sokasága mellett Cälin Fabian budapesti nagykövet, Andrei Oancea szegedi főkonzul, valamint más egyházi és világi főméltóságok jelenlétében Sofronie Drincec, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspöke szentelte újjá a méhkeréki templomot. Emlékezetes, hogy tavaly a hely- hatósági választások napján ütött ki tűz Méhkerék templomában. Több millió forintos kár keletkezett az értékes freskókban, illetve a szentélyt a főhajótól elválasztó ikonfalon. A község 1836-1849 között épített templomának freskóit, illetve az ikonokat — Ardelean Pavel püspöki vikárius közbenfelújítási munkálatok szakmai részét Corneliu Atimon aradi nyugalmazott művészettörténész professzor irányította.- Az egyházközség a helyre- állítási munkálatokra a Magyar- országi Románok Országos Ön- kormányzatától 200 ezer, a Heizer Antal vezette Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól másfél millió forint pénzbeli támogatást kapott. A települési ön- kormányzat természetbeni hozzájárulása, a vállalkozók, illetve a hívek bőkezű adományai nélkül azonban elképzelhetetlen lett volna a freskók és ikonok restaurálása - tájékoztatta lapunkat Cserháti Tivadar, a méhkeréki román ortodox egyház- község alelnöke. ,z első kötődések Szeghalomhoz Szűcs Sándor látóteréből Szeghalom (ahol 1926-ban a Sárrét első középiskolája létesült) sem hiányzott. A Péter András Gimnázium első igazgatója, Nagy Miklós többek közt a sárréti parasztság művelődésének felemelkedésén is fáradozott. Füiöp Károly az irodalmi érdeklődés figyelmét is felhívta az iskolára, Nagy József néprajzi hitelességű népdalgyűjtést végzett, de rövid ideig itt tanárkodott Bereczki Imre is. Szűcs Sándort, mint ismert kutatót hívták meg Szeghalomra néprajzi előadásokat tartani. Így került kapcsolatba Sinka Istvánnal, Szabó Pállal, a diákok közül pedig Fehér Lajossal, de még inkább Fehér Gyulával, akik az ö hatására kezdtek foglalkozni a néprajzzal, és írtak saját gyűjtéseikből alapos, értékes tanulmányokat. Első könyvét, a Régi Sárrét világát 1942-ben adták ki, melynek nagy sikere volt. Mind a közvélemény, mind a szakma elismeréssel fogadta. A későbbiekben is számos könyve és néprajzi tanulmánya jelent meg a Sárrétről, ezek zöme népszerű, közérthető publicisztikai stílusban fogalmazott mű volt. folklór. A népi hiedelmek, szokások, babonák, mesék, érdekes históriák, betyár- és pásztortörténetek, történeti őt viszont már akkor is a néprajztudomány érdekelte, azonbelül jobbára a mondák után kutatott. Sokat rajzolt, fényképezett, és egyre gyarapodott az általa gyorsírással lejegyzett anyag is. Utolsó éves hallgatóként elnyerte az egyetem földrajzi pályadíját, amelynek köszönhetően 1932-től négy évig - mini díjtalan gyakornok - a Földrajzi Intézetben tevékenykedett. Ekkor ismerkedett meg a tulajdonképpeni tényleges mentorának tekinthető nagy néprajzkutatóval, Györffy Istvánnal. Szűcs Sándor már 17 éves korában írogatott vidéki újságokba. A maga idejében legelterjedtebb lap a Kis Újság Régi idők régi emberek sorozatcíir alatt 1942—49 között hét ről hétre közölte az írása it. A Magyarságban és a2 Új Úton nevű lapban i: volt rovata, ez utóbbiban Egy népraj zos noteszából címmel. Rengeteg cik ke és tanulmánya jelent meg a Debre járásával - a tűzeset előtt legutóbb 1987—1990 között Samuel Cristian bukaresti ikonfestő művész vezetése mellett restaurálták. Az egyházközség vezetése, élén Ion Bún lelkészszel, a tavalyi pusztítás után is a bukaresti mester felkérésén gondolkodott, ám ő munkatársaival jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő román ortodox egyházközségeknek dolgozik. így a restaurátori és
